Heves Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-06 / 105. szám

2009. MÁJUS 6., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP Szilvásvárad pályázat Sikere­sen pályázott az önkormányzat. A második fordulóban is jól vet­ték az akadályt, így most már biztos, hogy 265 millió forint uni­ós támogatást nyertek az iskola- és óvodafejlesztésre. Az orvosi rendelő felújítására és bővítésére pedig további 61 millió forintot nyert a település. Eger BEMUTATÓ A közelmúltban jelent meg Czakó István pápai prelátus, kanonok, volt érseki igazgató „Kortársaim" című köte­te, amely a papok életét mutatja be a korszakok tükrében, illetve a korszakokat a papok életében. Az ünnepélyes könyvbemutatóra má­jus 7-én, csütörtökön délután fél ötkor kerül sor az egri Főegyház­megyei Könyvtárban (Eszterházy tér 1.1. emelet). A rendezvényre minden érdeklődőt várnak. Kompolt FÓRUM Közmeghallga­tással egybekötött falugyűlést tartanak május 7-én, csütörtö­kön délután öt órától a települé­sen, az általános iskola kultúrter­mében. Szó esik az önkormány­zat eddigi tevékenységéről, a ta­valyi év gazdálkodásáról, az idei tervekről, fejlesztési lehetőségek­ről - tudtuk meg Balázs Zoltán polgármestertől. Számítanak a lakosság észrevételeire is. Parádfttrdő a válságról a Magyarországi LEADER Közhasz­nú Egyesület és az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület május 8-án délután négy órától konferenciát rendez „A nemzetközi gazdasági válság hatásainak a vidéki térségekben történő kommunikációja” cím­mel. A rendezvénynek a Freskó étterem ad otthont. Eger KOPJAFA Az Eventus közép­iskola parkjában a napokban avatták fel a Karászi István emlé­kére állított kopjafát. Az alkotást Veres László mátraderecskei fa­faragó készítette el. Sírok PROJEKTNYITÓ A Szegé­nyeket Támogató Alap Egri Alapít­ványa kezdeményezése nyomán a siroki önkormányzat, a helyi ci­gány kisebbségi önkormányzat, valamint a szintén siroki Roma- Magyar Egyesület konzorciuma si­keresen pályázott a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Országos Foglalkoztatási Köz- alapítvány projekt-támogatására. A program részleteivel május 8- án, pénteken délután fél kettőtől ismerkedhetnek meg az érdeklő­dők a helyi művelődési házban. i Iskolai válasz a válságra erőszak Több pénzt, több segítőt és több pedagógust a pályára Léteznek pedagógusi módszerek az erőszak kezelésére, ám ezek jelenleg csak délutáni, kiscsoportos foglalkozásokon hatékonyak. Képünk illusztráció. Az iskolai erőszak kezelé­se volt a témája a Pedagó­gusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Heves megyei csoportja által szervezett fórumnak. Szuromi Rita A probléma aktualitása a híradás­okból ismert: az iskolán belüli erőszak, a bűnözés szinte napi je­lenségként nehezíti a pedagógu­sok életét Ennek kezeléséről tar­tott szakmai tanácskozást a Líce­umban a PDSZ.- Tavaly az Oktatási Miniszté­rium létrehozott egy bizottságot - emlékeztetett dr. Ludányi Ág­nes pszichológus, tanszékveze­tő -, amely arra kereste a vá­laszt, mi az oka az iskolai ag­ressziónak. Az eredmény megle­hetősen egyoldalú lett: csupán a pedagógusképzés hiányossága­it és az iskolákat tették felelőssé a kialakult helyzetért, ám szóba sem került a jelenség össztársa­dalmi hatása. A szakember kiemelte: a peda­gógusoknak vannak eszközök a kezükben, melyekkel az iskolai agresszió kezelhető. Ám ezek a módszerek nem alkalmazhatók tanítási órákon belül, csupán dél­utáni, kiscsoportos foglalkozások keretében. Ekképp a jövő felada­ta lesz megtalálni azokat a lehe­tőségeket az intézményi keretek között, ahol a pedagógus élhet ezen technikákkal.- Az átalakuló értékrendben élő, értékválsággal küzdő gyere­ket többnyire a családból hozott indulati feszültségek irányítják, ám nem igaz az, hogy a pedagó­gusképzés nem készíti fel a taná­rokat ezen helyzetek kezelésére. Az viszont igaz, hogy a klasszi­kusnak mondott fogadóórák, szü­lői értekezletek mára elvesztet­ték jelentőségüket, helyettük újfajta kapcsolattartó lehe­tőségeket kell kidol­gozni - fogalmazott Ludányi Ágnes. A pszichológus arra is felhívta a figyelmet, hogy sok berögzült, ma már nem haté­kony gyakorlat él az iskolákban. Ilyen például az, hogy egy-egy to­vábbképzésre csupán egy peda­gógus jut el a testületből, vagy az, hogy a házirendek még a tanárok számára is csak papírforma sze­rint léteznek, ezzel pedig a gye­reknek azt sugallják: léteznek megszeghető szabályok. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke ugyancsak utalt az ominózus bi­zottsági állásfoglalásra, mely „a szülőnek több jogot, a pedagó­gusnak több munkát” elvet hangoztatja.- Az iskolák többségében meg­szűnt a műhelymunka, a peda­gógus fél a problémákról beszél­ni, hiszen ezzel az állását teszi kockára - jelezte az egykori kö­zépiskolai tanár. - Ugyancsak ve­szélyes folyamat az is, hogy egy bűnelkövető gyer­mek másnap ugyanabban a kö­zösségben kezd­heti a napot, mint ahogy az is: bár a szakma kezde­ményezte, mégsem emelkedett törvényi szintre, hogy az iskolá­val többszöri felszólításra sem együttműködő szülő ellen sza­bálysértési eljárás indulhasson. Kerpen Gábor szerint a peda­gógusok frusztráltak, fáradtak és leterheltek. Nem lehet tőlük elvárni, hogy a hétvégéiket is családi-iskolai közösségben tölt­sék, sem azt, hogy a tanár fel­adata és kötelessége legyen - szülői gondoskodás hiányában - fagyizni vinni a diákot. Egyre ke­vesebb a tanár, egyre kevesebb a pénz, egyre kevesebb a munká­jukat segítő dolgozó, s ebben a helyzetben mindenki azt várja el a pedagógustól, hogy reagál­jon megfelelően az iskolákba be­gyűrűző társadalmi gyökerű je­lenségekre. Társy József, az egri polgár- mesteri hivatal szakirodájának vezetője azon meglepetésének adott hangot, miszerint vajon mi­ért csodálkozik a pedagógustár­sadalom a mostani állapotokon, mikor az iskola mindig is ponto­san leképezte a falain kívül zajló társadalmi, gazdasági folyamato­kat. - Valóban elkövettük azt a hibát, hogy túlhangsúlyoztuk a tanulói jogokat, miközben a köte­lességeikről elfelejtettünk beszél­ni - tette hozzá. - Az is igaz, hogy a konfliktuskezelés, az erőszak elleni fellépés pedagógiai mód­szerei kevésbé hangsúlyosan je­lennek meg az alapképzésben. Lassan a negyvenes osztálylét­számok felé közelítünk, miköz­ben az egyre nehezedő gazdasá­gi környezet miatt tudomásul kell venni, hogy az iskolai falai között is nő majd a feszültség. A bűnö­zési hullámnak táptalaja van, hi­szen ahol nehezebb az élet, ott több a szabályszegés - összegzett Társy József. Minden iskolában van egy mentsvár dr. ludányi Ágnes szerint az iskolai erőszakot egy cso­portnak kell kezelnie. Minden iskolában létezik olyan tanár, akikhez a problémás gyere­kek bizalommal fordulnak, létezik olyan is, akinek jó a szervezőképessége, s létez­nek mindezt segítő szociál- pedagógusok is. A jelenség kezeléséhez pedig léteznek technikák. ■ Frusztráltak, fá­radtak a pedagó­gusok, miközben az elvárások nőnek velük szemben. SZUROMI RITA Diákfej a ládában A Ml egykori osztályter­münk sarkában tömör, fából készült szemetesláda állt. Gyűlt abban iskolatej, papírfecni, morzsa, félig megrágott szendvics. És időnként landolt benne egy- egy fej is. A fiúk - kamasz­koruk küszöbén - előszere­tettel lógatták fejjel lefelé társukat egyfajta beavatás­ként a szemetesládába. A botrány sosem maradt el. Az akció résztvevői vittek haza osztályfőnöki megro­vást, intőt, figyelmeztetőt. A szülői értekezleten ülő anyu­kák pedig hallgatták, kik voltak az erőszaktevők, s azon szurkoltak magukban, csak a lányokra ki ne ter­jesszék