Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-06 / 55. szám

wvvw.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu EGYHÁZMEGYEI Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK I. évfolyam, 1. szám 2010. március A NAGYBÖJT ÜZENETE: „ Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. ” (Jn 3,16) Érseki köszöntő Üdvözlöm az Olvasót ezeken az új oldalakon! A Heves Megyei Hírlap és az Egri Érsekség jelen­leg egy évre szóló együttműködé­se nyomán a mai napon jelenik meg először az Egyházmegyei Hírek, melyben arra vállalko­zunk, hogy min­den hónap első szombatján bete­kintést adunk he­lyi egyházunk j ajE életébe, sőt a hí- I ^ f rek mellett szeret­nénk némi lelki útravalót is adni ^ az olvasónak. Külön érdekessé­ge ennek a két Oldalnak, hogy bár része a Heves Megyei Hír­lapnak, mégis önálló szerkesz­tősége van. Ennek a kezdemé­nyezésnek az a célja, hogy azok a katolikus hívők és családok is jobban megismerhessék egy­házuk életét, akiknek a hétköz­napokban csak laza kapcsola­tuk van a helyi egyházköz­5 níii.Himh VIRÁGVASÁRNAPI ÜNNEPI SZENTMISÉRE ÉS KÖRME­NETRE várja dr. Ternyák Csaba érsek Eger város fiataljait március 28-án 10 órakor, az Egri Bazili­kába. KERESZTÉNYSÉG A KORA KÖZÉPKORI KÁRPÁT-MEDEN­CÉBEN. Ez a címe Vida Tivadar régész, az Eötvös Loránd Tudományegye­tem docense előadásának, amelyet Egerben, a Barta- kovics Béla Művelődési Központban tart március 26-án 18 órától. A rendez­vény része a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége országos előadás-sorozatá­nak. A részvétel ingyenes. A VALLÁSKUTATÓ MŰTÁR­GYAI - válogatás Bálint Sándor szakrális gyűjte­ményéből címmel látható kiállítás március 27-ig a Miskolci Galériában. Ehhez tárlatvezetések is kapcsolódnak: március 10-én, 18-án és 25-én Czakó István és Kuklay Antal atyák osztják meg gondolataikat a gyűjtőről és gyűjteményéről. MISKOLC VÁROS LELKIGYAKORLATA. Bíró László tábori püspök nagyböjti lelkigyakorlatos szentbeszédeket tart a miskolci Minorita-temp­lomban március 8-án, 9-én és 10-én, az esti 6 órai szentmise után. séggel, viszont kultúrájukban és hagyományaikban kötődnek a katolikus egyházhoz. Termé­szetesen az itt olvasható írások minden nyitott és érdeklődő em­berhez is szólnak, akik szeret- i nének tájékozot­tak lenni a helyi katolikus egyház életéről és köznap­jairól. Vallásukat gyakorló híveink pedig hónapról hónapra meg fog­ják találni a lapot '■/r a főegyházmegye 'fi templomaiban. A nyomtatott formán túl, a főegyházmegye internetes hon­lapján is elérhető lesz ( www.eger . egyhazmegye.hu), ahol ezenkívül még számos egyéb információt és friss híre­ket is találnak az érdeklődők. Kérem, lapunkat fogadják ér­deklődéssel és nyitottsággal! m Dr. Ternyák Csaba egri érsek Jótékonysági hangverseny a bazilikában. Tolcsvay László - Tolcsvay Béla: Magyar mise című művét mutatják be az Egri Bazilikában március 13-án, szombaton 19 óra 30 perckor. Az est során fellép Sáfár Mónika, Sasvári Sándor, Tolcsvay László, Tóth József, a Rotunda énekegyüttes és a Harmónia nőikar. Vezényel: Tóthné Mózer Annamária. A Szent István Rádió támogatására szervezett jótékonysági hangversenyre ingyenes belépőjegyek igényelhetők a Szent István Rádióban és az egri plébániákon. Omlott a templomi mennyezet Pályáznak és segítséget várnak a nagytályaiak Tavaly augusztus 