Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-06 / 55. szám

2010. MARCIUS EGYHÁZMEGYEI HÍREK Szerzetesrendek: a bencések Földet műveltek és kultúrát teremtettek Bemutatjuk az egyházmegye új kanonokjait Szent Benedek: Európa védő­szentje, a nyugati szerzetesség atyja, szabályainak megalkotó­ja. Monte Cassino hegyén épí­tette fel első kolostorát (526) és emelt templomot Szent Márton tiszteletére. Az anyakolostor többször elpusztult, de mindig újjáépült. A Regula szerint a bencések legfőbb munkája: az opus Dei, az istentisztelet. Vallják: a külső li­turgiát a belsőnek, a „szív imád­ságának” kell hitelesítenie. Imádsággal és munkával kíván­ják elérni a keresztény tökéletes­séget. „Mindenkinek részt kell venni egymás és mások meg­szentelésében”, hogy az „Óra et labora” az „Imádkozzál és dol­gozzál!” parancsa élet- és jellem­alakító erővé váljék. Alapelvük: „Keresd a békét és járj utána! A bencések a béke apostolai­ként evangelizáltak, földet mű­veltek, kultúrát teremtettek. Ott álltak az államalapítás, a nem­zetté váló magyarság bölcsőjé­nél. Géza fejedelem alapította IFJÚSÁGI SAROK Az igenek embere Az egyházmegye ifjúsági iro­dájának háza táján sok önzet­len és megbízható fiatal for­dult már meg az utóbbi tíz év során. Számomra azonban egy mindenképpen kiemelkedik közülük, mégpedig Juhász Jó­zsef. Ott volt az iroda indulásá­nál 2001-ben, azóta is minden, a katolikus ifjúság életét érin­tő jelentősebb rendezvényen aktívan rész vesz. Juhász József Az Egri Főplébánia és az If­júsági Iroda csapatának „öreg motorosaként” igazi közössé­gi ember. Szerinte önmagában a társadalom már akkor is sok­kal egészségesebb lenne, ha az egyének nem zárkóznának be, hanem közösségi igényeiket megélnék. Ennek a mások tár­sasága, barátsága iránti vágy­nak az elsorvasztásával az em­berek egyedül maradnak. Az életnek része az önkéntes munka - vallja -, különösen, ha a hasznosságán túl közös­ségformáló is. Huszonévesként a család- alapítás szándéka nála már a megvalósítás felé közeledik. Jól tudja, hogy akkor már más rangsor szerint épül majd fel az élete, más lesz a fontossági sorrend. De amint nemrégi­ben viccesen megjegyezte, egy időre ugyan kieshet mind­ebből, de majd a gyermekei bepótolják, ha felnőnek. ■ Federics Róbert Dr. Ternyák Csaba érsek ünnepi szent­mise keretében iktatta be a főegyházme­gye új kanonokait: Kuklay Antalt, dr. Dolhai Lajost és Balog Gyulát az Egri Főegyházmegye védőszentje, Szent János apostol és evangélista névnapján. Kuklay Antal 1932-ben Csapon született. 1955- ben szentelték fel. Tíz év börtön- büntetésre ítélték 1956-os tevé­kenysége miatt, 1963-ban szaba­dult. Segédmunkásként dolgo­zott, könyvtárosképzőt végzett, miközben létrehozta a Sárospata­ki Római Katolikus Egyházi Gyűjteményt. 1968-ban enged­ték újra a szószékre, 1973-tól Kö­röm község plébánosa, 1985-ben művészettörténész oklevelet is szerzett, majd 1987-ben jelent meg A kráter peremén címmel Pilinszky János költészetéről szó­ló tanulmánykötete. Dr. Dolhai Lajos 1952-ben született Ajakon, 1977- ben szentelték pappá. Teológiai doktori diplomáját a budapesti Hittudományi Akadémián sze­rezte, majd pedig két évig folyta­tott tanulmányokat Rómában. 1981-ben nevezték ki az egri sze­minárium tanárává, s 2008 óta az Egri Hittudományi Főiskola rektora. Az Egri Szeminárium alapító oklevele szerint Tele- kessy István alapító püspök a Papnevelő Intézet vezetését az egyik kanonokra bízta. Dr. Dolhai Lajos kanonoki kinevezése köve­ti a háromszáz éves hagyományt. Balog Gyula 1952-ben született Besenyszö- gön. 1978-ban szentelték pappá. Papi jelmondata: „Atyám, Rád hagyatkozom, tedd velem azt, ami Neked tetszik, bármit teszel is velem, megköszönöm!” 