Heves Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-23 / 45. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. FEBRUÁR 23., HÉTFŐ A NAP TÉMÁJA hatvan és a válság Érsek Zsolt országgyűlési képviselő szerint legfőképpen az állam pörgetheti fel a gazdaságot - A politikus azt állítja, hogy a reformok nélkül a város sem tartana ott, ahol most A BEZZECrVÁROS ELŐREMENEKÜLÉSE A világválság Hatvanba is bekopogtatott. Az évek óta Heves megye minta­településeként emlege­tett Zagyva menti város vezetése sem hagyhatja figyelmen kívül az or­szágban végbemenő fo­lyamatokat, ám a polgár- mester úgy látja, önkor­mányzatuk kedvező eset­ben akár még profitálhat is a történésekből. Tari Ottó Érsek Zsolt országgyűlési képvi­selő, Hatvan polgármestere azt mondja, az országot sújtó nehéz­ségek ellenére is optimista. Be­szélgetésünk során - amikor ar­ra kerestük a választ, miként éli meg az általa vezetett önkor­mányzat a világválságot - azon­ban nem ez volt az egyeüen meg­lepő kijelentése. Polgármester úr, kezdjük tá­volabbról. Országgyűlési kép­viselőként milyennek látja ha­zánk jelenlegi állapotát?- Kiszolgáltatottnak. A nem­zetközi helyzettől, a világpiac­tól, a bankoktól, az energiahor­dozók szállítóitól, a befektetők­től és sok egyébtől függünk. Ha­marosan kiderül, szüksége van- e Európának Magyarországra. Amennyiben igen, segítenek ki­lábalni a nehézségekből. Az el­ső sokkon túl vagyunk, a vál­ság már érezteti hatását, kivált a legszegényebbek körében. Az erősek azonban akár még to­vább erősödhetnek, mi több, hasznot is húzhatnak a történ­tekből.- Ezt hogyan érti?- Mondok egy példát. Az au­tóipar gondjai következtében csökkenhetnek az árak. Tegyük fel, hogy egy-egy típust a koráb­bi összeg kétharmadáért is meg lehet vásárolni. Egy szegény ember persze ennyi pénzt sem tud összeszedni, ám egy tehető­sebb több járgányt is vehet. És ha jobbra fordul a helyzet, már­is kézzelfogható tőkével rendél- kezik.- Vetítsük ezt Hatvanra!- Még több munkahelyet sze­retnénk teremteni, újabb beru­házásokat megvalósítani. Bár­mily furcsa, a válság e területe­ken a kezünkre játszhat, hiszen az elmúlt években kellően meg­erősödtünk ahhoz, hogy kedve­ző feltételeket biztosítsunk, és ha kell, gesztusokat gyakorol­junk a befektetők irányába. Utóbbiak pedig jönnek, jelent­keznek. Most olcsók az ingatlan­árak, kiépített az infrastruktúra, minden szempontból vonzó hely lett a város, és ez a későbbiek­ben a javunkra válhat.- Igen, de a fejlesztésekhez addig is pénzre vojna szükség.- Nos, ideje lenne elosztani az uniós forrásokat. Egy ambició­zus telépülés vezetőjeként mi mást kérhetnék, mint hogy Ked­ves Magyar Kormány, tessék végre megpályáztatni a rendel­kezésre álló keretet! Óriási ösz- szegről van szó, és nyugodtan ál­líthatom, az önkormányzatok ga­ranciát jelentenek a versenyszfé­ra számára: mi igenis fizetünk a munkájukért. Nem a levegőbe beszélünk; építkezni, fejleszteni akarunk, kész tervekkel rendel­kezünk, s ezekhez kérjük a tá­mogatást. Uniós és állami pénze­ket egyaránt.- Jól értem, hogy az állam hangsúlyosabb gazdasági sze­repvállalását kéri számon? Hi­szen nálunk még domináns­nak tűnik az a nézet, hogy az állam rossz gazda, vonuljon hát minél inkább háttérbe.