20-án kis hí­ján tragédia történt a nagytályai templomban. A szentmisét kö­vető ünnepségen éppen a makiári és a helyi énekesekből álló kórus tagjai adtak műsort, amikor is nagy ijedelmükre te­nyérnyi darabok hullottak a szentély előtti részen éneklők lábai elé a magasból. A makiári és a nagytályai ön- kormányzat által szervezett Szent István-napi ünnepségen ott volt mindkét település pol­gármestere, így személyesen lát­hatták: halaszthatatlanná vált a templom felújítása. Hevesi László, a nagytályai egyháztanács világi elnöke el­mondta: az épületet 1903-ban szentelték fel a Magyarok Nagy­asszonya tiszteletére. Tornyát az 1944 őszén visszavonuló német csapatok felrobbantották, és be­omlott a tető is. Elbontott házak, istállók gerendáiból 1949-ben készült el a tető és a gipsszel ki­pótolt mennyezet, de a rossz mi­nőségű anyag rengeteg problé­mát okozott azóta is az egykor svábok lakta, de mára már elma- gyarosodott falunak. Korózs Péter plébános és az egyháztanács elnöke arról is be­számolt, hogy a közelmúltban nyújtották be pályázatukat, me­lyet a vidéki örökség védelmére írtak ki. Bíznak abban, hogy pá­lyázat révén, illetve gyűjtéssel megszerzik a szükséges pénzt, s a templom előbb-utóbb a régi fé­nyében tündökölhet. De minden szentmise után imádkoznak hí­veik a Boldogságos Szűzanyához, további közbenjárását kérve. ■ Eged-hegyi keresztút A nagyböjt jegyében, a hagyo­mányoknak megfelelően Eged- hegyi keresztútra kerül sor Egerben, a Főegyházmegyei If­júsági Iroda szervezésében már­cius 27-én, szombaton. A menet a Dobó téri Minorita­templom elől indul, 13 órakor. Évről évre egyre többen vesz­nek részt ezen az eseményen, melyen a vállalkozó szelleműek felváltva viszik a keresztet. A vonulás a hegyre szerve­zett keretek között történik, a záró-ima és egyben a program vége - a tervek szerint - 17 óra tájban lesz. ■ NAGYBOJTI JEGYZET Hamut hintünk a fejünkre A hamvazás különleges szertar­tása majdnem mindenkit megra­gad. Kosztolányi Dezső fiatalon, amikor még hitetlennek vallotta magát, azt mondja, hogy az egy­ház lényeges ismérvei mellett, hogy egy, szent katolikus és apos­toli, még azt is oda kellene tenni, hogy szép. Az egyházi év szertar­tásait csodálva a nagyböjtről így szól: „Ti (katolikusok)... üstökön ragadjátok az embert, és azt mondjátok neki: Elég volt! Kék leplekkel borítjátok a templom képeit. Hamut hintetek a kijóza- nult fejekre, és azt mondjátok: Memento homo, porból lettél és porrá leszel! Az élet nem lehet örökös vigalom. A rózsa mellett felvérzik a tövis. A vonakodó em­bernek felmutatjátok a keresztet. A Kálváriára járatjátok az embe­reket, és a szenvedés szépségét magyarázzátok nekik...” Valóban az egyház mint jó anya nevel minket, és időszakokat jelöl ki, hogy megújuljunk, és változ­tassunk életünkön. Ilyen a böjti idő is. Hamvazkodással kezdjük, fejünkre hintve annak jelét, hogy minden elmúlik, amit fontosnak tartunk az életben, és mi ma­gunk is halandók vagyunk. Az evangélium az Úr Jézust állítja elénk, aki Judea Sivatagjában böjtöl és imádkozik. így készül küldetésére, mert böjttel és imádsággal tudja legyőzni a kí­sértőt. A keresztény ember böjt­jét szépen fogalmazza meg a szentmise könyörgése: „Segíts Is­tenünk, hogy szívből megtér­jünk, gyakoroljuk a tevékeny sze­retetek tartózkodjunk a káros él­vezetektől, és