Heves Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)
2009-09-11 / 213. szám
2009. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE Ajándéktörténetek becsomagolva kortárs A költőnő mindig a pillanatnyi aktualitásban keresi az állandóságot Tóth Krisztina: „Amit egy író vagy egy költő tehet, az nem más, mint hogy nehezen kimondható vagy nehezen megközelíthető dolgokról ír.” Tóth Krisztina írásaival nem szeretne mást, csak megadni másoknak a rá- ismerés örömét. Az íróköltőnő szerint ezenkívül nincs is más feladata egy szerzőnek. Juhász Marianna- Hogy lesz valakiből költő, aki eredetileg szobrásznak tanult?- Velem ez úgy történt, mint általában mindenkivel. Tizenéves koromban még nem tudtam határozottan, hogy mit szeretnék csinálni. Az iskolákban elég rosszul éreztem magam, az általános iskolában különösen, de a középiskolában sem túl komfortosan. Ekkor kerültem el egy irodalmi körbe, ahol közép- iskolások mutatták meg a verseiket, és ez nekem hirtelen nagyon otthonosnak tűnt, mert jó volt olyan közegben lenni, ahol arról beszélgettünk, hogy ki mit | írt, mit kellene rajta kijavítani, g Aztán elmentem bölcsészkarra, | de ott is csak az irányt láttam I meg ahhoz, hogy hogyan kerülhetnék közelebb az irodalomhoz. Igazából csak azt tudtam, hogy ha valahogy szöveggé tudom formálni azt, ami körülöttem történik, és ez időnként jól sikerül, akkor én ettől jobban érzem magam. Azóta is írok - válaszolta a gyöngyösi író-olvasó találkozón Tóth Krisztina.- Egy írónak manapság köny- nyebb dolga van, mint egy költőnek?- Ezt én nem tudom megmondani, mert nem tudom szétválasztani a kettőt. Ha arra vonatkozott a kérdése, hogy ma kevesebben olvasnak-e verset, akkor ebben egészen biztos vagyok. De még azok is, akik olvasnak kortárs prózát, sokszor azért zárkóznak el tőle, mert azt gondolják, én ezt úgysem érteném. Azt nem tudom, hogy ez miből jön, talán ebben az esetben is, mint sok másban, az oktatásban kell a kulcsot keresni. A versnél nagyon ritkán élik meg az emberek a rájuk vonatkozó vagy az ő problémáikról szóló történeteket. Ezzel szemben a próza egy könnyebben befogadható műfaj. Emellett még azt is tapasztalom, hogy akik az én prózámat olvassák, közülük is kevesebben olvassák el a verseket. Ilyen szempontból lehet, hogy könnyebb dolga van az írónak.- Ön azonban nem panaszkodhat, hiszen igen jelentős olvasótábora van.- Ahhoz képest, hogy líra, igen, sokan olvassák a könyveimet.- Ebben segít az, hogy rendszeresen prózai írásokat pub- likál egy országos női magazinban?- Segíthet, de talán verseskötetet kevesen vesznek meg ezért. Most összeállt egy kötet az újságokban megjelent tárcákból, ami egy hónap múlva már a boltokban lesz „Hazaviszlek, jó?” címmel.- A versekhez, a prózához honnan meríti a témát?- A legritkább esetben van benne a saját életem. Megtalálnak a történetek, mert fülelek és megfigyelek. Ha valaki ezzel a kiélezett figyelemmel járkál a világban, akkor folyton elhall történeteket. Izgalmas kiszűrni,, majd megírni mindazt, ami az emberiség történetében állandó, ami a helyzetek dramaturgiájában ismétlődik, de a mozgatórugókon lehet bíbelődni. Nekem mindig az az izgalmas, ha a pillanatnyi díszlet és az aktuális időpillanat mögött az állandóságot meg tudom látni.- Ha középiskolásoknak kellene mesélnie arról, hogy él ma egy költőnő, akkor mit tartana fontosnak elmondani?- Nagyon különös, amit kérdez, mert szoktam középiskolai osztályba menni, ahol legelőször azzal kell szembesülnöm, hogy a gyerekek szerint a költőnő, mint olyan, nincs is. A költő eleve férfi, szemüveges, és az is csoda, ha él, mert ha nincs meghalva, az már furcsa. Én kiábrándító dolgokat szoktam mondani, mert a világon semmi különös nincs az életemben. A gyerekem most már egyedül jár iskolába, és az iskolakezdés előtt én is ugyanazt csináltam, mint minden szjilő ebben az országban: füzeteket vásároltam, felpróbáltattam a gyerekemmel az összes ruháját a szekrényből. Persze mindent kinőtt a nyáron. A hétköznapjaimat pedig úgy kell elképzelni, hogy délelőtt hozzáfogok otthon dolgozni, mert ott a munkahelyem, és addig csinálom, amíg a gyerekem haza nem jön az iskolából. Még egy jelentős különbség van köztem és aközött, aki munkahelyen dolgozik. Én ugyanis nem úgy dolgozom, hogy ha letelt az idő, akkor felállók, ugyanis a figyelmem szinte soha nem kapcsol ki. Például ma délelőtt mentem a dolgaimat intézni, és közben azt figyeltem, hogy ki hogy beszél, mit mesélnek egymásnak az emberek, amikor mobiltelefonál valaki a villamoson, akkor azt hallgatom, mit mesél, ami mögé aztán majd én kitalálom a történetet. Most is egy gyönyörűt láttam: a fodrásznál valaki fólfeküdt három székre, és a fodrásznő tanította úszni, a férfi pedig csinálta a mozdulatokat a levegőben. Egészen hihetetlen volt. Ezek ajándék történetek.- Volt már, hogy valaki magára ismert a története alapján?- Sajnos volt, de csak egyszer, írtam valakinek a feleségéről, aki annyira meghízott, hogy a lejtős utcában, ahol laktak, úgy kellett feltolni, mikor mentek haza. A nő magára ismert. Azóta vigyázok, hogy direkt módon ne használjam a történeteket, inkább becsomagolom, vagy többet összevonok.- Mi a szerepe a 21. században egy írónak vagy egy költőnek?- Nem tudok erre fennkölt választ adni. Az a szerep, ami a fejünkben ehhez kapcsolódik, sajnos devalválódott. Nem hiszek a küldetéses szerepben, nem hiszen azt sem, hogy egy szerző egy embercsoport nevében nyilatkozhat, vagy akár utat mutathat. Én igazából csak a személyes felelősségvállalásban hiszek, és abban, hogy amit megírunk, azt hitelesen kell csinálni, annak muszáj igaznak lennie. Egyébként pedig, amit egy író vagy egy költő tehet, az nem más, mint hogy nehezen kimondható vagy nehezen megközelíthető dolgokról ír. Bár ez is csak egy személyes küzdelem, hiszen nem az a feladatunk, hogy mások nevében beszéljünk, de megadhatjuk a ráisme- rés örömét másoknak. Szerdán fogadóórát tart a képviselő gyöngyös Dr. Magda Sándor, a 3. számú választókörzet országgyűlési képviselője szeptember 16-án 9 és 12 óra között fogadóórát tart a város lakosainak, akiket az MSZP-iroda tanácstermében (Fő tér 3., 1. emelet) fogadja a politikus. A választópolgárok előzetes bejelentkezés alapján a 37/312-191- es telefonszámon jelezhetik részvételi szándékukat. Zenével ünnepük a szőlőt és a bort gyöngyös Ma 17 órakor kezdődik a Fő téren a szüreti programsorozat. A Kerekes Band koncertje után a Vidróczki néptáncegyüttes és a Csík zenekar lép színpadra. Szombaton délelőtt gyerekműsor lesz, 14 órakor pedig főzőverseny kezdődik, miközben a Szegedi Molnár Dixiland, a Hot Jazz Band koncertezik, majd az Ördögszekér néptánccsoport ad műsort. Vasárnap 14 órakor kezdődik a hagyományos szüreti felvonulás. Rajzpályázattal készülnek a népmese napjára gyöngyös Benedek Elek egy meséjéhez készíthetnek illusztrációt azok a gyerekek, akik részt vesznek a Vachott Sándor Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára rajzpályázatán. Az alkotás tetszőleges technikával készíthető. A pályázatok beküldési határideje szeptember 19-én jár le. A nyertesek könyvjutalmat kapnak, a legjobb rajzokat kiállítják. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK i FÜZESABONY ► PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt készítette: Suha Péter, Juhász Marianna, Faragé Zoltán Cím: 3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 8. Tel.: 37/500-053 e-mail: petersuha@axelspringer.hu Százmillió jut a kultúrára pályázat Két évük lesz az uniós pénz elköltésére Az Európai Unió támogatásával csaknem 100 millió forintot nyert a Mátra Művelődési Központ (MMK). A pénzből 19 szakkört indítanak, 11 tábort szerveznek, 2 egyéb kiscsoportos foglalkozást és 4 közösségi programot valósítanak meg, valamint 150 hátrányos helyzetű érdeklődő vehet majd részt egy számítógépes kompetencia- és jogi képzésben. Az elnyert összegből egy két évig tartó projekt keretében gazdálkodhatnak az MMK-ban tevékenykedő civilszervezetek, valamint a programba bekapcsolódott négy iskola: a Berze Nagy János Gimnázium, a Kálváriaparti és a II. Rákóczi FeA művészetekre is van pénz renc Általános Iskola, valamint a Pátzay János Zeneiskola. Az állam és az unió által is támogatott program ismertetése kapcsán Hiesz György polgár- mester hangsúlyozta: a mintegy 100 millió forintból olyan álmokat lehet megvalósítani, amelyek minőségi változást hozhatnak az érintett csoportok és a város életében is.- Ez a nagy összegű támogatás azonban nerp jelenti azt, hogy az elkövetkezendő két évben nem kell majd minden aprópénzért lehajolni, ami a fejlődést elősegítheti - buzdította a polgármester újabb és újabb pályázati lehetőségek felkutatására a kulturális közösségeket. ■ EZT ÍRTA EGYKOR A A piaci igényekhez alkalmazkodva Mint azt a gyöngyösi Heves Megyei Ruházati Ipari Vállalat műszaki osztályvezetőjétől, Czakó Jánosnétól megtudtuk, telephelyeiket és termelési szerkezetüket a múltban úgy alakították ki, hogy az átállás egyik napról a másikra rugalmas legyen. Az elismert hazai nagykereskedelmi cégekkel negyedéves szerződéseket kötnek, majd havonta pontosítják a megrendeléseket, az igényeknek és a divatnak megfelelően módosítják a fazont, a színösszeállítást, mert egy modellből csak ezer darabot készítenek. A szocialista országok - s köztük a legnagyobb vevő, a Szovjetunió is - a legújabb mintákat kérik. A tőkés relációban az USA-nak és Kanadának bérmunkát végeznek. Saját alapanyagból, saját tervezésben, kisebb tételben főként az NSZK- nak exportálnak. Amiben nem lehet különbséget tenni a három piac között, az a határidők pontos betartása, a kifogástalan minőség, a divatirányzatok követése és az elfogadható ár. A ruházati ipari vállalat szoknyái, pantallói, kosztümjei, férfi- és kamaszöltönyei azért kelendőek, mert e négyes feltételnek mind ez idáig megfeleltek. A Mátra Ruhaipari Szövetkezet 1970-től szinte teljes egészében nyugati megrendelésnek tesz eleget. Szelenszky Béláné, a szövetkezet elnöke szerint havonta mintegy hatezer női blúzt és kétezer hálóinget készítenek bérmunkában. Ruháik a JJUN- GAROCOOP és a MINTA Női Szabó Szövetkezeti Társulás közvetítése útján találnak gazdára külföldön. A 35 millió forintos, Szovjetunióba irányuló szállítás javarészt a legmodernebb ízlésnek is megfelelő kétrészes ruha és szoknya. Eladni sokkal nehezebb, mint vásárolni, mert az ár diktál - vallják a termelők, s aki nyereséget akar elkönyvelni, annak alkalmazkodnia kell a piac farkastörvényéhez. (1985. január 23.) * í k < í I
