Heves Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-06 / 105. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. MÁJUS 6., SZERDA Járdalapokat készítenek, járdát építenek a makiáriak Az agrárium nyerhet a válságon? mezőgazdaság Az erősebb hazai feldolgozóipar komolyabb lehetőségeket nyújtana Járdalapok készítésével és járdaépítéssel foglalkozik Makiáron az a tizennégy, korábban segélyezett ember, akik már csatlakoztak az „Út a munkához” programhoz. Havasi László polgár- mester elmondta: fontosnak tartották, hogy a hagyományos köz- tisztasági feladatokon, a fűnyíráson, söprögetésen túl olyan teendőket találjanak, amelyek révén a dolgozók úgy érzik, valóban hasznos, egyben látványos tevékenységet végeznek a közösség javára. Ráadásul az eredmény a település lakosságának életminőségét is javítja, hiszen jelenleg igen rossz állapotúak a makiári járdák - már azokban az utcákban, ahol egyáltalán van belőlük. ■ A közmunkások hasznos dolgot végeznek. Kis összegű, csupán három- százezer forintos beruházással az önkormányzat beszerezte a járdalap-gyártó sablonokat és az egyéb szükséges berendezéseket. Egy csoport-foglalkozik a lapok készítésével, míg egy másik járdát épít az elemekből. Most elsőként a nagy forgalmú, benzinkúthoz vezető, új lakóövezettel is bíró Akácos úton. Az embereket napi nyolc órában, minimálbéren vették fel, a szerződésük az év végéig szól. Munkájuk nem idényjellegű, hiszen szinte az egész esztendő során végezhető, s mire minden utca új járdát kap, várhatóan több év is eltelik. ■ Amit még a termékdíjról tudni lehet A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) Könyvelő Klubja „Amit még a termékdíjról tudni kell” címmel május 7-én, csütörtökön tíz órától a HKIK konferenciatermében tájékoztató fórumot szervez. A rendezvényen a Vám- és Pénzügyőrség, illetve az Öko-Kord Kft. munkatársai tartanak előadásokat. Az érdeklődőknek érdemes tudni, hogy a részvétel feltétele a kamara weboldaláról letölthető jelentkezési lap visszaküldése. Az előadás csak a HKIK- tagoknak térítésmentes. ■ Tóth Balázs Sok szakember úgy tartja, a mostani gazdasági világválságból akár pozitívan is kijöhet az agrárium, ezen belül is a magyar mezőgazdaság.- Az agrártermelés alapvető szükségleteket elégít ki, élelmiszerre mindenkinek szüksége van, az alapanyag-termelés terén tehát visszaesés nem várható. lói látható az is, hogy az energiafüggőség jelentősen elbizonytalanította a lakosságot, amely egyre inkább a függeüenségre törekszik, és sok helyütt visszatért a fatüzeléshez. Azokon a környékeken, ahol erdőgazdaságok működnek, megnőtt a kereslet a tűzifa iránt. Várhatóan ez az ágazat pozitív eredményeket ér majd el - emelt ki példákat Vágner Ákos, a Heves Megyei Agrárkamara titkára. - A problémát az okozhatja, hogy a hazai mezőgazdaság elsősorban alapanyagot termel, a feldolgozóipar hiányzik. Több, eddig jól működő magyar élelmi- szeripari cég is a csőd szélére került a válság következtében, kérdés, hogy mi lesz a gazdálkodókkal, akik beszállítóik voltak. Az viszont biztos, hogy a globalizált élelmiszer-kereskedelem elmúlt időszakának történései sokakat meggyőztek arról, a helyben előállított árucikkeket válasszák - mutatott rá. Vágner Ákos szerint kormányzati beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy az élelmiszeripar lábra kaphasson, a bürokrácia ne akadályozza meg azt, hogy a termelők a részben feldolgozott árujukat értékesíthessék a lakosságnak. Az állati eredetű termékeket az emberek a boltban is kapható formájukban szeretnék megvásárolni a termelőktől, de erre nincs lehetőség. A magyar mezőgazda- sági cikkeknek exportpiacot is kellene találni.- A szántóföldi növénytermelők legnagyobb gondja most a csapadékhiány, nem a válság határozza meg a hangulatot. Igaz, a A szántóföldi növénytermesztés nyert a csatlakozással, bár még mindig kevésbé jövedelmező az ágazat, mint Nyugat-Európában. Képünk illusztráció. kormányzati elvonások is érintik az ágazatot. Összességében azonban az uniós csatlakozás óta javult a pozíciónk a 2004 előttihez képest, bár a régi tagországokhoz viszonyítva még van lemaradás a támogatásokban - szögezte le Tóbi János. - Úgy érzem, hosszú távon az élelmiszer- piac, bármilyen is a gazdasági helyzet, stabil terület. Az emberek sok dologról lemondanak, főként a tartós fogyasztási cikkekről, de az élelemről nem, legfeljebb az olcsóbbat választják. Á hazai gazdák rendelkezTóbi János szerint hosszú távon az élelmiszerpiac, bármilyen a gazdasági helyzet, stabil terület marad. nek azzal a szaktudással és technikai háttérrel, amely versenyképessé teheti őket. Az agrárium jóval kedvezőbb helyzetben van most, mint az ipar. A gond az, hogy nem tudunk élni a lehetőségeinkkel, hiányoznak a pénzügyi eszközök, s a hazai feldolgozó- ipar és kereskedelem sem tudja kellőképpen erősíteni a magyar mezőgazdaságot - összegzett a füzesabonyi egyéni vállalkozó, aki a Heves Megyei Agrárkamara elnökségének is tagja. Hozzátette: az energia céljára hasznosítható termények átvevői körét nem látja, a szalmaerőművekkel kapcsolatban is csupán tervekről és tiltakozásokról hallani. PeA magyar agrár-külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulása 482 402 Milliárd Ft 4g2 500 402 — 400 300 2 65 .A ■ II 2006 2007 2008 FORRÁS: FVM dig a szalmát, kukoricaszárat kilencven százalékban visszadolgozzák a termőföldbe, ami többletenergia-igénnyel jár. Az állatenyésztők egyelőre sötéten látják a jövőjüket, főleg a tejtermeléssel foglalkozó gazdaságok. A nyers tej literjéért most 57 forintot fizetnek a feldolgozók, a boltokban pedig nem csökken a belőle előállított termékek ára. A kisebb üzletek közül sok a napi fogyasztási cikkekre, kenyérre, tejre tett haszonból akar megélni.- Nem látszik, hogy csökkenne a behozatal, ezért több szarvasmarhatelep is bezár majd a közeljövőben. A nyugati túltermelés és export szorítja le az árakat. Bízunk benne, hogy azok, akik túléük a válságot, jobb kondíciókkal értékesíthetik majd terméküket. Csökken a hazai fogyasztás is, amely annak is köszönhető, hogy kevesebben engedhetik meg maguknak a drágább sajtok, s egyéb cikkek Vásárlását. Keresleti piacra volna szükség, s inkább az állattenyésztés irányába tolni a támogatásokat, hiszen nem lesz, aki megvegye a preferált növénytermesztőktől a gabonát - vélekedett Prázmári László, az Agrocentina Kft. ágazatvezetője, a Tej Terméktanács eüen- őrző bizottságának elnöke. - A magyar állattenyésztés, érzésem szerint, vesztett az uniós csatlakozással. Az is igaz, hogy a hazai feldolgozóipari vállalatok közül több nem tud olyan széles termékskálával előrukkolni, mint nyugati versenytársai. Az elmúlt öt évet értékelte a Földművelésügyi Minisztérium az európai uniós csatlakozás utáni első két esztendő nehéz volt a hazai termelők számára, azonban az agrárgazdaság egyre jobban alkalmazkodott a Közös Agrárpolitika feltételrendszeréhez. Ez megnyilvánult például a versenyképesség javulásában. A javuló exportképesség mellett a nemzetgazdasági külkereskedelmi egyenleg javításában is komoly eredményeket ért el a hazai mezőgazdaság: a kivitel 2008-ban a 200öes szint több mint duplájára, mintegy 5,7 milliárd euróra nőtt. Már megkezdődött a vita a KAP 2013 utáni jövőjéről, s a majdani uniós költségvetésről is. Magyarország a fejlesztő típusú, offenzív közös agrárpolitikafenntartása mellett áll ki, hiszen Európa számára fontos, hogy élelmiszerekből önellátó legyen. A válságból kivezető utak közül - ahogy az Európai Unióban - nálunk is a mező gazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése látszik a leggyorsabbnak Kiemelt cél az állattenyésztés helyzetének javítása. Növelni akarják a TESZ-ek által koordinált, integrált termelés arányát. Különleges kihívás lesz az ország számára a 2011 első félévi magyar uniós elnökség, amely módot ad a közössé gi politikák alakulásának né mi befolyásolására. A növénytermesztők nem aggódnak amiatt, hogy csökkenne a fogyasztás, az állattenyésztők azonban nem optimisták. A kistérség grúz vendégei küldöttség Fejlesztéseket tanulmányoznak a kaukázusiak Zártak a városi kéksisakosok modell Más megyékre is kiterjesztenék a programot Az ENSZ fejlesztési intézetének szervezésében Grúziából delegáció érkezett Magyarországra: a vendégek azt tanulmányozzák, hogy milyen a kistérségek szerepe a fejlesztési programokban. A tizenegy tagú küldöttség a keddi napot a megyeszékhelyen töltötte, az Egri Kistérségi Többcélú Társulás feladataival, tevékenységével ismerkedtek. A városháza dísztermében konzultáltak Habis László polgármesterrel, a társulás elnökével, valamint Kisari Zoltán és Tőgyi Gábor alelnökökkel, prezentációt tartott számukra Kovács Attila irodavezető. Észak-Magyaror- szágon még két másik kistérségét keresnek fel. ■ A Grúziából érkezett delegációt Habis László fogadta a városházán Kedden tartották Egerben a Kisvárosi Kéksisakosok - „béke- fenntartás” helyi közösségekben című települési mediáció mo- dell-projekt zárókonferenciáját. Geskó Sándor, a programot az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóságával közösen gondozó Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezetének vezetője kérdésünkre elmondta: Heves megyében húsz körzeti megbízott, tíz szociális munkás, valamint mediációs szakemberek bevonásával folyt a program, amelyet szeretnének más megyékre is kiterjeszteni. Elsősorban az északkeleti régióban gondolkodnak. Megtudtuk: amikor elindították a modellt, olyan konfliktuskezelési (mediációs) ismeretek elsajátítását, illetve ehhez kapcsolódó készségek kialakítását, fejlesztését tűzték célul, amelyek hozzásegítik a helyi társadalmi szereplőket a lokális konfliktusok kezeléséhez. Geskó Sándor utalt arra, hogy az utóbbi időkben sok - részben romákat érintő, részben más jellegű - feszültség alakult ki a helyi közösségekben. Tanúi lehettünk számos, nagy vihart kavart bűncselekménynek is. Ezen tényezők a biztonságérzet megroppanását idézhetik elő. A modellprogram célkitűzései kapcsolódnak az ORFK által kidolgozott koncepcióhoz, amely a magyarországi kistérségek köz- • biztonsági helyzetének új alapokon történő biztosítására, a közrend megszilárdítására irányul. A bevont települések a „104 település biztonságáért” programban rtevesített kisvárosok, illetve falvak közül kerültek ki. A zárókonferencián mások mellett előadást tartott Samu István r. vezérőrnagy, az ORFK rendészeti főigazgatója és dr. Juhász István r. dandártábornok, megyei főkapitány is. ■ ■ A modellprogram célkitűzései kapcsolódnak az ORFK által kidolgozott koncepcióhoz.