bűneinktől meg­tisztulva, buzgón ünnepeljük Szent Fiad szenvedését.” A böjt és a zajos szórakozások elkerülése konkrét kifejezése an­nak, hogy le tudunk, és le is aka­runk mondani a világ élvezetei­ről, örömeiről, hogy az örök érté­keket helyezzük előtérbe. Meg akarunk térni, elfogadjuk a meg­váltás kegyelmét, melyét Jézus Krisztus szenvedése és halála ál­tal szerzett- meg nekünk. Szere­tettel válaszolunk Jézus szereteté- re, és részt kívánunk vállalni az ő szenvedéseiben és fájdalmaiban is. A középkori jámborság olykor kemény penitenciákat, önmegta­gadásokat vállalt. A középkori szentek kenyéren és vízen böjtöl­tek, vezeklőövet viseltek és éjsza­kákat virrasztottak át imádság­ban. Ma már másképpen tartjuk a böjtöt, és a legszigorúbb aszké­ta sem hirdeti, hogy csak testünk roncsain át léphetünk a mennyor­szágba. A szentek példája arra fi­gyelmeztet minket, hogy vegyük komolyan a böjti gyakorlatokat. A nagyböjt péntekjeire előírt hústi­lalom mellett vállalhatunk más önmegtagadást is. Lemondha­Hitoktatók kitüntetése hitoktatói tevékenység elis­meréséért az Egri Főegy­házmegye ezüstérmét adta át Ternyák Csaba érsek Szalai Józsefné hevesi és Papp Dénesné bélapátfalvi hitoktatónak. A díjak átadá­sa kapcsán elmondta, hogy a jézusi missziós parancs teljesítése nemcsak a szol­gálati papság feladata, ha­nem az övék is. Kiemelte, hogy a két díjazott képviseli a többi hitoktatót is, akik­nek ezúttal mond köszöne­tét szolgálatukért. Gyöngyösi lelkigyakorlat gyöngyösön, a nagytemp­lomban évszázados hagyo­mány, hogy farsang utolsó három napján három-három szentmisét és szentbeszédet tartanak. Ebijen az évben Veres András szombathelyi megyéspüspök, az Egri Fő­egyházmegye korábbi segéd­püspöke tartotta a lelkigya­korlatot. A papság évében tartott eseményen külön előadásokban idézték fel Kiss Szaléz, Szerednyei Já­nos és Brenner János már­tírhalált halt fiatal papok élétét, Fáy Zoltán könyvtár- vezető, Darvas László mádi plébános és Brenner József szombathelyi püspöki hely- nök közreműködésével. Zarándokút A sárospataki Szent Erzsé­bet Út Alapítvány és a kassai Gótikus Utak Gyöngye Ala­pítvány pályázati források­ból arra vállalkozott, hogy 2011 tavaszára a Szent Er- zsébet-zarándokúttal köti össze a két várost. A Sáros­patak és Kassa közé terve­zett zarándokút egyszerre igyekszik majd vallásos lelki élményt nyújtani az útra ke­lőknek, miközben a szerve­zők arra is számítanak, hogy turisztikai, vidékfejlesztési és kulturális lehetőségeket is nyújt az érintett falvaknak. tunk italról, cigarettáról, édesség­ről, tv-nézésről vagy más szóra­kozásról. Ezek helyett olykor hét­köznap is elmehetünk a templom­ba: szentmisére, keresztútra, vagy otthon olvashatjuk Jézus szenve­déstörténetét, a passiót. A feleba­ráti szeretet tettei által a szenvedő emberekben szolgáljuk a mi Urunkat, amint azt a keresztúton Veronika és cirenei Simon tette. Jézus Krisztus Egyháza hamut hint a fejünkre, megtérésre hív meg, és elindít egy 40 napig tar­tó szent zarándokúton. Rajtunk áll, hogy az időt jól használjuk fel, és Isten kegyelmének segítségé­vel eljussunk az Úr Jézussal való mélyebb lelki egységre. Hiszen mindnyájunknak szól az ő evan­géliuma, örömhíre, és minden embert meghívott országába. ■ Mándy Zoltán plébános

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents