Heves Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

2009-09-11 / 213. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Szigorú lesz az őstermelők ellenőrzése hatóság A jövőben jobban megvizsgálják majd, hogy kik termelnek, s kik kereskednek Az őstermelők nagyobb része a saját földjén megtermelt zöldséget, gyümölcsöt adja el. Képünk illusztráció. Az őstermelők adókedvezményei Szigorítanák az őstermelők ellenőrzését, mert néhá- nyan a jogi kiskapukat ki­használva kereskedelemre használják az igazolványt. Tóth Balázs A jelenleginél jóval szigorúbban ellenőrzik majd jövő évtől az ős­termelőket, ha a minisztérium meghozza a szükséges intézke­déseket. Jelenleg ugyanis sok zöldség és gyümölcs ellenőrizet­lenül kerül a kereskedelembe, amit a nepperek adnak-vesznek. Motivációs tényező az őstermelői igazolvány kiváltására az adóel­kerülés is.- A januári igazolványmegújí­tás során a mezőgazdasági szak- igazgatási hivatal munkatársai minden korábbinál szigorúbban, > az esetek jelentős részében az g adatlapokon rögzített területek fi- ? zikai ellenőrzésével igyekeznek 1 kiszűrni azokat, akik az ősterme­lői adókedvezményeket jogosulat­lanul kívánják igénybe venni - nyilatkozta korábban Gráf József agrárminiszter. - Az eljárásrend még nem készült el, azaz még nem tudjuk pontosan, hogy mely adatokat kell majd sarkalatosán ellenőriznünk - mondta el la­punknak Bocsi Csaba, a Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigaz­gatási Hivatal földművelésügyi igazgatója. - Heves megyében je­lenleg körülbelül hatvanezren rendelkeznek ilyen igazolvány­nyal, de azok számát, akik évről évre érvényesítik azt, tizennégy- ezerre teszik. Na­gyon sok esetben ugyanis nem vo­natják vissza az ok­mány például ak­kor, ha az irattal rendelkező hozzátartozójuk elha- lálozik. Ilyenkor az igazolvány „benne marad” a rendszerben. A szigorításra azért van szükség, mert egyesek az adózási kiska­puk kihasználására váltják ki az őstermelői igazol­ványt. A mostani­nál tüzetesebben vizsgálják majd a gazdálkodók által bejelentett termelé­si adatok valóságtartalmát, mind­ez kemény számonkéréssel is jár­hat, vélik egyes termelők.- Egyetértünk és helyesnek tartjuk a tervezett szigorítást, amellyel a szakminisztérium ko­rábban kétszer is próbálkozott, ám végül engedményeket tett. Ki kell szűrni azokat, akik nem foly­tatnak termelő tevékenységet, ha­nem kereskedelemmel foglalkoz­nak, s a kedvezőbb adózási felté­teleket kihasználva előnyökhöz jutnak - vélte Vágner Ákos, a He­ves Megyei Agrárkamara titkára. amennyiben a mezőgazdasá­gi kistermelőnek, mezőgaz­dasági őstermelőnek a ka­pott támogatások összegével csökkentett őstermelői tevé­kenységből származó éves bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, ezen bevé­tele után nem fizet adót. Az efölötti bevételt számításba kell venni a jövedelem meg­állapításánál. A tételes elszámolást vagy a tíz százalék költséghánya­dot választó mezőgazdasági őstermelőt - amennyiben a bevallott jövedelme a 6 mil­liót nem haladja meg - az őstermelői tevékenységből származó összevont jövede­lem utáni adó összegéből legfeljebb 100 ezer forint adókedvezmény illeti meg. Ennek érvényesítésénél fi­- Leginkább tényleg az igazol­vány