Heves Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-09 / 132. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. JÚNIUS 9., SZERDA A Felsővárost szépítették a lokálpatrióták a világnapon Még Habis László polgármester is lapátot ragadott a környezet- védelmi világnapon. Eger első embere a Felsővárosi Általános Iskola Balassi Bálint Tagiskolájának diákjai körében ültetett fát a Vallon úti társasház déli oldalán fekvő zöldterületre. - Fontos, hogy ezen a napon a fiatalokat is megszólítsuk, környezettudatosságra neveljük. A létrehozott értékek mindenki javát szolgálják - mondta a Hírlapnak Habis László. ■ Három fát és mintegy hatszáz egynyári virágot ültettek el. A szervező Egri Lokálpatrióta Egylet már harmadik alkalommal rendezett programot a világnapon. Eddig az Érsekkertbe várták az iskolásokat, óvodásokat, most azonban, hogy szombatra esett június 5-e, a felsővárosi lakosokat igyekeztek megszólítani. A közös munka eredményeképpen így megszépült egy játszótér, a Nyugdíjasház előtti terület és a Rákóczi út is „kivirágzott”. Az egri diákok is besegítettek a környezet szépítésébe Az akcióhoz csatlakoztak a Zöld Panel Egyesület tagjai, a Nyugdíjasház Gondozási Központ és a Segít a Város Alapítvány munkatársai, diákok és civilek is. Három fát és 600 egynyári virágot ültettek el, melyeket Spitzmüller Sándor növény- termesztő ajánlott fel. Az eseményen résztvevő gyermekek környezetvédelmi teszüapot is kitöltöttek, a legügyesebbek könyvet nyertek, de természetesen senki nem ment haza üres kézzel. ■ Földgyógyító dobünnep tíizönjárassal Kétnapos programra hívja a település lakóit a Tarnaszent- máriáért Egyesület. A hagyományőrző rendezvény június 12- én 10 órakor kezdődik népi mesterségek bemutatóival, kézműves- és játszóházzal. A lovas íjászok és solymászok 13 órától állnak a közönség elé, majd 21 órától tűzönjárással egybekötve közös dobolással gyógyítják a földet. Másnap déltől ebédet kínálnak, miközben a Matrix családi zenekar és Oszvald Marika szórakoztatja a publikumot. Délután a Demjéni Férfikórus, a Lóci színpad, a bodonyi táncosok, a verpeléti Tűzvirágok, továbbá Balogh András és társulata lép fel. ■ TVT FI a V Fl T TC Ö T? TC F! P Mezötárkány határában a belvíz teszi tönkre a búzatermést, itt nagyok lesznek a hozamcsökkenések, s ki is pusztulhat a növényzet A vizet kártevők követik agrárium Gombák, rovarok, gyomok ellen kell védekezni a földeken Kevesebb lesz a gyümölcs és a zöldség is Nem csupán a termés mennyiségére, hanem annak minőségére is hatással lesz az időjárás. Tóth Balázs Az árvíz és a belvíz mellett a kártevők is beleszólnak majd az idei terméseredmények alakulásába. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai minden megyében készítettek előzetes termésbecslést. Ezeket azonban még fenntartásokkal kell kezelni, hiszen a szakemberek sok esetben nem tudták megközelíteni a földeket, pedig arra a vis maior jegyzőkönyvek fölvételéhez is szükség lett volna. Az biztos, hogy most 13 ezer A MAGYAR AGRÁRKAMARA Szerint az országban már biztosan kipusztult legalább 50 ezer hektárnyi növényzet, s mintegy 110 ezer hektár a vetetten területek nagysága. Az erdőkben a kidőlt fák mennyisége 400-500 ezer köbméter, azaz az éves kivágások 10 százalékát kell kényszerűen kitermelni. A megdőlésből adódóan á víznyomásos terüle200 hektárt borít belvíz, s 49 ezer hektárt tesznek ki az átnedvesedett területek. Több mint kétezerötszáz hektáron már kipusztult a vetés, ebből ezer hektár őszi búza volt, a többi pedig leginkább tavaszi- árpa és repce. A búza sok helyen megdőlhet a nedves talaj miatt. További probléma, hogy 5300 hektáron a magok földbe sem kerülhettek. A fölmérések szerint a gombafertőzöttség óriási, s a különböző kártevők, például a vetésfehérítő bogarak is gondot okoznak. A növényvédelem hiányzik, hiszen nem lehet rámenni a földekre. Nagy kérdés, milyen hozamkiesésre lehet majd ezek miatt számítani,.- Füzesabony környékén főleg Egerfarmos, Mezötárkány mellett vannak belvizes területek, ilI teken nagyarányú lehet az őszi kalászosok terméskiesése, s a A gyümölcs-zöldség ágazatban 30-40 milliárd forint kár keletkezhetett a FruitVeb szerint. Az ágazat tavaly 200 milliárd forint értéket állított elő. Ez sok termelő tönkremenetelét okozhatja. A felmérések szerint a korai cseresznyetermés 80 letve Mezőszemere határában, valamint Füzesabony és Dormánd között. Ugyan már kevesebb helyen áll a víz, a talaj telített, s a levegő nélküli talajból a növények nehezebben veszik föl a tápanyagot, a mikroorganizmusok sem fejük ki hatásukat. Erős a kontraszt a határban, a vízminőségben is komoly romlásra lehet számítani. Amennyiben a betakarításkor hasonlóan csapadékos idő lesz, az a gabonafélék termesztőit akár katasztrófával is sújthatja. A kukoricában az eddigi bajokon túl a gyomosodás jelent még veszélyt, s probléma, hogy a védekezés leginkább légi permetezéssel oldható meg. százaléka elpusztult. A burgonyatermesztőket ugyancsak jelentős károk érték, sok helyen nem is található meg mára az állomány.A tartósítóipar a 2008-as 1,5 millió tonna után idén 1,1 millió tonnányi zöldséget és gyümölcsöt dolgozhat föl. kárral nem érintett búzatáblákban, tehát a lejtős területeken akár jó is lehet a búzatermés, a víznyomás alatt lévőkön pedig silány lesz: összességében közepesre, gyenge közepes termésre lehet számítani. Van száraz, vetőmagnak való borsóm is, annak legalább négytizede oda. A tavaszi vetések elmaradottak a hosz- szan tartó hűvös, csapadékos idő miatt. A tavaszi árpa megsínylette a vizet, s az érzékeny napraforgó is sok helyen kipusztult. Ráadásul a vadkár is jelentős a környéken, az őzek, vaddisznók ellen is védekeznünk kell - foglalta össze a helyzetet Tóbi János füzesabonyi gazda, a Heves Megyei Agrárkamara elnökségi tagja. A növényvédelemről elmondta, rá tudtak menni a földekre egy magas, hidas permetezőgéppel, igaz, a vízfoltokat ki kellett kerülniük. Iskolák közötti hálót létesítenek a korszerűbb oktatásért Az Eszterházy Károly Gyakorló- iskola négy elnyert uniós projektjéről Ringert Csaba pályázatokért felelős munkatárs, egy - már benyújtott -, a természettudományos oktatás korszerűsítését célzó pályázatról pedig az iskola igazgatója, Sándor József beszélt az egri főiskola tegnapi sajtótájékoztatóján. Ez utóbbi projekt a természettudományok oktatását korszerű infrastruktúrával, a régióban való hálózatos együttműködésben célozza meg, ezért a pályázó tizenegy együttműködő iskolát is bevont a programba. ■ A főpályázó további tizenegy együttműködő iskolát is bevont az oktatási programba. Sándor József megfogalmazása szerint a csatlakozó egri iskolákban - Dobó, Tinódi, Kossuth Zsuzsa, Wigner, Felsővárosi Előkészítő Szakiskola, Szent Imre Katolikus Iskola - a humán erőforrás mindenütt rendelkezésre áll, de a tárgyi és laboratóriumi feltételek hiányosak. A várostól távolabb eső, forrás- hiányos kistelepüléseken - Párád, Makiár, Recsk, Mátra- derecske és Kerecsend szerepel a vidéki partnerek között - pénzügyi és humán erőforrásban is szűkölködnek. Ezeket a hiányokat kívánják csökkenteni egy laboratórium létesítésével, illetve más egyéb fejlesztésekkel. Az igazgató szerint a projekt a tanárképzésben és a tanárok továbbképzése során is bővítheti a lehetőségeket azzal, hogy megfelelő technikai (laboratóriumi) hátteret biztosít. A továbbiakban Ringert Csaba az iskola számára már korábban megítélt, összességében csaknem kilencvenmillió forintból megvalósuló projektek részleteiről is szólt. Ezek sorában a legnagyobb tételt az Eszterházy Károly Gyakorlóiskolában megvalósuló tanulói laptop-program jelenti. A most felhasználható több mint negyvenegy millió forint lehetővé teszi, hogy a már korábban megkezdett eszközellátás folytatódjék, így az 1500 fős tanulói létszám 34 százaléka rendelkezzék ezzel a korszerű IKT (infokommunikációs technológia) eszközzel. ■ Akár százmilliárdos is lehet a kár: a légi permetezés segíthet A megszentelt virág megvédhet minket a rossztól körmeimet Négyszínű, látványos sátor díszítette a hevesi főtér négy sarkát Úr napján A dél-hevesi térség legnagyobb úrnapi körmenetét tartották Hevesen, az eseményen mintegy háromszáz ember vett részt.- Az Úr napja az Oltáriszent- ség ünnepe, teljes nevén Krisztus Testének és Vérének ünnepe - magyarázta Gy. Gömöri Ilona népraj zos-főmuze- ológus. - A körmeneten való részvétel hitvallást jelent, az egyházhoz való tartozás kifejezését, ezért régen különösen fontosnak tartották, hogy minden katolikus család részt vegyen benne. A körmenetek rendjének kialakítása az egyházi és a helyi hagyományok alapján történik. Vasárnap hajnali négy órakor kezdték a sátrak megépítését. A virágsátrak lényegében szabadtéri oltárok, melyekbe képeket, szobrokat állítanak. Mindegyik sátor más-más színű: piros, fehér, kék és vegyes. Díszítésüket vallásos társulatok vagy családok vállalták magukra. A fehér virágokból álló sátrat régebben a Rózsafüzér Társulat, ma Harnos Istvánná és segítői készítették. A piros sátrat a Szent Ferenc Harmadrendjéhez tartozó hívek díszítették, most Urbán Sándorné és segítői. A vegyes virágokból álló sátor felállításáról m Az eseményen kö' zel háromszáz ember vett részt. Úrnapi körmenet Hevesen A képgalériát keresse a HEOLhll hírportálon régen a harangozó, majd az újtelepi hívek gondoskodtak, most pedig a Cursillo lelkiség! csoport. A kék elkészítését régen Pászthy Mihály és családja, ma a Házas Hétvége lelkiségi csoport vállalta.- A körmenet az ünnepi mise után kezdődött. A templomkertet régen kerítés vette körül, azon kívül álltak a sátrak, így a menet is ott haladt. Ez alól kivételt jelentett az 1950-es évektől 1990-ig tartó időszak, amikor a fennálló rendszer miatt csak a templom körüljárására volt lehetőség - mondta a néprajzos-fő- muzeológus. - A régi szokás szerinti nagyobb körmenetre csak 1990-től nyílt mód. ■ r X
