Heves Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-23 / 45. szám

2009. FEBRUÁR 23., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 Szalmabálából emelt kiállítótér meglepetésekkel Szarvaskőben Aki még az advent időszakában fordult meg Szarvaskőben, rácso­dálkozhatott a lelket melengető betlehemre, s abban a száraz nö­vényekből, termésekből készített Szent Családra. A szalmabálából épített jászol sokakat megállásra késztetett a 25-ös út mentén, a fa­lu közepén, a nagy parkolóban. Az ötlet szülőanyja, Bállá Ma­rianna úgy gondolta, kár az épít­ményt elbontani, miután elmúlt a karácsony. A szalmakunyhóban lakhatnának mások is, az aktuá­lis ünnepekhez kapcsolódva. így például a farsang időszakában a rongyból összeálh'tott, mosolygós arcú kisze-báb mindaddig, míg a télűzési szertartás részeként, a jelmezes felvonulást követően a hét végén elégették. Immár üresen áll ismét a falu „időszakos bemutatóteremként” működő kunyhója. De nem soká­ig. Hamarosan a közelgő húsvét- hoz kapcsolódva rendezi be Ma­rianna. Azt mondja, a falubeliek tetszéssel fogadták a kezdemé­nyezését, s eljutottak hozzá a te­lepülésen áthaladók pozitív visz- szajelzései is. Találékonysággal minden évszakra kialakíthatnak valami hangulatos látnivalót. ■ Beteggé tehet a lélekőrlő féltékenység Elég egy félreérthető szituáció, s oly vad szenvedély ébredhet, ami képes mindent megváltoztatni. Az addig nyugodt, kiegyensúlyo­zottnak tartott személyiségek ki­vetkőznek magukból. Megalázó kutatásba, ellenőrizgetésbe kez­denek, keresztkérdésekkel zak­latják társukat. Gondolkodásuk beszűkül, agresszívvé válhatnak. A féltékenység esetenként beteg­ségként is felfogható, mert oly mértékben rombolja a személyi­séget. Előfordul, hogy a féltékeny­ség fogalmát keverjük a rivalizációval, az irigységgel, bár ezek gyökeresen más érzelmek. Az Egri Kulturális és Művésze­ti Központ Pszichológiai Szabad- egyetemén dr. Haraszti László pszichológus „Féltékenység a párkapcsolatban” címmel tart előadást. A helyszín a Művésze­tek Háza, a program csütörtökön 18 órakor kezdődik. ■ EGER, BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE Doros István erdőmérnök múzeumvezetőként kalauzolja a látogatókat, s minden érdeklődő kérdésre válaszol Aladár bácsi gyűjteménye ünnepség Az alapító nevét viseli Szilvásváradon a múzeum Ritkaságok és érdekessé­gek láthatók a Szalajka- völgyben található múze­umban, amit hajdanán Zilahy Aladár erdőmér­nök hozott létre. Négyessy Zita Kétszáz évvel ezelőtt vadászház­nak szánták a Szalajkában azt az épületet, ami 1986 nyarától az Er­dészeti Múzeumnak ad helyet. Évekkel ezelőtt 30 ezer látogató kereste fel, manapság - talán a pénztelenség miatt - keveseb­ben, évente átlagosan tízezren lé­pik át a küszöbét. Pedig érdemes rá időt szentelni. Doros István erdőmérnök ka­lauzolja végig a nézelődőket. Jó kedélyű, szívélyes ember, aki esetenként még viccekkel is megfűszerezi a tárlatvezetést, s készséggel válaszol a laikus láto­gatók kérdéseire. Tőle tudjuk meg, hogy a múze­umot Zilahy Aladár hozta létre. Az idős erdőmérnök a szívügyé­nek tekintette, hogy a csaknem 800 kiállítási tárgy összegyűjté­sével, bemutatásával közelebb hozza, megismertesse az erdőt, s az erdőben dolgozók munkáját a kirándulókkal. A Szalajka- völgyet évente csaknem egymil­lió turista keresi fel. A nagy több­ség, mintegy kétharmaduk, rendszeresen