Heves Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-09 / 132. szám
2010. JÚNIUS 9., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Párbaj lett a huncutkodás vége nyelvi lelemények Észak-Hevesben dívott a csúnya beszéd, a káromkodás Huncutnak nevezni valakit háromszáz éve a legnagyobb sértés volt. Ám a kutyateremtette kifejezés is súlyos pénzbüntetést vont maga után. Nyelvünk alakulása különös tréfákra képes. Szuromi Rita Ha háromszáz éve valakire azt mondták, hogy huncut, annak bizony következményei voltak. Például egy párbaj. - A huncut szót a német katonáktól vettük át - magyarázza dr. Csiffáry Gergely történész -, amely eredetileg Hundsfut volt. Ez gazembert, csirkefogót jelent. A szóösszetételben megjelenik a német kutya szó, illetve a „fut”, amely nő vagy nőstény emlős állat nemi szervét jelentette. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem udvari rendtartásában e sértő szó azonnali párbajjal járt. A XVII. század egyik legcsúnyább sértése volt a „kutyateremtette” kifejezés. E ma már szinte hétköznapi szó- kapcsolat alapja vallási jellegű volt. A hivatásos egyházi felfogás szerint a világot Isten teremtette. Aki azt mondta, hogy kutya teremtette, az bizony kétségbe vonta az egyház hivatalos tanítását és Isten teremtő erejét. A káromkodó embereket leggyakrabban pénzbüntetésre ítélték, ezt nevezték nyelwáltságnak. Eger története tele van nyelwált- ságot fizető emberek történetével: 1710-ben egy negyedmester embertársát hitehagyottnak titulálta, ezért 100 forintot kellett volna fizetnie, az ínség miatt azonban megúszta negyvennel. Hat évvel később egy egri asz- szony „huncut”-ot mondott, 120 forintja bánta. Az egri csizmadiák 1695-ös privilégiuma szerint, ha valaki a mestert, a társát, netán a céhet illette becstelen szóval, azt 2 font gyertyának való viasz lefizetésére ítélték. Az egri városi tanács tíz napig való vasban történő elzárásra ítélte azt, aki kutya-, disznóteremtettével káromkodott, majd ezt a Piac téren, a nyilvánosság előtt még 50 botütés kimérésével is tetézte.- A szavak jelentése hatalmasat változik - folytatta a történész. - A fene szavunknak ma már nem tulajdonítunk vulgáris Ne beszélj csúnyán! A káromkodó embereket régen gyakran pénzbüntetésre ítélték, ezt nevezték nyelwáltságnak. Képünk illusztráció. Asszonyi ajkakat elhagyó sértések: • Lélekkurafi • Piperekontyú • Fattyavetett • Varangyosbéka • Nagyfertelmes • Világlánya • Égetnivaló • Forgóasszony • Utcacímere jelentést. Nem így évszázadokkal ezelőtt, amikor a fene jelentett farkast, vagy a népi gyógyászatban egy csúnya bőrbetegséget. így akinek azt kívánták, vigyen el a fene, vagy egyen meg a fene, annak egyben azt is kívánták: egye meg a farkas, vagy ha- lálozzon el ebben a ronda betegségben. Aztán a magyar nyelvtörténetnek akadnak különös paródiái is: az a bizonyos, közösülést kifejező ma használatos trágár szavunk ótörök eredetű, és valójában közösülést jelent. Már a XV. században is használták. Elterjedése pedig azzal magyarázható, hogy Az egyház és a vallásos szemlélet mélyen elítélte és tiltotta a szitkok használatát. A szakember elmagyarázza, mi a káromkodás A káromkodás egy állandósult szókapcsolat - magyarázza dr. csiffáry Gergely (képünkön). Alakilag a szólásokhoz áll a legközelebb. Egy-egy nyomdafestéket nem tűrő kifejezés a nyelv alakító fantáziájának pillanatnyi improvizációja, melyet legtöbbször hirtelen felindulás vált ki, így az indulatszavakhoz is közel áll. Időnként megjelennek benne a le-és felmenők, Isten neve és a szenteké. A káromkodás az em beri fantázia kimeríthetetlen tárháza. w V kevesebben értették, mint a magyar megfelelőjét, s így szebb hangzásúnak, kevésbé vulgárisnak gondolták...- A csúnya beszédért volt, aki az életével fizetett - folytatta dr Csiffáry Gergely. - 1763-ban Debrecenben egy káromkodó és feslett életű nőnek a nyelvét kivágták és hóhér által kövekkel betemették, vagyis megkövezték. Heves megyéből is ismerünk példákat. Az északhevesiekről például feljegyezték, hogy igen csúnyán beszélnek, gyakran elhangzik, hogy a „tüzes tarajos kígyó csípje meg”. Káromkodott a király - Luxemburgi Zsigmond nyolc nyelven beszélt és folyékonyan káromkodott magyarul is -, de cifrázták az asszonynépek is. Hogy mi a különbség a mai és az őseink által használt kifejezések köSzitok és büntetés a káromkodást - főként Isten nevének a szidalmazását - a bibliai tízparancsolat