Heves Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-03 / 153. szám
EGYHÁZMEGYEI Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu I. évfolyam, 5. szám 2010. július „Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki. ” (Lk 1,45) A megújuló érseki palota Eger ékkövévé válik A főegyházmegye tavaly júniusban pályázatot nyújtott be az Egri Érseki Palota: kulturális, turisztikai és látogatóközpont címen az épület felújítására. Miként a napokban nyilvánosságra került: az uniós pályázaton 986 millió forintot biztosítanak a rekonstrukcióra, melyhez az érsekség 200 millió forint önerőt biztosít. Jelenleg a kivitelezés előkészítése történik, amelyet a közbeszerzési eljárás követ. Ezután két év alatt kell elvégezni a több mint 2300 négyzetméteres, háromszintes épület felújítását. Nem lesz kis munka, hiszen az elmúlt évtizedekben az épület állaga nagyon megromlott. A tervek szerint a palotát megnyitják a nagyközönség számára. Az épület előtti sétálóutcáról látható kert is újjászületik. Kerti bútorokkal, sétaútvonallal, esti dísz- kivilágítással a belváros egyik ékköve lehet. A földszinten internet-kávézó, ajándékbolt, a főegyházmegye történelmi borvidékeinek - a tokajinak, a mátraaljainak és az egrinek - a borait bemutató Vinotéka, továbbá gyermekmegőrző játszószoba várja az idelátogatókat, akik végtelenített filmről ismerhetik meg a régiót. Az első és a második emeleten kap helyet a magyar egyház ezer évét, valamint a magyar szenteket bemutató tárlat. Itt lesz az egri püspökök és érsekek arcképcsarnoka is. A freskókat is renoválják a termekben, sőt a barokk hangulatot is megidézik korhű bútorokkal, berendezési tárgyakkal. A második emeleten, a kiállítás csúcspontjaként a kétemeletnyi belmagasságú, lélegzetelállító szépségű érseki kápolnát is megtekinthetik a turisták, a kórusról gyönyörködve a barokk gyöngyszemben. ■ Homa János További összefogás szükséges Nincsenek egyedül az árvízkárosultak Ternyák Csaba érsek találkozott az árvízkárosultakkal. Azért imádkozott, hogy elég erejük legyen az újrakezdéshez. A folyamatos esőzések következtében az ország nagy területén pusztított az ár- és belvíz. A Sajó, a Hernád és a Bódva menti települések szinte kivétel nélkül víz alá kerültek. Sok ezer családot kellett kitelepíteni és több száz otthon összedőlt. JJosszú hónapok kellenek ahhoz, hogy teljesen normalizálódjon a helyzet. A Katolikus Karitász, az egyház segélyszervezete az első perctől kezdve gyorssegélyként családok ezreit látta el tartós élelmiszerrel, ivóvízzel, takarókkal, tisztító- szerekkel és gyógyszerekkel. Ternyák Csaba egri érsek június elején az árvíz sújtotta Bódva völgyébe, Edelénybe és Szend- rőbe látogatott. Elsősorban azért, hogy a bajbajutottak érezzék, nincsenek egyedül. Találkozott a települések polgármestereivel, lelkipásztoraival, árvízkárosultakkal, és szentmisét mutatott be az edelényi római katolikus templomban. Azért imádkozott, hogy az árvízkárosultaknak legyen elég lelki és fizikai erejük az újrakezdéshez. Hangsúlyozta, az árvíz okozta pusztítás következményeinek enyhítéséhez Az idei egerszalóki ifjúsági találkozót nem a sokszor lehangoló jelen, hanem a reményteli jövő jegyében rendezik. Számítanak minden határon inneni és túli magyar fiatalra. A mottója ezért: „Örvendezzetek a reménységben”. A festői környezetben elterülő falu kiváló lehetőséget nyújt az elmélkedésre, a léleképítő találkozó életre szóló élményt kínál. Az Egerhez három kilométerre lévő településen 1982-ben kezdődött ez a sorozat. Eleinte kevesen és titokban látogattak ide, ma viszont már az