Heves Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-15 / 267. szám
6 2008. NOVEMBER 15., SZOMBAT GAZDASÁG HIRSÁV Csak egyetlen virsli kiváló minőségű tizenöt virsliből egy termék ért el kiváló eredményt a Kosár című újság és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület tesztjén. Ennek az egynek volt húsíze és megfelelő állaga. Tíz virsli közepesen szerepelt, három elégséges osztályzatot kapott, egy pedig megbukott a vizsgálaton. Többet dolgozunk, mint a nyugatiak A magyar munkavállalók többet dolgoznak, többet túlóráznak és többet stresszelnek, mint nyugateurópai társaik - derül ki egy friss uniós felmérésből. A kutatás szerint Magyar- országon, Portugáliában és Bulgáriában dolgoznak a legtöbbet az emberek, Magyar- országon például több mint 45 órát hetente, míg Svédországban csak 37-et. Jövőre teljesíthetjük az eurófeltételeket Magyarország már jövőre teljesítheti az euróövezeti tagság államháztartási feltételét, és 2010-ben az inflációét is - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az euróövezeti tagság céldátumának bejelentésével a szakértő szerint még várni kell. Pann ávot a tároogatia A BUX-index 2008. november 14-én 12800 12600 Nyitóérték:! 12343-1 Változás: 0,18%------H----1 2400 VV-1 12200 12000 Előző napi Záróérték: 11800 záróérték: 11867 11845 15.30. 11 600 • a-N0wVnrb.i---O..... 1 1400----------------p ont 09.00 11.00 /óra tőzsde nyitása /) 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2008.11.14. Résrvéitv tM**rp% Wrntem MB& Egis 11195 +11,95 138,65 FHB 760 +6,89 37,03 Econet 78 +6,84 18,16 Fotex 402 +4,41 50,51 Raba 663 +3,59 6,87 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény WoBoaKfl ): «toriad! MHR Linamar 2345-6,94 0,01 TVK 3000-3,84 16,51 Pannergy 771-3,62 12,78 Danubius 4705-3,58 0,74 Mól 9 850-2,42 4539 A BUX-index az elmúlt napokban 16 000 15 000 14000 13047 13 015 13000 12 000 12 959 11000 11781 10000 ......................<.................. 0 0 0Q___________________ m /11.06 11.07 11.10 11.11 11.12 11.13 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. november 14-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft t TO 4 ! 271,58 214,16 179,83 +1,29 Ft-2,3 Ft-1,73 Ft Az egekben a hitelkamatok drágulás Van olyan bank, ahol megduplázódtak a terhek Bolya Attila és családja 15 milliós frankhitellel küszködik. Nem tudják, télen hogyan fogják kifizetni a rezsit. A nadrágszíjmeghúzást már megkezdték. Száguldanak a hitelterhek, aki frankban adósodott el, készüljön fel a legrosszabbra. Néhány hónapja még öt-hat százalék körül álltak a kamatok, most ennek a dupláját is elkérik a bankok. Molnár Sándor Kőkemény év elé néznek jövőre a devizahitelesek. Nem csak a gyenge forint miatti árfolyam- veszteség növeli majd ugyanis a törlesztőrészleteiket, de a hitelkamatok emelkedése is. Magyar- országon a többnyire hosszú távra, 20, 25, sőt akár 35 évre felvett, svájci frank alapú lakás-, illetve szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata jellemzően csak rövid távra, jó esetben tizenkét, de inkább hat vagy három hónapra fixált (ezt hívják kamatperiódusnak, ebben az időszakban a bank nem változtathat a kamaton), sőt számos pénzintézetnél havi kamatalakítás is előfordul. Az eredmény: a bank rövid késleltetéssel vagy akár azonnal tovább tudja hárítani az ügyfélre saját