visszatérő törzs­vendég. A tapasztalat azt mutat­ja, hogy bár elismerő szavakat ír­nak a vendégkönyvben a múze­umról, oda másod­szor csak akkor tér­nek vissza, ha már a gyermekük, uno­kájuk is érdeklődik a látnivalók iránt. A múzeum fenn­tartása nem olcsó mulatság. Mi­után a közjóléti támogatások megszűntek, az erdőgazdaság évente 3-3,5 millió forintot költ rá. Alkalmi, időszaki kiállítások­kal is megpróbálják növelni a lá­togatók számát, s ezzel értelem­szerűen a bevételt. Aki betér a múzeumba, nem csalódik. Igazi ritkaságokat is ta­lál. Például megnézheti az 1783- ból származó, Eger környékét bemutató, kézzel rajzolt térképet, aminek érdekessé­ge, hogy térhatású. Ugyancsak érde­mes elidőzni Pallavicini Alfonz, Károly őrgróf vadnaplóján. Eb­ből kiolvasható, hogy akkoriban még elejthető volt a ma már vé­dett vidra és sas. Ugyanakkor az elejtett vadak listáján sehol sem szerepel a muflon. Ennek az a magyarázata, hogy akkoriban még nem élt Szilvásvárad erdei­ben ez a fajta, később betelepí­tett állat. Az erdészeti dolgozószobában minden eredeti: a páncélszek­rény, a cserépkályha, az ingaóra, a fegyverek, a vadászkürt. A szé­kek a gróf hivatalából származ­nak. Igazi kuriózum a Király La­jos által készített Bükk hegység domborműve. Az erdész oly hite­lesen alkotta meg, hogy az évti­zedekkel későbbi, már a légi felvételek segítségét is felhasz­náló makett sem pontosabb. A gyerek látogatók különösen örülnek abban a teremben, ahol a Bükk élővilágát mutatják be. A kitömött állatok valóban lenyűgözőek. A műszaki beállí­tottságú felnőtteket viszont in­kább az erdőrendezésnél hasz­nált régi műszerek, ma már se­hol sem látható fakitermelő esz­közök hozzák izgalomba. Megnyugtató, hogy míg a köz­nép úgy véli, „fogytán az erdő”, itt ennek ellentmondó adatokat találunk. Trianon után az erdők 86,4 százaléka Magyarország határain kívül rekedt. Akkor 1,1 millió hektár maradt meg. Ma már az ország területén 2 millió hektár erdősített. A kivágott er­dő helyére ugyanis újat kell te­lepíteni. Új nevet kapott az Erdészeti Múzeum doros Istvántól megtudtuk, hogy a több mint negyed évszázada megnyílt múzeumot Zilahy Aladár hozta létre. Az erdő­mérnök ma már 89 éves, Egerben él. Az erdészek úgy határoz­tak, megtisztelik az idős múzeumalapítót, s az ő nevével jelzik eztán az erdésze­ti kiállítóhelyet. A névadó ünnep­séget a napokban tartották az intézményben. Felvételünkön egy erdészeti műszer látható, amit még Aladár bácsi is használt. ■ Alkalmi, idősza­ki kiállításokkal is megpróbálják növelni a látoga­tók számát. Magyar állampolgárrá vált végre a házaspár verpelét Honosítási ünnep­ség zajlott a minap a telepü­lésen, a polgármesteri hiva­talban. Nagy Pál Zsigmond és felesége, Nagy Anna Ma­rosvásárhelyről költöztek Verpelétre 2001-ben. Azóta itt élnek és dolgoznak. A lá­nyuk, Judit és vejük, Varga András, valamint négy gyermekük már 2006-ban megkapta ugyanitt az ál­lampolgárságot. A köszöntő­ben elhangzott: „a helybeli­ek azt kívánják, leljék meg itt a boldogságukat.” Beruházásra is telik az idei költségvetésből FELSŐTÁRKÁNY A képviselŐ- testület elfogadta a település költségvetését. Szinte hihe­tetlen, de a 360 milliós főös­szegből még beruházásra is telik. A tervben 50 millió fo­rintot különítettek el erre a célra. Ennek egy részét az óvoda bővítésére fordítják, a másik részét a tájház kiala­kítására költik. Az egyháztól kapott harangözóházat sze­retnék felújítani, s berendez­ni közösségi célokra. Önzetlen angyalokat toboroznak a segítők EGER A Markhot Ferenc Kórházban négy éve műkö­dő Kórházi Önkéntes Segítő Csoport új tagok felkészíté­sét tervezi. Várják azokat, akik belső indíttatásból úgy érzik, hogy heti 3-5 órát a betegek javára tudnak ál­dozni. Az önkéntesek fizi­kai és lelki segítséget nyúj­tanak a kórházban fekvők­nek, munkájukat térítés nélkül végzik. Jelentkezni március 31-ig lehet a rende­lőintézet titkárságán. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA ,SZERDA HEVES KISKÖRE CSÜTÖRTÖI , FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Négyessy Zita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: zita.negyessy@axelsprmger.hu Mikrobusszal utazhat a falu beruházás Megérkezett Egerbaktára a 9 személyes jármű A mikrobusz vadonatúj, s korosztálytól függetlenül mindenki örömére szolgál Falubuszhoz jutott Egerbakta. Hegedűs János polgármestertől megtudtuk, hogy a jármű kilenc személyes, B kategóriás jogosít­vánnyal vezethető. A beszerzés költségeihez 8,5 millió forintot nyertek az Új Ma­gyarország Program keretében. A település költségvetéséből az áfát kell fizetni, ez 1,7 millió fo­rint. A mikrobuszt a település valamennyi civil szervezete - a sportegyesület, a polgárőrség, a hagyományőrzők, a nyugdíjas­klub -, valamint az iskola, az óvoda és az önkormányzat hasz­nálhatja. Az első utat a kórházba szer­vezik, rákszűrésre viszik a ve­szélyeztetett korú nőket. ■ EZT IRTA EGYKOR A Ilii Katonai kollégiumot alapítottak Szombaton délelőtt zeneszótól volt hangos az egri Gárdonyi Géza Színház, ahol a honvédel­mi miniszter parancsa alapján sor került a Középiskolai Kato­nai Kollégium és az 1974/75-ös tanév ünnepélyes megnyitójá­ra. A díszelnökségben helyet foglalt többek között Pacsek Jó­zsef vezérőrnagy. Pontosan tíz órakor a honvé­delmi miniszterelnök fogadásá­val kezdődött el az ünnepség, majd a Himnusz és a szavalat elhangzása után Kutika Károly vezérőrnagy felolvasta a honvé­delmi miniszter kollégium ala­pítását elrendelő parancsát, majd Pásztor János alezredes, a kollégium parancsnoka ismer­tette a honvédelmi miniszter alapító oklevelének tartalmát. Ünnepi beszédet Pacsek József vezérőrnagy, miniszterhelyet­tes mondott. A hadsereg káderképzés­ének új alapokra való helyezé­séhez kívánt hozzájárulni a Honvédelmi Minisztérium ak­kor, amikor létrehozta ezt az in­tézményt. A felvételt nyert, vég­zett általános iskolások - ma már elsős gimnazisták - nehéz helyzetben levő többgyermekes munkáscsaládok, valamint a tá­voli helyőrségekben szolgálatot teljesítő katonák gyermekei. A Magyar Néphadsereg részükre lehetőséget nyújt teljes anyagi ellátás mellett, hogy elvégezzék a középiskolát, majd a sikeres érettségi után, felvételi vizsga nélkül nyerjenek „belépést” a katonai tíszti, illetve tiszthelyet­tesi iskolába. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért vé­get, majd a jelenlevők a helyőr­ségi zenekar kísérete mellett - elöl mentek fegyelmezett sorok­ban a csinos öltözetű, sötétkék nadrágos, nyakkendős, fehér in- ges, világoskék kabátos katonai gimnazisták - elvonultak az új kollégiumba, ahol sor került an­nak hivatalos átadására és be­mutatására is. (1974. szeptember 1.) \ I 1 í I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents