Heves Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-25 / 20. szám
2010. JANUÁR 25., HÉTFŐ- HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Megdöntenék a konyhasó uralmát UTAK CSÚSZÁSMENTESÍTÉSE olcsóbb, hatékonyabb szer a nátrium-kloridnál Az utolsó teljes körű só- zási idényben vagyunk. A környezetpusztító konyT hasót ősztől csak korlátozottan használhatják síkosságmentesítésre. • Í/O,.'' ' ..KfSr?' v . • > • •r' *;. >*S • - r Kovács János Nemcsak hazánkban, hanem az európai államokban is használják telente a konyhasót. Olcsó, hatékony, de károkozása miatt korlátozni fogják. A téli sózás szükséges rossz, nemcsak a járműveket és az útpályát károsíthatja, hanem az élővizeket, az út menti növényzetet és a talajt is szennyezi. Mégis megkerülhetetlen az év ötven napján. Magyar- országon most mégis változás várható. A legújabb kormányrendeletet szerint, környezetvédelmi szempontok miatt, szeptembertől tilos a parkokat, a játszótereket és a járdákat konyhasóval csúszásmentesíteni. Helyette homok, hamu, faforgács, kőzúzalék vagy a murva használata ajánlott. Az már most látszik: a jelenlegi szezonban legalább a tavalyi mennyiségnek megfelelő síkosságmentesítő anyagot fognak felhasználni Heves megyében. Csupán egy-egy esti-éjjeli rövidebb havazás alatt 50-60 tonna érde- sítőanyaggal kevert sót szórnak ki a kezelésükben lévő területen a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkatársai. A mostani télen akár 4500 tonna sót és 3-5000 ezer tonna érdesítő- anyagot is felhasználhatnak.- A magasabb rendű utakon a só keverékével nedvesített szórást végeznek. A kiterített anyag nem pereg le az út felületéről, így hatékonyabb a hatása - mondta el a Hírlapnak Szerencsi Gábor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei szervezetének igazgatója. - A berendezéseken pontosan beállítható, hogy csak a feladathoz legszükségesebb mennyiségű anyag kerüljön az útra, ezzel is minimálisra csökkentve a környezeti terhelést. Az alsóbbrendű utakon szakaszosan, például veszélyes ívekben, emelkedőkön történik beavatkozás érdesítő- anyagok - homok, apró kőzúzalék, esetleg salak - felhasználásával. A védett területeken, például a Bükkben nem is sóznak. A megye mintegy 350 közúti műtárgyát a felújítások során folyamatosan saválló bevonattal látják el. Ám így is akad olyan közülük, például a poroszlói Tisza-híd, ahol a vasszerkezet védelme érdekében nem alkalmazzák a kősót. Az elmúlt négy évben új gépet sem tudtak munkába állítani, régit lecserélni. Évente átlagosan ötven olyan nap van, amikor a magyar utakon jégmentesítésre van szükség. Itthon mindenki azzal olvasztja a jeget, amivel tudja, hiszen nincs egységes uniós szabályozás, és nem is terveznek ilyet. szeptember elsején lép hatályba a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletnek az a része, ami szabáA sózás okozta károk mértékéről ugyanakkor megoszlanak a vélemények. Többek között rongálja, korrodálja az utak, hidak, felüljárók vasszerkezetét, kárt okoz a járművekben, az építményekben. A repedéseken át a talajba szivárogva kátyúsít, és ha eléri a föld alatt húzódó közműveket, a vezetékek károsodásáért is részben felelőssé tehető. További hátránya, hogy mínusz 7-8 foknál hidegebb időben hatástalan. Ám viszonylagos olcsósága miatt ma szükséges rossznak számít: a jóval drágább környezetkímélő lyozza, hogy a járdákon nem lehet olyan anyaggal síkosságmentesítést végezni, ami kárt okoz a környezetben. így a Álmegoldásokat, például a kalcium- kloridot, a kalcinolt csak elvétve alkalmazzák. Míg ugyanis az útisó tonnája 10-15 ezer forint, addig a kalcinol ennek nyolc-tízszeresébe kerül. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség osztályvezetője, Uramné Lantai Katalin ugyanakkor azt is elmondta: fontos, hogy a kiszórt anyagokat azután majd össze is takarítsák, mivel száraz és szeles időben ez komoly lég- és egyéb szennyezést okozhat a lakott helyeken. vetkező szezonban a belterüle ten már tilos a környezetükben a járófelületek sózása. Csak olyan anyag használható, amely a környezetében lévő fa vagy cserje egészségét nem ve szélyezteti. Ötvenezer forintra büntethető, aki rongálást követ el a fás szárú növényekben, például sózással Ugyanakkor az az ingatlantulajdonos is akár 50 ezer forintos bírságot fizethet, aki nem tisztítja meg a háza előtti járdát A jogszabály azonban nem állapítja meg pontosan, mit tartalmazhat a szóróanyag. Eddig is kímélték a lakóhelyeket AZ EGRI VÁROSGONDOZÁS KFT. 130 kilométer útszakasz síkosságmentesítéséről gondoskodik a megyeszékhelyen. Szezonban akár ezer tonna kohósalakkal kevert ipari só is jut az utakra, míg a járdákat, a parkok sétányait, az érsekkerti utakat régóta környezetbarát fűrészporral, homokkal szórják. Ehhez a lakosság is díjtalanul hozzájuthat a kihelyezett műanyag ládákból. Gyöngyösön a Városgondozás Zrt. is használ sót a főbb útszakaszok jégtelenítésére. A város számos pontján helyezett el érdesítőanyagot és kevert úti sót tartalmazó ládákat, amelyekhez a lakosság is hozzáférhet. aszmm a ■ önt jogosnak tartja-e az útisó miatti aggodalmat? Szavazzon hírportálunkon ^ ma 16 óráig: HEOLhu W A szavazás eredményéta keddi számunkban közöljük. ■ A sózás rongálja, korrodálja az utakat, hidakat, felüljárókat, kárt okoz járművekben. Büntetést fizethetnek a sózással a fás szárú növényekben kárt okozók EGYPERCES INTERJÚ Informatív volta borászati konferencia Az elmúlt héten tartották Egerben a XI. Szőlészeti-Borászati Konferenciát, ahol Felső-Ma- gyarország borvidékeinek termelői, hegybírói gyűltek össze, hogy megvitassák az ágazat válságból való kilábalásának lehetőségeit. Dr. Barócsi Zoltán, a főszervező, egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet vezetője szerint sok értékes információval lettek gazdagabbak a résztvevők.- Mire összpontosítottak a program összeállításánál?- Az időszerű problémák megoldására, bár ezekre három nap alatt nem kaphatunk megoldást Az első napon a szőlészet minőségjavítási lehetőségeire kaptunk ötleteket, majd a borászati termékek kerültek előtérbe. A harmadik nap volt kihegyezve a válságra. Ízelítőt kaptunk a közgazdasági szemléletből, szövetkezeti, kereskedelmi példákon keresztül.- Mennyire elégedett a részvétellel?- Többen voltak, mint tavaly, a legtöbben talán a tokajiak, ám a mátraiak létszáma visszaesett. Egerből is népes csoport volt, inkább a kisebb, illetve a legnagyobb termelők jöttek el. Hiányoltam a borvidék néhány kulcsfontosságú szereplőjét- Lesz-e jövőre is konferencia?- A szándékunk megvan a rendezésre, már csak anyagi kérdéseket kell tisztázni. A programok összeállításánál mindig figyelembe vesszük, hogy érdekelje a téma a résztvevőket, gondolatébresztőként szolgáljon, s aztán a termelők egymással megvitassák. ■ T. B. Dr. Barócsi Zoltán: Az idei fórumon többen voltak, mint tavaly Jókedvű könyvvizsgálók. Most nem a számoké és a jogszabályoké volt a főszerep a szombati könyvvizsgálók bálján, hanem a jókedvé és a mulatságé. A Heves Megyei Könyvvizsgáló Kamara 13. alkalommal rendezte meg tavaszköszöntő mulatságát az Eger & Park Hotelben. A kellemes hangulatról a finom falatok mellett Zám Andrea (képünkön ő énekel) és Tunyogi Péter gondoskodtak. Az esemény vendégeit dr. Gál János, a kamara megyei elnöke köszöntötte, majd átadta a terepet a gondtalan mulatságnak. Adatbázis nyílik a földtulajdonosoknak árvizek A gazdák is megismerkedhetnek az ú] tározó működésével Lakossági fórumokon ismertetik a Tisza-tó térségében élőkkel a tavaly átadott tiszaroffi tározó működését, használatba helyezését. Előbb TiSzagyendán, majd Tiszaroffon tartott tájékoztatót az árapasztó működéséről Fejes Lőrinc, a Köti-kövízig kiskörei szakaszmérnöke. Az ismeretterjesztő előadások célja, hogy a tározó területén gazdálkodók bővebb felvilágosítást kapjanak az elárasztást megelőző lépésektől kezdődően a leürítés és a kártalanítás folyamatáig, s minél jobb együttműködés alakuljon ki a gazdák és a Köti-kövízig között. A két estén nagy számban megjelentek között volt földtulajdonos, földhasználó, polgár- mester, jegyző, falugazdász és vadásztársaság képviselője is. A látványos prezentáción ismertették a beruházást kiváltó okot, miszerint a Tiszán 1998-2001 között levonult négy veszélyes árhullám, ami halaszthatatlanná tette a biztonság megteremtését. Ennek hatására elkészült a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztési programja, majd a jogi keretet adó törvény. Az előadás a tározó ideiglenes üzemeltetési szabályzatának bemutatásával folytatódott, amelyben taglalták, hogy mit, hogyan kell végezni az árvízi helyzetekben, illetve „békeidőben”. Az esemény záró részében az esetleges elárasztást követő kártalanítással kapcsolatos jogszabályok felidézéséből a jelenlévők megtudhatták, mit kell tenniük a kár bejelentésétől, annak megállapításán át a kifizetéséig. A megjelentek adatainak felvételével elindult annak az adatbázisnak a feltöltése is, amelynek alapján a Köti-kövízig felveszi a kapcsolatot az érintettekkel a tározó esetleges igénybevétele előtt. Ennek frissítését minden évben el kell végezni a tulajdonos-, művelési mód-, elérhetőség-változások miatt. Befejezésül lehetőség volt a témához kapcsolódó kérdések feltevésére, amivel többen is éltek. Mindkét helyszínen tapasztalható volt, hogy a kérdések két nagy területre orientálódtak: a biztonságra és a kártalanításra. Mivel a kárfelmérést a Köti-kövízig által felkért igazságügyi kárszakértő végzi, így Fejes Lőrinc példaként a Zagyván korábban igénybe vett tározók pozitív tapasztalatairól is szólt. A tározó hasznosításának időpontja teljes mértékben a levonuló különféle árhullámok tulajdonságaitól, a hidrológiai helyzettől függ. ■ ■ Független szakértő fogja a termelők és a gazdák kárát felmérni.