kiváltásakor lehet megálla­pítani, hogy termelő vagy keres­kedő az illető, hiszen a földhasz­nálati nyilvántartásból kiderül, van-e olyan területe, amelyen gazdálkodhat, s ahonnan szár­mazhat a megjelölt áru. Az admi­nisztráció persze több lesz, azok­nak is kényelmetlenséggel jár, akik becsületesen termelnek, ám az ő érdekeiket szolgálja. Me­gyelemmel kell lennie arra is, hogy a kedvezmény ősz- szege a más jogcímen érvé­nyesített korlátos adókedvez­ményekkel együtt sem ha­ladhatja meg a 100 ezer fo­rintot. Ugyanakkor átalányadózást is választhat, ebben az eset­ben a kistermelésből szár­mazó bevétel 15 százaléka számít jövedelemnek, illető­leg a bevételnek abból a ré­széből, amely élő állat és ál­lati termékek értékesítéséből származik, 6 százalékot kell jövedelemnek tekinteni. Az így kiszámított jövedelem összege az adó alapja. Az átalányadó-alap nem része az összevont adóalapnak, az adóját a kétkulcsos adó­táblával külön kell megálla­pítani. gyénkben is lehetnek olyanok, akik az őstermelői igazolványt nem arra használják, mint amire egyébként eredetileg szánták. A kamarai tisztségviselő sze­rint a piacokon is lehetne ellen­őrizni az árusokat, hogy van-e egyáltalán az eladónak olyan földje, amelyen az adott zöldség­gyümölcs megteremhet, itt pél­dául szerepet kaphatnának a fo­gyasztóvédők is. ■ Sokan az adóelke rülés miatt vált­ják ki az ősterme­lői igazolványt. Hétszázan vettek részt a csülökfőző fesztiválon £ A V - 1-'Í Kiskörei fesztivál. Készül az ínycsiklandozó csülökpörkölt. Válságban is divatosan! ötlet Az egri Numero 1 üzletekből elegánsan öltözhet Az egri belvárosi Numero 1 üzletekbe már megérkezett az őszi áru Ezúttal 17 csapat nevezett be a minap megtartott kiskörei csü­lökfőző fesztiválra: Hajdúnánás­ról, Budapestről és a Hevesi Kis­térség településeiről. A három­fős zsűrinek 49 féle ételt kellett megkóstolnia. Három kategóriá­ban hirdettek eredményt: sült csülök, csülökpörkölt és egyéb csülkös étel. A sültek vetélkedését a Jász­apáti Téba-Frikandó csapata nyerte parázson sült remekével, második lettek a Körevár-Pékek, míg a harmadik helyen Füzes­abony Polgári Köre végzett. A pörkölt kategória első helye­zettje a Füzesabonyból érkezett nyugdíjasklub, míg a második a Kiskörei Kacska csapat lett. A bronzérem a tiszaroffi csapat­nak jutott. Egyéb kategóriában a Szikvíz Lovagrend vitte el a pálmát, cse­répedényben főtt csülkös habart bablevesével. Második Pesti Pis­ta csapata lett, míg a dobogó har­madik helyén a Kiskörei Haspár­tiak végeztek. Különdíjban részesült a „Leg­szebb udvarház” címmel a Kis­körei Caca-röfi gárdája, a legmu- tatósabb tálalásért a Kiskörei Ti­sza II. HE. legénysége, a közön­ség díját pedig a Jászapáti Téba- Frikandó kapta. A zsűri elnöke Dózsa Tibor ki­rályi szakács, a Fehérasztal Lo­vagrend mestere volt, munkáját segítette Laminé Antal Éva, Fü­zesabony polgármestere és Szucsik István, a Tisza-tavi RIB elnökségi tagja. A nap kísérő rendezvényeként tapsolhattak a kiskörei Őszidő nyugdíjasklub kórusának, Magyar Gábor Johnynak és a Pélyi Tiszavirág hagyományőrző csoportnak. A strandpartira közel hétszáz vendég látogatott ki. ■ Régi kutat rejtett az egri Szvorényi utca Útfelújítást végző munkások lel­tek rá Egerben, a Szvorényi utca 20. szám előtt, a járda és a fasor vonalában egy boltívvel fedett kútra. Az utcabeliek egyike érte­sítette Császár Zoltán önkor­mányzati képviselőt, aki azon­nal intézkedett: nehogy betöme- dékeljék a vélhetően régi vízlelő­helyet. Rögtön felvette a kapcso­latot Fodor László régésszel, aki megállapította, hogy a kút min­den bizonnyal 1760 és 1780 kö­zött épülhetett. Az átmérője más­fél méter, a mélysége 15 méter, amelyben a vízmélység 5-6 mé­ter. A falazata még mindig kifo­gástalan, kötésben rakott ke­mény kő. A vízhozama arra en­ged következtetni, hogy Eszterházy Károly korában ki­szolgálhatta a Hatvani-hóstya la­kóit. A helytörténeti könyvekben mindeddig nem szerepelt ez a kút, ezért is öröm, hogy most rá­bukkantak. ■ A helytörténeti köny­vekben mindeddig nem szerepelt a most felfede­zett egri kút. Császár Zoltán elmondta, hogy a polgármesteri hivatal fő­mérnöki irodájával egyeztetve végül nem tömedékelték el a ku­tat. A járda szintjéig egy beton­kürtő épült rá, erre került a fedlap, ami biztonságosan lezár­ja. A későbbiekben egy tábla is jelzi majd az errejáróknak, hogy mi található itt. A képviselő megjegyezte: nem kizárt, hogy a vízhiányos időkben újra hasznát vehetik majd a környéken élők. ■ Ha ősz, akkor ruhatár-váltás. A nőknek, családanyáknak nem kis fejtörést okoz ilyentájt, ho­gyan újíthatnák meg saját és családtagjaik ruhadarabjait, ol­csón, mégis divatosan. Tovább nehezíti a dolgunkat, hogy a mindenre kiható válság a mi pénztárcánkat sem kíméli. Épp ezért hálásak vagyunk minden olyan üzletnek, ahol mérsékelt áron, kényelmes körülmények között, széles választékból válo­gathatunk a használt, mégis di­vatos holmik között. Egerben a belvárosi udvarban két ilyen kereskedés is található a Numero 1 Kft. üzemeltetésé­ben. Az egyikben kilós turkáló működik, ahol ki-ki kedvére vá­logathat az asztalra halmozott eredeti márkás, igazán jó minő­ségű ruhafélékből: felsőkből, szoknyákból, nadrágokból. Ugyanitt kitűnő minőségű, ele­gáns vagy sportos lábbelit is ki­foghatunk. Ez az üzlet a szeré­nyebb pénztárcájú vásárlókat cé­lozza meg, illetve azokat, akik kikapcsolódásként is szívesen válogatnak, egy-egy egyedi da­rabra vadászva. A szomszédságban lévő má­sik üzlet butikjellegű. Itt azokat a vevőket várják, akik szíveseb­ben válogatnak a vállfázott, az utolsó divat szerint készült, ki­váló minőségű holmik között. Ez utóbbi kereskedésben az alkalmi cipőtől a kényelmes ut­cai lábbeliig széles választékot találunk. A társaság vezetőjétől, Tóth Árpádnétól megtudtuk, hogy a cég immár húszéves múltra te­kint vissza, s az északi régióban mintegy nyolc üzlettel rendelke­zik. Mára elmondható, hogy az a réteg is előszeretettel látogatja a Numero 1 kereskedéseit, akik eleinte idegenkedtek a használt­ruha-kereskedésektől. Ez nem véletlen, hiszen sokan ráébred­tek az elmúlt évek alatt, hogy igazán egyedi, különleges dara­bokat elérhető áron sokszor csak ezekben a boltokban találnak. Jó hír a szenvedélyes turi- zóknak, hogy mindkét egri bel­városi üzletbe megérkeztek az őszi áruk, így ha felkeresik azo­kat, biztosan nem távoznak üres kézzel. ▲ > 4 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents