Heves Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-18 / 14. szám

2010. JANUÁR 18., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Tehetségek az Egal Klubban: kreatív ifjak fesztiválja Hagyományteremtő céllal, első alkalommal kerül megrendezés­re márciusban az Egri Kreatív­ok Tavaszi Fesztiválja az EGAL klubban. A 2009-ben újra az év civil szervezetévé választott eg­ri EGAL klub 15 évvel ezelőtti létrejötte óta egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy az egri fiatalokra ne csak mint közön­ségre, hanem mint kreatív, al­kotó emberekre is számítson, és számukra rendszeres bemutat­kozási lehetőséget biztosítson. Ennek jegyében, hagyományte­remtő céllal, az idén először ke­rül megrendezésre az Egri Kre­atívok Tavaszi Fesztiválja, amely során több száz egri - el­sősorban fiatal - alkotó mutat­kozik be a klubban március fo­lyamán. Az egész hónapban fo­lyó rendezvény magában foglal­ja a tavaly már nagy sikerrel le­zajlott Egri Zenekarok Fesztivál­ját és az Egri Filme(se)k Sereg­szemléjét is. A programokban Az egri Ethnofil együttes is rend­szeresen fellép a klubban többek között szerepelnek zene­karok, lemezlovasok, énekesek, performerek, képzőművészek, filmesek, és a fesztivál része lesz az Eszterházy Károly Főis­kola Hallgatói Önkormányzatá­nak több szerdai rendezvénye, melyeken EKF-es művészeti csoportok is szerepelnek. Bár a programterv nagy része már el­készült, a szervezők január 25- éig még várják a fesztiválon fel­lépni, bemutatkozni vágyó to­vábbi egri kreatívok jelentkezé­sét az EGAL honlapján. ■ Négy fiatal a világ négy országából: szeretnek Magyarországon élni, de azért azt is bevallják, hogy néha bizony honvágyuk van. Mosolygósak, barátságo­sak. Ők négyen a világ különböző pontjairól ér­keztek hozzánk tanulni és jól beszélnek magyarul. Szilvás Krisztina A lányok, a német Stefi, a thaiföl­di Lina, a japán Miwa egyfolytá­ban csacsognak, ők könnyedén társalognak angolul is. Ám a ve­nezuelai Pedro, vagyis Péppé is jól boldogul, legfeljebb időnként előkapja a kisszótárt. Egy közép- iskolások külföldi tanulását se­gítő program, az AFS szervezésé­ben jöttek Magyarországra. A 2009/2010-es tanévre ők négyen érkeztek Heves megyébe, befo­gadó családoknál laknak, egri gimnáziumokba járnak. Közös magyarórájuk után egy kávézó­ban beszélgettünk velük és pat­ronáló tanárukkal, dr. Borosné Molnár Anikóval.- Miért hozzánk jöttetek? Stefi: Németország közel van, mégsem hallani sokat Magyar- országról. Amikor ösztöndíjat ajánlottak egy kelet-európai or­szágba, ezt választottam. Lina: Kíváncsi voltam Magyar- országra és itt híres a hegedűok­tatás. Hegedülni is tanulok. Miwa: Japánban nem túl is­mert az ország. Én „hídember”, Miwa: Az első nap bizony na­gyon nehéz volt. Vannak tantár­gyak, amelyeket Japánban már tanultam, így például a biológia könnyebb. Pedro: A biológia és a fizika a kedvenceim közé tartozik, orvos szeretnék lenni. Általában nehe­zek a tárgyak, az olasz könnyű, mert azt jól értem. Bár, mint megtudtuk, ők né­gyen különbözőképpen látnak bennünket, abban egyetértenek: magyarul megtanulni igen ne­héz, a magyar ételek pedig na­gyon finomak. De néha azért hiányzik a csa­ládjuk, az hogy a saját anya­nyelvükön beszéljenek s persze az otthoni koszt is... Honnan jöttek, hol tanulnak? • Stephanie botsch: Német­országból jött, a Szilágyi Er­zsébet Gimnáziumban tanul. • NURLIYANA PATTAYABUT: Thaiföldről jött, a Neumann János Középiskolában tanul. • miwa SUGIYAMA: Japánból jött, a Szilágyi Erzsébet Gim­náziumban tanul. • PEDRO LUIS MEDINA DIAZ Venezuelából jött, a Gárdo­nyi Géza Ciszterci Gimnázi­umban tanul. összekötő szeretnék lenni a két ország között. Pedro: Számomra ez különle­ges hely, jól érzem magam, gon­dolkozom rajta, hogy itt járjak egyetemre is.- Mi lepett meg benneteket leginkább Magyarországon? Stefi: Szerintem nagyon nyi­tottak az emberek, az osztály­társak is rögtön odajöttek be­szélgetni, befogadtak. Miwa: Sok buli van, szeretik a magyarok a bulizást. Ha írunk egy fontos tesztet, utána beülünk valahová a többiekkel egy kicsjt beszélgetni. Japánban nincs idő ilyesmire, az iskola után minden­ki különórákra és sportórákra jár. Sokszor még utána, késő este ké­szítjük el a házi feladatot. Hét vé­gén is gyakorolni kell. Lina: Sosem láttam még havat, csak most, itt és nagyon tetszett. Pedro: Én sem láttam eddig ha­vat. Itt négy évszak van, Venezu­elában csak nyár vagy sok eső. Nálunk egy tanóra 2 órás, és sok­kal beszélgetősebb, itt nagyon rö­videk az órák és nagy csend van, csak a tanár beszél.