Heves Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-08 / 6. szám
Kalandos utazás nagybácsival és lóval május 35 Ifjúsági előadásra készül a társulat, főszerepben Mákos Attilával A Gárdonyi Géza Színház januári műsora ■ Nagyszínpad 8.PÉNTEK 19.00 9. SZOMBAT 19.00 12. KEDD 19.00 13.SZERDA 19.00 14. CSÜTÖRTÖK 18.00 15. PÉNTEK 19.00 20. SZERDA 15.00 21. CSÜTÖRTÖK 10.00 18.00 22.PÉNTEK. 19.00 23. SZOMBAT 15.00 19.00 26. KEDD 15.00 27. SZERDA 15.00 28. CSÜTÖRTÖK 15.00 29. PÉNTEK 19.00 30. SZOMBAT 19.00 ■ Stúdiószínpad 14. CSÜTÖRTÖK 19.00 20. SZERDA 19.00 22. PÉNTEK 19.00 26. KEDD 20.00 A TÖRÖTT NÁDSZÁL Bemutató előadás A TÖRÖTT NÁDSZÁL A TÖRÖTT NÁDSZÁL A KAM ÉLIÁS HÖLGY CSÖRGESS MEG! SZENTIVÁNÉJI ÁLOM MÁJUS 35 A TÖRÖTT NADSZAL A TÖRÖTT NÁDSZÁL A TÖRÖTT NÁDSZÁL MÁJUS 35 MÁJUS 35 A TÖRÖTT NÁDSZÁL SZENTIVÁNÉJI ÁLOM Gárdonyi Géza bérlet Illyés Gyula bérlet Csokonai V. Mihály bérlet Katona József bérlet Petőfi Sándor bériét Latinovits Zoltán bérlet Molnár Ferenc bérlet Arany János bérlet Dobó István bérlet Ady Endre bérlet József Attila bérlet Móricz Zsigmond bérlet Jászai Mari bérlet Hevesi Sándor bérlet INSTANT KONFLIKTUSOK BIFI DUS ESSENSIS AVAGY TŰSARKON A TÉBOLY BIFIDUS ESSENSIS AVAGY TŰSARKON A TÉBOLY BIFIDUS ESSENSIS AVAGY TŰSARKON A TÉBOLY Bemutató előadás MÁJUS 35 CSÖRGESS MEG! „A MAGYAR OPERA NAGYMESTERE” Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából operagála a Magyar Kultúra Napján Egressy Béni bérlet Kelemen László bérlet szinte mindent a képzelet játékára bíz, meglepőbbnél meglepőbb ötletekkel kápráztatja el az olvasót. A darabot, Fenyő László fordításának felhasználásával, Körösi Zoltán írta színpadra, amelyhez Darvas Ferenc írt remek zenét. Bemutató január 26-án, a főbb szerepekben Mákos Attila, Safranek Károly és Pálfi Zoltán. De milyen is ez a Konrád nevű kisfiú? A szerepet játszó Mákos Attila szerint nagyon érdeklődő, vidám, mindent meg akar oldani.- Kicsit olyan, mint én, mert engem is sok minden érdekel - mondja. Korábban már jártam színjátszó körbe, és nem ez az első darabom, játszottam az Aranyemberben is. Nagyon örültem, amikor megkaptam ezt a szerepet, ez az első főszerepem. Nagyon várom a bemutatót, kíváncsi vagyok, milyen lesz végül az előadás, mert nagyon jó hangulatú, sok humor van benne. A próbákon is sokat nevetünk. A színházban az a jó, hogy meg kell ugyan tanulni a szöveget, de van lehetőség arra is, hogy improvizáljunk. A darabban Ringelhuth bácsi és Konrád összetartoznak, bár nem ő az apukája, csak a nagybácsija, de úgy bandáznak, mint két legjobb barát. Vidám társaság hármasban, Negro Kaballóval, a beszélő lóval. ■ P. Cs. Már próbálják a Gárdonyi Géza Színházban Erich Kästner: Május 35 című zenés mesejátékát. Ki ne ismerné A két Lotti íróját, Erich Kästnert? A Május 35. című kisregénye egyetlen nap történetét mondja el. A keretet a főhősnek - Konrádnak - és nagybátyjának, Ringelhuth gyógyszerésznek csodálatos utazása adja. Konrádnak dolgozatot kell írnia a Csendes-óceánról. Mivel jól számol, így nem lehet fantáziája. Hogy megírhassa a dolgozatot, egy emberi hangon beszélő fekete ló segítségével egy délután alatt megjárják az óceánt. Ez is mutatja, hogy május 35- én minden lehetséges. Kästner Mákos Attila az olvasópróbán a rendezővet Csizmadia Tiborral Bemutató január 8-án: A törött nádszál Rendező: Csizmadia Tibor 2010. JANUAR 8., PENTEK donyl feínhá Történelem, mai életérzésekkel a törött nádszál Folytatódik a Márton László-trilógia a Gárdonyi Géza Színházban Január 8-án mutatja be a Gárdonyi Géza Színház társulata A törött nádszál című drámát. Ez Márton László történelmi trilógiájának harmadik része. Jónás Péter, Pilisy Csenge Zsigmond, miután megszilárdította a hatalmát, Prágába utazik, hogy a törökök elleni újabb hadisegélyről tárgyaljon. Azonban Erdélyben elterjed, valójában le akar mondani a fejedelmi székről, és át akarja adni Erdélyt a császárnak. E híresztelések nyomán a fejedelmi udvarban újult erővel tör ki a hatalmi harc. Az előadás kapcsán az alkotók mondják el véleményüket. ■ Ha rá támasz kódunk egy nád szájra, az átszúrja a kezünket, mint ahogy Zsigmond sem támasza az országnak. Schruff Milán színművész: - Zsigmond egy feltörekvő uralkodó, akiben megvan ugyan a tehetség, de bizonytalan, és megtörik, amikor elfordulnak tőle. Nem felelős uralkodó, fiatal még. Kicsit mintha játéknak tekintené a trónt, nem tartja be az ígéreteit. Márton László: - El akartam ke- rülni az ironikus karikatúrát, és az üres, patetikus kliséket is. Azt gondoltam, fel kell vállalni magyarságunk ellentmondásosságát A történelem, mint múzeum, nem érdekes. Az aktuális áthallások önmagukban megint csak érdektelenek, a ma konfliktusairól másfajta darabot írnék. Az eleven emberi természet működése érdekelt a legjobban. Báthory Zsigmond alakja, aki intelligensebb, érzékenyebb a környezeténél, de nem tudja az eseményeket a kezében tartani, határozaüansága a darab végére gonoszságba fordul. ...A térség ma is ugyanaz, mint 400 éve - sok [Kritikai beidegződésünk akkor alakult ki. Ilyen például a politikai mezőny kettéosztottsága: Zsigmondot, csakúgy, mint a trilógia eddigi két részében, Schruff Milán alakítja, feleségének, Krisztinának a szerepében pedig Bozó Andreát láthatjuk gondoljunk csak a Mohács utáni helyzetben János magyar király és Ferdinánd Habsburg uralkodó híveinek szembenállására. De ebben a korban gyökerezik az a politikai hagyomány is, hogy Magyarország mindig keleti és nyugati típusú birodalmak között lavírozik. Akkor keleti volt a török nyugati a Habsburg, a közelmúlt történelmében keleti volt a Szovjetunió, és ma megint nyu gáti az Európai Unió. Százkétszáz évenként a magyar történelemben ez az ingamozgás lezajlik. Csanádi Judit díszlettervező: - Mi következhet még a mélybe csúszás és a csernobili robbanás után? A törött nádszál a vég, ahonnan már nincs tovább, ahol mindenki elveszíti emberi mivoltát, és az esélyt is arra, hogy méltósággal haljon meg. Ez a darab ráismertet a nemzeti tragédiáinkra, jelenünkre. Csanádi Judit néhány hónapja kapott