Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-08 / 56. szám

2010. MÁRCIUS 8., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Az Egri Bikavér fehérbor párjának nevét keresi az Egri Borvidék Az Egri Bikavér fehérbor párjá­nak keresnek nevet az egri sző­lő- és bortermelők, az erről szó­ló pályázatot az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa (EBHT) ír­ta ki. Varsányi Lajos, az EBHT elnöke elmondta: az elképzelé­sek szerint olyan klasszikus eg­ri fehérbor házasításról lenne szó, amely kifejezi a termőhe­lyet. A Bikavér-szabályzatban foglaltakhoz hasonlóan legalább négy szőlőfajtából kell állnia en­nek a házasításnak. Felerészt Kárpát-medencei fajtákból - pél­dául Olaszrizlingből, Hársleve­lűből, Leánykából, Zenitből, Zen­gőbői -, felerészt pedig a borvi­déken található összes fajta ad­hatja, azzal a kikötéssel, hogy a muskotályos félék - Cserszegi fűszeres, Zefír, Irsai Olivér, Tra­mini, Ottonel muskotály - ará­nya nem haladhatja meg a 30 százalékot. ■ Klasszikus egri fehér­bor házasításról lenne szó, amely kifejezi a ter­mőhelyet. A fődíj 300 palack egri bor, míg a második helyezett 200, a harmadik pedig száz palackot vi­het majd haza. A pályázatot az EBHT címére (3301, Eger Pf. 83., illetve e-mailben ebht@t- online.hu ) lehet benyújtani má­jus 31-éig. Az eredményhirde­tést és a díjátadást az idei Bika­vér-ünnepen tartják. ■ Megkezdődhet végre Ostoroson az útfelújítás Eredményt hirdetett Ostoros ön- kormányzata, miután lezárult a közbeszerzési eljárás. A három pályázó közül a miskolci FK Raszter-Ép. Kft. nyerte el a nyolcvan millió forintos beruhá: zási programot. Felújítják a Honvéd, Arany és Rákóczi uta­kat, megoldják a felszíni csapa­dékvíz-elvezetést, kijavítják a buszöblöket. A fővállalkozóval a hónap vé­gén írják alá a szerződést, és áp­rilis 1-jén átadják a munkaterü­letet. A lakosságot fórumon tájé­koztatják a fejlesztés tartalmá­ról, a közlekedés feltételeiről. ■ Agancsra vésett várviadal • • házi múzeum OtvQjiöt év míves munkáit mutatja be az alkotó Igazi türelemjáték. Az egri Boros József szerint egy-egy míves, apró csontfaragvány akár hosszú évekig is készülhet. Türelmes ember az egri Boros József. Ötvenöt éve hódol a csontfaragás művé­szetének. Három éve kezd­te agancsba vésni a vár via­dalát, még ennyi időbe te­lik, mire elkészül vele. Szilvás István Szó, ami szó, nem ilyennek kép­zeltem el a Lajosvárosban élő Bo­ros József műhelyét.- A csont nagyon kemény anyag, ezért kellenek hozzá ezek a speciális eszközök - mutatja a munkaasztalon sorakozó külön­féle köszörűket, fúrókat, ame­lyek mellett apró vésők, erős ma­rófejek sorakoznak. A faragványok készítője nem­rég fejezte be annak a mindössze hat milliméter átmérőjű agancs­darabnak a vésését, amelynek a tetejére egy szarvastehén figurá­ja került. Másik büszkesége az a hat és fél centiméter magas, egyetlen darabból készült szobor, amelyik egy fa alatt álló szarvas­bikát és tehenet ábrázol.- Ezt csaknem nyolc évig fa­ragtam - jegyzi meg a nyugdíjas férfi. - Annyira aprólékos és sze­met rontó munkát igényelt, hogy egy-egy alkalommal csak pár órát tudtam dolgozni vele. Ezzel a végtelen türelemmel vágott bele a régen dédelgetett tervének a megvalósításába is. Egy jókora szarvasagancson kí­vánja megörökíteni az egri vár ostromát. Három évvel ezelőtt kezdte el az ezernyi apró figurá­ból álló mű faragását, s mint mondja, még legalább ennyi időre lesz szüksége, mire elké­szül vele. Ötvenöt év tapasztala­tával csiszolja, vési, fúrja a ke­mény anyagot. Boros József ugyanis nem volt még egészen tizennyolc éves, amikor - a ke­rékgyártó édesapjától, valamint az asztalos szakmát oktatóktól ellesett mesterfogásokkal - el­készítette első díszdobozát a nagyvisnyói erdőben talált szar­vasagancsból. Azóta se szeri, se száma a különböző alkotásai­nak. Csontba vésett erdei élet­képeinek, állatfiguráinak, dísz- és használati tárgyainak szá­mos csodálója akadt már itthon és külföldön egyaránt. Régi vá­gya volt, hogy állandó kiállító- helyet kapjon Egerben, ahol be­mutathatja eddigi életműve leg­szebb darabjait. Ehhez sokan és sokszor ígértek már „holtbiz­tos” segítséget, a komolynak re­mélt támogatásokból azonban nem lett semmi.