Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-26 / 72. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. MÁRCIUS 26., CSÜTÖRTÖK Vers Édes élet (Modern ballada Villon stílusában) Ezer apró ínyencség között Csábító az étkek választéka, ám Számomra csak egy jelent örömöt Az édesség, minek hallatán Elindul számból egy csöppnyi nyál Hisz te is tudod nagyon jól, Megigéz a sok finomság A kókuszgolyó, s minden, mi jó! Piték, briós, cukorka, ne tovább! Választásom a legjobbra esett Csokoládéból csapok csodás lakomát. Most már bizony alkotni is tudok, Eper köré vonok karamella burkot. Kis tanoncnak tudni kell a jó zserbó Titkát, kenni-vágni a sok cukrost, A kókuszgolyót, s mindent, mi jó! Édes számra találjanak lakatot! Ki nem bírom ama szörnyű kínt Ha nem kapok be még egy falatot! Hipp és hopp, máris plusz zsír Gyorsan derekam köré ír Egy-két szép nagy kilót. De kit érdekel, ha lenyűgöz az íz? A kókuszgolyó, s minden mi jó! Ajánlás Az édes élet titkára találva Egyszer? kérdésedre, Tinó Hát tudd mega választ: A kókuszgolyó, s minden, mi jó! ■ Balogh Réka Szilágyi Erzsébet Gimnázium Kimi király Kimi kölyökkéntgokartozva kezdte, Kamaszként komolyabb kocsihoz kélt kedve. Kemény keveréken körös-körül kószál Kazuki karambol, kerülni könnyezve kórház. Kavicságyat Kimi kikerüli Karrierje kezdetektől kecsegteti. Kiválóbbat késő keresni, Kudarc küzdeni, kilökni. Konstruktőri kupát keményen kiharcolja Karambolból kiutat könnyen kutatja. Küzdelmeit kommentátor könnyezve kommentálja, Kimi közben kacéran kacsint kilométerórájára. Kedvenc kocsmájában kábulva Kiüti Kubicát KO.-ba Kovalainen komáját konyakkal kínálja Kimi komor, kihűlt kávéja. Kemény kobak, kócos külső KiRái kifogásolhatatlan küzdő. Kőszívét külvilágnak kitálja, Kimi 2007 koronázatlan királya. ■ Czoller Nikoletta EKF Gyakorló Gimnázium Ha szeretnéd elolvasni a Séta oldalon korábban megjelent cikkeket, vagy érdekel, hogy a tizenéveseket mostanság milyen témák foglalkoztatják, vagy egyszerűen csak jó filmekre, könyvekre, lemezekre vadászol, akkor böngéssz a www. heol.hu oldal Séta rovatában. ■ é: Ä S47TÓ ö Ta*uUS z Ami fontos, azt védeni kell peace & love A béke tüze az egész világért égett Egerben Mi nem csak a világbékéért aggódunk, hanem már saját kis világunkért, korosztályunkért is A világbékéért harcoló ifjúság világszerte rendezett felvonulásokat a szeretet jegyében az elmúlt hét végén. Mi is részt vettünk Egerben a főiskolásaink által március 21-én szervezett bulin. Igen, bulin, más névvel nem is nagyon tudnánk illetni. Sajnos a világbékét népszerűsítő egri programtól nem azt kaptuk, amit vártunk. A gondok már rögtön a rendezvény kezdésekor jelentkeztek, hiszen ahhoz képest, hogy délután két órára volt meghirdetve a program, még öt órakor sem volt semmi az egészből, így ugyan átfagytunk csontig, de az ingyentea felmelegítette testünk s lelkünk. Ugyanez nem mondható el az előre ígért ételről, merthogy enni nem kaptunk semmit. Ezért úgy döntöttünk, hogy nem vásárolunk a megemlékezési kelléknek szánt fáklyából, amihez fél órával később ingyen is hozzájuthattunk volna, ha eleve nem változtatunk az elhatározásunkon. Szintén csalódást okozott, hogy a várt koncertek helyett a hangfalakból kétméteres körzetben ismeretlen, de kedves zenék szóltak. Mindettől függetlenül mi türelmesen végighallgathattuk egy önkéntes főiskolás buzdítónak szánt beszédét, melyet teljesen tönkretett a „technika ördöge”, vagy inkább a hozzá nem értő kezelők? Minket az is zavart, hogy az előadó képtelen volt egy ép„a béke olyan, mint a levegő, ha van, észre