Heves Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 204-228. szám)

2010-09-14 / 214. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. SZEPTEMBER 14., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Az erdőhöz sok-sok türelem kell telepítések A megye területének 24 százalékát borítják erdők, lassan nő az arány A megyében is egyre nő az erdőterület, de aki be­levág a telepítésbe, tudja, hogy az unokájáé lesz a befektetése gyümölcse. Tóth Balázs , Magyarország területének egy­ötödét, kétmillió hektárt borított erdő az elmúlt évben. A növek­vő terület ellenére az erdősült­ség 21,5 százalékos aránya jelen­tősen elmarad a 36 százalékos uniós átlagtól. Az EU erdeinek több mint fele Svédországban, Finnországban, Franciaország­ban és Spanyolországban talál­ható, az erdősültség mértéke Finnországban a legmagasabb (77 százalék), míg Máltán nem éri el az egy százalékot sem. A környező országokkal összeha­sonlítva csupán Ukrajnában ala­csonyabb az erdőterületek ará­nya, mint nálunk. Erdőterületek Heves megyében Év Erdő­terület (ha) Erdőgaz- Magán- dálkodásl tulajdon terület (ha) aránya (%) 2002 84194 87 968 21 2006 85 291 88901 39,1 2009 87200 90500 36,4 FORRÁS: MGSZH ERDÉSZETI IGAZGATÓSÁG A két világháborút követően Magyarország területének er­dősültsége ugyanakkor nem vagy alig haladta meg a 12 szá­zalékot, azóta különböző progra­mokkal igyekeznek növelni az arányt. Az utóbbi évtizedben ez az ütem meghaladja a korábbit. Nem csupán az állami gazdasá­gok, hanem a magán-erdőbirto­kosok is belefognak a telepítés­be, pótlásba vagy felújításba. Bár kiterjedt erdős részek ta­lálhatók Észak-Magyarorszá- gon, Heves a megyéket tekintve csupán a tizedik az erdősültség­ben. A 3637 négyzetkilométer­ből 872-t borítanak erdők, erdő- gazdálkodás 905 négyzetkilo­méteren folyik. Állami tulajdon­ban a területek 60, magánkéz­ben pedig 36,4 százaléka van, a többi közösségeké. Az országos birtokviszonyok hasonlóak a megyeihez. A két véglet Sza­bolcs és Komárom-Esztergom, ahol a magántulajdon 71, illetve 18 százalékos. A hazai erdőterület 57 száza­lékát őshonos, 43 százalékát meghonosodott fák - akác, vöröstölgy, fenyőfélék - foglalják 3 0 1 Megálltak az árak NAGYON KEVÉS ERDŐ, Vagy más külterületi, mezőgazda- sági célú földterület cserélt gazdát idén, s a korábbi évekhez képest stagnáló árak is csak az eladók óhaját tük­rözik: hektáronként 220 ezer-egymillió forintot kér­nek - mondja egy mátrai in­gatlanközvetítő. Ez függ az aranykorona-besorolástól, vagy esetenként a települési építési rendelettől, hegyi in­gatlanoknál a fekvéstől, a panorámától, a sport- és kul­turális hasznosíthatóságtól. Ezenkívül az is befolyásoló tényező, hogy a terület osztat­lan közös tulajdonban, vagy egy kézben van. A földmora­tórium lejárta kulcskérdés, hiszen Ausztriához képest itt harmadáron lehet földhöz jutni. Derecskéi Zoltán telepítésében ekkorák a magoncok. Olyan erdő, mint a háttérben van, 60 év múlva lesz belőlük. el. Láperdők, ártéri erdők a le- csapolások, folyószabályozások miatt ma már csak kis területen fordulnak elő, jellemző fájuk az éger. Erdeink egyharmadát töl­gyesek, közel negyedét akáco­sok alkotják, a különböző fenyő­félék a terület 12 százalékát fog­Egyre drágább a tűzifa, de olcsóbb, mint a gáz MÍG ÖT ÉVVEL EZELŐTT még köbméterenként 8000 forint volt a tűzifa, most már erdő­ről több mint a duplájáért le­het megvenni. A kereslet foly­ton növekszik, sokan állnak át a fafűtésre az egyre drágább gázról. Az erőművek is igénylik %, •*' a fűtőanya­got, mint megújuló energiafor­rást. Az országban évente több mint hétmillió köbmétert termelnek ki legálisan, ennek 52,6 százalékát használják fel tűzifaként. Legnagyobb mennyiségben a tölgyet és az akácot vágják ki, sorrendben a nemes nyár és a fenyők, il­letve a bükk következnek. lalják el. Egyre több .az akác, s kevesebb a fenyő, de a tölgy és a bükk területe is nökveszik. Az erdők egészségét befolyásolják az időjárási és biotikus károsí­tok, valamint a tüzek, a fiatal te­lepítésekben pedig nagy káro­kat okoznak a vadak. Az erdőtulajdono­sok aggódnak ami­att, hogy mi lesz, ha lejár hazánkban a földmoratórium. A hazai erdészet, mint sok más ágazat, tőkehiánnyal küzd, nem tudja fölvenni a ver­senyt a külföldi befektetőkkel. Itt még olcsón lehet erdőhöz jut­ni, persze az árak függnek attól is, hogy a terület hol fekszik, mennyire megközelíthető, mi­lyen fák találhatók rajta, s hogy mennyit vásárol az illető.- Probléma, hogy a bankok nem finanszírozzák az erdőket, hisz nem fedezetképes, nem ad­nak hitelt például telepítésre. Csak jelzáloghiteit adnak, a fede­zet pedig a csekély értékű ingat­■ A környező or­szágok közül csupán Ukrajná­ban kevesebb az erdős terület. lanterület. Persze egy erdőtelepí­tés hosszú távú folyamat, a tölgy végvágása például 120 év múlva esedékes. Önerőből nem megy, csak pályázatokból, azok viszont utófinanszírozásúak. A telepítés költségei függnek a fajtától, a technikától, a terület adottsága­itól. Nagy a kockázat az időjárás­ban, s vannak szakmai viták, hogy kell-e például kaszálás a te­rületen, amelyet előírnak, a fű viszont megvédené a magoncot. Nagy károkat okoznak az őzek, szarvasok, vaddisznók is, ame­lyeknek nem gond átjutni a több mint két méter magas vadvédő kerítésen - mondja Derecskéi Zoltán bátori gazdálkodó.- Ez a telepítés idei tavaszi, több mint héthektáros makkvetés, ko- csánytalan tölgy lesz benne - mutatja a falu határában lévő, egyelőre füves területet a fiatal gazda. Szavai szerint minimum tíz év kell ahhoz, hogy látszód- jon, itt erdő lesz, további húsz, hogy kezdjen kikopni az aljnö­vényzet. Addig tisztítják, ápol­ják. Megéri az erdővel foglalkoz­ni, visszahozza a befektetett pénzt, de főleg beállítottság kér­dése, rászánja-e magát valaki. Aki hagyni akar maga után va­lamit, az igen, hiszen a telepítés­ből csak az utódoknak nő erdő. GAZDASÁGI HÍREK Fajtabemutató a kompolti kutatóban kompolt Napraforgó- és ku­koricatermesztési tanácsko­zást, valamint szabadföldi bemutatót tart a Károly Ró­bert Főiskola Fleischmann Rudolf Kutatóintézete (Kom­polt, Fleischmann út 4.). A szakmai előadások 10 óra­kor kezdődnek, a bemutatót délután tartják. Dr. Sárvári Mihály, a Debreceni Egye­tem tanára a kukorica ter­mését és termésbiztonságát befolyásoló fontosabb agro­technikai jellemzőkről be­szél, Pálfi Andrea, a Bunge Zrt. munkatársa pedig az olajipari növények idei piaci pozícióját elemzi. Dr. Futó Zoltán, a kompolti kutató igazgatója az agrotechnikai elemek napraforgóra gyako­rolt hatását mutatja be. Magyar-szlovák együttműködés egér Harmadik alkalommal rendezik meg „A magyar­szlovák kkv.-k együttműkö­désének támogatása” címet viselő nemzetközi konferen­ciát. Ma 10 órától Egerben a Hunguest Hotel Flórába (Eger, Fürdő utca 5.) várják az érdeklődő vállalkozókat. Szó lesz az eddigi eredmé­nyekről, az üzleti kiválóság és a kis- és közepes vállal­kozások viszonyáról, illetve bemutatkoznak a program­ban résztvevő magyarorszá­gi és felvidéki partnerek, ürnls íb listens Sonis t Keresik a hagyományos izék előállítóit heves megye Az Agrármar­keting Centrum ismét pá­lyázatot hirdetett a Hagyo- mányok-ízek-Régiók (HÍR) védjegy használati jogának elnyerésére, hogy bővítsék Magyarország tradicionális, illetve tájjellegű mezőgazda- sági termékeinek és élelmi­szereinek gyűjteményét és hasznosítsa a speciális termékeket. A bekerülésre olyan termelők, előállítók, termelői csoportosulások pályázhatnak, amelyek a gyűjtemény követelmény- rendszerének megfelelő ha­gyományos és tájjellegű me­zőgazdasági terméket vagy élelmiszert állítanak elő. A pályázatok benyújtásának határideje 2010. október 31. Kevesebb külföldi vendég jött a régióba A kisteherautók piaca sem az igazi kereskedelem Idén eddig négyszáz személygépkocsit adtak el a megyében Július végéig kicsit több vendég érkezett a magyarországi keres­kedelmi szálláshelyekre, ám a vendégéjszakák száma lényegé­ben változatlan volt, a szállodák, panziók, kempingek árbevétele pedig stagnált. A turisztikai ága­zatban csak kevéssé mutatkoz­nak a gazdasági élénkülés jelei, a foglalkoztatottság adatai javu­lást, a beruházási és kereseti mutatók továbbra is elmaradást jeleznek az előző év azonos idő­szakához képest. A reálkereset első félévi növekedése ellenére a belső kereslet továbbra is ha­nyatlik, így a belfóldivendég-for- galom az előző évi alacsony bá­zishoz képest is csökkent - áll a KSH tájékoztatójában. A külföl­divendég-forgalom ugyanakkor hat százalékkal élénkült, de ez is csak a 2006-os teljesítmények közelébe hozta az ágazatot. A legjobban az ötcsillagos szállo­dáknak ment. Észak-Magyarországra sajnos nem volt ennyi külföldi turista kíváncsi, hiszen itt több mint tízszázalékos a vendégéjszaka­elmaradás tavalyhoz képest. A 2009-es adatokat megközelítő belföldi látogatószámnak kö­szönhetően a régióban csupán 2,2 százalékos a vendégéjszaka­visszaesés. A Tisza-tónál viszont közel 14 százalékos a csökke­nés, belföldi és külföldi turistá­ból jóval kevesebben mennek panzióba, szállodába. ■ Az év eddig eltelt időszakában feleannyi új autót sem adtak el, mint tavaly januártól augusztus végéig. A Datahouse adataiból kitűnik: a válságjelei az autóvá­sárlásoknál tavaly nyár közepén még intenzívebben jelentkeztek, mint korábban. A nyolcadik hó­nap végéig akkor 916 személy- gépkocsi talált Heves megyei gazdára, ugyanakkor augusztus­ban mindössze 32 autót adtak el. Idén sem jobb a helyzet, hi­szen ez idáig három híján négy­százan vásároltak a megyében új autót, augusztusban pedig 41 személykocsit helyeztek forga­lomba szűkebb pátriánkban. A legnépszerűbb márka a Renault volt 11 eladással, megelőzve az Kevesen örülhetnek új autónak a megyében. Képünk illuszráció. Opelt, a Toyotát és a Skodát, ame­lyekből 8, illetve 3-3 darabot ér­tékesítettek. A tavalyi esztendő folyamán még 1134 új autót ad­tak el Heves megyében, ezt a számot idén nagy valószínűség­gel nem fogjuk elérni, de megkö­zelíteni sem. A kisteherautók piaca sem pö­rög: a múlt hónapban négy új ke­rült belőlük a megyébe, amely töredéke a tavaly augusztusi 13- nak, bár az sem volt magas szám. Az első nyolc hónapban tavaly 147, idén 108 kisteherau­tó talált gazdára Hevesben. Az idén vásárolt 16 nagyhaszonjár­műből egyet szereztek be au­gusztusban, ezenkívül pedig hat új busz is forgalomba állt. ■

Next

/
Thumbnails
Contents