Heves Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 204-228. szám)

2010-09-14 / 214. szám

2010. SZEPTEMBER 14., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP Eger SÉTA Folytatódik az „Egri séták egrieknek” rendezvényso­rozata, amelynek során, idegen- vezető segítségével kereshetik fel az érdeklődők a megyeszékhely nevezetességeit. Ma a Dohány­gyár történetével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A jelentkezők 17 óra 30-kor gyülekeznek az Agria Park főbejáratánál. A séta­vezető Ágoston Ottóné, a mesélő Bujdosná Papp Györgyi lesz. Eger VILÁGNAP A limfóma-világ- nap alkalmából hallgatható meg előadás ma 13 órától a betegség diagnosztikájáról és kezeléséről a Bartakovics Béla Közösségi Ház­ban. Az előadó dr. Kristó Katalin, a Markhot Ferenc Kórház onkoló­giai osztályának főorvosa. Egerfarmos falugyűlés a képviselő-testület ma 18 órára falugyűlésre várja a helybelieket. A község vezetői beszámolnak az elmúlt négy évben végzett munkáról, s a jelenlévők is kifejt­hetik véleményüket. Felsőtárkány gasztronómia Szeptember 15-ig jelentkezhet­nek a hölgyek és a sütemények­hez is értő férfiak a rétessütő versenyre. A szervezők csapato­kat is fogadnak. A viadalt szom­baton rendezik meg. A tésztához szükséges alapanyagot biztosít­ják, a speciális töltelékről a neve­zőknek kell gondoskodniuk. Füzesabony üléseznek a Kis­térségi Többcélú Társulás ma dél­előtt 10 órától tartja a ciklus utol­só, ünnepi ülését. A napirendi pontok tárgyalása előtt Laminé Antal Éva elnök értékeli az elmúlt négy évet, majd a társulási ta­nács tárgyal többek között az első féléves pénzügyi beszámolójáról, illetve a közelmúltban rendezett kulturális és sporteseményekről. Hatvan OMEGA A szeptember 18-i ingyenes Omega-koncert helyszíne, a népkerti fesztivál­park ismét víz alatt áll. A szerve­zők csütörtökig döntenek arról, hogy ha a helyzet nem változik kedvezően, mely területet jelöljék ki a nagy érdeklődéssel várt ese­mény megtartására. Szúcs VADKÁROK A településen a vaddisznók és a szarvasok át­jutnak a kerítéseken, kitapossák a zöldségeket, összetúrják a gye­pet, s a temetőbe is rendszere­sen bejárnak. Az önkormányzat vezetése a vadásztársasághoz fordult segítségért. Az állatok ki­lövését hamarosan megkezdik. Belebetegedtek a cégek pórul jártak A megye nem akarja kifizetni a Hosplnvest tartozásait Változás. A kórházi tábla csak néhány hónapon keresztül hirdette, hogy a Hosplnvest az üzemeltető, aztán újabb „réteg” került rá. Ahol milliárdok forognak, ott néhány millió forint nem nagy összeg. Kisvállal­kozásokat viszont már pár millió is tönkretehet, ha nem kapják meg elvégzett munkájuk ellenértékét. Rénes Marcell Az onkológiai osztály felújítása, új szennyesválogató helyiség ki­alakítása, a vízellátó gerincveze­ték cseréje, a műtők steril szellő­zési, légfűtési rendszerének re­konstrukciója, orvosi pihenők lé­tesítése: egyebek mellett e mun­kákat végezte el a megyei kór­házat üzemeltető Hosplnvest Zrt. egri tevékenysége idején a Fűvig Bt., illetve a Faustbau Kft. A két cég együttesen mint­egy 15 millió forintot számlázott ki, pénzt vi­szont azóta sem láttak. Egy hat- és egy húsz­fős kisvállalkozásról van szó, amelyek csődbe mentek, mi­után a Hosplnvest ellen felszámolási el­járás indult.