tehernövekedését. Márpedig a pénzügyi válság egyik következményeként a bankok hitelterhei drámaian megnövekedtek - a világban a bizalmatlanság az úr, pénzhez jutni csak nehezebben és drágábban lehet (a bankok részben saját forrásból, jellemzően a betéteket fedezetként használva hiteleznek, de az utóbbi években a devizás kölcsönök előretörésével mind nagyobb szerepet kaptak az idegen források, vagyis a más, főként külföldi banktól felvett hitelek). A források drágulása különösen jellemző a svájci frankra (nem véletlenül szállt ki a frankalapú hitelezésből a tíz vezető hazai bankból öt: az MKB, a K&H, a CIB, a Raiffeisen és a Citibank). A nyakló nélküli kamatemelést persze korlátozhatják az üzletpolitikai megfontolások, magyarul az, hogy a hitelek hirtelen és drámai mértékű megdrágítása ügyfelek ezreit, tízezreit késztetheti a kölcsön kiváltására más banknál felvett hitellel (feltéve, hogy van kedvezőbb kondíciójú hitel a piacon). Egy ilyen tömeges ügyfélelvándorlás nem csupán a nyereségnek tesz rosz- szat, de a pénzintézet imázsát is rombolhatja. A bankok számára megfontolandó az is, hogy a hitelterhek vég nélküli emelése fizetésképtelenségbe sodorhatja az ügyfeleket, ami bizony a pénzintézetek számára is kényelmetlen helyzetet teremthet, ráadásul nem is olcsó dolog. Különösen, ha tömegessé válik. Bárhogy legyen is, tény: az elmúlt két hónapban a frankalapú kölcsönök kamatai drámai mértékben emelkedtek. A sort az OTP Bank nyitotta, amely svájci devizás kölcsöneinek a terheit (kamat + kezelési költség) csaknem öt százalékponttal növelte. Valamivel kisebb mértékben emelték kamataikat a kisebb bankok, a drágulás azonban náluk is jellemzően eléri a három-négy százalékpontot. Kivételek is akadnak, néhány bank egyelőre kivár a kamatemeléssel. Igaz, sokáig ők sem húzhatják. Talán abban reménykednek, hogy a külpiaci trend hirtelen megfordul - szakértők szerint erre azonban egyelőre nagyon kicsi az esély. OTP Deviza Lakáshitel terhei* (%) 2006. október 3,95+2,04 2007. április 4,70+2,04 2007. október 5,45+2,04 2008. április 5,45+2,04 2008. október 5,70+2,04 2008. november 10,45 + 2,04 * KAMAT ♦ KEZELÉSI KÖLTSÉG, SVÁJCI FRANK ALAPON FORRÁS: OTP BANK Drámai ütemben lassul a magyar gazdaság, siklunk bele a recesszióba Mindössze egy százalékkal haladta meg a magyar gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben az előző esztendő hasonló időszakában mért értéket - tette közzé a legfrissebb adatot a statisztikai hivatal. Ez jócskán elmarad az előzetes várakozástól; az elemzők 1,4 százalékos bővülést vártak. Még drámaibb a helyzet, ha negyedéves összehasonlításban vizsgáljuk a hetedik-kilencedik hónap teljesítményét: a GDP - bruttó hazai össztermék - 0,1 százalékkal csökkent. Ha a negyedik negyedévben is csökken a gazdaság teljesítménye, akkor hivatalosan is kimondhatjuk: Magyarország is recesszióba került. (Technikai értelemben akkor beszélünk recesszióról, ha két egymást követő negyedévben esik a GDP.) A GDP alakulása (%)* 2004. Ili. n.év 4,8 2005. Ili. n.év 4,0 2006. Ili. n.év 4,1 2007. Ili. n.év 0,9 2008. Ili. n.