Heves Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-25 / 20. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 25., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Negyvenketten álltak munkába településőrként Heves megyében Lőrinci újra megpróbálja városközpont A kisajátítás komoly nehézségekbe ütközhet Csak elektronikus úton intézhetik ügyeiket az egyéni vállalkozók A hivatásos állományú rendőr­ség és a közterület-felügyelet munkájának segítségére hoz­ták létre a településőri hálóza­tot. Azok a városok és falvak pá­lyázhattak a foglalkoztatásuk­ra, amelyekben a közbiztonság ezt indokolttá tette. Heves me­gyéből a városok közül Gyön­gyös és Hatvan adott be kérel­met a közterület-felügyelet meg­erősítésére, míg Füzesabony két önálló településőrt válasz­tott. Gyöngyös 14, Hatvan 2 fő­állású dolgozót állíthat az eddi­gi létszám mellé. ■ A teljes anyagi támoga­tást megkapják a szol­gálat kiépítésére. Tizenhat községben önálló munkát végeznek a település­őrök. Ezen falvak esetében ma­ximum két állás létrehozására pályázhattak, s összesen 28 stá­tuszt kaptak. A minimálbéres foglalkoztatással járó munka­végzés teljes összegét a helysé­gek megkapják, ráadásul az eszközbeszerzést is támogatják, így a megyében munkába álló 42 személy összesen 12 millió forintos központi forrásból kezdheti el a tevékenységét. A településőri szolgálat lénye­ge, hogy a státuszt elnyert sze­mély folyamatosan figyeli a la­kosság mozgását, tevékenysé­gét és megpróbálja kiszűrni azokat, akik szabálysértést vagy bűncselekményt követnek el. A tervek szerint mindegyi­kük rendelkezik majd fényké­pezőgéppel, ami a dokumentá­lást szolgálja, s napi kapcsolat­ban áll a rendőrséggel, a polgár­őrséggel, a mezőőrökkel, hal­őrökkel, s mindazokkal, a tele­pülés területén belül dolgozók­kal, akiknek a nagyobb vagyo­ni és személyi biztonság megte­remtése a feladata. Országosan 270 helyszínen ezerötszázan kezdik meg mun­kájukat, amelynek célja a rend­őrség tehermentesítése és a köz- biztonság növelése. Heves me­gyéből viszonylag mérsékelt volt az érdeklődés a támogatott foglal­koztatásra. Településőri státuszt Balaton, Felsőtárkány, Abasár, Parádsasvár, Tarnaörs, Mátra- szentimre, Makiár, Noszvaj, Zaránk, Mónosbél, Adács, Füzes­abony, Gyöngyöstarján, Nagyút, Száj la és Szűcsi nyert. ■ A kisváros vezetése ismét szeretné megvalósítani régi vágyát, az új város- központ kialakítását. A tervek már elkészültek. Tari Ottó A képviselő-testület először 2002-ben fogalmazta meg, hogy a városias jelleg erősítése érde­kében szükség volna új város- központok kialakítására. A tele­pülés jellegénél fogva azonban ez nem egyszerű feladat, lévén, hogy a helység három, markán­san elkülöníthető részből - Lő­rinciből, Selypből, illetve a Mátravidéki Erőműből - áll, s rá­adásul a szerkezete sem idézi a klasszikus hal­mazfelépítést. Ezért célszerűnek tűnt egy központi fejlesztés a Sza­badság téren (a polgármesteri hi­vatal környékén), illetve egy al­központ kialakítása a selypi út­kereszteződésnél. Utóbbi egyelő­re. lekerült napirendről, ám a Szabadság téri beruházásnak új­ra meg újra nekirugaszkodnak. Az utóbbit érintő első tervek még magukban foglalták egy körforgalom kialakítását és egy konferencia-központ megépíté­sét is. Volt időszak, amikor ezek­re reális esély mu­tatkozott, de ma már kevesebbel is beérnék. Legutób­bi pályázatukat ugyan jónak talál­ták, ám pénzhiány miatt nem kaphatták meg a szükséges támogatást. Pusztán önerőből viszont nem lennének képesek a több száz milliós költ­séget előteremteni. Erre a jövő­ben még kevesebb sanszuk ma­rad, lévén, hogy Víg Zoltán pol­gármester