az újfajta szokást. ma bizonyára sok diák, ta­nár és szülő örülne, ha a leg- brutálisabb gyerekcsínyek kimerülnének a szemeteslá­dába történő lógatásnál. Ma­napság a fizikai és lelki erő­szaknak másfajta, sokkal in­kább a bűncselekmény fo­galmát feszegető formái lé­teznek az iskolákban. És azt, hogy ez így legyen, mi, a fel­nőtt társadalom akartuk. Az­zal, hogy a jó másfél évtize­de született nemzedéket hozzászoktattuk ahhoz, min­den mesefilm vagy kaland­film akkor nézhető, ha mi­nél több benne az akció, az erőszak. Azzal, hogy a játék­puskák lassan gépfegyve­rekké alakultak, s azzal, hogy a televízió főműsor­idejében sugárzott show-mű- sorok akkor eladhatók, ha abban elcsattan egy-egy po­fon, vagy legalább néhány porig alázó durva sértés. aztán persze lehet azon csodálkozni, ha a gyerek másolni kezd. Mert a gye­rek már csak olyan, leképe­zi kicsi világára, amit a fel­nőttek sugallnak. S ezért az ejnye-bejnye nem feltétlenül a gyerekeknek jár... VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Az első nap volt csak élénk a forgalom egri bormajális Jövőre jobban „kinyitnák” a Líceum előtti teret a szervezők Támogatott csatornázás az égszakadás kivédésére- Bár a tavalyi létszám, a 8-10 ezer érdeklődő most is felkeres­te a rendezvényt, a vendégek zö­me elsején jelent meg, szomba­ton és vasárnap - számomra ki­csit érthetetlen módon - jóval a várakozás alatti volt a forgalom- jelentette ki Tarsoly József eg­ri hegybíró a múlt hétvégi III. Eg­ri Bormajálisról szólva. Szavai szerint az első napon rengeteg egri kereste fel családostul az Eszterházy térre kitelepült öt bo­rászatot, de sok lengyel turistát is vonzott a rendezvény. Az első alkalommal még a Szépasszony-völgyben, az utób­bi két évben pedig már a Líce­um előtt megtartott Bormajális­sal a szervező egri hegyközség Idén főként az első napon kerestél«; fel az érdeklődők a Bormajálist a népszerű városi „boros” prog­ramok - Bikavér-ünnep, Bor­mustra, illetve Borszalon - sorát szeretné kibővíteni. Idén már műsorok is várták a borbaráto­kat: az ír kocsmazenétől a világ­zenén át a diszkősahb irányza­tig sokféle produkció várta a tér­re kilátogatókat. Ami pedig a jövő évet illeti, Tarsoly József lapunk kérdésére kijelentette: terveik szerint a TV. Bormajális kétnapos lesz, lévén május elseje szombatra esik majd, ám kísérő zenei progra­mokban ekkor sem lesz hiány. Szándékaik szerint ugyanakkor a jelenleginél jobban kihasznál­nák az Eszterházy tér, a liget adottságait. ■ Kiemelt fontosságú feladatként tartja számon Eger önkormány­zata a Tetemvár utcai nagyszel­vényű csapadékcsatorna kiépí­tését és a Vécsey-völgy utcai nyílt árok rekonstrukcióját. Ezért pályázatot nyújtottak be az Új Magyarország Fejlesztési Terv program keretében. Az irá­nyító hatóság a projektet az első fordulóban 425 millió forint ösz- szegű támogatásra érdemesnek ítélte, most a végső döntésre vár­nak - tájékoztatott Gadavics Gyula, a polgármesteri hivatal városfejlesztési és -üzemeltetési irodájának vezetője. A beruházás kapcsán új, nagy­szelvényű csapadékcsatorna épül az Eger-patak és a vasúti pá­lyatest között a Tetemvár utcá­ban, mintegy 610 méter hossz­ban. További zárt csatorna és egy párhuzamos nyomvonalú mente­sítő csatorna épül a Gárdonyi és Vécsey-völgy utcai csomópont­ban. Az utóbbi utcában mindkét oldalon rekonstruálják, bővítik a nyílt árkot 1300 méter hosszban, s az átereszeket, hogy a felhősza­kadáskor összegyűlt csapadékot akadálymentesen levezethessék. A munkával egyidejűleg az egyéb közműveket is átépítik. A beruházás csak jelentős for­galomkorlátozással valósítható meg. A munkát a pozitív támo­gatói döntést követően az idén megkezdik, a befejezés határide­je 2010. augusztus 15. ■ * I 4 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents