Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-26 / 72. szám

2009. MÁRCIUS 26., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 A százötödik születésnapot iinnepelték Ujlőrincfalván A család kérésére ezúttal nem a nyilvánosság előtt, hanem sző­kébb körben, Soltész András polgármester és neje részvéte­lével köszöntötték fel a múlt hét végén Újlőrincfalva, de talán egész Heves megye legidősebb polgárát, Zobolyák lózsefné Ilonka nénit. Az immáron százötödik szüle­tésnapját betöltött idős hölgy a település történetében az első, aki több mint egy teljes évszáza­dot megélt. Ilonka néni paraszti családban született 1904. márci­us 18-án, kilencen voltak testvé­rek, közülük ma már csak ő él. Kiskorától kezdve dolgozott nap­számosként, téesz-tagként, majd háztartásbeliként, s immár négy évtizede nyugdíjas. A szomszé­dos Tiszanánára ment férjhez, majd házastársa halála után, gyermekei nem lévén, visszatért szülőfalujába. Testvére famíliá­jánál lelt otthonra, ahol hosszú ideje élnek együtt harmonikus családi viszonyok között. Az elő­ző években, korábbi születés­napjain köszöntötték őt mások mellett a füzesabonyi választó- körzet országgyűlési képviselői is, 2000-ben pedig Ilonka néni kötötte fel a szalagot a község millenniumi zászlajára az akko­ri honvédelmi miniszter, Füzes­abony szülötte, dr. Szabó János jelenlétében. ■ A világhálóról nyugdíjasoknak és fiataloknak A káli lózsef Attila Könyvtár is csatlakozott az országos Könyv­tári Internet Fiestához. Ma dél­után két órától „Ne féljen az egér­től!” címmel az internetes ügyin­tézésről beszél a bibliotékában Morvái János gazdálkodó és Lakatosné Sipos Klára könyvelő. Holnap délután háromtól Korózs Lajos államtitkár segít az érdek­lődő nyugdíjasoknak megismer­kedni a világhálóval. A politikus ezt követően, négytől fogadóórát is tart. Szombaton délelőtt tíztől „Csókolom! Netezni lehet?” cím­mel az ifjúságot érintő kérdések kerülnek terítékre. Az előadó Szabó Sándor, a Gyöngyösi Ifjú­sági Szolgáltató és Tanácsadó Iro­da vezetője lesz. ■ FÜZESABONY ÉS KÖRZETE pályázat Közbeszerzést követően a nyáron kezdik a munkát Tervezett, több mint 160 millió forintos útberuhá- zásához kilencvenszáza­lékos pályázati támoga­tást nyert el a minap Kompolt önkormányzata. Rénes Marcell Mint azt hírül adtuk, jelentős összegek odaítéléséről határozott Miskolcon megtartott múlt pén­teki ülésén az Észak-magyaror­szági Regionális Fejlesztési Ta­nács (ÉMRFT). A vidékfejleszté­si programot kiegészítő telepü­lésfejlesztési pályázatok lehető­sége kapcsán Heves megyében közel 906,5 millió forintot nyúj­tanak segítségként, összesen több mint egymilliárd forint érté­kű munkálatokhoz. A füzesabo­nyi térségből több önkormányzat is sikeresen szerepelt: útrekonst­rukció címén több mint 44,7 mil­lióban részesül Mezőszemere, Demjénben a mű­velődési ház bőví­tésére, útfejlesz­tésre 139,5 millió támogatást adott az ÉMRFT. A leg­nagyobb „szelet” Kompoknak ju­tott, a falu az úthálózatának job­bá tételéhez csaknem 146 millió forintot kapott. A település polgármestere, Ba­lázs Zoltán elmondta: ebben a ciklusban már történt felújítás a Kossuth Lajos utcában, a Temető közben, a központban a faluház mögötti parkolóterületen, vala­mint a szolgáltatóház előtti szaka­szon. Mindezekre körülbelül húszmillió forintot fordítottak ugyancsak pályázati támogatá­sok felhasználásával. A képvise­lő-testület elhatározta: kiemelt feladatának tekinti az úthálózat korszerűsítését, hiszen ez nagyon fontos a helybeli­ek komfortérzete, életminősége szempontjából. A támogatási rendszerben időköz­ben szerencsés változás követke­zett be: az ide kapcsolódó pályá­zatokon a korábbi ötven százalék helyett most kilencvenszázalé­kos, európai