1978- tól újfehértói káplán, majd 1982- től az egri Fájdalmas Anya temp­lom káplánja, 1988-tól újfehér­tói, egri, majd ózdi plébános. 1999-től az Egri Érseki Szeminá­riumban teljesíti papi küldeté­sét, először mint spirituális, majd pedig az egri érsek megbíz­ta a szemináriumi rektori teen­dők ellátásával. „Káptalan: olyan papokból álló testület, amelynek feladata az egyházmegye központ­jában lévő székesegyházban az ünnepélyes liturgikus szertartások végzése. A székes­káptalan tagjainak, a kanonokoknak köteles­sége az is, hogy teljesítsék azokat a feladato­kat, amelyeket az érsek rájuk bízott. ” (Egyházi kisszótár) meg Szent Márton hegyén a pannonhalmi kolostort (996). Szent István az alapítólevelet 1001-ben megújította. Ado­mánylevelében az apátságnak a Monte Cassinó-i kolostorral azo­nos jogokat biztosított. A rend küldetése: Az ország erősítése, épségének szolgálata. A bencé­sek rakták le a magyar oktatás­ügy alapjait. Miskolcon 2009 októberétől, a Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumban, a „Pré­dikáljatok és tanítsatok!” szelle­mében, Hardi Titusz bencés atya vezetésével folyik a tanítás. A bencés rend az öt miskolci egyházi gimnázium között - a Katolikus Gimnázium és Kollé­gium, a Jezsuita Gimnázium és Kollégium, az Evangélikus Gimnázium és Szakközépisko­la, a Református Gimnázium és Diákotthon -, a vasgyár halmo­zottan hátrányos helyzetű kör­nyékén, hiánypótló szakmai te­rületen kezdte meg működését. ■ Cs. Varga István Szent •+< István Rádió a jó hír hangja Miskolc: FM 95,1 - Eger: FM 91,8. - Sátoraljaújhely: FM 90,6 - Hatvan: FM 94,0 Telefon: 36/510-610 Honlap: www.szentistvanradio.hu Kérjük, segítse adója 1%-ával vagy adományával! Adószám: 18578726-2-10 (Magyar Katolikus Rádió Alapítvány) Lépésről lépésre az igaz úton Az egyházmegye legifjabb iskolája Ez az első tanéve az egyházme­gye legifjabb iskolájának, a kar­cagi Szent Pál Katolikus Általá­nos Iskolának. A 2009 szeptem­berétől induló intézmény lelki irányítását az egri érsek a Marista Iskolatestvérek gondja­ira bízta. A Győrből ideköltöző testvérek azzal szembesültek, hogy a Dunántúlhoz képest mi­lyen szegény is ez a vidék. Sze­rintük azért a kisvárosi életnek a jó oldala, hogy otthonos, barát­ságosak az emberek. Abban egy­előre csak reménykedni lehet, hogy a gazdasági válság múltá­val könnyebb lesz a megélhetés, esetleg majd sztráda vezethet ide, s több lesz a munkahely. De a jövőre már most kell készülni, ami az iskola küldetése. Ezzel kapcsolatban máris meg­lepően sok jóról tud beszámolni Nagy Józsefné igazgató. Elmond­ja, hogy nagy örömmel fogadták a karcagiak, hogy az egyház visz- szakapta az egykori római katoli­kus leányiskolát. Különösebb zökkenők nélkül zajlott le az in­dulás, a tanári kar és a diákok szinte egyöntetűen vállalták, hogy az egyházi iskolában ma­radnak. Az elmúlt hónapok alatt bensőségesebb, meghittebb lett az oktatási intézmény légköre. Ebben jelentős a része annak, hogy a négy testvér nagy biza­lommal és szeretettel fordul ta­nárhoz és diákhoz egyaránt. A marista testvérek vezetője, a francia származású Rémi test­vér hozzáfűzi, hogy eleve jó han­gulatú, lelkiismeretes tanári kar­ra találtak, akikkel lépésről lé­pésre szeretnék elérni a katoli­kus szellemiséget. Eleinte a gye­rekekkel nem volt egyszerű szót érteni, különösen a nagyobbak- kal, de végül is jól fogadták a vál­tást. Együtt keresik az igaz utat, áthatva a Szűzanya iránti szere­tettel. Abból indulnak ki, hogy oda kell hajolni mindenkihez, meghallgatva gondjait. Az iskola 230 tanulójának több mint fele többszörösen hátrányos helyzetű. A szülők kétharmadá­nak nincs munkája, segélyekből élnek, ezért is nagy az igény az egész napos, iskolaotthonos ellá­tásra, a meleg ételre és a jó szó­ra. A tantestület 26 tagja és a test­vérek egyetértenek abban, hogy közösséget kell formálniuk, se­gítve a diákokat az intézményen kívül is. Folyamatosan látogatják a családokat, már gyűjtést is ren­deztek a leginkább rászorulók számára. Odafigyelnek a gyere­kekre, barátsággal közelednek feléjük, ezért nincs is komoly fe­gyelmi probléma. Újra és újra elhangzik ez a megfogalmazás: lépésről lépés­re. Ennek az elvnek a jegyében a nevelők közül is sokan vállal­ták, hogy felnőtt fejjel hittant ta­nuljanak. A testvérek pedig az iskola életének fáradhatatlan motorjai, akik néha még azt is bánják, hogy az egész napos ta­nítás után délután négykor el­csendesül az iskola, és aznap nem tudnak tovább foglalkozni a gyerekekkel. Bár olyankor is ta­lálnak elfoglaltságot, mert a két­kezi munkától sem riadnak visz- sza, ha kell, festenek, karbantar­tanak. Egyre inkább otthon ér­zik magukat Karcagon, s ahogy tanítványaik cseperednek, követ­ni szeretnék életútjukat, mind nagyobb részt vállalva a városka mindennapi életéből. ■ (G. L.) A gyerekek többsége hátrányos helyzetű A HÓNAP VERSE Sík Sándor: A bűneimmel egyedül Jaj, így vagyok a bűneimmel! Megvert, fölvérzett, maszatos gyerek, Még sírni is csak szepegve merek. De Egyvalaki hozzám térdel, Ölébe vesz, semmit sem kérdez, Csak megcsókolja vérző homlokom. És én meleg mellére bújva, Szabadító sírásba fúlva Az egyetlen szót dadogom: Atyám! A VILÁGEGYHÁZ HÍREI A hajléktalanok és a Szentatya xvi. Benedek pápa a római Karitász központjában sze­gényekkel, hajléktalanokkal, menekültekkel, valamint or­vosokkal, ápolókkal és ön­kéntes karitászmunkatár- sakkal találkozott. „Sok fáj­dalmat és nyomorúságot lát, de talán egy kis reményt is”- mondta a Szentatyának egy hajléktalan asszony. „Az egyház szeret benneteket, és nem feledkezik meg rólatok, hiszen arcotokban Krisztus arcát látja. Amikor az egy­ház a szegényekkel törődik, egyúttal azt is hirdeti: Isten szereti az embert, akit képé­re és hasonlatosságára te­remtett.” - mondta válaszá­ban a Szentatya. Boldoggá avatás Varsóban JERZY POPIELUSZKÓT június 6-án, Varsóban avatják bol­doggá - közölte Kazimie'rz Nycz varsói érsek. A boldog­gá avatás időpontja így egy­beesik „a hála napjával”, amelyet a lengyel katolikus egyház minden évben júni­us első vasárnapján ünne­pel. XVI. Benedek pápa de­cember 19-én a Szentté Ava­tási Ügyek Kongregációja te­ológiai bizottságának 21 dek­rétumát írta alá. Az eljárást lezáró döntéssel elismerte a lengyel állambiztonsági szer­vek által 1984-ben elrabolt és meggyilkolt Jerzy Popie- luszko vértanúságát. Boldog­gá avatási eljárását II. János Pál indította el 1997-ben. Klerikus-kupa négyszáz pap részvételével idén negyedik alkalommal 16 csapat méri össze erejét a Klerikus-kupán. A tornán katolikus egyetemek papjai, nemzetközi papi kollégiu­mok és szemináriumok nö­vendékei vehetnek részt. A döntőre májusban kerül sor a római olimpiai stadionban. A legkülönbözőbb országok­ból, így például Szvázi- fóldről és Pápua Új-Guineá- ból származó játékosok is részt vesznek a bajnoksá­gon. A labdarúgók életkora 19 és 57 év között van. Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi út 1. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu E-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A HEVES ” HÍRLAP közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-80/513-646

Next

/
Thumbnails
Contents