Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-08 / 56. szám
4 A NAP TÉMÁJA HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 8., HÉTFŐ soKADLAGos nemi jelleg Nélkülük nem volna tiszta ing, hideg sör és forró leves, felhő és napsütés, tán még levegő sem. Ha az állam keveset segít, az majdnem felér egy általános válsággal. ASSZONYSORSOK A VÁLTOZÓ IDŐKBEN Lányok, asszonyok, hölgyek, anyák, feleségek. A gyengébbik nem képviselői, a családi tűzhely melegen tartói. Nők, akik nélkül kevesebb lenne a világ. És nem csak azért, mert ők hozzák világra utódainkat. Ezért is fájdalmas, hogy bizonytalan mindennapjainknak ők a legkiszolgáltatottabb elszenvedői. Tari Ottó Megannyi pillanatfelvétel is kevés ahhoz, hogy teljes képet rakjunk össze a nőkről. Lehetetlenségvolna, hiszen nincsen annyi szín, annyi rezdülés. Vagy talán nincs is teljesség? Az sem baj! Attól még szép, és egészen bizonyos, hogy így is gömbölyű. Nőnek lenni jó. A férfiak szerint legalábbis: mindenképpen. Akad egy nap - legalább egyetlenegy - az esztendőben, amikor ezt be is valljuk. Nemcsak magunknak, titokban, rejtve, hanem hangzatosán kinyilatkoztatva, jobb esetben egy virágcsokorral is megköszönve a maradék háromszázhatvannégyet. Mert bizony, tudjuk jól, hogy nélküle, a másik nélkül aligha menne. Nem lenne munka, nem lenne sport, nem lenne sem derű, sem ború. Nem volna politika és hancúrozás, nem volna öröm és bánat, sem hideg, sem meleg. Nem volna tiszta ing, hideg sör és forró leves, felhő és napsütés, nem volna tán még levegő sem. Nem bizony! Csak káosz a jól felépített rendszerben is, lyukas céltábla, mirelit szív, és végső soron üres nappal, üres éjszaka. Szerencsére azonban férfinak lenni is jó. Főként azért, mert Önök, Hölgyeim, Ti, Lányok, Asszonyok, vagytok nekünk. Hagyjuk most a nemi jelleget. Az elsődlegest, de még a másodlagost is. Hiszen érzékeljük mi jól, de látjuk ám bizony, hogy a nyaktól a combokig terjedő torzón túl is van élet. Az ember képződik ott. Nos hát, ezek ismeretében tegyük fel a kérdést: tényleg jó nőnek lenni? Pontosabban fogalmazva a kérdést: napjainkban is jó? Ma, amikor réges-rég túl vagyunk az egyenjogúvá válás evoMónika és az egyre sokasodó számlák. A családi otthonát folyamatosan a végrehajtás veszélye fenyegeti. lúciós folyamatán, biztos, hogy egyensúlyba került a mérleg nyelve? Megpróbálunk a következőkben erre válaszolni. Vagy sikerül, vagy nem - valószínűsíthe- tőbbnek tetszik a második változat -, de azért kapargassunk meg néhány színt a palettán. Egy hétköznapi történet A Lőrinciben élő Mónika esete aligha unikum napjaink Magyarországán. Sokkal gyakoribb az ő sorsához hasonló, mintsem gondolnánk. Mónika egyedül neveli az éppen kamaszodé fiát. Munkahelye nincs, ráadásul családi tragédiák sora erősíti Középkoriján, gyerekek, daragó miklósné nemcsak a családjának főz, hiszen szakácsnőként dolgozik Egerben, s minden hétköznap változatos menüt tálal a vendégeinek.