Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-06 / 55. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 6., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Három az egyben: ismét színpadon a tánctagozat első bemutatója Az egri Gárdonyi Géza Színház tánctagozatának első önálló be­mutatója ismét színpadra kerül. A Három az egyben hétfőn, 19 órától látható, új koreográfiával. ■ Kulcsár Noémi munká­ját először láthatja az egri közönség. Az est három részből áll: az Impulszív Spala Korinna munká­ja arra keres választ, hogy vajon mi alapján hozzuk meg a dönté­seket? A Sok hűhó semmiért a shakespeare-i komédia tanító és egyben erős kritikai jellege miatt az emberi butaságról és huma­nizmusról szól. A harmadik, Kul­csár Noémi új koreográfiája A fi­atal fiú és a Halál, amit Barta Dó­ra Harangozó-díjas érdemes mű­vész és Túri Lajos táncol.- Egy nő az asztalon, aki lehet a vágy tárgya, a szorongás oka, az ara vagy akár a halál maga. A fiú számára az élet már kilátástalan, a tárgyak, az emberek, az érzel­mek értelmüket vesztették - árul­ja el az előadás mottóját Kulcsár Noémi. Ezt a munkát először lát­hatja a közönség az egri színház­ban, de tavaly már nagy sikert aratott a Várszínházban, Buda­pesten, a női alkotók estjén. ■ Március végi beiratkozások Pétervásárán Pétervásárán a leendő óvodáso­kat március 23-24-25-én, reggel 8-tól délután háromig írathatják be szüleik az intézményben. Az ivádi és a váraszói tagovikban is ezeken a napokon jeletkezhetnek a szülők. Az erdőkövesdi óvodá­ban 23-24-én, 8-tól 15 óráig fo­gadják a beiratkozókat, akiket ar­ra kérnek, hogy vigyék maguk­kal a gyermek születési anya­könyvi kivonatát vagy személyi lapját és a betegbiztosítási kár­tyát. A Tamási Áron Általános Is­kolában március 29-én, 30-án és 31-én, 8-15 óráig várják az első­söket beíratni szándékozó szülő­ket az intézmény igazgatóhelyet­tesi irodájában. Az ügyintézéshez szükség lesz a gyermekek szüle­tési anyakönyvi kivonatára, a be­tegbiztosítási kártyájára, illetve az óvodai szakvéleményére. ■ Könnyű munka, jó levegőn. Már az is élmény, ha az ember metszés közben megpihen néhány pillanatra. Képünk illusztráció. Még mindig tart az a „ki- vándorlási hullám”, ami­kor a lakótelepeket meg­elégelő családok városközeli kis falvakban keresnek maguknak ker­tes házat. Szilvás Krisztina- Az élethelyzetek változása mozgatja az ingatlanpiacot, pél­dául a munkahelyek megszűné­se, a családi állapotok módosu­lása. Mi is érezzük, hogy sok a válás, és azt is, hogy a szocpol el­vonása visszafogja a házépíté­seket - magyarázza Farkas Pé­ter, az Eger Otthon Ingatlanköz­vetítő Iroda vezetője. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kiköltözők az esetleges nehézségek ellenére sem bán­ják meg, hogy falusi otthont vá­lasztottak maguknak.- Mi 2006-ban költöztünk Egerből Felsőtárkányba. A költ­ségek nagyok, de a nyugalom megfizethetetlen. Szeretünk ott lakni - meséli Kalmár Tibor. - A bejárás időigényes és megvan­nak a kötöttségei, főleg a gyere­kek miatt. Nem akartuk őket a megszokott közösségükből ki­mozdítani, ezért továbbra is az egri iskolájukba járnak, és mi is a városban dolgozunk. Ezer négyzetméteres kertünk van, már a fűnyírás is rengeteg időt igényel, viszont tudnak a lányok játszani, közel van a Bükk, gyakrabban megyünk túrázni. • Terpesen Szabó Károlyt, az egykori városi embert évekkel ezelőtt ejtette rabul a táj szépsé­ge és egy elhagyott parasztház. Ma valóságos „paradicsom” a Szabó-birodalom. Az egykori ácsmester nemrég lapunknak arról mesélt, hogy 