Heves Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-18 / 14. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 18., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Európai naptár fiataloknak: támogatják a felnőtté válást Mélyrepülésben az Egri Kék galambászat Régebben még egy lovat is adtak a híres madarakért a tenyésztőnek Az Európai Bizottság - a Generation Europe és a Tudatos Vásárlók Egyesülete közreműködésével - a 2010/2011-es tanévre is ingyenesen biztosítja a középiskolák 11. évfolyamos tanulói számára az úgynevezett Európa-naptárat. Az egész évre tudnivalókat, fontos információkat, valamint tanári segédletet tartalmazó oktatócsomag használatával a diákok könnyed, számukra is élvezetes nyelven fogalmazott tudástárból - a mellékelt feladatsorok segítségével - ismerkedhetnek meg a felelős gondolkodás alapjaival, cselekedeteik környezeti és társadalmi hatásaival. ■ Információk a társadalom működésének környezeti hatásairól. Az Európa-naptár a felnövekvő nemzedék hasznos és korszerű oktatási segédanyaga. Tudatosabb erkölcsi magatartásra nevel, példáival, képes illusztrációival közelebb hozza az európai gondolkodásmódot, megalapozza a felelős és aktív állampolgári magatartást. Ugyanakkor értékes információgyűjtemény is egyben a fiatalok számára fontos témakörökről: pályaválasztási lehetőségekről, egészségről, biztonságról, környezetvédelemről, és magáról az Európai Unióról. Egy diáknaptár, melybe az iskolások felírhatják házi feladataikat, jegyzeteiket, gondolatébresztő kérdéseiket. Információkat nyújt a társadalom működésének környezeti és globális hatásairól, az állampolgári ismeretekről. A tanári segédanyag pedig ötleteket, útmutatókat és feladatlapokat tartalmaz az egyes témákhoz kapcsolódó tanórai foglalkozásokhoz. Az Európa-naptárat Magyar- országon több mint ezer iskolába juttatja el a Tudatos Vásárlók Egyesülete. Az EU tagállamaiban az elmúlt évi kiadást 3,3 millió diák kapta kézhez. A kiadványt elsősorban 11. évfolyamos középiskolás diákoknak ajánlják, célja a Nemzeti Alaptanterv kiegészítése. A naptárat 2010. január 29-ig - illetve a készlet erejéig - rendelhetik meg a Heves megyei oktatási intézmények. Az információk a www.tve.hu címen érhetők el. ■ K. J. Akár a megyeszékhely védjegye is lehetne az Egri Kék Keringő. A magasan szálló különleges fajta mégis mélyrepülésbe kezdett. Egyre kevesebben tenyésztik, s a város sem galambbarát. Szuromi Rita Az Egri Kék Keringő éppen olyan, mint az egri ember: szívós és makacs. így jellemzik a tenyésztők azt a galambfajt, amelyet egri galambászok tenyésztettek ki, s tettek világhírűvé. Értékét jelzi, hogy régen egy-egy tenyészpél- dányért akár egy lovat is adtak, sőt előfordult, hogy komoly lopási akciót szerveztek azért, hogy megszerezzék ezt a kistestű madarat. A magasan szálló Egri Kék Keringő mélyrepülése akkor kezdődött, amikor a város erőteljes urbanizációnak indult.- A galambászatnak évszázados hagyományai voltak az egri paraszt- és szőlőtermelő emberek körében - mondta Vincze Sándor tenyésztő. - Mondhatnánk, ezeknek az embereknek nemcsak hobbijuk, hanem életük is volt a tenyésztés, a röptetés. A mai nagy lakóterületek helyén telepek álltak, ám semmi extrára nem kell gondolni. Nyúlólszerű ketrecekben tenyésztették ezeket a madarakat, amelyek a szűk és sötét helyeket szeretik. Nem voltak nagy tenyészetek, egy-egy galambásznak 2-3 dúca volt, nagyon ritka volt az olyan nagy állomány, mint Kréti Andrásé, aki 80-100 galambot is tartott. Abban az időben még azonos volt a tenyész- és a röpállomány, mára azonban ez különvált. A régi nagy galambtenyésztő hagyományoknak a külterületek felszámolása, beépítése vetett véget. S hogy miért különleges ez a fajta? Genetikailag ötszáz éves, országgyűlési határozat nyilvánította nemzeti kinccsé. Rendkívül jo magasröptű és fürge, az országos rekordot egy budapesti tenyésztő tartja: madarai 5,5 órát Egyre kevesebb az Egri Kék Keringő Egerben, mutatja Vincze Sándor, holott nem csak nevét adta a város, ő is világhírnevet szerzett a megyeszékhelynek töltöttek a levegőben. Az egri hivatalos rekordot Lukács Lajos madarai érték el, két órát voltak tűnőben. Ez galambásznyelven azt jelenti, ennyi ideig nem tudta a szem követni a nagy magasságot elért galambok röptét. E hobbi egyébként az elmúlt évszázadokban komoly szabály- rendszert fejlesztett ki. A galambászok röpmagasságnak mondják, ha a szárnymozgás már nem látható és a madarak száma nem olvasható. A tűnőmagasság az, amikor szabad szemmel már nem is láthatóak a szárnyas jószágok.- Az utóbbi évtizedekben ez a fajta nagyon mostohasorsra jutott - folytatta Vincze Sándor. - Amíg egy húsgalambért akár 10-20 ezer forintot is elkérnek, addig az Egri Kék Keringő ára csupán 2-3 ezer forint Sajnos, a mai tenyésztők közül sokan nem kedvelik ezt a fajtát, mert nehezen kezelhető, csökönyös jószág. Ha egy tenyésztő Egri Kékkel kezd foglalkozni, s az nem hozza az eredményt, hamar feladják. Szállni sem szeret, ezért noszogatni kell és az állományt is muszáj selejtezni, mert ha ez nem történik, egyre romlik a genetikai összetétel. S hogy lesz-e utánpótlása az egri galambász hagyományoknak?- A fiatalok - gondolkodott el a tenyésztő - jobban szeretnek a számítógép előtt ülni, mint a küAz Egri Kék Keringő története Ötszáz éves igazoltan a genetikai állománya AZ EGRI KÉK KERINGŐ genetikai állománya igazoltan 500 éves. Nehezen lehet idegen vérvonallal keresztezni, mert megváltozik a genetikai összetevője. A tojó sötét, a hím világos színű, idegen vérvonal esetében ez az arány felborul és a tojó világosodni kezd, s a hímmel egyszínűvé válik. Egyébként sötétbőrű galamb, ilyen tulajdonságokkal csak a Pesti Kék Keringő és a Bécsi Kék Keringő rendelkezik még. Ma már sajnos az Egri Kék Keringő bázisa nem Eger, hanem Cegléd és környéke. A galambokat időszámításunk előtt 3000 körül háziasítottak a Tigris és az Eufrátesz völgyében. Elterjedt a Földközitenger vidékétől Észak-Afrikáig és Közel-Keletig. Magyarország ra a török hódítókkal együtt érkeztek nagy számban, s 1860 körül már létezett az „egri galönleges madarakból kihozni a legjobbat. Hetente egyszer takarítani kell őket, ha versenyre viszik, ugyanúgy kell felkészíteni, mint a négylábúakat. Egy galambot a zsűriztetés előtt ánizsos fürdőben fürösztik, hogy visszanyerje tollazata szépségét, s a kalická- hoz is szoktatni kell. Vagyis, aki komolyan gondolja a tenyésztést, annak legalább napi 3-4 órát foglalkoznia kell velük. Ma már Egerben csupán nyolc tenyésztő foglalkozik Egri Kék Keringővei, egy-egy tenyésztőnél csupán 30-60 galamb van. Az utolsó nagy állomány gazdája, Knapp Alajos halálával véget ért a nagyállományok fénykora is. lamb”, amelyet állítólag Sztupa János egri szappanosmester tenyésztett ki Bécsből hozatott bécsi deres galambok keresztezéséből Továbbtenyésztése Binet Sándor csont- és rongykereskedő nevéhez fűződik, de sokat tett a fajtáért Ebneth János kalaposmester is. Vincze Sándor névjegye: EGYESÜLETE: V-34 Egri Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület EREDMÉNYEI: • két óra röpidő Eger légterében • Többször volt Országos • Fajtagyőztes madara ÁLLOMÁNYA: • Egri Kék Keringő • Budapesti Magasröptű • Keringő • Pesti Gatyás CSALÁDI HAGYOMÁNY: édesapja is galambászott, ő 1980 óta foglalkozik Egri Kékkel. Sok céget számoltak föl a régióban válság Több, mint háromezer vállalkozást a tulajdonos szüntetett meg Az Észak-magyarországi Régiót az országosnál érzékenyebben érintette a válság. A felszámolás alá került cégek száma itt 41,5 százalékkal emelkedve meghaladta az 1200-at, ennél - hajszállal - rosszabb adatot csak a Közép-magyarországi Régió produkált. Ugyancsak rosszabb képet mutat a térség az országosnál a végelszámolások tekintetében, itt a növekedés 60 százalékos volt. Ilyen körülmények között meglepő, hogy a cégalapítási kedv - lényegében egyedül az országban - Észak-Magyarországon nem csökkent, hanem nőtt. Tavaly hat százalékkal több céget - 3 ezer 415-öt - jegyeztek be a három megyében, mint 2008-ban. Az Opten céginformációs szolgáltató adataiból kiderül: az egy évvel korábbinál 31,5 százalékkal több, mintegy 15 ezer cég ment tönkre tavaly Magyarországon. Az egész éves adat ugyan megfelel az előzetes várakozásoknak, az éven belüli megoszlás viszont elnyújtott válságot mutat, ami rossz tűr a magyar gazdaság számára. Csorbái Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója szerint a kedvező forgatókönyv az lett volna, ha az év első felében vagy Felszámolások és végelszámolások Magyarországon _________________ 2008 2009 11504 9715 száma Végelszámolások száma 15066 14000 FORRÁS: OPTEN nyár végéig gyors ütemben emelkedik a felszámolások mennyisége, az év utolsó hónapjaiban viszont már stagnál vagy csökken az eljárások száma. Aggasztó, hogy egyre nagyobb árbevételű társaságok kerülnek felszámolás alá, emiatt feltételezhető, hogy a bedőlt cégek egyre több kifizetetlen számlát hagynak hátra, magukkal rántva beszállítóikat, alvállalkozóikat. Nagyobb ütemben, 44 százalékkal, csaknem 14 ezerre emelkedett a tulajdonosok által kezdeményezett végelszámolások száma. Arra viszont a rendszer- váltás óta még nem volt példa, hogy az egyik évben kevesebb új vállalkozást alapítsanak, mint az azt megelőzőben, márpedig most ez történt. Míg 2008-ban 48 ezer 500 új céget jegyeztek be a cégbíróságok, addig a tavalyi esztendőben csak 47 ezret. A visszaesés nem számottevő, mégis kedvező lehet, annak tükrében, hogy gyakorlatilag következmények nélkül lehet cégeket felszámolásba vezetve bajban hagyni az üzleti partnereket. ■ ■ A cégalapítási kedv Észak-Magyarországon növekedett. 'V Most kedvezménnyel rendelheti meg PR hirdetését a Heves Megyei Hírlapban. Újságírónk megírja vállalkozásának bemutatását, ami 1/8,1/4,1/2 vagy akár egész oldalon jelenhet meg lapunkban. Mindez az Ön által választott időpontban, hihetetlenül alacsony áron. További részletekről érdeklődjön a 36/513-627 es telefonszámon. Helyből a legjobb