--Csalódott vagyok, de túllép­tem a dolgokon - legyint rá egyet. - Úgy döntöttem, hogy március 8-án, hetvenedik szüle­tésnapomon megnyitom a Ko­A csontfaragó „belelát" az ágas-bogas agancsba a nagy fantáziával és kéz­ügyességgel megáldott alkotó szerint csak az idős szarvasbika agancsa al­kalmas arra, hogy szépen lehessen fa­ragni. Nem elég megfelelő­en tömörnek lennie, jól ki is kell szárítani. Volt olyan agancsa, amelyik öt, de olyan is, ame­lyik harminc évig le- vegőzött, mielőtt kéz­befogta volna. S mi­után „belelát” az ágas-bogas fejdísz­be, már az első pillanatban eldől, hogy milyen té­májú faragvány születik majd belőle. Boros József született: Nagyvisnyó, 1940. március 8. végzettsége: villanyszerelő, mintaasztalos, gépkocsiveze­tő, gépipari technikus. Más­fél évtizede nyugdíjas. KEDVENC IDŐTÖLTÉSE: CSOUt- faragás. BEMUTATKOZÁSAI: hazai önálló tárlatok, Iparművé­szeti, illetve Szépművészeti Múzeum (Budapest), Világ- kiállítás (Nyugat-Berlin). lozsvári utcai portán kialakított házi múzeumot. A helyiségben már minden készen áll az érdeklődők fogadá­sára. A vendégkönyv mellett - stílszerűen - faragott tartóban áll a toll, a vitrinekben remek­művek tucatjai sorakoznak. S bár az ügyes kezű házigazda csak hajtőként vett részt vadá­szatokon, a falon két másik mel­lett egy 1941-ben, Szilvásvárad örömedi részén elejtett szarvas­bika tekintélyes trófeája díszük. Hogy a látogatók érzékelhessék, miből is készült egyebek között a kemény markolatú sétabot, a St. Hubertus nevét viselő nedűt őrző italtartó, avagy a miniatűr figurákkal díszített gyűrű. EGYPERCES INTERJÚ Szeptemberre elkészülhet a pályaudvar Hatvanba megérkezett a kö­zelmúltban az új autóbusz-pá­lyaudvar támogatói szerződé­sének a tervezete.- Nagyon vártuk már ezeket a dokumentumokat - mondta ki Érsek Zsolt országgyűlési képviselő, a zagyva-parti tele­pülés polgármestere. - Várha­tóan azokat még ezen a héten aláírjuk, és Bajnai Gordon mi­niszterelnökkel március 18-án elhelyezhetjük a készülő léte­sítmény alapkövét.- Nem tűnhet a politikai ri­válisaik szemében kampányízűnek, hogy ma­ga a kormányfő érkezik a településre?- Úgy vélem, hogy ez in­kább a munkánk elismerésé­nek szól. Bajnai Gordon egyébként nem pártpolitikus, nem is indul a parlamenti vá­lasztásokon. Az egyik legma­gasabb közjogi tisztség betöl- tőjeként látogat ide, ami - még egyszer hangsúlyozom - igen rangos állami szintű elis­merése a Hatvanban végbe­menő folyamatoknak.- Visszatérve a buszpálya­udvarhoz: mikor vehetik birtokukba az utazók?- A képviselő-testület, a köz­beszerzési előírásoknak meg­felelően, már döntött a kivite­lezőről. Itt jegyezném meg, hogy - mivel volt, aki megkér­dezte, miért titkolózunk - azért történt ez zárt ülés kere­tében, mert a törvény így ren­delkezik. A végeredmény azonban természetesen nyilvá­nos. Az eredeti kérdésre vála­szolva: szeretnénk, ha már idén szeptember közepén át­adhatnánk a pályaudvart, nemcsak a városban, hanem az egész térségben élők meg­elégedésére. ■ T. 0. Érsek Zsolt: A miniszterelnöki látogatás a hatva­Megjött a Domján-kollekció kiállítás A természet és a hagyomány szintézisét adja Stabil a Bükki Nemzeti Park gazdálkodása A XX. század egyik leghíresebb színes fametszőjének, Dómján Józsefnek nyílt tárlata a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyv­tárban. A Kossuth- és Mun- kácsy-díjas művész 1956 után emigrált és New York közelében telepedett le, de távol hazájától is megőrizte a magyar hagyomá­nyokból táplálkozó szemléletét. Úgy fogalmaztak róla, hogy művészetében megvalósította a Bartók-i modellt, a természet és a hagyomány szintézisét, ami önmagában is érték. Munkáit - amelyeket 500 kiállításon mu­tattak már be, s a világ vala­mennyi fontos gyűjteményében megtalálhatók - most a honi mű­kedvelők is megismerhetik. ■ f £ Dómján József alkotásai március 22-éig láthatók a könyvtár aulájában Leginkább azért, hogy a nemze­ti parkok hírnevét ne érhesse va­lótlan és alaptalan vád. A közle­mény kitért arra is, hogy nincs összefüggés a Zempléni Nemze­ti Park létrehozása és a minisz­térium pénzügyi helyzete között. A KvVM támogatja annak a ki­alakítását. Az Aggteleki Nemzeti Park igazgatóságának finanszírozása átmenetileg részleges nehézsé­gekkel küzd, de tavasszal a turis­tacsoportok megjelenésével is­mét pénzhez jutnak. Nem fenye­get a pénzügyi összeomlás veszé­lye. Tavaly több mint egymillió 390 ezren keresték fel a nemzeti parkokat, s ez 10 százalékos nö­vekedés az előző évhez képest.«

Next

/
Thumbnails
Contents