év 1,0 * AZ ELŐZŐ ÉV AZONOS IDŐSZAKÁHOZ KÉPEST FORRÁS: KSH A gazdaság lassulásának egyértelmű az oka: a magyar export fő felvevőpiaca, az eurózóna csúszik bele a recesszióba. A legfrissebb statisztikák szerint az euróövezet gazdasága már a harmadik negyedévben is mérséklődött: az előző három hónaphoz képest 0,2 százalékkal. A hazai növekedésre vonatkozó prognózisaikból eközben folyamatosan vesznek vissza ez elemzők, tegnap a Pénzügykutató Zrt. módosította idei bővülésre vonatkozó jóslatát két százalékról másfélre, a jövő évit pedig két százalékról nullára. ■ H. M. Hanyatlik az ipar húzóágazatból könnyen válságágazattá válhat a hazai ipar: az ágazat termelése szeptemberben 5,3 százalékkal csökkent. Már az év eleje óta erőteljesen csökkenő tendenciát mutat a szektor termelése. Szeptemberben a feldolgozóipari kivitel egy- harmadát adó villamosgépexport járt a legrosszabbul 9,5 százalékos volt a visszaesés. Óriási a bizonytalanság az emberek körében megötszöröződött a hitelük miatt aggódó banki ügyfelek telefonjainak száma a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületénél az elmúlt két hónapban. Lénárd Mariann, a civilszervezet elnöke szerint az emberek körében óriási a btonytalan- ság, sokan kilátástalannak érzik a helyzetüket. Az egyesület tapasztalatai szerint különösen nehéz helyzetben vannak azok az adósok, akik nem bankkal, hanem az úgynevezett pénzügyi zrt.-k kevésbé szabályozott szektorának valamelyik képviselőjével szerződtek. Lénárd Mariann szerint valamit sürgősen tenni kell, különben tragédiák sorozata várható. Zuhanórepülésben a Malév: jön a felszámolás? csődveszély A légicég bedőlése magával ránthatja a Ferihegyi repülőtér üzemeltetőjét is Egy hajszál választja el a Malé- vot a csődtől: elég csupán any- nyi, hogy valamelyik beszállítója, amelyiknek a légicég tartozik, megelégelje a várakozást, és kezdeményezze a cég felszámolását. Ebben a megvilágításban a Ferihegyi repülőtér üzemeltetője, a Budapest Airport Zrt. (BA) jelenti a legnagyobb veszélyt az orosz kézben lévő magyar légicégre, hiszen a repülőgépek tankolását a BA tulajdonában lévő RÜK Kft. bonyolítja le, amelynek a Malév jelentős összeggel tartozik. A helyzet mostanra odáig fajult, hogy a Malév vasmadarai naponta csak kétszáz tonna kerozint kapnak a RÜK- től, efeletti igényeiket pedig kénytelenek külföldi reptereken kielégíteni, készpénzért. Mindezek ellenére nem áll érdekében a BA-nak földbe döngölni a Ma- lévot, már csak azért sem, mert a légitársaság nagyjából öt-tíz- milliáfd forintos tartozást halmozott fel a repülőtér-üzemeltető cégnél. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy szinte ugyanezzel a forgató- könyvvel vette kezdetét a Malév kisebbségi tulajdonosának, Borisz Abramovics oroszországi légicégének a kálváriája is. Az egyre inkább elhatalmasodó kerozinhiány következményeként ugyanis egy idő után már nem tudtak felszállni a gépek. A maFerihegyen már csak napi 200 liter kerozint kapnak a Malév repülőgépei gyár pilóták így már elkezdték festeni az ördögöt a falra: attól tartanak, hogy a Malév kisebbségi tulajdonosa szép lassan kiszivattyúza a pénzt, és annak már valóban csőd lehet a vége. Többek közt ezért is tartottak demonstrációt a magyar pilóták tegnap a Malév központi irodái előtt. A tiltakozást azonban főként az váltotta ki, hogy a Malév annak ellenére kezdte meg a pilóták elbocsátását, hogy a Hunalpa - a magyar közforgalmi pilóták szakszervezete - kifogást emelt a bíróságon az intézkedés ellen, aminek 15 napos halasztó hatálya van. Ezt az időtartamot azonban a Malév nem tartotta be. ■ H. M.
