Heves Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-22 / 170. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JÚLIUS 22., SZERDA A törvényességi felügyelet Szlovákiában is hiányzik Az államigazgatási hivatalok Szlovákiában sem ellenőrizhetik törvényességi szempontból az önkormányzatok működését, azok határozatait, pedig ez feltehetőleg a helyhatóságok számára is jogi segítséget jelentene - egyebek mellett erről esett szó az Észak-magyarországi Állam- igazgatási Hivatal, valamint a losonci, a rimaszombati és a nagy- kürtösi járási közigazgatási hivatalok vezetőinek keddi egri találkozóján. Ismeretes: az idei esztendő elejétől Magyarországon is megszűnt az államigazgatási törvényességi felügyelet. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az erről szóló kormányrendeletet, és kimondta, hogy kétharmados törvényben kell rögzíteni a hivatal ilyen jellegű jogosítványát. Dr. Balás István regionális hivatalvezető elmondta: még a jelenlegi szervezetük egyik jogelődje, a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal alakított ki a losonci elöljárósággal szakmai kapcsolatot, amelyhez legutóbb Rimaszombat és Nagykürtös is csatlakozott. A szlovák és a magyar államigazgatásban a közös pontok mellett számos eltérés akad, így például északi szomszédunknál államigazgatási teendő a vállalkozói igazolványok kiadása, illetőleg a katasztrófavédelem. ■ Ma már kissé szelídebbek a motorosok Folytatás az 1. oldalról Pál véleménye szerint a siroki találkozó a mai napig egyedülálló rendezvény az országban. Itt többnyire régi barátok találkoznak, a környezet gyönyörű, az árak is megfizethetők. Ezt a solti Erdei Csaba is megerősíti, aki szerint a zenei kísérő programok is megőrizték színvonalukat. Az egri Kranczl Gyula szerint a régi motorosok egy kissé megszelídültek, sokan már a családjukkal érkeznek a rendezvényre:- Ez a hét már sokunk számára nemcsak az önfeledt tombo- lásról szól, hanem sokkal inkább az egymás iránti toleranciáról és a barátságról. ■ Inkább engedik, tervezet A cipészek és a betegek is rosszul járnak, ha csökkentik támogatást A tervezett támogatás-elvonások miatt augusztustól sok gyógyászati segédeszköz drágulna. Az ortopédiai cipészek attól tartanak, nem csak a betegek járnak rosszul, hanem az intézkedés a speciális szakma végét is jelentheti. Juhász Marianna Az Egészségügyi Minisztériumban éppen ezekben a napokban véglegesítik azokat az egyelőre még tervezetként számon tartott elképzeléseket, amelyek meghatározzák, hogy a jövőben mely gyógyászati segédeszközre milyen támogatást ad a társadalombiztosítás. Az áremelést szorgalmazó tervek miatt több ilyen, speciális terméket gyártó felemelte már a szavát, így többek között az Ortopéd Cipőkészítők Szövetsége (OCSZ) is, amely nem csak attól tart, hogy a gyógycipőket általában készíttető szerény jövedelmű nyugdíjasoknak vagy rokkantnyugdíjasoknak megfizethetetlenné válik a lábbeli, hanem az OCSZ úgy gondolja, az árak növekedése miatt a hazai ortopédcipészet is ellehetetlenül. Pedig ők még emlékeznek arra a 20 évvel ezelőtt elhangzott miniszteri szlogenre, mely szerint „Nem engedhetjük meg, hogy több tízezer ember sántikáljon az országban!”