- És hogyan boldogultok az iskolában? Stefi: A matek, 'a fizika köny- nyebb, mert a számok ugyan­azok. Az irodalom nehéz. Lina: Thaiföldön például a szá­mok is mások, úgyhogy nekem nehéz a matek. Patronáló tanáruk is volt külföldi diák A KÖZÉPISKOLÁSOK kül- ßldi tanulását segítő AFS program 1947-ben alakult meg, Magyar- ország 1990-ben csat­lakozott hozzá.- Iskolaévre épül a program és nem kö­telező hozzá sem­milyen nyelvisme­ret Pedro például úgy jött, hogy csak spanyolul beszélt - mondja dr. Borosné Molnár Anikó (ké­pünkön), a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanárnője, aki ingyen, lelkesedésből pat­ronálja a külföldi diáké kát Egykor ő is en­nek a programnak a keretében tanult Amerikában, s otta­ni „családjával” ma is tartja a kapcsola­tot - Augusztustól júliusig vannak ná­lunk a diákok, be fogadó családok­nál laknak. Tanulás, bulizás, havazás külföldiek Német, thaiföldi, japán és venezuelai diákok Egerben EVAT: gyökeres változásokra számíthatunk Január 1-jével vette át ügyve­zető igazgatóként az egri EVAT Zrt. irányítását Várko- nyi György. Őt kérdeztük.- Lesznek-e zökkenők a váltás miatt?- A vezetésben történt vál­tozás meggyőződésem sze­rint nem okoz zavart. Koráb­ban az igazgatótanács tagja­ként tevékenykedtem, s to­vábbra is maradtam a testü­letben. Azt azért hozzáte­szem: bizonyos belső össze­függéseket, amelyeket ma már látok, korábban nem volt módomban ismerni.- Folytonosság várható, vagy egy új korszak?- Három területen is ko­moly változtatásokra lesz szükség. Ezek egyike a távfű­tőművel érinti. Ma már 100 millió forint felett van a kintlé­vőségük, ami az utóbbi idő­szakban halmozódott fel ug­rásszerűen. Érzékelhető vál­toztatásokat szeretnék - alap­vetően az önkormányzati tu­lajdonos érdekeinek figyelem­bevételével - a várossal kap­csolatos vagyongazdálkodás területén. Át kell alakítanunk a költséggazdálkodást is. Erre a célra egy elemző csoportot hozunk létre, akik olyan elem­ző táblákat készítenek, ame­lyek rávilágítanak a hibákra.- Mire számíthatunk majd a közeljövőben?- Azokat a lehetőségeket újítjuk fel, amelyekkel jobbá, korszerűbbé tudjuk tenni a város vagyongazdálkodását, ugyanakkor új területeket is bevonunk a gazdálkodásba. ■ Várkonyi György: Rávilágíta­nak majd a hibákra EGYPERCES INTERJÚ Nincs semmi különbség Rozika néni és Jancsó Miklós között cseh tamás Életmű-kiállítással emlékeztek Gyöngyössolymoson egy emberre, aki a torz értékrendet helyreállította Vannak olyan emberek, akik éle­tükben, sőt még halálukban is képesek arra, hogy egységet, kö­zösséget teremtsenek egy szét­hulló világban is. Ilyen szemé­lyiség volt Cseh Tamás, az éne­kes, a zeneszerző, akit idén au­gusztus 7-én vesztettünk el. Szombaton Gyöngyössolymoson mégsem csak emlékezni, hanem ünnepelni gyűltek össze egy tár­latnyitón mindazok, akiknek fontos, ami Tamás életművéből sugárzik. Ez a kiállítás-megnyi­tó a Magyar Kultúra Napjára - | mely Cseh Tamás születésnapja g is - szervezett eseménysor nyi- J tórendezvénye is volt egyben. 1 Selmeczi Levente szolnoki Hódolat Cseh Tamás előtt. Bérezés László, a Beszélgető könyv szerzője gyűjtő jóvoltából a Gárdonyi Gé- megnyitja a kiállítást. A képgalériát keresse a HEOLhll hírportálon za Művelődési Házban kerültek paravánokra azok a hanghordo­zók, melyeken Cseh Tamás vala­ha is énekelt. A gyűjtemény szá­mos darabja igazi ritkaságszám­ba megy, így például Jancsó Miklós Még kér a nép című film­jének zenei anyagát tartalmazó francia kiadású album, melyen először szerepel a dalnok, illet­ve az ebből készült kislemez (kis képünkön), amit összesen néhány száz példányban nyom­tak 1971-ben. Ez a páratlan gyűjtemény, a dalnok emléke és persze a helyi Liktor Ferenc vonzotta ide az ér­deklődőket, ez alkalommal is. Liktor ugyanis úgy ápolja a dalos barát emlékét, hogy szeptember­ben megalakította a Cseh Tamás Baráti Kört, melynek tagjai idő­ről időre összegyűlnek Sóly­moson, hogy ne felejtődhessen el mindaz, amit Tamás jelentett. Most a kiállítást Bérezés Lász­ló, a Bárka Színház művészeti munkatársa, a dalnokkal ké­szült Beszélgető könyv szerzője nyitotta meg, aki kiemelte, Cseh Tamás képes volt arra, hogy helyreállítson egy torz értékren­det, rávilágítva arra, nincs sem­mi különbség Rozika néni és Jancsó Miklós között. A meg­nyitón színpadra lépett Kátai Zoltán énekmondó, aki kobzon játszotta el A jobbik részem című dalt, mely azóta dübörög ben­ne, amióta értesült Tamás haláláról. Varga B. Tamás, pedig Cseh Tamás halálára írt dalát adta elő. És persze Gyöngyössolymo­son ismét ott voltak a dalok, Be- reményi Géza szavai, bizonyos gonosz italok és hangban, fil­men, lélekben Tamás is. ■ E. B. r 4 á

Next

/
Thumbnails
Contents