ország egyik legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye. A lelkigyakorlat lendületes vezenagy szükség van a további ösz- szefogásra. Ezért is rendeztek június 20-án, vasárnap a katolikus templomokban országos gyűjtést az árvíz károsultjainak megsegítésére. A Katolikus Karitász továbbra is nagy erőkkel gyűjti és osztja tője, dr. Kerényi Lajos atya meghívására egy meghatározott témát járnak körül egyházi és világi előadók. A műhelyfoglalkozások házigazdái idén: Kerényi atya, Lehoczky László producer, Győri Dani Lajos, a Máltai Szeretetszolgálat igazgatója, illetve a Tiszta Szívek Mozgalma, a Házas Hétvége, a Faludi Akadémia filmesztétikái klubja, a szociális testvérek, a Háló, a ferences kisnővé- rek, a Sacre Coeur, a jezsuiták, a ferences harmadrend és a Vörös- kereszt képviselői. A fiatalok a hallottakat kiscsoportos beszélgetések során is feldolgozzák. A rendezvényre érkezetteket július 14-én, szerdán délután szét az adományokat, az egyház- megyei karitász szervezetek kü- lön-külön is akciókat szerveznek. Külön is köszönet illeti a szombathelyi karitászt. Ezenkívül a külföldi egyházi szervezetek is támogatást nyújtanak. Egyre több felajánlás érkezik, ami az 3-kor köszöntik, majd az ismerkedés után este 6-tól Ternyák Csaba egri érsek mond szentmisét. Az est vendége 21 órától a Kicsihang felvidéki verséneklő együttes. Csütörtök délelőtt folytatódnak a fő programot jelentő színes előadások és beszélgetések, az esti szentmisét követően pedig 21 órától A mártírok vére című zenés rockballadát mutatják be. Pénteken tovább zajlik a tábor imádságos élete, 21 órától pedig az Eucharist együttes és Gável Henrik atya lép fel. Szombaton a lelkigyakorlat után 14 órától a fesztiváli programban szerepel az Imperfectum együttes, az Olgyay család, Sillye Jenő árvíz sújtotta térségben élő családok gyermekeinek nyaraltatá- sát segíti. Ennek érdekében táborokat szerveznek Egerben, Bagolyirtáson, Petőfiszálláson, Szombathely környékén, Ürömön, Pilisborosjenőn, Budapesten és más helyeken. ■ (gábor) és barátai és az Ethnofil zenekar. A szentmisét 20 órától Bábel Balázs kalocsai érsek mondja, majd a fáklyás körmenet után az estét 22 órától táncház zárja. Július 18-a, vasárnap már a búcsúzásé, reggel 9-től Kerényi Lajos atya összegez, majd 10-től záró szentmise következik. Tavaly bevezették az internetes regisztrációt az info@ szalokitalalkozok.hu e-mailen, de a helyszínen is lehetőség nyílik a jelentkezésre. Addig is bármilyen kérdéssel lehet fordulni a szervezőkhöz hétfőtől péntekig 9 órától 17 óráig a 06-30- 645-48-38-as telefonszámon. ■ (g-1-) EGYHÁZMEGYEI HÍREK Segítség Felsőzsolcának az árvíz sújtotta Felső- zsolcán június 17-én segítő munkát végeztek a Szent István Rádió munkatársai. Adományt is átnyújtottak: a rádió és a rádiót működtető alapítvány dolgozói 100 ezer forint értékben tartós élelmiszereket, tisztítószereket, háztartási eszközöket és gyermekek számára szükséges egészségügyi csomagot juttattak el a rászorulóknak. Tanévzáró összejövetel tanévzáró találkozót tartottak június közepén az .Ózd környéki hitoktatók koordinátori csoportjának tagjai Sátán, a Római Katolikus Plébánián. A jó hangulatú találkozón a környék hitoktatói mellett hét lelkipásztor is részt vett. Az egész éves közös munka megkoronázásaként immár ötödik éve egy közös bográcsozással fejezik be a tanévet a katekézis szolgálatában dolgozók. A megbékélésért a mátraverebély -szentkúti ferencesek június 26-án rendezték meg az idei szlovák-magyar imanapot. Az eseményen a váci és a szepesi püspök is részt vett. Az imaórákat a szlovákiai Máriás Papi Mozgalom csoportjai vezették. Minden szertartás kétnyelvű volt, a szentmise áldozati része pedig latinul hangzott el. A szentbeszédet a szepesi püspök mondta. Az ünnepi liturgia végén a kegyszobrot a templomból kivitte a szabadtéri oltárhoz, ahol a két főpásztor Mária oltalmába ajánlotta a szlovák és a magyar nemzetet. Várnak minden útkereső fiatalt Egerszalók életre szóló élményt kínál JEGYZET A szentmise formál egyházzá N agyon sok vidéki, falusi egyházközségben hétköznapokon csak ritkán, vagy egyáltalán nincs szentmise. Vannak olyan falvak, ahová csak akkor megy ki misézni a pap, ha mondatott szentmise van. Azt is tapasztaljuk, hogy megfogyatkozott a hétköznapi szentmisére járók száma. Még a nyugdíjas, idősebb testvérek is távol maradnak a templomtól. Úgy tűnik, hogy a jelenség nemcsak a paphiány, illetve papjaink túlterheltsége, hanem az is, hogy még négy évtizeddel a II. vatikáni zsinat (1962-1965) után sem látjuk az eucharisztia (szentmise) megünneplésének kiemelt jelentőségét a helyi egyházközségekben. Egyházunk legutolsó egyetemes zsinatának az egyik dokumentuma pedig nagyon világosan fogalmaz: „A liturgia az a csúcs, amelyre az egyház tevékenysége irányul; ugyanakkor az a forrás is, amelyből fakad minden ereje. Az apostoli munka ugyanis azt célozza, hogy mindazok, akik a hit és a keresztség által Isten gyermekei lettek, egybegyűljenek, az egyház közösségében Istent dicsérjék, részt vegyenek az áldozatban és az Úr vacsoráját vegyék”. Ez azt jelenti, hogy kis egyházközségeink sem élhetnek szentmise nélkül. Nekik is szükségük van a forrásra, a szentmisén való részvételre. Papjainknak nem azért kell hétköznap misézni, mert a hívek a templomban is meg akarnak emlékezni elhunyt szeretteikről, hanem azért, mert a kereszténység természetéből következik, hogy mindazok, akik a hit és keresztség által Jézus Krisztushoz kapcsolták az életüket, az egyház közösségében is akarják Istent dicsérni, és a megszen- telődésükhöz szükséges oltáriszentséget magukhoz akarják venni. Gondoljunk arra is, hogy az egyház, a Krisztusban hívők közössége kezdettől fogva és lényege szerint eucharisztikus közösség. Már az Apostolok cselekedetei című újszövetségi írat is erről tanúskodik, amikor megjegyzi, hogy a tanítványok „állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában, a kenyértörésnek közösségében és az imádságban (2,42). Nyilvánvaló, hogy Lukács evangélista, a könyv szerzője a leírt jellemző tulajdonságokat lényegesnek és normatívnak tekintette az Egyház életében. Ezért manapság is hangsúlyoznunk kell, hogy az Isten igéjéhez való ragaszkodás, az összetartás, az imádság, a szentmise megünneplése a keresztény élet nélkülözhetetlen eleme. Igaz ugyanis, hogy az egyházi közösség ünnepli az eucha- risztiát, de valójában az teremti meg azt a közösséget, amely egyáltalán ünnepelhet. A szentmisén való részvétel valósítja meg a hívek egységét Krisztussal és egymással, ami azt is jelenti, hogy a szentmise formál bennünket egyházzá. Ezért tartsuk fenn a liturgikus életet még komoly áldozatok árán is egyházközségeinkben. Az egyház olyan emberek közössége, akiket a Szentlélek gyűjt egybe az Isten imádságos tiszteletére, és az emberek üdvösségének a szolgálatára. Ezért az egyház jelene és jövője szempontjából döntő, sőt létkérdés a liturgikus és szentségi élet. A szentségi élet elhalványulása az egyház közösségi életének meggyengüléséhez, sőt megszűnéséhez vezetne. A rendszeresen megtartott szentmise az egyházközség életképességének és életrevalóságának fokmérője. ■ Dolhai Lajos