sem veszed, de ha nincs, nagyon szenvedsz a hiányától Levegő mindenhol van a világon, legyen béke is! Tegyünk közösen azért, hogy több ezer éve először mindenki fellélegezhessen, és az éltető békéhez jusson! A béke mindenkié, ne fosz- szunk meg senkit tőle! kézláb magyar mondatot kinyögni, ami elvárható lett volna, ha már ekkora közönség előtt beszél az ember. De amúgy nagyon jópofa volt. Amikor pedig végre nagy nehezen összeálltunk, hogy röpke pár órás várakozás után az égő fáklyákkal megformáljuk a béke jelét, a fáklyagyújtás szétzilálta a nagy munkával az előre megrajzolt vonalakra állított emberkéket. Miután a tűzzsonglő- rök segítségével végre-vala- hára sikerült meggyújtást mi generációnk az utolsó, aki elhozhatja a békét a Földnek. Utánunk már túl késő lesz. Most kell cselekednünk. Felelősségünk teljes tudatában nem elcsépelt szavakkal, hanem valódi meggyőződéssel és nagy tettekkel kell kiáll- nunk a legfontosabb igaz ügyért. Nem magunk miatt. A gyermekeinkért. A harcot nunk a fáklyáinkat, egyperces néma csönddel adóztunk a háborúkban elesettek emlékének. Ekkor, ahogy végignéztünk a megrendült arcokon, ráébredtünk, arra hogy van még jóság ebben a kegyetlen világban. A program végére átszellemülve, jó érzésekkel telve hagytuk el a Dobó teret, s tértünk vissza a hétköznapok egyszerű világába. Némelyek after partyra indultak, mi pedig az új élménnyel eltelve hazafelé. jövőnkért vívjuk, saját magunk ellen. A világbéke szerintem egy olyan álom, ami soha nem valósul meg maradéktalanul Ez azonban nem szabad, hogy befolyásolja a törekvéseinket arra, hogy mindent megtegyünk érte. ” (Ban Ki Mun, ENSZ-főtitkár, 2008) Köszönjük a civil ruhás rendőröknek, hogy akár még saját életüket kockáztatva is vigyáztak testi épségünkre. Talán rájuk nagyobb szükség lett volna a város más pontjain, nem pedig egy ilyen békés rendezvényen. Mert az egri éjszaka egyáltalán nem biztonságos! Sőt! Miért nem figyelnek inkább jobban azokra, akik egy éjszakai szórakozóhelyre igyekezve belekötnek minden békés sétálgatóba? Vagy azokra az autósokra és motorosokra, akik a sétálóbelvárosban repesztenek? Miért nem vigyáznak azokra a hozzánk hasonló fiatalkorú- akra, akik tudatlanul nagynak képzelve magukat, alkoholt, cigarettát és egyéb tiltott szereket vásárolhatnak maguknak a szórakozóhelyeken és az üzletekben? Mi nem csak a világbékéért aggódunk, hanem saját kis világunkért, korosztályunkért, testi és lelki békénkért, felnőtté válásunkért is. ■ Öcsi, NaSza, FeSa EKF Gyakorló Gimnázium A világbéke mindent megérne, bár ez egyelőre csak álom flciteramarjp m esztendők óta [az életenTrészej A citera egy ősmagyar pengetős hangszer. Nagyapámtól LanultaTTf meg rajta játszani, és nagyon megszerettem, mert amikor hallottam^ jobb kedvem Tett tőle. A citerát ré- gebben lúdtollal pengették, ma már ujjal fogjuk le a hangokat Egy együttesben régen volt egy prím citera, egy vagy kettő tenor citera,. és egy köcsögduda, ami az ütemet adta. Az utóbbit már felváltotta a. kishasszus és a bőgő citera. A ci- terán többnyire népdalokat ját--" szunk. Sokszor járok citera-tábor- ba, ahol mindig nagy szórakozással és élvezettél télik él az az egy, hét, ami az életem részévé vált. ■ Szántó Margit Március 15. Gimnázium Drótposta kontra borítékos levél üzenet Az e-mailek nem helyettesítik a hagyományos levelezés szépségeit Az internet modern világában egyre inkább háttérbe szorulnak az olyan hagyományos, ám személyesebb kapcsolattartási módok, mint a levelezés. Igaz, az e-mail, sms és társaik gyorsabbak, ám úgy hiszem, nincs szebb a kézzel