World Stage Designé Díjat Szöulban A nagyratörő és Az állhatatlan díszleteiért. Arról, hogy miként lehet ezt túlszárnyalni, a következőt felelte:- Meg kell mondjam, ez a harmadik rész tetszett a legjobban a három közül. Ez a ^ legtömörebb, talán epilógusnak is felfogható. Végkifejletéhez jut mind a darab társadalmi, mind nemzeti és magánéleti vonala. Az hajtott, hogy ne az előző két díszlet inspiráljon, hanem ezt a darabot, mint önálló élőlényt tudjam nézni, ez szólaljon meg bennem. Utána majd megtalálom a következetes megoldást, hiszen egymásból következnek. Az előadásból indulok ki, hogyan lehet olyan térrel megsegíteni a cselekményt, hogyan a legelevenebben jöjjenek létre az emberek közötti szituációk. Az volt az első gondolatom, hogy zárjuk ösz- sze a szereplőket, és valahol lentre tegyük a játszóteret. Csizmadia Tibor igazgató, a darab rendezője: - Ha rátámaszkodunk egy nádszálra, az átszúrja a kezünket, mint ahogy Zsigmond sem támasza az országnak. A történelmi játék kerüli az aktualizálást, mégis a mához szól, megszólalnak benne a mai életérzések is. Ha elhangzik egy- egy olyan mondat, ami a mai társadalmi vagy politikai helyzetre rímel, az természetesen a nézőben is rezonanciát kelt. Ez a színház dolga, hogy valamilyen módon megmutasson, felkavarjon és élményt jelentsen a nézőnek. Zsótér Sándor Fényesoperettet, a Mayát rendezi az egri teátrumban A napokban kezdődnek Fényes Szabolcs - Harmath Imre: Maya című operettjének próbái. Az előadást Zsótér Sándor Kossuth-dí- jas rendező viszi színre, a főszerepben Járó Zsuzsával. Az 1931- ben írt mű igazi csemege lesz a műfaj kedvelőinek. Egy ifjú milliomos és egy táncosnő szerelméről szól fülbemászó muzsikával. Fényes Szabolcs így vallott önmagáról: „Mit is írhatnék harmincöt éves zeneszerzői jubileumomra? Talán csak ennyit: meggyőződésem, hogy a zenének, különösen a könnyűzenének, amellyel az életem összefonódott, a melódia lelke, a.világa, az anyanyelve. A melódia a zenének - hogy is mondjam csak - humánuma. Dallamától emberi a muzsika." ■ Zsótér Sándor írók a fogason: Szegvári Menyhért Kerti mulatsága Horváth Péter író szerint írók a fogason című darabja, mely Egerben Szegvári Menyhért rendezésében, Kerti mulatság címen lesz látható a stúdiószínpadon „jókedvű játék élettel, szerelemmel, barátsággal, költészettel, kutyával”. Az egri színház stúdiója az a hely, ahol lehet önfeledten játszani, kísérletezni. Ebben az előadásban a színház és a bábszínház különös frigyére tesznek kísérletet, egy térbe helyezve színészt és bábszínészt, bábot és embert. Mindenkihez, ifjakhoz és még ifjabbakhoz, felnőttekhez és még felnőttebbekhez egyaránt szóló, kedves, vidám játékot terveznek. Olyan bohókás, „bájosan őrült” kavalkádot, amelyben minden lehetséges! i ___ S zegvári Menyhért AZ OLDALT. MELY LAPUNK KIADÓJA ÉS A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ALAPJÁN JELENT MEG. PILISY CSENGE ÉS EGRES BÉLA ÁLLÍTOTTA ÖSSZE. A FOTÓKAT GÁL GÁBOR KÉSZÍTETTE. k Kaszás Gergő és ^ Saárossy Kinga . W jelenete 9