- Miután a Hosplnvest rajtunk kívül még számtalan helyre tartozik, tudjuk, esélyünk sem volna a felszámolás kere­tében a pénzünkhöz jutni - mondja a Fűvig Bt. vezetője, Tóth József. - A hitelezők sorában há­tul állunk. A munkánk értéke vi­szont ott van ma is a kórházban, még­hozzá nagyon'fon­tos érték. Közvetle­nül a működéshez szükséges dolgokról van szó. Ha kibontanánk, amit beépítettünk és elhoznánk az anyagot, megbé­nulna az intézmény. Ezért pró­báltunk tárgyalások révén egyezségre jutni magával a tulaj­donossal, a megyei önkormány­zattal. Hiába, teljes elutasításra találtunk. Nem marad más, mint a pereskedés. Azt várták, hogy időben figyel­meztetik őket.- Személy szerint én belebe­tegedtem a történtekbe - hang­súlyozza a Faustbau igazgatója, Forgács Károly Lőrinc. - Lehet, hogy a bíróság va­lamikor igazat ad nekünk, de úgy ér­zem, nem azokkal szemben, akikkel szemben kellene. Nem értem, hogy van az, hogy nekem bíró­ságra kell járnom a pénzemért, azok viszont, akik előidézték a helyzetet, egyszerűen csak el­tűnnek, mintha jól végezték vol­na a dolgukat. Hittünk a megyei önkormányzatnak, hiszen ko­rábban is bíztak már ránk mun­kákat a kórházban, megtanul­Az önkormányzatot perbe sem lehet vonni A cégek a Hosplnvesttel léptek jogviszonyra, a zrt. rendelte meg tőlük a munkát, az is tartozik nekik - mondta érdeklődésünkre DR. BENKÁR JÓZSEF (képünkön) megyei főjegyző. Benkár hangsúlyoz­ta: természetesen elfogadja, nem vitatja, hogy a vállalkozások elvégezték mind­azt, amivel megbízta őket a korábbi üze­meltető, nagyon sajnálja és megérti őket, ám a jogi helyzet az, hogy a megyei önkormány­zatot a perbe be sem lehet vonni. Ha a megye „ki­emelne” néhány ilyen esetet és fizetne, min­denki hozzájuk fordulna, hogy akkor rendez­ze a Hosplnvest összes tartozását. E tekintetben nincs jogutódlás, a Hosplnvest elleni felszámolási eljárás keretében kell érvényesíteni a követelést. tunk alkalmazkodni a különle­ges körülményekhez, a sokszor szoros határidőkhöz. Nem gon­doltuk, hogy az üzemeltető­váltás ilyen következményekkel jár. Legalább időben figyelmez­tetett, közbelépett volna a me­gye, ha veszélybe kerül több száz beszállító, vállalkozó. Merczel József, a megyei köz­gyűlés alelnöke (MSZP) a politi­kai „felhanggal” bíró megjegyzé­sekre nem kívánt reagálni, fel­hívta viszont a figyelmet arra, hogy a közgyűlés a nyáron napi­rendjére vette ezt az ügyet, és úgy foglalt állást, hogy a megye nem fizeti ki a Hosplnvest tarto­zásait. A Fidesz megyei közgyű­lési listavezetője, elnökjelöltje, Horváth László ellenben akként nyilatkozott: ha felhatalmazást kapnak a megyei önkormányzat vezetésére, szerinte le kell ülni az érintettekkel, nem szabad elhárí­tani a felelősséget, nem szabad elfutni a megoldás elől, véget kell vetni a tolvaj korszaknak. ■j Ön szerint kinek kell kifizetni a tartozásokat? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: HEOLhu s/ A szavazás eredményét a szerdai számunkban közöljük. ÁLLÁSPONT RÉNES MARCELL Kis pénz, ami nagyon számít megértek mindent. Megér­tem, hogy az olyan össztűz­be, mint ami a Hosplnvestre zúdult az első pillanattól kezdve, amikor csak felme­rült, hogy az egri kórház üzemeltetője lesz, minden cég belerokkant volna. A kórházi „csatában” el tud­tam fogadni azok álláspont­ját, akik aláírták a szerző­dést, meghallgattam az el­lenzők, a kórházvédők érve­it - mondjuk az üvöltözős megyei közgyűlési üléseket azért nem kívánom vissza -, megértettem azokat is, akik először nem írtak alá, majd csendesen mégiscsak megtették, más lehetőség hiányában. Ma, visszate­kintve, leginkább annyi lát­szik, hogy konkrétan senki­nek sem volt jó az a cirkusz, ami történt. Sem a mara­dóknak, sem a távozóknak, sem a megyének, sem a cégnek, sem az intézmény­nek. S akkor