Heves Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

2009-09-11 / 213. szám

2009. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE Ajándéktörténetek becsomagolva kortárs A költőnő mindig a pillanatnyi aktualitásban keresi az állandóságot Tóth Krisztina: „Amit egy író vagy egy költő tehet, az nem más, mint hogy nehezen kimondható vagy nehezen megközelíthető dolgokról ír.” Tóth Krisztina írásaival nem szeretne mást, csak megadni másoknak a rá- ismerés örömét. Az író­költőnő szerint ezenkívül nincs is más feladata egy szerzőnek. Juhász Marianna- Hogy lesz valakiből költő, aki eredetileg szobrásznak ta­nult?- Velem ez úgy történt, mint általában mindenkivel. Tizen­éves koromban még nem tud­tam határozottan, hogy mit sze­retnék csinálni. Az iskolákban elég rosszul éreztem magam, az általános iskolában különösen, de a középiskolában sem túl komfortosan. Ekkor kerültem el egy irodalmi körbe, ahol közép- iskolások mutatták meg a verse­iket, és ez nekem hirtelen na­gyon otthonosnak tűnt, mert jó volt olyan közegben lenni, ahol arról beszélgettünk, hogy ki mit | írt, mit kellene rajta kijavítani, g Aztán elmentem bölcsészkarra, | de ott is csak az irányt láttam I meg ahhoz, hogy hogyan kerül­hetnék közelebb az irodalom­hoz. Igazából csak azt tudtam, hogy ha valahogy szöveggé tu­dom formálni azt, ami körülöt­tem történik, és ez időnként jól sikerül, akkor én ettől jobban ér­zem magam. Azóta is írok - vá­laszolta a gyöngyösi író-olvasó találkozón Tóth Krisztina.- Egy írónak manapság köny- nyebb dolga van, mint egy köl­tőnek?- Ezt én nem tudom megmon­dani, mert nem tudom szétvá­lasztani a kettőt. Ha arra vonat­kozott a kérdése, hogy ma keve­sebben olvasnak-e verset, akkor ebben egészen biztos vagyok. De még azok is, akik olvasnak kor­társ prózát, sokszor azért zár­kóznak el tőle, mert azt gondol­ják, én ezt úgysem érteném. Azt nem tudom, hogy ez miből jön, talán ebben az esetben is, mint sok másban, az oktatásban kell a kulcsot keresni. A versnél na­gyon ritkán élik meg az embe­rek a rájuk vonatkozó vagy az ő problémáikról szóló története­ket. Ezzel szemben a próza egy könnyebben befogadható műfaj. Emellett még azt is tapasztalom, hogy akik az én prózámat olvas­sák, közülük is kevesebben ol­vassák el a verseket. Ilyen szem­pontból lehet, hogy könnyebb dolga van az írónak.- Ön azonban nem panasz­kodhat, hiszen igen jelentős olvasótábora van.- Ahhoz képest, hogy líra, igen, sokan olvassák a könyveimet.- Ebben segít az, hogy rend­szeresen prózai írásokat pub- likál egy országos női maga­zinban?- Segíthet, de talán verseskö­tetet kevesen vesznek meg ezért. Most összeállt egy kötet az újsá­gokban megjelent tárcákból, ami egy hónap múlva már a bol­tokban lesz „Hazaviszlek, jó?” címmel.- A versekhez, a prózához honnan meríti a témát?- A legritkább esetben van benne a saját életem. Megtalál­nak a történetek, mert fülelek és megfigyelek. Ha valaki ezzel a kiélezett figyelemmel járkál a vi­lágban, akkor folyton elhall tör­téneteket. Izgalmas kiszűrni,, majd megírni mindazt, ami az emberiség történetében állandó, ami a helyzetek dramaturgiájá­ban ismétlődik, de a mozgatóru­gókon lehet bíbelődni. Nekem mindig az az izgalmas, ha a pil­lanatnyi díszlet és az aktuális időpillanat mögött az állandósá­got meg tudom látni.- Ha középiskolásoknak kelle­ne mesélnie arról, hogy él ma egy költőnő, akkor mit tartana fontosnak elmondani?- Nagyon különös, amit kér­dez, mert szoktam középiskolai osztályba menni, ahol legelőször azzal kell szembesülnöm, hogy a gyerekek szerint a költőnő, mint olyan, nincs is. A költő eleve fér­fi, szemüveges, és az is csoda, ha él, mert ha nincs meghalva, az már furcsa. Én kiábrándító dolgo­kat szoktam mondani, mert a vi­lágon semmi különös nincs az életemben. A gyerekem most már egyedül jár iskolába, és az is­kolakezdés előtt én is ugyanazt csináltam, mint minden szjilő eb­ben az országban: füzeteket vásá­roltam, felpróbáltattam a gyere­kemmel az összes ruháját a szek­rényből. Persze mindent kinőtt a nyáron. A hétköznapjaimat pedig úgy kell elképzelni, hogy délelőtt hozzáfogok otthon dolgozni, mert ott a munkahelyem, és ad­dig csinálom, amíg a gyerekem haza nem jön az iskolából. Még egy jelentős különbség van köz­tem és aközött, aki munkahelyen dolgozik. Én ugyanis nem úgy dolgozom, hogy ha letelt az idő, akkor felállók, ugyanis a figyel­mem szinte soha nem kapcsol ki. Például ma délelőtt mentem a dolgaimat intézni, és közben azt figyeltem, hogy ki hogy beszél, mit mesélnek egymásnak az em­berek, amikor mobiltelefonál va­laki a villamoson, akkor azt hall­gatom, mit mesél, ami mögé az­tán majd én kitalálom a történe­tet. Most is egy gyönyörűt láttam: a fodrásznál valaki fólfeküdt há­rom székre, és a fodrásznő taní­totta úszni, a férfi pedig csinálta a mozdulatokat a levegőben. Egé­szen hihetetlen volt. Ezek aján­dék történetek.- Volt már, hogy valaki magá­ra ismert a története alapján?- Sajnos volt, de csak egyszer, írtam valakinek a feleségéről, aki annyira meghízott, hogy a lejtős utcában, ahol laktak, úgy kellett feltolni, mikor mentek ha­za. A nő magára ismert. Azóta vi­gyázok, hogy direkt módon ne használjam a történeteket, in­kább becsomagolom, vagy töb­bet összevonok.- Mi a szerepe a 21. század­ban egy írónak vagy egy köl­tőnek?- Nem tudok erre fennkölt vá­laszt adni. Az a szerep, ami a fe­jünkben ehhez kapcsolódik, saj­nos devalválódott. Nem hiszek a küldetéses szerepben, nem hi­szen azt sem, hogy egy szerző egy embercsoport nevében nyi­latkozhat, vagy akár utat mutat­hat. Én igazából csak a szemé­lyes felelősségvállalásban hi­szek, és abban, hogy amit meg­írunk, azt hitelesen kell csinálni, annak muszáj igaznak lennie. Egyébként pedig, amit egy író vagy egy költő tehet, az nem más, mint hogy nehezen ki­mondható vagy nehezen megkö­zelíthető dolgokról ír. Bár ez is csak egy személyes küzdelem, hiszen nem az a feladatunk, hogy mások nevében beszél­jünk, de megadhatjuk a ráisme- rés örömét másoknak. Szerdán fogadóórát tart a képviselő gyöngyös Dr. Magda Sán­dor, a 3. számú választókör­zet országgyűlési képviselő­je szeptember 16-án 9 és 12 óra között fogadóórát tart a város lakosainak, akiket az MSZP-iroda tanácstermé­ben (Fő tér 3., 1. emelet) fo­gadja a politikus. A válasz­tópolgárok előzetes bejelent­kezés alapján a 37/312-191- es telefonszámon jelezhetik részvételi szándékukat. Zenével ünnepük a szőlőt és a bort gyöngyös Ma 17 órakor kez­dődik a Fő téren a szüreti programsorozat. A Kerekes Band koncertje után a Vidróczki néptáncegyüttes és a Csík zenekar lép szín­padra. Szombaton délelőtt gyerekműsor lesz, 14 óra­kor pedig főzőverseny kez­dődik, miközben a Szegedi Molnár Dixiland, a Hot Jazz Band koncertezik, majd az Ördögszekér néptánccso­port ad műsort. Vasárnap 14 órakor kezdődik a hagyo­mányos szüreti felvonulás. Rajzpályázattal készülnek a népmese napjára gyöngyös Benedek Elek egy meséjéhez készíthetnek il­lusztrációt azok a gyerekek, akik részt vesznek a Vachott Sándor Városi Könyvtár Gyermekkönyvtá­ra rajzpályázatán. Az alko­tás tetszőleges technikával készíthető. A pályázatok be­küldési határideje szeptem­ber 19-én jár le. A nyertesek könyvjutalmat kapnak, a legjobb rajzokat kiállítják. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK i FÜZESABONY ► PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt készítette: Suha Péter, Juhász Marianna, Faragé Zoltán Cím: 3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 8. Tel.: 37/500-053 e-mail: petersuha@axelspringer.hu Százmillió jut a kultúrára pályázat Két évük lesz az uniós pénz elköltésére Az Európai Unió támogatásával csaknem 100 millió forintot nyert a Mátra Művelődési Köz­pont (MMK). A pénzből 19 szak­kört indítanak, 11 tábort szer­veznek, 2 egyéb kiscsoportos foglalkozást és 4 közösségi prog­ramot valósítanak meg, vala­mint 150 hátrányos helyzetű ér­deklődő vehet majd részt egy számítógépes kompetencia- és jogi képzésben. Az elnyert összegből egy két évig tartó projekt keretében gaz­dálkodhatnak az MMK-ban te­vékenykedő civilszervezetek, valamint a programba bekap­csolódott négy iskola: a Berze Nagy János Gimnázium, a Kál­váriaparti és a II. Rákóczi Fe­A művészetekre is van pénz renc Általános Iskola, valamint a Pátzay János Zeneiskola. Az állam és az unió által is tá­mogatott program ismertetése kapcsán Hiesz György polgár- mester hangsúlyozta: a mintegy 100 millió forintból olyan álmo­kat lehet megvalósítani, ame­lyek minőségi változást hozhat­nak az érintett csoportok és a vá­ros életében is.- Ez a nagy összegű támoga­tás azonban nerp jelenti azt, hogy az elkövetkezendő két év­ben nem kell majd minden apró­pénzért lehajolni, ami a fejlődést elősegítheti - buzdította a pol­gármester újabb és újabb pályá­zati lehetőségek felkutatására a kulturális közösségeket. ■ EZT ÍRTA EGYKOR A A piaci igényekhez alkalmazkodva Mint azt a gyöngyösi Heves Me­gyei Ruházati Ipari Vállalat mű­szaki osztályvezetőjétől, Czakó Jánosnétól megtudtuk, telephe­lyeiket és termelési szerkezetü­ket a múltban úgy alakították ki, hogy az átállás egyik napról a másikra rugalmas legyen. Az el­ismert hazai nagykereskedelmi cégekkel negyedéves szerződé­seket kötnek, majd havonta pon­tosítják a megrendeléseket, az igényeknek és a divatnak meg­felelően módosítják a fazont, a színösszeállítást, mert egy mo­dellből csak ezer darabot készí­tenek. A szocialista országok - s köztük a legnagyobb vevő, a Szovjetunió is - a legújabb min­tákat kérik. A tőkés relációban az USA-nak és Kanadának bér­munkát végeznek. Saját alap­anyagból, saját tervezésben, ki­sebb tételben főként az NSZK- nak exportálnak. Amiben nem lehet különbséget tenni a három piac között, az a határidők pon­tos betartása, a kifogástalan mi­nőség, a divatirányzatok követé­se és az elfogadható ár. A ruhá­zati ipari vállalat szoknyái, pan­tallói, kosztümjei, férfi- és ka­maszöltönyei azért kelendőek, mert e négyes feltételnek mind ez idáig megfeleltek. A Mátra Ruhaipari Szövetke­zet 1970-től szinte teljes egészé­ben nyugati megrendelésnek tesz eleget. Szelenszky Béláné, a szövetkezet elnöke szerint ha­vonta mintegy hatezer női blúzt és kétezer hálóinget készítenek bérmunkában. Ruháik a JJUN- GAROCOOP és a MINTA Női Szabó Szövetkezeti Társulás köz­vetítése útján találnak gazdára külföldön. A 35 millió forintos, Szovjetunióba irányuló szállítás javarészt a legmodernebb ízlés­nek is megfelelő kétrészes ruha és szoknya. Eladni sokkal nehe­zebb, mint vásárolni, mert az ár diktál - vallják a termelők, s aki nyereséget akar elkönyvelni, an­nak alkalmazkodnia kell a piac farkastörvényéhez. (1985. január 23.) * í k < í I

Next

/
Thumbnails
Contents