35 éve kirán­dult először a környéken. Bele­Olcsóbb a telek, a fűtés sem feltétlenül drága AKI a LAKÓTELEPI lakását falusi házra cseréli, nem feltétlenül csak a telek árán spórolhat. A kiköltözők ma már igyekeznek minél korszerűbb épületeket építeni vagy vásárolni, ami a városban, az ottani telek- és in­gatlanárak miatt nem biztos, ' hogy elérhető számukra. - Az Eger környéki települések közül már évek óta Ostoros a legnép­szerűbb, ezt követi Felsőtárkány, majd Andornak- tálya, Makiár és Egerszalók - mondja Farkas Péter. - Van rá példa, hogy egy 190-200 négy­zetméteres, modern, megfeleld en szigetelt családi házat télen mintegy 20 ezer forintból kifűte- nek a tulajdonosai. Ugyanez ré­gi típusú házaknál 60-80 ezer forintba is belekerül. szeretett, és amikor külföldről hazatelepült, megvette a remek állapotban lévő házikót. Fürdő­szobát épített, rendbe tette az udvart, lovai, kutyái vannak. Azóta még négy kertet megvásá­rolt, amelyeket rendszeresen művel. Ellátja az állatokat, ha te­heti, a barátjával kilovagolnak a környékre, s hetente legalább Nem mindenki bírja a panelt, kiváltképp, ha nem városi otthonban nőtt fel- A feleségem lakótelepi la­kásban nőtt fel, én pedig fa­lun, nem tudtam megszokni a harmadik emeleti albérletün­ket sem. Kompromisszumos megoldásként egy Egerhez kö­zeli településen kerestünk ker­tes házat, így kerültünk Osto­rosra. Nem lakóparkba köl­töztünk, mert az számunkra megfizethetetlen volt, ráadá­sul viszonylag kicsi telkekre épültek a házak - magyaráz­za Gábor. - Nyáron kiülök a teraszra és onnan dolgozom a laptopon, a csend, a nyuga­lom és a tiszta levegő fantasz­tikus. Azóta különösen fontos mindez, mióta kisgyerekünk van. Autóval pedig 7 perc alatt beérek az egri munkahe­lyemre. két alkalommal bográcsban főz az ismerősöknek, barátoknak. Az utóbbi években Gyöngyöstarján is felkapott tele­pülés lett a városból kiköltözni vágyók körében. Ez idővel ma­gával hozta az ingatlanárak emelkedését is.- Három-öt évvel ezelőtt so­kan költöztek hozzánk a város­ból, mert csendes, szép telepü­lés a miénk, és csak hét kilomé­terre fekszik Gyöngyöstől. Egy­két éve viszont megtorpant ez a folyamat, amit a válság hatásá­nak tudok be - mondja Nagy Károly polgármester.- Az ide költözők közül leg­többen itt íratják óvodába a gyermekeiket, az iskolásokat vi­szont jobbára már elviszik Gyöngyösre. A városi iskolák­kal, ahol különböző specia- lizációkra is lehetőség van, ne­héz felvenni a versenyt. Szivattyút már vásároltak, most új rádiókat vennének Tavaly a tűzoltás mellett az autó­verseny biztosítása, a rendőrség­nek nyújtott szolgálat, valamint a felhőszakadás utáni csatornatisz­títás adott munkát Szilvásvárad Község Tűzoltó Egyesületének - hangzott el a közgyűlésükön. A megyei tűzoltóversenyen 4 csa­pattal 8 kategóriában neveztek, s az élen végeztek. A szervezet fő támogatója az önkormányzat, de az erdészet és az erdőbirtokosság is részt vállal a működési költsé­gekből. Tavaly beszereztek egy 1800 liter/perc kapacitású köny- nyített szivattyút. Szaniszló Lász­ló polgármester - egyben aktív tag - jóvoltából ajándékba kap­tak egy nagy teljesítményű aggre­gátort és a hozzá tartozó halogén világítórendszert. Idei tervük a szertár bővítése és új rádiók beszerzése. ■ Indul a segítőkész csapat A tavaszi városi véradónapon is lehet segíteni A Magyar Vöröskereszt gyöngyö­si területi szervezete kiszállásos véradást szervez a hét végén és a jövő héten is a térség települése­in. A karitatív csoport munka­társai ma reggel 9 órától délig a markazi