uniós forrást is tar­talmazó támogatottsági hányadot lehet elérni. Ráadásul nem csak magára a kivitelezésre, hanem a műszaki előkészítésre, tervezés­re, engedélyeztetésre is szerezhe­tő pénz. Erre alapozva 2009-ben egy átfogó, hozzávetőlegesen 160 ■ A támogatási rend­szer kedvezően vál­tozott, több pénzt lehet nyerni. A járdákat is fel kívánják újítani a községben A faluvezető elmondása sze­rint a nyár folyamán lakossági segítséggel szeretnék felmérni a kompolti járdák állapotát is. Azokon a szakaszokon, ahol szükséges, még ebben az esz­tendőben megtörténik a járda- felújítás, amelyre saját erőből 500-800 ezer forintot szán­nak, s remélik, számíthatnak a községben élők társadalmi munkájára is. Ugyancsak fog­lalkoznak a közvilágítás kor­szerűsítésével. Az Arany János úton a napokban egymillió fo­rintért energiatakarékos, nagy teljesítményű izzókat szereltet­tek fej s ilyenek kerülnek az általános iskola és a tornate­rem parkolójához is. millió forint értékű fejlesztésre készült az önkormányzat. A tervek szerint a régi faluré­szen - ahol az idősellátást szol­gáló gondozási központ is talál­ható - teljesen rekonstruálják a Széchenyi utat, illetve a Széche­nyi és a Kossuth utak összekötő szakaszát, majd az új falurészen megtörténik a leginkább terhelt, forgalmas Petőfi és az onnan nyí­ló Zrínyi út teljes körű felújítása. Az első telekosztás után már be­épült lakóövezetben megépül az utolsó két hiányzó utca. Azon a területen pedig, ahol pályázati pénz segítségével 88 új építési telket létesítettek, az infrastruk­túra részeként kiépítik az úthá­lózatot. így, mondhatni, a múl­tat, a jelent és a jövőt is átöleli a nagyszabású program. A kivite­li terv most készül, a többi szük­séges engedély már rendelke­zésre áll. A település várhatóan áprilisban köthet szerződést a regionális fejlesztési tanáccsal, ezután közbeszerzési eljárás in­dul. A kilencvenszázalékos tá­mogatás mellé a tíz százalék ön­erőt - 16 millió forintot - rész­ben az önkormányzat pénztar­talékából, részben a már meglé­vő, hosszú lejáratú fejlesztési hi­telkeretből biztosítják. Június- ban-júliusban valószínűleg meg­kezdődhetnek a munkálatok. ■EXESSm Segíthetnek életet menteni besenyőtelek, sarud A Ma­gyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete és az ÓVSZ Egri Területi Vérellátó munkatársai április 3-án, pénteken délelőtt tíztől délig Sarudon, az általános iskolá­ban, ugyanezen a napon dél­után kettőtől öt óráig pedig Besenyőtelken, a 2. számú orvosi rendelőben várják a véradókat tb-kártyájukkal és személyi igazolványukkal. Közmeghallgatás a művelődési házban maklár Holnap este hat órától falugyűlést és köz­meghallgatást tartanak Makiáron a művelődési ház­ban. Az eseményen többek között szó lesz a település tavalyi gazdálkodásáról, idei költségvetéséről - minder­ről Havasi László polgár- mester beszél -, valamint a rendezési terv módosításá­ról, amelyről véleményt is mondhatnak a jelenlévők. Várják a közérdekű bejelen­téseket, javaslatokat is. Bükkfa kerítés lesz a székely kapu mellett szihalom A település általá­nos iskolájának, óvodájának és gondozási központjának helyet adó épület mellett ko­rábban egy székely kaput állítottak fel. Az ottani drót­hálós kerítést most egy fel­ajánlásnak köszönhetően, a tűzoltók, a polgárőrök és a mozgásukban korlátozottak segítségével, társadalmi munkában bükkfa kerítésre cserélik - tudtuk meg Zelei András polgármestertől. A munkát március 29-én, vasárnap reggel kezdik el. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD P ÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE ► CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Rénes Marcell, Sziráki Márta Fotó: Lénárt Márton Ttel.: 36/513-614 e-mail: marceU.renes(S axelspringer.hu Négy konténemyi hulladék környezetünk Kevesen voltak, ám sokat tettek EZT IRTA EGYKOR A Ilii Varroda működik a régi kastélyban Andornaktályán - amint azt la­punkban is hírül adtuk - múlt szombaton reggel kilenc órától környezetvédelmi napot tartot­tak. A tapasztalatokról a falu címzetes főjegyzője, Szabó Zol­tán számolt be, aki elmondta, hogy az önkormányzat által szervezett önkéntes programon több helyszínen zajlott a szemét- gyűjtés. Az iskolához meghirde­tett gyülekező után közel húsz helybelivel kezdték meg a „rend­csinálást”. A művelődési ház fölötti „al­sósori” és „felsősori” pincék kör­nyékét, valamint a felfelé vezető műút melletti területet érintet­ték, illetve a római katolikus te­metőnél szedték össze a sok el­dobált hulladékot. Az általuk gyűjtött három konténernyi sze­mét közé kivágott cserjék, levá­gott száraz gallyak is kerültek. A település másik, úgyneve­zett „alsó részén” kevesen, mind­össze öten vállalkoztak arra, hogy a Rózsa ut­cában található teme­tőben öszszegyűjtsék az eldobált mécsese­ket, műanyagkoszorú-maradvá- nyokat, papírhulladékot és mű­anyag flakonokat. Ezt követően a „gesztenyésben” a szétdobált építési törmeléket, tujagalylya- kat, fanyesedéket és a csapadék­víz-elvezető árokban „elhelye­zett” faleveleket hordták - az im­már negyedik - konténerbe. A jegyző szerint a környezetvé­delmi nap legfőbb tanulsága, hogy egyre több illegális hulladé­kot helyeznek el a település kül­területén azok az emberek, akik nem akarnak vagy nem tudnak arra gondolni: ezzel nem csak a község lakó- környezetét csúfítják el, hanem saját maguk és gyermekeik, unokáik életterét szűkítik. Hosszabb tá­von szennyezik a talajvizet, káro­sítják a termőtalajt, a természeti értékeket. A segítőkész résztve­vők pár óra alatt négy konténer­nyi hulladékot gyűjtöttek össze, felszámoltak jó néhány kupacot, tisztábbá, komfortosabbá tették a település egy részét. ■ Zöldellő kukoricatáblák között jól kiépített betonút vezet a kékútközi kastély bejáratához. A kívülről még elhanyagolt álla­potban lévő Graefl-féle kastély - belülről átalakítva - ipari üzem­nek adott helyet. Áprilisban... az Egri Ruhaipari Szövetkezet itt nyitotta meg 2-es számú telep­helyét. A mezőgazdaság gépesí­tése során felszabadult női mun­kaerő munkalehetőségre várt, ugyanakkor növekszik az igény és érdeklődés a hazai konfekció- ipar termékei kánt, a kihaszná­latlanul álló épület pedig szinte önmagát kínálta. Mindezek fel­ismerése késztette a ruhaipari szövetkezet vezetőit arra, hogy a poroszlói Magyar-Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezet vezetői­vel együtt létrehozzák Kétút- közön ezt a kis üzemet. ... A részleg vezetője, Papp An­tal április óta kétútközi lakos. Családjával együtt költözött ide a pusztára, és mindenekelőtt a dolgozók betanításához látott hozzá. A poroszlói művelődési házban heteken át tartó átképző tanfolyamon ismertette meg az addig a mezőgazdaságban és a háztartásban dolgozó asszo­nyokkal a szabás-varrás, a varró­gépkezelés alapelemeit. A két műszakban dolgozó üzem jelen­leg 58 poroszlói, sarudi és újlő- rincfalvai asszonynak ad mun­kát. Mindannyian hamar meg­szokták, megtanulták a villamos gyorsvarrógépek, gőzvasalók kezelését, eddigi sikereiket munkájuk eredményei is bizo­nyítják. Női ruhákat készítenek, s elsőként 5100 darabot indítot­tak útnak szovjet exportra. Az­óta már NSZK-megrendelésre is termeltek, jelenleg pedig kuvai­ti és iraki vásárlók részére varr­ják a ruhákat. Természetesen hazai fogyasztásra is jutott az itt gyártott jó minőségű, ízléses ter­mékekből. (1976. augusztus 17.) ■ Egyre több az illegális szemét. ( * \ \ » *

Next

/
Thumbnails
Contents