Heves Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-12 / 109. szám
6 2010. MÁJUS 12., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2010. május 11-én 23800 Záróérték: 23 600 A. 23 254 23400 23 200 rv Vv At 23 000 Nyitóérték: 23505 , ________J_____, 2 2 800 Előző napi [ Változás: -2,44% | 22 600 záróérték: 15.30. a »«» Vork-tp 22 40(f pont/ 23837 tőzsde nyitása A 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.05.11. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió R | Danubius 3 470 0,57 2 Émász 22 000 0,00 4 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft 1 KEG 340-5,81 15 OTP 6 400-4,86 46117 Econet 112-3,44 46 Synergon 654-3,39 12 Fotex 390-3,22 45 FHB 1414-3,15 41 ANY 780-2,50 3 Rába 925-2,11 114 A BUX index az elmúlt napokban 25000 24550 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 05.11.) SHHMMHHHiHHHMHINM EUROBÚZA 2010. augusztus ________28 600 T AKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus_______26800 T AKARMÁNYKUKORICA 2010. július___________35 OOP T AKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus____ 23 800 O LAJ NAPRAFORGÓ 2010. október 74 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. május 11-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft f f t — — — 275,04 216,75 195,16 +1,36 Ft +6,95 Ft +3,81 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,75 5,00 Banco Popolare 3,72 3,72 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 3,60 3,80 MKB Bank 4,14 4,24 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank***5,67 Ralffelsen Bank** 4,50 4,50 • ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA. * * AKCIÓS. * * * KAMATMOST EXTRA BETÉTAKCIÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.11.) ■■■■■■ Vételi Eladási Allianz Bank 267,20 280,90 Budapest Bank 265,65 282,08 CIB Bank 263,25 285,19 Citibank 265,46 287,58 Erste Bank 266,03 281,35 K&H Bank 266,68 282,04 MKB Bank 265,93 279,57 OTP Bank 268,61 282,39 Ralffelsen Bank 270,23 282,39 Segítség a devizaadósoknak? tehervállalás Tisztázni kell, milyen esetben vállalná át az állam a kockázatot A devizában eladósodottak lakáshiteleinek forintosítása súlyos kérdéseket vet fel. Még csak körvonalazódik a devizahitelesek megsegítésének a terve. VG-összeállítás Matolcsy György kijelölt nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: az új kormány életre hívna egy olyan állami pénzalapot, amelynek segítségével a bajba jutott lakáshitelesek forintalapúra válthatnák jelenlegi devizahitelüket, így megmenekülnének a kilakoltatástól. Bár a tervet többen - köztük a Magyar Szociális Fórum - is támogatásukról biztosították, a részletek valójában korántsem világosak. A lakossági devizakölcsönök teljes állománya 5000 milliárd forintnál is nagyobb összeget tesz ki. A devizaalapú lakáshitelek állománya azonban a március végi adatok szerint „csupán” 2510 milliárd forint. Az is lehet, hogy az átváltás csak a leginkább rászorultaknak lenne elérhető. Matolcsy György háromszázezer családot emlegetett mint közveüen veszélyben lévő devizahitelest. Közülük azok kerülnének az állami pénzalap védőhálójába, amelyeknek a hitelvédelmi programok már nem jelentenek kellő biztosítékot. A tervek szerint az állami alap végső esetben meg is vásárolná a hitellel érintett lakást, amelyet a volt tulajdonos visszabérelne az államtól. A devizahitelek átvállalása komoly költséget jelentene az államnak, és kockázatot a forintár- folyam tekintetében. Minél nagyobb összegről van ugyanis szó, annál nagyobb mértékű gyengüléssel kell számolni a nemzeti valuta árfolyamában. Simor András jegybankelnök úgy vélekedett: az árfolyam- és a kamatkülönbségből adódó költség sok százmilli- árd forintot tenne ki. Ami ez utóbbit illeti: bár a forinthitelek kamata csökkent, a devizatartozások átváltása piaci viszonyok között még mindig a törlesztőrészletek mintegy 20-25 százalékos emelkedését vonná maga után. Az adósoknak tehát valamiféle kamattámogatás híján nem lenne vonzó ez a lehetőség. Az árfolyamkockázat kiküszöböléV A devizahitel* állomány csökkenése (feltételezés a jelenlegi piaci folyamatok alapján, milliárd forint) Erdei: Állami követeléskezelő segítene - Bankok is viselnének veszteséget A MAGYAR BANKSZÖVETSÉG elnöke, Erdei Tamás az MR 1- Kossuth rádió reggeli műsorában azt mondta, a tartósan fizetőképtelen lakáshiteles adósokon egy állami követeléskezelő szervezet létrehozása segítene. Ennek a bankok a reménytelen hiteleket átadnák, Erdei Tamás: Ezt ajánljuk a kormán' úgy, hogy bizonyos veszteségeket ők is vállalnak. A követeléskezelő dönthetné el, hogy a fizetésképtelen adós lakását állami tulajdonba veszi-e, és szociális bérlakásként kiadja az adott családnak. Egy ilyen konstrukcióban a bentlakóknak bérleti díjat kell fizetniük, amely a jövedelmi helyzetükhöz igazodhat. A MÁSIK MEGOLDÁS LEHET, hogy az állam - már nem piaci eszközökkel - moratóriumot ad az adósoknak, és ha a moratórium végén sem tudnak fizetni, akkor szintén állami tulajdonba kerülnének ezek a lakások. A bankrendszernek ez veszteséget jelentene, de önmagában az árveréseken keresztül történő értékesítés is veszteséggel jár - magyarázta a bank- szövetség elnöke. már kilencvenezer olyan lakáshitel van, ahol az adós már több mint kilencven napja nem fizeti a részleteket. Az ügyfelek egy részével meg tudnak állapodni a bankok, másokon azonban átütemezéssel sem tudnak segíteni. Ebben az esetben a bank kénytelen elárverezni a lakást. Ez komoly társadalom- és szociálpolitikai kérdéseket vet fel. Az árverések befagyasztása sem ad megoldást, előbb-utóbb ugyanis hozzá kell nyúlni a biztosítékhoz, a megoldás kitolásával ugyanis csak nőnek az adósságok, hiszen kamatok, késedelmi kamatok is felgyülemlenek. Oszkó Péter: Mi már végigszámoltuk A DEVIZAHITELEK FORINTRA váltása elsőre teljesen logikus ötletnek tűnhet, éppen azért ennyire megkapó mindenki számára - írja Oszkó Péter pénzügyminiszter. „Mi nem jelentettünk be ilyesfajta hitelkonverziót, sem bérlakásokat vásárló állami ingatlanalap felállítását - mindkettőt többszörös alaposan végigszámoltuk ugyanis, és nem sikerült olyan változatot találni, amelyben az ilyesmi valóban megérné. Furcsa, hogy ez a munkarend most megfordult, és előbbre került a bejelentés, s csak utána kezdődik az érdemi munka és vizsgálat. ” se érdekében esetleg egy néhány százalékos törlesztőrészlet- emelkedésbe menne bele a devizahitelesek számottevő része. Ráadásul mivel a forinthitelek kamatfelára alacsonyabb, mint a devizakölcsönöké, egyelőre a bankok sem kifejezetten érdekeltek egy ilyen hadműveletben. Persze lehet, hogy ez nem is szempont: egyes feltételezések szerint a deviza-lakáshitelek jó része a banki könyvekből átkerülne az alaphoz, ez azonban az állam devizakockázatát emelné meg, ami akár egy a külföldi hitelminősítők részéről érkező le- minősítést is maga után vonhat. Abban nincs vita, hogy a devizahitelek arányának a csökkentése helyes célkitűzés, hiszen ezek mértéke növeli a magyar pénzügyi rendszer sebezhetőségét. Bár a lakossági hitelezésben - ezen belül is a jelzálogkölcsönök terén - továbbra is a devizahitel a meghatározó, az alacsonyabb árazású forinttermékek megjelenésével a közeljövőben jelentősen növekedhet a forintalapú szerződések aránya az új hiteleknél - derül ki a Nemzeti Bank elemzéséből. Az áprilisi jelentés szerint ennél sokkal látványosabb a sváj- cifrank-alapú kölcsönök visszaszorulása. 2008 elején az új frankalapú hitelek egyhavi állománya 124,7 milliárd forintot tett ki, a múlt év végén ez csupán 8 milliárd volt. Az euróalapú hitelek állománya pedig egymilliárd- ról 22 milliárd forintra nőtt. Már több mint 800 ezer ember nem fizeti hitelét rossz adósok Az utóbbi hónapokban szerencsére lassult a bajbajutottak számának növekedése Március végén már több mint 825 ezer, hitelét nem fizető vagy bankkártya-visszaélést elkövető magánszemély adatait tartották nyilván a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) - ez a régi BAR-lista. A BISZ Zrt. nyilvántartása szerint egy év alatt 170 ezerrel, csaknem negyedével növekedett a rendszerben szereplő adósok száma. A növekedés üteme ugyanakkor lassul: az első negyedévben 36,5 ezer új, pénzügyi szolgáltatójának legalább a minimálbér összegével minimum három hónapja elmaradásban lévő lakossági adóst regisztráltak, ez „csak” 4,6 százalékos bővülést jelent. A fennálló mulasztások száma ugyanakkor ennél gyorsabban emelkedett. Március végén már csaknem 1,1 millió lakossági mulasztás szerepelt a rendszerben, ez több mint 45 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A KHR-lista bővülése a bankszektor tavalyi számainak ismeretében nem meglepő, hiszen a háztartási hitelportfolió romlott, az ebből származó veszteségek pedig jelentősen emelkedtek a hazai bankrendszerben - olyannyira, hogy el is tüntették az arra az időszakra eső profitot. A jegybank jelentése szerint a nem teljesítő - kilencven napon túli fizetési késedelemben lévő KHR-ben tárolt természetes személyek száma (fő) VMRAFIKA Forrás: BISZ Zrt.- tételek aránya megközelítette a nyolc százalékot a teljes hitel- állományon belül, ez több mint a kétszerese az egy évvel korábbinak. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a portfólióromlás hatása nem volt egyenletes: a nagybankoknál az arányok jelentősen, 6-ló százalék között szóródtak. Az értékvesztés eredményrontó hatása az állomány arányában ugyancsak több mint kétszeresére, 2,5 százalékra emelkedett egy év alatt. Ugyanakkor a hitelezési veszteségek a háztartási hiteleknél is csökkenhetnek az idén. Az ez évre előre jelzett makrogazdasági alappálya szerint ugyanis a munkanélküliségi ráta 2010 közepén tetőzhet, és bár a reáljövedelmek tovább csökkenhetnek, de mérsékeltebb ütemben, mint tavaly. így összességében a múlt évinél kisebb mértékben romlik a lakosság törlesztőképessége, emiatt pedig a nem teljesítő hitelek arányának lassuló emelkedése várható. A háztartási hitelportfolió viszont csak lassan tisztulhat, így a nem teljesítő hitelek nagy aránya hosszú ideig fennmaradhat. A hitelezési veszteség aránya az MNB szerint ezért csak fokozatosan csökkenhet, szintjét tekintve továbbra is jelentősen meghaladja majd a 2008-as értékeket. ■ VG >