általános iskolában vár­ják a segíteni szándékozókat. Március 10-én Visontán a Mátrai Erőmű Zrt. dolgozói ajánlhatják fel segítségüket donorként a cég kultúrtermében, reggel fél 8 és 14 óra között. A Magyar Vöröskereszt helyi csoportja március 16-án délelőtt és 17-én délután pedig Gyöngyö­sön szervez tavaszi városi véradó­napot a helybelieknek a Mátra Művelődési Központban. ■ Irodalomkedvelőknek, érettségire készülőknek Az egyetemisták ma már elfogadóak konferencia Egy széles körű szociológiai kutatás meglepő eredménye Az Egri Kulturális és Művészeti Központ szervezésében március­ban egy három előadásból álló irodalomtörténeti sorozat indul a Forrás Gyermek- és Ifjúsági Házban. Az első találkozó márci­us 9-én, délután öt órakor kezdődik. Ezen Takaró Mi­hály, a Károli Gáspár Református Egyetem irodalomtörténésze Jó­zsef Attila kései lírájának poéti­kai sajátosságairól beszél majd a hallgatóságnak. Március 18-án, csütörtökön délután öttől a Mágikus realiz­musról lesz szó G. G. Márquez: Száz év magány című könyvének tükrében. A téma előadója Tar­ján Tamás, az ELTE irodalomtör­ténésze lesz, akinek szakterülete a drámatörténet, a szatirikus mű­fajok története, valamint az 1968 utáni magyar iroda­lom. Záróprogram­ként március 23-án délután öttől Ora- vecz Imre tart elő­adást. A Heves me­gyei Szajlán élő költő maga mu­tatja be 1983-ban megjelent Ho- pik könyve című verseskötetét. A szervezők az előadások ter­vezett témáit az emelt szintű ma­gyar érettségi tételek közül vá­lasztották, így az irodalomked­velőkön kívül előszeretettel ajánlják az érettségire készülő fiataloknak is. ■ Egy konferencia keretében is­mertette a megyeszékhelyen a minap az MTA Szociológiai Ku­tatóintézete, hogy kutatásuk sze­rint a mai Magyarországon mi­lyenek az esélyei és lehetőségei a fogyatékkal élő fiatal felnőttek társadalmi integrálódásának. Az erre irányuló - és áprilisban be­fejeződő - kutatás vezetője, Laki Ildikó lapunknak elmondta: a konferencia célja főként a téma népszerűsítése, az eddigi ered­mények ismertetése volt. A kuta­tásban a fiatal felnőttek integrá­lódását vizsgálják. Arra keres­nek választ, hogy a felsőoktatás­ból kilépők miként tudnak a munkaerőpiacon érvényesülni, milyen munkakörökben tudják Laki Ildikó: nagyon sokféle attitű­döt vizsgáltunk a kutatás során vagy akarják-e egyáltalán őket foglalkoztatni.- Ez a kutatás egyfajta elővizs­gálata a fogyatékos-ügynek. Min­denféle értékeket, mindenféle attitű­döt vizsgáltunk. Ar­ra voltunk kíváncsi­ak, hogy a többség és a kisebbség egy­általán miként viszonyul egy­máshoz, milyen értékek mentén „működnek” a mai fiatalok - mondotta az MTA SZKI munka­társa, akitől megtudtuk: 2009. októberi adatok szerint jelenleg 1182-en vannak azok, akik a fel­sőoktatásban tanulnak és vala­milyen fogyatékkal élnek. Közü­lük 700-780 közötti a mozgás-, látás- és halláskorlátozott. A kon­ferencián összegzett legfonto­sabb tapasztalat, hogy az érin­tettekkel szembeni bizalom és ez az értékkategória kiemelkedően fon­tos a befogadó kö­zeg, illetve a befoga­dó intézmény részé­ről egyaránt.- Összesen 2220 hallgatót kérdeztünk meg hét régió hét egyetemén. A határon túli ma­gyarok után a fogyatékossággal élők elfogadása a második he­lyen van. Az előbbi 54,4 százalé­kot tett ki, a „mi csapatunké” pe­dig 44,7 százalék. Azt kell mon­danom, hogy ez nem rossz mu­tató - mondotta Laki Ildikó. ■ ■ A témákat a magyar érettsé­gi tételek közül választották. ■ A kutatásban a fiatal felnőt­tek integrálódá­sát vizsgálják.

Next

/
Thumbnails
Contents