írott levélnél. Én szeretek leveleket kapni és írni is. Kedvemet lelem a különféle, a témához illő papírok kiválasztásában, amire majd gondolataimat vethetem. Szeretem izgatottan bontogatni a borítékot - vajon mit írt, mi újság vele? Ti nem? Ezzel nem azt vallom, hogy ne éljünk az internet adta lehetőségekkel, sőt! Ennek ellenére mégis sokszor jólesik néha papírra vetni Nincs szebb a kézzel írott levélnél, melyhez a hozzáillő papír is dukál a mondanivalónkat, s a jól bevált módszerrel továbbítani a címzettnek. S miközben írom, eszembe jut az arca, néhány kép, és gyakran elmélázom az emlékek fölött. Valószínűleg nagymamaként a kisunokák- nak nem az e-mailjeimet, hanem a fiók mélyén őrzött leveleimet fogom majd mutogatni. Most talán sokan nem értenek velem egyet, mégis szilárd meggyőződésem, hogy időnként küldeni kell egy-egy levelet a távoli unokatestvérnek! Ezzel nemcsak a kapcsolatot ápoljuk, de kicsit megdolgoztatjuk az agyunkat fogalmazás közben. ■ Tuza Dorottya Szilágyi Erzsébet Gimnázium Kossuthról^l ■aBibóban A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) március 20-án rendezte meg Kiskunhalason a Dr. Szabó Miklós Országos Szövegértési Verseny döntőjét. A verseny témája idén az 1892-ben Kiskunhalas díszpolgára címmel kitüntetett, 1894. március 20-án, 115 éve elhunyt Kossuth Lajoshoz kapcsolódott. A kiskunhalasi Bibó gimnázium rendezvényén dr. Várnai László polgármester köszöntötte az országos döntő szereplőit. A 29 diák a háromfordulós versenyben a szövegértéséről, anyanyelvi ismereteiről és szövegmondásáról adott számot. Valamennyi feladat Kossuthhoz és tevékenységéhez kapcsolódott. A teljesítményeket dr. Balázs Géza (ELTE) nyelvész vezetésével Jánossy Gábor (MLE) és dr. Szabó Miklósné magyartanár értékelte. A támogatók - az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Bács-Kiskun Megye Közoktatásáért Közalapítvány - lehetővé tették a ! rendező iskola számára, hogy valamennyi résztvevő és felkészítő tanár az elismerő oklevél mellé könyvet, minden díjazott versenyző pedig kiemelt jutalmat is kapjon. A verseny idején a jelenlevők dr. Balázs Géza sajtóról tartott előadá- | sát hallgathatták meg, az aulában I interaktív anyanyelvi játékban vehettek részt, megtekinthették a sajtótörténeti pályázatból készült kiállítást, valamint a bibós diákok készítette vetített képes előadásokat. A versenyt követően a döntő sze- ■ replői ellátogattak a kiskunhalasi Csipkeházba is. A bibós diákok végezetül megkoszorúzták a halasi Kossuth-domborművet is. ■ Ha én lennék az igazgató, biztos átalakítanék egy-két dolgot az iskolámban. Az ünnepségeket, rendezvényeket kicsit fiatalosabbá formálnám. Közvetlen lennék a diákokkal, és kikérném a véleményüket. Nem lennék túlzottan szigorú, de a szabályokat betartatnám. A tanítás 9-kor kezdődne, így minden diák frissen, kipihenten érkezne az iskolába, a tanulás pedig hatékonyabb lenne. Elvetném azokat a tantárgyakat, melyek nem kapcsolódnak az érettségihez, és több szakmai tárgy lenne. Az iskolaépületeket felújítanám, széppé, kellemessé tenném a környezetét, és sok hulladékgyűjtőt tennék ki az iskola területére. Diákrádiót szerveznék közérdekű információk bemondására, és a rádió csak olyan zenét játszana, amit a diákok szeretnek, a tanárok pedig elviselnek. Pályázatokon versenyeztetném az iskolát, hogy korszerű, modern eszközöket nyerhessünk. Versenyeket, tehetség- kutatásokat szerveznék, hogy a diákok megmutathassák, mire képesek. Szeretném, ha az én iskolámban a diák és a tanár is jól érezné magát. ■ Pap Martin Március 15. Gimnázium 1/ 4 P I
