Heves Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-07 / 157. szám
4 HORIZONT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JÚLIUS 7., KEDD Kérdés, hogy akar-e tanulni az ország? elismert tanító Dr. Szabados Lajos professzor maga az élethosszig tartó tanulás példája Generációkat, s azok nevelőit oktatta: a fiatalokat és azokat is, akiket már megperzselt az idő. Dr. Szabados Lajost pedagógiai munkássága Heves megyéhez köti. Most Professor Emeritus címmel, illetve miniszteri Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel tüntették ki. Kovács János Tanítóként a csúcsról indult, mert a pedagógus hivatás legnagyobb titkainak átadására talán a legkisebbek esetén van a legtöbb mód és egyben a legnagyobb szükség. Egész életek, későbbi sorsok alapozódnak meg, dőlnek el ezen korai években, hogy lesz-e majd később bizalom és igény a tudás, a világ befogadására. Már sok-sok évvel ezelőtt, az új irányzatok terjedése előtt is úgy vélte: ha rajta múlna, a közoktatásban a tanulás megtanítására tenné a hangsúlyt. Sokkal kevesebb ismeretet és sokkal több gyakorlatiasságot. Tanárként mindig felelősnek érezte magát a diákjai későbbi sorsáért. Nem tapasztalni, hogy ez mindenütt meglenne. „Lehet, hogy majd valahol számon kérik rajtunk, mit produkáltunk. Az ember a tanítványain keresztül szembesül a | saját munkájával” - mondta. Nyughatatlan természetű ember, mindig többet akar. Aki a tanítóságtól eljutott a tudományos fokozatig, az nem is maradhat egy helyen. A neveléstörténet, neveléstudomány sokoldalú, asztalitenisz-szakedzői, labdarúgó-játékvezetői és edzői képzettséggel is bíró doktora nem a mindennapi élettől elszakadt „karosszék-pedagógus”. Számos Heves megyei iskola tantestületében dolgozott, tanítóként és matematika-fizika szakos tanárként annak a Heves városi iskolának lett igazgatója, ahol maga is diákoskodott, majd tanított az egri főiskolán, részt vett a nyugdíjasok főiskolájának megalakításában, több főiskola igazgató- helyettese, majd a Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Karának főigazgatójává nevezték ki. Egész életén át tanult, pedig - mint mondta - soha nem szeretett tanulni. Nem csak tanította, de élte, s számára is követendő útnak tartotta a folyamatos tanulást Nem pusztán oktatója az andragógi- ának, a felnőttnevelésnek, hanem annak részese is. Tudományos munkát az 1970- es évek óta végez, az egyre intenzívebb felnőttképzés megalapozásában. Ennek keretében hozta létre a Nyugdíjasok Főiskoláját Egerben és Miskolcon, és a téma tudományos feldolgozásaként írta és védte meg disszertációját, s 1986-ban elnyerte a neveléstudomány kandidátusa (a későbbi PhD) fokozatot. Oktatóként és vezetőként egyaránt a tanítóképzés és a felnőttképzés, a felnőttnevelés elhivatott támogatója. Tájékozottsága, felkészültsége, gyakorlata, kezdeményezőkészsége nem csak a szűk kari munkában érvényesül és hasznosul. Az időskorúak felnőttnevelésének elismert szakembere. Mindezt a több mint félszáz jelentősebb szakmai publikáció is bizonyítja. Már régóta mondja, hogy az élethosszig tartó tanulás jelentette nagyobb mozgástér részben kényszer, de komoly lehetőség is. Az egyén és a társadalom számára egyaránt. A siker függ egyrészt a közoktatásunk helyzetétől, másrészt a társadalom szellemi befogadó készségétől. Kérdés, hogy Itthon megvalósítható-e ez az egész életen át való tanulás, tud- e, akar-e tanulni ez az ország.