számításai szerint az ■ Az elvonások nyo­mán ebben az év­ben 90 millióval kevesebb pénzből gazdálkodnak. Van, aki nem óhajt megválni az otthonától, a város megvásárolná a lakást ahhoz, hogy a képviselő-testü­let Szabadság térrel kapcsola­tos elképzelései megvalósulja­nak, több, a területen lévő la­kóépület megvásárlásáról és el­bontásáról is intézkedni kell - említette víg Zoltán polgármes­ter (képünkön). Egy dupla in­gatlant korábban már megvet­tek, sőt tavaly el is dózerolták. (Ez volt az az épület, amelynek a kisebbik felében Kelemen At­tila képviselő lakott, s a lakos­ság egy része értetlenül szem­lélte, hogy csaknem kétszer annyi pénzt kapott az önkor­mányzattól, mint a szomszéd­ja. Kelemen 16 millió forintot kért, míg a ház nagyobbik részét használó asszony beérte egy nagyjából feleennyibe kerülő cserelakással) A vá­ros azóta megvásá­rolt egy másik, útban lé­vő épületet is, amelynek a le­bontására az idén kerül sor. A harmadik, utolsó ingatlan tu­lajdonosa viszont nem kíván megválni hajlékától. Az önkor­mányzat vezetése keresi a jogi lehetőséget a kisajátításra. elvonások következtében már ebben az évben is 90 millió fo­rinttal kevesebb pénzből gazdál­kodhatnak, mint tavaly. Ezzel együtt sem mondtak le azonban a fentebb vázolt elkép­zelésekről. Az elmúlt esztendő őszén találtak egy kétfordulós városrehabilitációs pályázatot, amelyen a tízszázalékos önerő mellé akár 300 millió forintos támogatás is nyerhető. Igaz, ez a kiírás elsősorban nem az inf­rastrukturális fejlesztéseket he­lyezi előtérbe - vagyis például a körforgalom megépítése nem „fér bele” -, de a közösségi terek és a kereskedelmi célú létesít­mények megvalósítását kiemel­ten kezeli. Elek Lajos, a polgármesteri hivatal irodavezetője a részle­tekről elmondta: a támogatás el­nyerése lehetővé tenné egy 800 négyzetméteres üzletház meg­építését kiszolgáló úttal, parko­lókkal és park kialakításával. Létesülne szabadtéri színpad és sétány is. A forgalmas útkeresz­teződést kiszélesítenék, a közvi­lágítást korszerűsítenék, a busz­megállókat pedig a jelenlegi he­lyüktől távolabb helyeznék. A tervek között szerepel továbbá a templom felújítása is. A pályázat első fordulóbeli el­bírálására várhatóan tavasszal kerül sor. Megszüntetik az okmányiro­dákban történő személyes ügy­intézés lehetőségét, a tevékeny­ség megkezdésének bejelentése kivételével. Az egyéni vállalko­zóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény, vala­mint a hozzá kapcsolódó végre­hajtási rendeletek alapján alkal­mazzák ezt a módszert. A jog­szabályok idén január 1-jén lép­tek hatályba. Az egyéni vállalko­zói tevékenység megkezdésé­nek bejelentése marad az az egyedüli ügytípus, amely mind személyesen az okmányirodá­ban, mind pedig elektronikus úton intézhető lesz. ■ Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdé­sének bejelentése még a régi marad. Ebben az esztendőben a változásbejelentéssel, a szüne­teléssel, illetve a megszüntetés bejelentésével kapcsolatos ügyek kizárólag elektronikus úton - erre szolgáló elektroni­kus nyomtatványok igénybevé­telével - az Ügyfélkapun keresz­tül kezdeményezhetők. ■ Huszonhatan nyertek közel hárommilliárdot A 2,7 milliárd forintos pályázati támogatás lehetőséget nyújt első­sorban a helyi gazdaság dinami­zálására, a foglalkoztatás bővíté­sére, a társadalmi és földrajzi mo­bilitás javítására. Hazánk 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé tarto­zik a hevesi is, amelynek a fej­lődését most 2,7 milliárd forint segíti. A kistérség 2009-es első - tizenegy jóváhagyott pályáza­tot tartalmazó - projektcsomag­jában az oktatás- és település- fejlesztés, valamint