neveket még nem is mondok. világos, hogy a kórházat im­máron ismét - igaz, nem költségvetési szervként, ha­nem gazdasági társasági for­mában - működtető megye nem akarja kifizetni a Hosplnvest maga után ha­gyott adósságait a beszállí­tóknak, vállalkozásoknak, jogilag valóban teljesen tisz­ta az indoklás. Tiszta az is, hogy a megyei önkormány­zat nem tehet kivételt, mert az alighanem lavinát indít maga után, sorra kilincsel­nek majd pénzért a hitele­zők. Ugyanakkor nyilvánva­ló, hogy mindez így nem maradhat: cégek, emberek szó szerint beleroppantak a történetbe. Ahol milliárdok forogtak, ott ők csak egy ap­ró tételnek számítanak a pa­píron a néhány milliójukkal. nekik viszont ez a relatíve kis pénz a mindenük, ami­ért egy életen át dolgoztak. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Három utcában közművesítene Nagy István Kereszt az útnál: üdvösség, irányjelzés szentelés Húsz esztendő után ismét szakrális jelkép áll Bernát-hegyen IMP: további egyeztetést a fűtőműről! Lakossági fórumot és sajtótájé­koztatót tartott hétfőn Egerben a Menház utcában Nagy Ist­ván, a Magyar Szocialista Párt megyeszékhelyi polgármester­jelöltje. Kiemelte: a városban összesen három olyan utca van, ahol alapvető közművek hiányoznak. A Menház utcá­ban, illetve a felnémeti város­rész két utcájában nincs asz­falt, közvilágítás és szennyvíz- csatorna. A 18 milliárdos költ­ségvetésű Egernek kellene ta­lálnia pénzt a büdzsében arra, hogy a közművesítést elvégez­tesse, majd pedig a pénzt peres úton követelhetné az építtető, de a közművesítést korábban elmulasztó tulajdonosoktól. ■ Húsz esztendővel ezelőtt egy traktor döntötte ki az alatkai Ber- nát-hegyi keresztet, mely 1841 óta mutatta az utat az arra járók­nak. Most Szabados Jánosné kezdeményezésére, dr. Árvái György és Honti Zoltán összefo­gásával ismét kereszt áll az egy­kor forgalmas út mellett. A szakrális emlék felszentelé­se előtt rengeteg hívő érkezett az alatkai imaházba, hogy meghall­gassák Nagy István plébános gondolatait. Ezt követően került sor a Ber­nát-hegyen álló vallási jelkép megszentelésére, melyet a heve­si Keresztelő Szent János-kórus éneke tett még ünnepibbé. Gy. Gömöri Ilona néprajzos-főmuzeo­Az eredeti, megmaradt talapzatra építették a modern szakrális emléket. lógus emlékeztetett arra, hogy e helyen egykor sűrű erdőség állt, később innen indult útjára a hí­res hevesi dinnye termesztése. E területet a Bernát-falvi Bernát család birtokolta, innen a hely­név is. Ez a kereszt egyébként, ahogy a térségben mindenütt, szakrális feladatain túl irányjel­zőként is szolgált. Ezután Nagy István szentelte meg a keresztet, emlékeztetve ar­ra, hogy a kereszt fája az üdvös­ség jele, s akié a kereszt, az nagy kincs birtokába jut. Az 1841-es talapzatra helye­zett vallási jelkép felszentelése után az eseményre érkezetteket a helyi hívők jóvoltából közös ét­kezésre invitálták. ■ A tervezett egri biomassza-fűtő­művel kapcsolatos véleményük­ről tájékoztatták a sajtót tegnap az LMP képviselőjelöltjei, dr. Csarnó Ákos és Ludányi Csaba. Mint elmondták: örülnek, hogy az önkormányzat „zöld” fejlesz­tésben gondolkodik, de úgy gon­dolják, erről nem egyeztettek kellő mértékben.- A tervek 600 tonna éves ká- rosanyag-kibocsátással számol­nak, ám szerintünk ez a meny- nyiség 40 ezer tonna is lehet. Nem találkoztunk átfogó hatás- tanulmánnyal, és azt szeret­nénk, ha a civilekkel, a lakos­sággal, a szakemberekkel sok­kal mélyebben vitatnák meg ezt a kérdést - hangsúlyozták. ■

Next

/
Thumbnails
Contents