- Már évek óta érzi a bőrén az országban működő hatvan gyógycipőgyártással foglalkozó vállalkozás, hogy az embereknek egyre kevesebb pénzük van arra, hogy a számukra legmegfelelőbb, legkényelmesebb, egyedileg készített lábbelire áldozzanak - summázta tapasztalatait Jáger József ortopédiai cipészmester, aki immár 7 éve látja el Gyöngyöst, Egert, valamint a városok környékén élőket saját gyártású gyógycipői- vel. - Bár a minisztérium a rendelettervezet elkészítése előtt megkérdezte a szakmai kollégiumokat, úgy tűnik, a segítségünkre nem számított, mert a véleményeinket, javaslatainkat figyelembe se vette. A 2006 év végi támogatásváltoztatás után 50 százalékkal esett vissza a munkánk, most pedig előreláthatólag még kevesebb megrendelésünk lesz. Jáger József ortopédiai cipészmester szerint már a 2006. év végi támogatásváltoztatás után is ötven százalékkal esett vissza a megrendelés A változásokat talán számokkal lehet a leginkább érzékeltetni. Az OCSZ tagjaként tevékenykedő Heves megyei ortopédiai cipészmester ‘elmondása szerint 2006-ig - amíg az addigi megfizethető térítési díj ellenében lehetett hozzájutni a gyógy- cipőkhöz - havonta 120 pár lábbelit készített, míg a 2006. decemberi támogatásváltozás után ez a teljesítmény a felére csökkent, most pedig arra számít, hogy havonta mindössze 10-20 pár cipőt kell majd csinálnia.- A termeléskiesés a nagyobb, több embert foglalkoztató cégeket viseli majd meg a legjobban, mert kevés munkából nehezebben tudják majd fenntartani magukat. Bár én kisvállalkozóként dolgozom, az előzetes kalkuláció alapján úgy gondolom, hogy a hat alkalmazottam közül négytől meg kell majd válnom. Sőt megkockáztatom, hogy lesznek olyan vállalkozások, amelyek a drágulás miatti keresletcsökkenést követően csődbe mennek - vélekedett az ortopédiai cipészmester. És hogy pontosan mit is tartalmaz a szaktárca terve/.ete?T:l képző léseik szerint például a jelentősebb korrekciót igénylő felnőtt ortopéd cipőért átlagosan legalább a dupláját kellene kifizetni. A gyerekcipő esetében még drasztikusabb lenne a változás, hiszen a mostani 300 forint helyett 19 ezer forint lenne a térítési díja a lábbelinek. De lesz olyan cipő, amiért eddig a betegnek 16 ezer forintot kellett fizetnie, de a drágulás után ez 22 ezerbe kerül majd, sőt ami jelenleg 6 ezer páranként, annak augusztus 1-től 11 ezer forint lesz a térítési díja.- A szaktárca arra hivatkozva csökkentené a gyógycipőkre Egyre kevesebben kaphatnak csak támogatást az ELMÚLT ÉVEK SORÁN folyamatosan csökkent az OEP által elszámolt ortopéd cipők száma. Míg 2004-ben 151.500 párat támogatott a társadalombiztosítás, addig 2005-ben ez a szám 20 ezerrel csökkent, majd 2006-ban már csak 124.500 volt. A 2007-es esztendőben 94.532, 2008-ban pedig csupán 92.410 pár gyógycipő megvásárlását segítette az állam. adott támogatást és hárítaná át a betegekre a díj megtérítését, hogy a gazdasági válság miatt az államnak kevesebb a pénze. Arra viszont nem gondolnak, hogy annak az embernek is kevesebb a pénze, aki épp mozgásképtelensége miatt nem tud eljárni dolgozni - hangsúlyozta. - Az ortopédiai cipészek egyetértenek abban, hogy a minisztériumi tervezet megvalósítása után nem csupán az általunk kiszolgált betegek ellátása, hanem a szakma megmaradása is veszélybe kerülhet - mondta Jáger József, aki eddig a megrendeléskor nem kért előleget a térítési díjból, mert úgy gondolta, a vevőnek a megfelelően elkészített termék átvételekor kell fizetni. Ám azt tervezi, ha mégis életbe lép az új rendelet, akkor kénytelen lesz a térítési díjból előleget kérni, hogy a kifizetéséig is fedezni tudja a gyártási költségek egy részét. A diabéteszes gyerekek tábora a teljes életért Szőlőt csak engedéllyel lehet majd újratelepíteni Jönnek a seszlovákok! Mondaná a Szepesi hangú politikai szpíker az újabb kis nyelvi kö- zép-kelet-európai „ereszd el a hajam" kapcsán. Jó bevásárolt velünk az Európskej Únie. Ezekkel a bizonytalan kiejtésű, zavaros identitású, kisebbrendűségi komplexusokkal küzdő népségekkel. Akik egymás torkán akarják lenyomni a bryndzové haluskyt. Ha bármi baj üti fel a fejét, s ez a térségre különösen igaz, akkor a leghülyébb politikusok (bőséges és határtalan kategória) és lelkes szubkultúrájuk átmegy nációnál tempóba, kisebbség- gyalulásba. Fico és hű szövetségese, Slota sem azért mutogat bicepszet a nyelvtörvénnyel, hogy az ottani magyarság húzza meg magát. Meg nem is ám azért, mert Szvatoplukot átverWlfWTf Zmrzlina ve, egy rozzant gebéért megvettük az országukat. Nem, az éltanuló, körbedicsért Szlovákia alól a válság egy pillanat alatt kihúzta a talajt, most gazdaságilag nagyjából ott tartanak, ahol mi. Ami nekünk persze komoly eredmény, az nekik a pokol feneke. Az egy-két bérmunkás iparágra épülő ország megrogyott. Se pénz, se posztó. Igaz, legalább komoly adósságuk nincs. Majd lesz, ilyenkor ugyanis a politika, a hatalom és az ellenzéke is beindítja a populizmus- és demagógiagenerátorokat (etetni kell a majmot), és etetni is fogják. Ahogy az többnyire ká Európában történni szokott. Több jólétet, jóléti rendszerváltást, több pénzt az emberek zsebébe. Csakhogy nem pusztán pénzzel él az ember (meg amúgy is szűkös belőle a készlet), hanem a lelkit is vakargatni kell neki, hogy ne remegjen meg a keze a bilétán ikszeléskor. Iyenkor jól jön a magyar, tót, oláh, cigány, zsidó a háznál. Kéznél vannak mindig errefelé. Akárcsak az ürügyek és kifogások, például túl sokat karattyolnak az értheteüen és idétlen nyelvükön. Csak nem rajtunk köszörülik? Összeesküsznek? Kons- pirálnak? Mindegy is. Lebegjen szemünk előtt: a mai cudar időkben mindig jól jön egy kis zmrzlina. Higgadni, nyalni, ízlelgetni egymás múltját, jelenét: a közös jövőt. ■ Kovács János Húsz éve működik eredményesen a cukorbeteg gyerekek tábora. Keller Józsefné, a Heves Megyei Diabétesz Szövetség elnöke, a találkozók szervezője elmondta, hogy a résztvevők a szórakoztató programok mellett komoly képzést kapnak. Megtanulnak figyelni magukra, így kevesebb az esélyük a szövődményekre, oldódik a szorongásuk, a betegségtudatuk, törődnek magukkal. Fegyelmezett, figyelmes diabéteszes válik belőlük, s ez a szülők számára is megnyugtató. Korábban Gánton táboroztak a gyerekek, idén július 27. és augusztus 2. között Egerben, a Tűzoltó téri Diabétesz Centerben lesznek. ■ A telepítési jog nélkül létesített szőlőültetvényeket ki kell vágni, a termést pedig le kell párolni. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet szabályozza az újratelepítést is. A szőlőültetvény kivágásával keletkezett újratelepítési jog mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősül. Az MTI híradása szerint ezt felhasználhatja maga a kivágó, de el is adhatja, ha viszont mégsem teszi meg, akkor az államra száll, s később a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatal értékesítheti. Az újratelepítési jog a kivágott területtel azonos nagyságú területre vonatkozik. A jogosult személy a Magyarországon a tulajdonában vagy használatában lévő - szőlő telepítésére alkalmas - területen felhasználhatja azt. Aki a jogosultságot megveszi, az nem adhatja tovább. Aki 1996. május 1. és 2004. április 30. között vágta ki engedéllyel a szőlőjét, az 2010. július 31-ig, aki 2004. május 1. és 2008. július 31. között, az a következő nyolcadik év végéig, aki pedig a múlt év augusztus 1. után vágta ki a szőlőt, az 2015. utolsó napjáig használhatja fel az újratelepítési jogát. Az eladási ár 20-150 ezer forint között lehet hektáronként. A meghirdetett jogot az veheti meg, aki előbb jelentkezik. ■ A k t * t « i f
