Heves Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-07 / 157. szám
2009. JÚLIUS 7., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Öt szervezetet támogathat idén Péterkén a közalapítvány A Pétervására Város Fejlődéséért Közalapítvány az elmúlt években több száz ezer forintot fordított a helyi civil kezdeményezések, kulturális és szabadidős tevékenységek támogatására. Az idén kiírt pályázat lezárult, s a napokban a pályázatokat is elbírálták. A kuratórium elnöke, Végh István arról tájékoztatta lapunkat, hogy ebben az esztendőben öt pályamunka érkezett, s mindegyik kedvező elbírálásban részesült. Összesen hatszázezer forintot osztottak szét az egyesületek és intézmények között. A diákönkormányzat az erdélyi és a szlovák testvérkapcsolatok ápolására 225 ezer forintot, a Pétervásárai Ifjúsági Egyesület programjainak szervezésére hatvanezer forintot, a fiatal sportolók év végi jutalmazására 120 ezer forintot, a karate-szakosztálynak ötvenezer forintot ítéltek oda, míg az Aranykapu Humán Szolgáltató Központ informatikai eszközök beszerzésére 145 ezer forintot kapott, amelyet már átutaltak számlájukra. ■ Élénk élet a sirokiak könyvtárában A minapi képviselő-testületi ülésen a helybeli kulturális intézmények elmúlt évi tevékenységét értékelték. Bár a művelődési házban folyamatosan végeztek kisebb-nagyobb felújítási munkákat, s javultak a tárgyi feltételek, a kihasználtság csekély. Leginkább baráti közösségek, civilek szerveztek itt programokat. A kiállítások, tanfolyamok iránt viszonylag kevesen érdeklődnek. Jóval mozgalmasabban telt az év a könyvtárban, amelyet előszeretettel látogatnak főként az iskoláskorú gyermekek. Népszerű a mozgókönyvtári szolgáltatás is, s a lakossági felajánlásoknak köszönhetően gyarapodott a könyvállomány. Az itt szervezett versenyeket is kedvezően fogadták. Itt találtak állandó kiállítási lehetőséget a helyi születésű Borics Pál szobrászművész műalkotásainak is. ■ Ma is a föld élteti őket portré Terpes legidősebb lakója vall a múlt világáról, a jelenről Terpes legidősebb lakója az idén 86 esztendős Horuczi Béla. A térségben mindenki szereti és tiszteli. Haragosa soha nem volt. Barta Katalin Drága kincs a föld. Különösen annak a parasztembernek az, aki az apjától meg a nagyapjától azt látta és azt tanulta, hogy annak minden centiméterét meg kell művelni. A 86 esztendős Horuczi Béla is nagyon jól tudja ezt, hiszen az idős terpesi férfi emlékeiben még most is élénken élnek azok a gyerekkori képek, amikor a község határa kora tavasszal már javában virult. Apja annak idején arra tanította, hogy a föld maga az élet, ennélfogva nem lehet vele mostohán bánni, nem szabad elhanyagolni. Évekkel ezelőtt találkoztam először Béla bácsival. Akkor elkeseredetten beszélt arról, hogy a legnagyobb bánata a műveletlen földek látványa. A gazzal borított hektárokat látva elszorult a szíve. Felesége, Lenke néni akkoriban hiába kapott vissza kárpótlásként több mint 15 hektár birtokot, azt idősen, gépek nélkül már nem tudták megművelni, sokáig vevő sem akadt a területre. Aztán egy-két éve megtörtént a csoda. Egy Erdélyből áttelepült fiatalember megvásárolta a fél terpesi határt, és gondos gazda módjára gazdálkodni kezdett azon. Az idős házaspár azóta megnyugodott. Mert a legdrágább kincs, a jó magyar föld végre értő, szerető kezekbe jutott.- Ha valaki tudja, milyen érték a föld, s hogyan kell vele bánni, az kétségtelenül a parasztember - magyarázza Béla bácsi. - Én nagyapámtól, apámtól tanultam meg becsülni a tulajdont. Édesapám a múlt század húszas éveiben négy esztendeig dolgozott Kanadában, hogy hazatérve megvehesse azt a négy hold földet, amely egész évben eltartotta a családot. Ez volt akkoriban az egyetlen megélhetési forrásunk. Amikor aztán felszólították, hogy adja be a közösbe a két gyönyörű lovat, a szekeret, a kocsit, a vetőgépet, a takarmányt, nem volt más választása. Amikor megalakult az öt környező Terpesen Horuczi Béla és felesége nem hagyják el magukat, még ma Is megművelik kertjük minden centiméterét település közös termelőszövetkezete, sok-sok emberrel együtt mi is ott kaptunk kenyeret. A kezdeti berzenkedés után néhány éven belül kiderült: a szövetkezeti gazdálkodás eredményes. Külföldről jártak tanulmányozni, miként működik a korszerű gazdaság, és mi tényleg büszkék voltunk a közös sikerekre. Aztán a '90-es évek elején felszámolták az egészet, és szélnek eresztették az embereket. A történteken már nem lehet változtatni, ám a következményeken azért érdemes elgondolkodni. Azon például, hogy Béla bácsi, mivel nem volt téesz■ A gazzal borított hektárokat látva elszorult a szíve. A fiatalok gazdálkodás helyett elszórják a pénzt horuczi Bélát mindenki ismeri és becsüli a faluban. Az idén 86. évét taposó, ám rendkívüli szellemi frissességgel megáldott öregúr a rendszer- váltás előtt Fedémesen tíz, majd Terpesen újabb tíz évig irányította tanácselnökként a települést. A mai napig élénk figyelemmel kíséri a község fejlődését. Mondja, Terpes egykor virágzó, dinamikusan fejlődő falu volt, és az elmúlt években is sokat szépült a község. Szomorúnak tartja azonban, hogy az egykor hangyaszorgalmú paraszti közösség szétesett. A mai fiatal, életerős fiatalemberek a postásra várva tengenek-lenge- nek, s közülük sokan a játékgépbe szórják a család egyetlen jövedelmét. Béla bácsi szerint őket kellene megtanítani arra, hogy legalább a saját földjüket rendben tartsák. tag, nem minősült részarány-tulajdonosnak sem, így nem kapott vissza egy cserépnyi földet sem a közösből. Dacára annak, hogy az alakuláskor a család minden vagyonát be kellett szolgáltatni.- A mai napig fáj nekem ez az igazságtalanság, de hát akkor ilyen törvények voltak. Ennél is jobban bántott azonban, hogy a visszakapott földek közel tíz évig hevertek parlagon. Most, hogy végre újra őszi búza, tavaszi árpa, gyönyörű kukorica zöldell köröskörül, igazán boldog vagyok - meséli. Hatvan éve hűséges társa, Lenke néni egyetértőén bólint, majd hozzáteszi: más boldogság is van az életükben. Pedagógus lányuk Egerben tanít, vejükkel egyetértésben élnek, s Krisztián unokájuk idén szerzi meg másoddiplomáját a debreceni egyetemen. Tanakodtak azon, hogy ők is követik a gyerekeket Egerbe, ám Béla bácsi nem tudott megbarátkozni a gondolattal.- A föld számomra ma is egyenlő az élettel - emlegeti. - Belőlem már nem lesz városi ember. HÍRSÁV Már a megszépült óvodába járhatnak istenmezeje A községben a közmunkások segítségével a napokban végeztek az óvodafelújítási és karbantartási munkálatokkal. Rendbe tették a vizesblokkot, kifestették az intézmény helyiségeit. Július közepétől már a megszépült épületben fogadják a gyermekeket. Mercedes autót kapnak ajándékba tarnalelesz A napokban tért haza az önkormányzati delegáció a németországi testvértelepülésről, Brackenheimből. Itt részt vettek a helyi tűzoltó egylet 150 éves jubileumi ünnepségén. A vendéglátók meglepetést is tartogattak. A leleszieknek felajánlottak egy használt, de jó állapotban lévő Mercedes típusú tűzoltó autót, amelyet a tervek szerint még idén eljuttatnak a kis faluba, jövőre pedig a tervezett falunapon adnák át ünnepélyes keretek között. Mától látogatható a rajztanárok tárlata sírok Július 6-19. között ismét benépesül a siroki Országh Kristóf Általános Iskola az ország különböző településein tanító rajzpedagógusokkal. A rajztanárok alkotótáborában idén némiképp kevesebb művészoktató vesz részt. Alkotásaikból - az előző évekhez hasonlóan - idén is nyílik kiállítás. Ma délután öt órától a művelődési házban Székely Józsefné, a Heves Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója nyitja meg a tárlatot. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER ► KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Barta Katalin Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: katalin.bartaCq axelspringer.hu Harminc bogrács a tűzön főzőverseny A cserépedényben főtt káposztáért rajongtak A zsűri elnöke, Juhász Attila (képünkön) többszörös ezüstérmes olimpiai magyar bajnok ízletesnek találta a kondérokban rotyogó ételeket Bükkszéken a közelmúltban rendezték meg a polgármesterek főzőversenyét, amely az esős idő ellenére is minden korábbinál több érdeklődőt vonzott. Mivel az eseményről közölt tudósításunkból kimaradt a díjazott étkek felsorolása, ezért ezennel pótoljuk azt. A zsűri a hidegkútiak csülkös- körmös pörköltjét találta a legíz- letesebbnek, míg a második helyezést a szajlaiak káposztás-babos ragujának ítélte oda. A diósjenőiek birkapörköltje a harmadik legjobb ételnek bizonyult. A közönség díját a nádudvari csapat cserépedényben főtt töltött káposztája érdemelte ki. Ezt kóstolták meg a legtöbben. ■ EZT ÍRTA EGYKOR A A maskarázástól a borotválásig A népi hagyományok ápolása egyre nagyobb szerepet játszik a megye településeinek az életében, így az egykori „jó palócok” utódai által lakott északhevesi részen is. Az itteni falvakban évszázados szokásokat örökítenek át az egymást követő korosztályok. Ezek közé tartozik a farsanghoz kötődő mas- karázás és a borotválás. Hosszabb kutatás során sem lehetett azonban kideríteni, hogy a farsangi borotválás a középkor mely időszakában honosodott meg Parádsasváron. A régi feljegyzések csak a királyok és főurak ünneplő szokásait örökítették meg, csupán egy néprajzi gyűjtés említi, hogy a Mátra szlovák telepítésű „hutás” községeiben még az 1960-as évek végén élő szokás volt a jellegzetes farsangi mas- karázás, amely még napjainkban is dívik. E sorok megjelenése napján negyvenen kosztümbe öltözve járják a falut. A nők férfiruhába, míg a férfiak nőibe bújnak. Lesz közöttük Hófehérke a 7 törpével. Ho-ho-horgász a kukacával, kalóz, Hanka, Csibészke és Rumcájsz. De a sajátos népszokás középpontjában a borbély és segédje áll, akik az útjukba kerülő férfit fából faragott borotvájukkal „megtisztítják”. A segéd korálv ban liszttel, ma már púderrel és a hozzávaló kis pamacsával keni be a páciens arcát. A borbély elvárja, hogy az elvégzett munkáért többet fizessenek, hiszen ebből fedezik a másnapi pampuskabált. Miközben a mester és inasa teljes komolysággal dolgozik, addig a maskarások rögtönzött jelenetekkel szórakoztatják a vendégeket. Nem irigylésre méltó a pampuskát sütők helyzete sem. Az üveggyár egy-egy női brigádja vállalja e nehéz feladatot. Az ideutazót forralt bor és mintegy hétszáz ízletes fánk várja. (1985. február 15.) i v