- Egyértelműen állítom, hogy az állami beruházások nélkül nem működik a gazdaság! Elvá­rom, sőt követelem, hogy indul­janak el az állami fejlesztések Egertől Herédig, vagy ha úgy tet­szik, a fideszes vezetésű Győr­től Debrecenig! Ez ugyanis nem pártszimpátia kérdése. Noha Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök ténykedésének a megítélése finoman fogalmaz­va is vegyes, az vitathatatlan, hogy Hatvan profitált a meg­választásából.- Különítsük el a két állítást. Valóban, itthon a többség nem Hatvan Érsek Zsolt szenvedélyes sakkjátékos. Úgy látja, hogy a politikában sem árt, ha előre tudjuk a lépéseket. szereti a kormányfőt, ám a nem­zetközi pénzvilág, s ezen belül az IMF pozitívan ítéli meg a tö­rekvéseit, s most erre Magyaror­szágnak égetően szüksége van. A reformok folytatását várják tő­le. Ami Hatvant illeti, nekünk nem Gyurcsány személyéből származik a legtöbb hasznunk, hanem az általa képviselt szem­léletből. Reformok nélkül ez a város sem tartana ott, ahol ma tart. Mi már 2004-ben is a műkö­Merész ötlet: az Európai Unió egyik szakmai bizottsága Hatvanba költözne A VÁROSVEZETÉS legújabb elkép­zelése akár grandiózusnak is minősíthető. Szeretnék, ha 2011-ben az Európai Unió egyik szakbizottsága Hatvan­ban működne. E célra visszaké­rik az államtól a grassalko- vich-kastély (képünkön) tulaj­donjogát, ahol a grémium ülé­sezne, s a politikusok szállás­helyeit is itt alakítanák ki. A ki­vitelezés nagyrészt uniós pén­zekből valósulna meg. Az épü­let teljes felújításán túl az eh­hez szükséges fejlesztéshez tar­tozna egy több mint 200 férőhe­lyes mélygarázs kialakítása a Kossuth tér alatt, valamint egy, a Zagyván átívelő gyaloghíd, egy konferencia-központ és szá­mos más infrastrukturális léte­sítmény megépítése is. A bizott­ság működésére aspiráló hazai települések közül a legmegfele­lőbbeket még ebben az évben kiválasztja a kormány. dési hiány nélküli költségvetést tűztük ki célul, vagyis akkor, amikor még nem is ismertük egymást a miniszterelnökkel. Fokozatosan végrehajtottuk a helyi konvergencia-programun­kat, aminek köszönhetően ma nem arról vitatkozunk, hány em­bert kell elküldeni az intézmé­nyekből. Az előremeneküléshez szemléletváltásra van szükség, nemcsak Hatvanban, hanem va­lamennyi önkormányzatnál.- Előremenekülés...?- Nevezzük így a nem felülről vezérelt szemléletváltást. Min­den településnek a saját kezébe kell vennie önmaga irányítását. Tudatosabb várospolitikára, a ki­törési pontok felismerésére, bá­torságra van szükség a dönté­sekhez, ez tény, de aki megijed, az lemarad. Jövőkép nélkül el­vész egy település.- A jövőkép szentesíti az esz­közt? Hatvanban az idei költ­ségvetés elfogadásakor olyas­mi történt, ami korábban so­ha: csaknem egymilliárd fo­rintnyi fejlesztési hitelt is be­építettek a büdzsébe.- Valóban, egészen pontosan 970 millió forintot. Jelenleg mi­nimális az önkormányzat adós­sága, stabil a költségvetésünk, a gazdaságunk erős lábakon áll, megbízhatóak vagyunk, így bát­ran folyamodhatunk ehhez a lé­péshez. Azt azonban fontosnak tartom elmondani, hogy nem fel­tétlenül kell elkölteni ezt a pénzt. Ha az új buszpályaudvar és az északi elkerülő út megépítésé­nek a támogatására benyújtott pályázatunk sikeres lesz, majd a képviselő-testület eldönti, más fejlesztésekre fordítsuk-e, vagy igénybe se vegyük. Ha azonban ezekre a beruházásokra nem nyerünk egyetlen fillért sem, ak­A milliárdos fejlesztések megérdemlik a békét hatvanra nem jellemzőek a pártközi villongások. A város­ban nincsenek botrányok, felje­lentgetések, anyázásig fajuló szópárbajok. Márpedig köztu­dott, hogy a jó munkához nyu­galomra is szükség van. Érsek Zsolt úgy véli, ebből a szem­pontból is szerencsés az általa vezetett település. Két jelentő­sebb politikai irányzat - a szo­ciáldemokrata és a keresztény- demokrata - dominál a politi­kai életben, s eddig sikerült a fölösleges indulatok nélküli együttműködésük. A polgár- mester szerint ha ez a jövőben is így marad, akkor ezentúl is megvalósulhatnak a városban élők önbizalmát erősítő fejlesz­tések. így a sokat emlegetett jö­vőkép egyik legjelentősebb cél­kitűzése is: 2011-ben, amikor hazánk tölti be az Európai Unió soros elnökségét, a Grassalkovichok városa is aspi­rál egy szakbizottság befogadá­sára. Mindez milliárdos fejlesz­téseket hozhat a településre. Ennyit pedig bőven megér a bé­ke. Hatvan készen áll - mond­ja Érsek Zsolt. az itteni életminőség javítása, az ehhez szükséges feltételek meg­teremtése az elsődleges felada­tunk. Kialakult egy fejlesztési és egy integrációs folyamat, amit hiba lenne megszakítani. Mind­ez nemcsak a város, hanem a térség javát is szolgálja. Elképze­léseink nem légvárak, hanem ra- cionalitáson alapulnak: nem öüetelésről van szó, hanem hosz- szú távú koncepció tervszerű va­lóra váltásáról. Fejlesztéseinket szisztematikusan előkészítet­tük, megvannak a szükséges en­gedélyek, amelyek egy komplex folyamat részét képezik. Tudato­san, lépésről lépésre haladunk. Ám természetesen nem függet­leníthetjük magunkat a külvi­lágtól. Ha erősödik a válság, bi­Tiidatosan haladunk, de természetesen nem ßggetlenithet- jük magunkat a külvilágtól. kor is megvalósítjuk mindkettőt az említett hitelből. Szerencsére ezt is megengedhetjük magunk­nak. Nem olyanok vagyunk, mint azok a családok, amelyek a devizaalapú kölcsöneiket még akkor is felvették, amikor nyil­vánvaló volt, hogy nincs rá fede­zetük. Most pedig ellehetetlenül­nek, vagy ne adj' Isten, földönfu­tókká válnak.- Bezzeg Hatvan! - hallottuk korábban megyeszerte, amikor a városban zajló fejlődés szóba került. De most, a nehézségek közepette is olyan lendülettel terveznek, mintha mi sem tör­tént volna. Nemrég lapunkban is több hasábon soroltuk fel az idei vállalásokat. Még mindig létezik „Bezzeg Hatvan?”?- Optimista vagyok. Válság ide, válság oda, nekünk helyben zonyos dolgokról le kell monda­nunk. Egy ideig talán nem tu­dunk majd újabb játszótereket, buszmegállókat építeni és más kisebb beruházásokat megvaló­sítani, de a kötelező feladatain­kat akkor is ellátjuk. A bajt azon­ban jó lenne elkerülni. Mi a ma­gunk eszközeivel igyekszünk tenni ezért, például oly módon, hogy könnyítünk a vállalkozá­sok terhein. Pontosan tudjuk, hogy ha elbocsátják a dolgozói­kat, akkor az az önkormányzat­ra is kedvezőtlen hatású lesz. Ér­vényesülhet a dominó-elv, amely az élet minden területére kihat. Ha viszont a válság elhúzódó ha­tásai nyomán az ország gazda­sága összeomlik, akkor össze­omlik Hatvan is. A történések ilyen szintű kezelése azonban már nem az önkormányzat, ha­nem a kormány felelőssége. I l r

Next

/
Thumbnails
Contents