- Ha valaki régen megszerzett egy papírt, legyen az szakmunkás-bizonyítvány vagy diploma, akkor azzal el tudott helyezkedni. De mit lehet ma előre tervezni? Most inkább olyan képzésekre van szükség, amely képessé tesz sok mindenre, de egyre biztosan: a további tanulásra. Arra, hogy egy életen át tudjon tanulni valaki. „Ennek a váltásnak itt is be kell következnie, ha az Európai Unióban meg akarjuk állni a helyünket” - vélekedett Szabados tanár úr még az uniós tagságunkat jóval megelőzően.- Ehhez persze meg kell változnia a gondolkodásunknak, és nemcsak gazdasági, hanem össztársadalmi és politikai vonatkozásban is, mert most a rövid táv a divat. Ez tart- hataüan. A saját példáját hozta fel: 1986-ban, 47 évesen - ekkor általában már nem vesznek fel nehéz szerszámot az emberek - szerezte meg a tudományos fokozatot. Benne van ebben az is, hogy kicsit hátrányban van valaki, ha első generációs értelmisA gi. Mert a régi rendszerben azzal a lendülettel, amivel a politika se■ Olyan képzés kell, ami képessé tesz a további tanulásra. gítette, vagy hirtelen befutott, vagy megküszködte az első generációból fakadó létet. Most a két gyereke esetében látja, mennyivel könnyebb az ő helyzetük. Pályafutását kicsit önkritikusan a lassan érő típussal magyarázza. De végül meg is lett az eredménye. Ez két tanulsággal is szolgál. Az egyik az, ha neki sikerült, akkor valószínűleg másoknak is megéri, hogyha ebben a 40-50 körüli vagy azt követő életkorban is tanul, mert nem marad el a siker. És nem szabad türelmetlennek lenni. Máshol is így van ez. Úgy lehet valakiből jó vállalkozó, első számú vezető, ha egy-két szinttel alatta már bizonyított.- Az andragógusnak tisztában kell lennie a felnőtt ember gondolkodásával, lelkiállapotával, ért a nyelvén, ismeri a problémáit. Mert a kettő egészen mást jelent. Azt szeretnénk, ha a felvevőpiac - munkaügyi központok, továbbképző intézmények sora - igazolná vissza, hogy szükség van erre a szakra. Ez a kor rendkívüli kihívás az embereknek. Ezért kell tisztességesnek lenni velük. Hogy egy olyan, egész életen át tartó tanulási programot tudjunk nyújtani nekik, ami kapaszkodót jelent számukra. Mert annak, hogy csak átképezgetjük őket egyik szakmáról a másikra, annak semmi értelme sincs. Köztudott róla, hogy sok olyan iskolában tanított, ahová meghatározó számban jártak roma származású tanulók. De volt cigányzenekar élén tiszteletbeli prímás, a magyar-cigány fociválogatott korábbi edzője.- Ha egy cigánygyerek 16 éves korában kibukott az iskolából - teljesen mindegy, miért -, aztán úgy 30 éves korában benőtt a feje lágya és jogosítványt akart szerezni, amihez kellett a nyolc osztály, akkor visszament És kik tanították? Ugyanazok a pedagógusok, akik hivatásuk szerint korábban nem tudtak eredményt elérni vele. Visszament hozzájuk egy felnőtt, és azt hitték, hogy itt majd eredményesebb lesz az együttműködés. Hát nem lett. Ide is a felnőtt cigányság igényeinek megfelelő, képzésre-átképzésre felkészített emberekre van szükség. S ezen vélekedésének most még nagyobb a jelentősége. Már korábban megfogalmaz6 dott, megérett benne: nem bizNévjegy DR. SZABADOS LAJOS 1939-ben született Jászapátin. 1960-ban szerzett tanítói képesítést a jászberényi tanítóképzőben. Gyöngyöspatán tanító, 1962-64 között igazgatóhelyettes, 1974-77 között Hevesen iskolaigazgató. Az egri főiskolán 1967-ben matematika-fizika szakos iskolai tanári, majd 1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán pedagógia szakos előadói oklevelet szerez. 