alapján (Istennek nevét a szádra hiába ne vegyed!) a világi törvények is szigorúan tiltották. Főként azért büntették az istenkáromlást, mint a lélekkel való szitkozó- dást, mert a bírói gyakorlat az istenkáromlás indirekt esetének tartotta. A fenti törvények alapján első ízben szigorú feddéssel, a visszaesőt pénzbírsággal vagy botozással büntették. Ezt vették alapul különböző városok a saját ítélkezési gyakorlatukban. Mindez az érseki Egerben különös jelentőséggel bírt. zött? A történész azt mondja: az elektronikus médiáknak nagy a felelőssége a trágárság divattá válásában. Sokan összekeverik a szabadságot a szabadossággal, s ez nyelvünkre is érvényes. Annyi azonban bizonyos, hogy évszázadokkal ezelőtt még ez is fantáziadúsabb volt. Relikviákat gyűjtenek a rendőrök A Hatvani Rendőrkapitányságon szeretnék összegyűjteni a régmúlt idők helyi bűnüldözőire emlékeztető tárgyakat, amiket az épület helyiségeiben állítanának ki.- Emléket állítanánk elődeinknek - indokolta az ötletet dr. Gyetvai Tibor r. alezredes, az egység parancsnoka. - A kapitányság kis tantermének a falát szemeltük ki e célra, de ha annyi anyag összegyűlne, hogy ott már nem férne el, szívesen feldíszítenénk az aula üvegfalát is.- Egészen pontosan milyen relikviákra gondoltak?- Mindent várunk, ami a régmúlt időkre emlékeztet. Természetesen nem a tavaly nyugdíjba vonult kollégák sapkáit helyeznénk el, hanem akár a huszadik század korai évtizedeiből származó képeket, tárgyakat. Minél régebbiek, annál jobb. Kérjük az egykor a kapitányságon dolgozó zsaruk, netán a hajdani csendőrök rokonait, leszár- mazottait, hogy a hagyatékok rendelkezésre bocsátásával segítsék törekvéseinket. A fotókat, iratokat digitalizáljuk és visszaadjuk, az egyéb tárgyi emlékeket pedig méltó módon megőrizzük.- Mikor állítanák össze ezt az igen sajátos és rendhagyó „tárlatot”?- Nem jelöltünk ki konkrét időpontot. Amikor kellő mennyiség összegyűlt, szakértők közreműködésével rendszereznénk a kordokumentumokat. ■ Dr. Gyetvai Tibor: méltó emléket állítanánk elődeinknek. EGYPERCES INTERJÚ Napokon át szólt a muzsika népzene Nyolcvan csoport jött a megyeszékhelyre A Cantus Agriensis Kulturális Egyesület és az Egri Kulturális és Művészeti Központ a hét végén rendezte meg a „Ködellik a Mátra...” Regionális Népzenei Találkozót és Országos Citerazenekari Fesztivált. A háromnapos programsorozatra idén több mint 80 együttes érkezett a hevesi megyeszékhelyre. Sajnos a felvidékiek az árvíz- helyzet miatt az utolsó pillanatban visszamondták szereplésüket. Bimbó Zoltán főszervező szerint a fesztivál rangos, nagy tradíciójú kulturális esemény, 1 amely a hazai és a felvidéki folk- “ lór legjavából adott ízelítőt a vá- J ros lakói és az ide érkező látoga- I tók számára. ■ Közös éneklés a Dobó téren A képgalériát keresse a HEOLIlU hírportálon Újra együtt alkothatnak a művészek Bükkszéken, a Dózsa út 31. szám alatti házban június 21-től 25-ig újra együtt alkothat négy jeles hazai képzőművész. A művésztelepen ezúttal Csetneki József, Lugossy László és Stark István képzőművészek, valamint Lázár Zsolt fotóművész dolgoznak majd együtt. Közös programjuk június 20-án délután négy órától kezdődik a faluházban, ahol Zagyva Ferencné polgármester köszönti a vendégművészeket, s nyitja meg kiállításukat, amely egy héten át látogatható, naponta 15-19 óra között. Érdekesnek ígérkezik a június 26-án délelőtt 10 órától kezdődő akciófestészet a polgármesteri hivatal előtti téren. ■ ¥ I KOZONSEGDIJ SZÍNÉSZNŐ: Bozé Andrea Járó Zsuzsa Mészáros Sára Nádasy Erika Szabó Emília SZAVAZÓLAP SZÍNÉSZ: Görög László Kaszás Gergő Mészáros Máté Ötvös András Schruff Milán ^ -m. RENDEZŐ: Barta Dóra ...............Bifidus essensis, A kaméliás hölgy, Requiem Csizmadia Tibor .... A törött nádszál, Május 35 Máté Gábor .............Csörgess meg!, HírlapSzínház Radoslav Milenkovic . Szentlvánéji álom Szegvári Menyhért . . Kerti mulatság, Cigánykerék Zsótér Sándor ........Maya S zavazataikat várjuk interneten is: HEOL www.heol.hu A 2009/2010-es évad legjobb rendezője: ........................... s zínésznője:........................ NÉV: CÍM: A szavazólapot 2010. június 14-én 10 óráig juttassák el szerkesztőségünkbe: Heves Megyei Hírlap 3300 Eger, Trinitárius u 1., illetve postai úton: 3301 Eger Pf. 23., vagy dobják be a színház jegyirodájában (Széchenyi u. 5.) elhelyezett szavazóurnába! A borítékra írják rá: „Közönségdíj”