a szociális infrastruktúra jobbítása kapott kiemelt szerepet. A második, tizenöt projektet felölelő csomag Heves város funkcióbővítő felújítását, továb­bá a kiskörei rehabilitációs és prevenciós központ kialakítá­sát, valamint a teljes mikro- térségi egészségprogramot fog­lalja magában. ■ Krísna-hívök a haiti túlélőkért földrengés Napi több ezer adag meleg ételt osztanak Szerencsésen megkerült az eltűnt férfi Több százan kapták meg diplomájukat Gyöngyösön Rendkívüli élelmiszersegéllyel támogatja a haiti földrengés túl­élőit a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete. A cél érdekében lét­rehozott akciócsoport koordiná­toraként három magyar Krisna- hívő is a katasztrófa sújtotta öve­zetbe utazott. Az egri Karádi Csaba Borka Péterrel és Schriff- rich Orsolyával együtt egy nem­zetközi csapat tagjaként napi több ezer adag meleg étel szét­osztását segíti majd. A magyar küldöttség hazai idő szerint pénteken hajnalban érkezett meg a Haitivel szom­szédos Dominikára. Itt várják be a más országokból (például az USA-ból, Angliából, Brazíliá­ból) érkező Krisna-hívő önkén­Az élelmezési akcióban az egri Karádi Csaba is részt vesz teseket, akikkel közösen meg­szervezik az ételek elkészítésé­nek és szétosztásának folyama­tát. A tervek szerint egyelőre a dominikai központban főzné­nek és onnan szállítanák át na­ponta az élelmet Haitire, majd ha javul a helyzet, akkor ott ké­szítenék el az ételeket egy al­kalmi konyhán. Addig is, amíg a többi ország önkéntesei megérkeznek, már megkezdődött a szervezés. A fő feládat, hogy megvásárolják a szükséges alapanyagokat (pél­dául a zöldségeket, a lisztet), gondoskodjanak szállítóeszkö­zökről, illetve egyeztessenek a katonákkal, hogy hová és mikor vigyék majd az ételt. ■ Nyoma veszett szombaton dél­után egy idős mezőkövesdi em­bernek. A 82 esztendős férfinak az egészségével is gondok van­nak, így különösen fontos volt, hogy minél hamarabb megtalál­ják őt. Az eltűnt személy utáni kutatást megkezdte a rendőrség, de a lakosság segítségét is kér­ték az egyenruhások. Elképzel­hető volt az is, hogy a férfi Heves megyében, Andornaktálya vagy Eger környékén is felbukkan. Végül éppen az ellenkező irányba ment, s a Poroszló mel­letti, ám Borsod megyéhez tarto­zó Négyes közelében találták meg a férfit a rendőrök. Nem esett baja, s mint kiderült, egész addig biciklizett. ■ A Gazdaság- és Társadalomtudo­mányi Karon 483-an, míg a Ter­mészeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Karon 131 hallgató örülhetett annak, hogy sikeresen zárta a gyöngyösi Kár­oly Róbert Főiskolán folytatott többéves tanulmányait. Az ünnepségen Szikora János, az APEH elnöke azt a három vég­zőst jutalmazta meg, akik az el­lenőrző hivatal pályázatán szép eredményt értek el. Elismerés­ben részesült Rácz Beáta, Túrán Evelin és Laczi Renáta. Az oktatók közül dr. Marselek Sándor egyetemi tanári kineve­zést kapott, amit az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezető­je, Hiller István kezdeményezett Sólyom László köztársasági el­nöknél. Emellett Bozó Pál címze­tes főiskolai tanári, míg Nagy Géza és Pap Zoltán címzetes fő­iskolai docensi címet érdemelt ki. Rektori dicsérettel jutalmaz­ták Flerneczky Andrea adjunk­tust és dr. Bálo Borbála tudomá­nyos főmunkatársat. A téli ünnepi Szenátus-ülé­sen kapta meg a „Kiváló sporto­ló” címet Stranszki Norbert fő­iskolai hallgató, Mátra SE erő­emelő és fekvenyomó verseny­sportolója, aki sportágának vi­lágkupa-győztese lett. Az ün­nepségen, a hagyományokhoz híven, a búcsúzó végzősök át­adták a főiskola zászlaját a KRF jelenlegi hallgatóinak. ■

Next

/
Thumbnails
Contents