1977-től az egri tanárképző főiskola neveléstudományi tanszékének adjunktusa, majd 1984-89 között a Heves Megyei Oktatási Igazgatóság pedagógiapszichológia tanszékének ve zetője. 1992-től a Körös Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára, főigazgató-helyettes. 1996-tól a jászberényi Tanítóképző Főiskola főiskolai tanára, tanszékvezetője, főigazgató-helyettese, 2001-2004 között főigazgatója. Ezt követően a Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar, az Alkalmazott Bölcsészeti Kar tanító szakának, majd 2007-től az andragógia, felnőttnevelés alapképzési szak szakfelelőse. Tagja az MTA Pedagógiai Bizottsága andragógiai albizottságának. tos, hogy azt tanítják, amire valóban szükség van. Kérdés, hogy a diákok a megszerzett ismereteiket hogyan tudják alkalmazni. Régóta foglalkozik a tantervekkel. Az első, rendszerváltó kormány alatt folyt a Nemzeti Alaptanterv összeállítása, bekerült ennek szerkesztőbizottságába, s elmondta, hogy a szükségesnél sokkal több ismeretet tanítanak. Az az ismeretmennyiség, ami a tantervekben van, megtanulha- tatlan és megtaníthatatlan. Felelőssége tudatában mondta: lehet, hogy ha a felét elhagynánk, jobb eredmények születnének. Nem hisz a puszta szerkezeti, intézményi reformokban, ha az oktatás szellemisége nem változik. És nem hisz az elit iskolákban sem, a statisztikai mutatványokban. Csak abban, amit az élet is bebizonyít. Igazi tanító. Aki mindig tanulni akar. példa A minőségi termék kerülők nélkül jut az üzletbe Habis László, Eger polgármestere és Jakab István, a IMAGOSZ elnöke mondtak köszöntőt tegnap abból az alkalomból, hogy megnyílt a SZE-BI Termelői Tejbolt. A makiári gazdálkodó, Szendrei László egerszólátl családi gazdaságában, tehenészetében előállított termékek, az onnan származó alapanyagokból készült minőségi sajtok kaphatók. A polgármester példaértékűnek nevezte a vállalkozást, amelyet reményei szerint több hasonló követ majd. | A MAGOSZ elnöke kijelentet- | te: magukénak tudják a kezde- | ményezést, hiszen az általuk I meghirdetett program állomásá- A Kertész és Hadnagy utcák kereszteződésében lévő, minőségi tejtermé- nak tartják. ▲ keket kínáló üzlet megnyitóját nagy érdeklődés kísérte Nyugodt pihenést ígérő panzió alabástrom Impozáns épületben, száz méterre a fürdőtől Az egész évben nyitva tartó Alabástrom Panzió Bogács legimpozánsabb épülete, a gyógyfürdő közvetlen szomszédságában, a főút mentén található. A kétszintes, 48 férőhelyes vendéglátóhelyen 8 kétágyas, nyolc 2+1 ágyas, valamint két 2+2 ágyas, zuhanyzós, televízióval is felszerelt szoba biztosítja a kényelmet és a nyugodt pihenést. A kertes, nagy teraszos szálláshelyen, illetve a 80 fő befogadására alkalmas étteremben elfogadják az üdülési csekkeket, étkezési jegyeket, de egészségbiztosítási kártyára igénybe vehető szolgáltatásokat is nyújtanak. Csoportok étkeztetését is vállalják, esküvőket, más rendezvényeket is A panzió a fürdő szomszédságában várja a vendégeket lebonyolítanak itt. Az év minden időszakában akciókkal is kedveskednek vendégeiknek, így például az öt éjszakától járó nyári, a nyugdíjasoknak vagy a nászutasoknak biztosított egyedi kedvezmények említhetők. NÉVJEGY: ALABÁSTROM PANZIÓ BOGÁCS, DÓZSA GYÖRGY U. 17/A TEL.: 49/534-027; 30/409-8504 WWW.ALABASTROMPANZIO.COM E-MAIL: PANZIOKKT@INVITEL.HU ▲ á * Itt az első termelői tejbolt