- Gyermekkoromtól fizikai munkát végzek- meséli munkatársunknak. - Novajon élünk, és a kertet is megműveljük. Az utóbbi években egyre többet kell dolgozni ahhoz, hogy fenntarthassuk az otthonunkat szülők között és taníttathassuk a gyerekeinket. Bennük találjuk meg az örömünket, mert okosak, intelligensek. Úgy érzem, hogy a szüléinknek valahogy könnyebb volt az éle tűk. Persze, tudom én nagyon jól, hogy ők is rengeteget dolgoztak, de biztonságban lehettek. Nagy felelősség, de egyben jutalom is az édesanyának a gyermek vállalása, felnevelése Judit: családbarát adózásnál jóval könnyebb újabb babát vállalni amikor megtudtam, hogy babát várok, az öröm mellett egy idő eltelte után természetesen eszembe jutott, hogy egy gyerek felnevelése mennyi lemondással és anyagi plusszal jár, de az újdonsült anyuka, főleg az első gyermeknél, nem igazán erre koncentrál - magyarázza a gyöngyösi faragöné sőregi judit. - Sokkal ésszerűbb a kiadások helyett azt mérlegelni, hogy a gyermek léte, mosolya, gesztusai mekkora boldogságot okoznak a szüleinek. Ez pedig nem forintosítható. A világgyermek nélkül sem köny- nyű, hiszen a mindennapi küzdelmeket úgyis meg kell vívnia mindenkinek, és szerencsére sokan segítenek nekünk a baba „finanszírozásában”. A 25 esztendős édesanya szerint nem kimondottan a gazdasági válság kérdése, hogy nehéz-e a gyerekvállalás, mert ha az állam keveset segít a fiatal házaspároknak, élettársaknak, az bizony önmagában is majdnem felér egy általánosabb válsággal. Judit úgy véli, a jelenlegi családpolitikában nehéz dolog arról dönteni, hogy szülnee és ha igen, akkor mikor egy második kis utódot. Egy, a gyermekek világra hozatalát jobban ösztönző, akár családbarát adózással járó rendszerben jóval könnyebb lenne egy újabb babát vállalni. Addig is az ifjú édesanya minden lehetőséget megragad arra, hogy amíg csak lehet, a kicsivel otthon maradjon.- Lehet, hogy lesz kistestvére is majd a lányomnak, de a jelek szerint szeretettel visszavárnak a korábbi munkahelyemre is. Mivel magam is szerettem ott dolgozni, valószínűleg örömmel mondanék igent a régi munkámra. De most elégedett vagyok az életemmel, sőt, egyfajta minőségi váltást is jelent számomra a gyermekvállalás. Nagy felelősséggel jár, de nagy jutalom is egy anyának a gyermeke - teszi végül hozzá Judit. Éppen egy évszázados a Nemzetközi Nőnap A mai napon a Föld nagyon sok országában a lányoké, asszonyoké, hölgyeké, édesanyáké, nagy- és dédmamáké a főszerep. A gondolat a szebbik nem ünnepére éppen egy évszázada, 1910 augusztusában született. Koppenhágában Clara Zetkin javaslatára határozták el: Nemzetközi Nőnapot tartanak március 8-an annak emlekere, hogy 1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentéséért. Ezt a dátumot 1977-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete is elismerte. Magyarországon 1914-ben ünnepelték először a nőnapot. Nők és férfiak számának megoszlása ____________ ____ Nő Férfi M agyarország 5.263.117 4.750.904 Heves megye 166.102 147.292 FORRÁS: KSH mind jobban benne a kilátásta- lanság érzését. Először a húgát vesztette el egy autóbalesetben, aztán az édesapja távozott idő előtt. Családi otthonát a végrehajtás veszélye fenyegeti, miközben a számlák csak gyűlnek és gyűlnek. Sebtében összeszámolja: 200 ezer forintot kellene feladnia havonta, ami a jelenlegi helyzetében már-már tragikomikus. Régebben pontosan fizettek, de hol vannak már azok az idők... Immár a rezsire sem futja nekik. Pillanatnyilag nyugdíjas édesanyjánál húzódnak meg, és várják a tavaszt, hogy legalább fűteni ne kelljen már. Állítása szerint a volt férjé sem támogatja közös gyermeküket. Mónika egy átlagos családanya, régebben azt mondtuk volna rá, hogy középosztálybeli. Érettségizett, németül jól beszél, mégsem tud sehol se elhelyezkedni. Most 66 ezer forintból élnek. Azt mondja, ott tart, hogy bármiféle segítséget elfogad, csak éppen történjen már valami, mert ez így elviselhetetlen. Abban bízik, hogy vannak még jó szándékú emberek.- A kisfiam mindennap úgy megy el iskolába, hogy ugye, nem viszik el a házunkat? - réved maga elé. Nehéz vigasztalót mondani Mónikának. A lányok a bányában dolgoznak Lehet, és kell is szép szavakat mondani, de ettől még a helyzet még az marad, ami. A sztereotípiák megváltoztak ugyan - ma már nincs olyan bolond, aki azzal hárítaná el a szüfrazsettek egyenlő mércén alapuló követeléseit, hogy attól válik azonos rangúvá egy nő, ha majd ő is fejti a szenet az aknában -, de az évezredes beidegződések a jelenkorban is élnek. A nő szerepe a férfitársadalom számottevő része szerint elsődlegesen az anyaságra és a család kiszolgálására - igen, kiszolgálására - korlátozódik, miközben értéktelenebbé si- lányítja az egyéb tevékenységet. Egy nő esetében karrierről beszélni a modern Magyarországon sokszor még mindig olyan megítélés alá esik - majdhogynem hihetetlennek minősítve -, mint ha a tevétől kérnénk számon a relativitáselméletet. Pedig azért akadnak a világnak olyan szegletei, ahol mindez, mármint a szebbik nem kép- viselőinek érvényesülése a munkahelyeken, a közéletben, már teljesen természetes. Mi több, intézményesen is segítik az előmenetelüket, szem előtt tartva az említett legfőbb szerepek fontosságát, mindenekelőtt az anyaságot. Egy felmérés szerint a rugalmas munkakörülmények kialakításával a munkába visszatérő Nyilvántartott állást kereső nők száma az észak-magyarországi régióban 8°°°° 42 815 51 113 53 393 60 000 40 000 MM ÉHÉ 20 000 f ||gg 0 2009 2009 2010 január december január FORRÁS: Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ anyák és az őket foglalkoztató vállalatok egyaránt nyernek. A világon a vállalatvezetők 44 százaléka számol azzal, hogy az elkövetkező két évben az eddiginél több, a munkaerőpiacra visszatérő családanyát foglalkoztat részmunkaidőben. A szülési szabadság után ismételten munkába álló anyák várhatóan Indiában lesznek majd a legtöbben, itt a munkaadók 64 százaléka tervezi, hogy az eddiginél több gyermeke születése után a munkakörét újra elfoglaló lányt, asz- szonyt foglalkoztat. Ausztráliában, Mexikóban, a Dél-afrikai Köztársaságban és Kínában az átlagosnál nagyobb hajlandóság tapasztalható a részmunkaidőben foglalkoztatott anyák számának növelésére. Magyarországra nem terjed ki a felmérés, de talán tanulságos lehet a női munkanélküliség alakulása a mi észak-magyarországi régiónkban az elmúlt egy esztendőben. A tizenkét hónap során bekövetkezett több mint 20 százalékos növekedés önmagáért beszél, s már-már kezelhetetlenné teszi a helyzetet. Mindezek után - feloldandó az imitt-amott megkerülhetetlenül közvetített keservet - csak a zárógondolat hiányzik, ami nem csupán a félmúltból örökölt ünnep okán dukál. Ez pedig nem más, mint hogy nőnek lenni legyen jó és érdemes a jövőben is, még inkább. Rám számíthatnak, Hölgyeim, én biztosan a hívük maradok! Kezüket csókolom. ■ Milyen eséllyel térhetnek vissza a kismamák a munka világába? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. ■ A nyaktól a combokig' terjedő torzón túl is van élet. Az ember képződik ott.
