Heves Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-11 / 239. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 11., SZOMB, MEGYEI KÖRKÉP A pénzpiaci válság hatásait már megyénk cégei is érzik Folytatás az 1. oldalról Fülöp Gábor tervezett elbocsá­tásokról nem tud, de szerinte a létszámbővítés biztosan megáll. Akik a tavalyi építőipari válság után talpon maradtak, akár jól szerepelhetnek a hazai és román piacon. A két országban számos infrastrukturális fejlesztés indul uniós forrásokból. Fölhívta még a figyelmet arra, hogy a betéte­sek nincsenek veszélyben, ám a hitelek drágulnak, amely vissza­vetheti a beruházásokat. A pénzpiacokon nőnie kell az állami kontrollnak a magán­bankok működése felett - jelen­tette ki Gyöngyösön a Baloldali Esték vendégeként Petschnig Mária Zita közgazdász. ■ A krach pozitív hozadé- ka lehet, hogy a pénzpi­acokon erősödhet az ál­lami kontroll.- A világgazdaság válságát a közgazdászok szaknyelven tur­bulenciának hívják. Az eddig történteknek három hatása le­het: drágulhatnak a hitelek, hi­szen „kiszárad a bankrendszer”. Közben visszaesik a gazdasági növekedés is, ám a harmadik kö­vetkezmény jó: mérséklődik az infláció, stabilizálódnak az árak - vélte Petschnig Mária Zita. Em­lékeztetett, a visszaesést az ame­rikai hitel-lufi kidurranása okoz­ta. 2001. szeptember 11. után túl egyszerűvé vált a hitelfelvétel az Egyesült Államok polgárai szá­mára, a rengeteg kölcsönt aztán nem tudták törleszteni. Az otta­ni bankok káros tendenciát indí­tottak el azzal, hogy a legtöbb esetben stabil hiteleket „varrtak össze” fedezetlen hitelekkel. A globalizálódott világban a válság továbbterjedt, és hatással lesz a magyar pénzügyi szférára is - jósolta a Pénzügykutató Zrt. tu­dományos főmunkatársa. Kifejtette, a magán-pénzinté­zetek konszolidálása állami for­rásokból nem „szerelemből” tör­ténik, mindenhol így próbálják csökkenteni a nehézségeket, kü­lönben összedőlhet a világgaz­daság. Megoldást a fogyasztás növekedése hozhat - jegyezte meg a szakember. Hozzátette: a krach pozitív hozadéka lehet, hogy a pénzpiacokon erősödhet az állami kontroll, vége lesz a „nyerészkedési vágynak”. ■ Dolgozna a Hosplnvestnek? működtetés Éles vita, külföldi toborzás, mégis szerződő orvosok A kórházvédők egyik tüntetése az egri kórháznál. A Hosplnvest nem bért, hanem jövedelmet ajánl, konkrét feladatok elvégzését adott tarifához köti. Folytatás az 1. oldalról Azt tehát nem tudni, hogy a kór­házvédők egyik vezetője valóban szeretne-e egy Hosplnvestes kór­házban dolgozni, az viszont tény, hogy a cég külföldön is közzé­tett álláshirdetéseket. Erről ko­rábban Kollányi Gábor azt mondta: a Hosplnvest büszkén vállalja, hogy belföldön és több más európai uniós országban - köztük ott, ahol jelentős lélek­számú magyar kisebbségek él­nek - képes vonzó állás- és kar­rierlehetőséget kínálni az egész­ségügyben dolgozók számára. Felelős egészségügyi szolgálta­tóként az is céljuk, hogy a kül­földre távozott szakdolgozókat visszacsábítsák, és a határon kí­vüli magyarok, és magyarul jól beszélők számára is vonzó mun­kahelyet teremtsenek. Eltökél­sós tamás, a megyei közgyű­lés elnöke szerint bebizonyoso­dott, hogy az Egerben tiltakozó szűk csoport minden eszközzel a megye demokratikus dönté­se ellen harcol, értelmetlen, betegellenes, minden jóakara­ték, hogy olyan kórházakat üze­meltetnek, amelyekben a dolgo­zóknak meg sem fordul a fejé­ben, hogy külföldre menjenek, mert az európai munkafeltétele­ket és a megfelelő munkabért bizto­sítja számukra a cég. Sajtóértesülé­sek szerint ez a „megfelelő munka­bér” akár félmillió forint is lehet. Erre vonatkozó kérdé­sünkre Kollányi Gábor azt közölte: nem bért, ha­nem jövedelmet ajánlanak az or­vosoknak, ami konkrét felada­tok elvégzését adott tarifához kö­ti, így az elvégzett teljesítmény alapján az orvosok akár ennyit is kereshetnek. Az esetleges bérfe­szültségeket firtató kérdésünkre úgy válaszolt, ez a javadalmazás tot nélkülöző akciójukat az itt élők, de még saját munkatár­saik többsége sem támogatja. Szerinte „az állítólagos kór­házvédők ma már szemláto­mást a betegektől kívánják megvédeni kórházunkat. ” nem bérrendezés, hanem telje­sítményarányos bérezés, élve olyan törvényi lehetőségekkel, amiket mások nem használnak gyakorta. Arra is kíváncsiak vol­tunk, hogy általában ilyen jól fizet-e a cég az orvosainak, vagy differenciál, esetleg nem is csak minősé­gi alapon, hanem megkülönböztetve „hiányszakmákat” és közismerten „há­lapénzes területe­ket”. Erre Kollányi Gábor úgy fo­galmazott: a Hosplnvest alkal­mazásában a jogállási törvény szerint szerződtetett szabadfog­lalkozású orvosok dolgoznak és dolgozhatnak. A hálapénzzel a Hosplnvest sem tud mit kezdeni, a paraszolvenciás szakmákban viszont más a tarifa, értelemsze­rűen kevesebb, mint a hiány­szakmákban. A toborzások kapcsán gyakor­ta elhangzik: ez is azt mutathat­ja, hogy a Hosplnvest nem ren­delkezik a kórház működtetésé­hez szükséges létszámmal. Hogy az ÁNTSZ-engedély elle­nére valóban veszélyben van-e emiatt a november elsejei kez­dés, arra az elnök azt felelte: Újabb orvosok írtak alá a cégnek Miközben tegnap a mozaik­sztrájk folytatódott a kórház­ban, hétfő óta újabb 31 jelen­legi egri kórházi dolgozó, köz­te három orvos írta alá a munkaszerződést a társaság­gal. KOSZTURA LÁSZLÓ régiós igazgató szerint ezt diktálja a gyógyításra felesküdött szak­emberek lelkiismerete és a betegekért érzett közös fele­lősség. E felelősség jegyében a Hosplnvest „természetesen a most csatlakozott munka­társaknak is biztosítja mind­azokat a feltételeket és plusz juttatásokat, amelyeket az ed­dig aláíróknak. ” négyéves működésük alatt folya­matosan kerestek orvosokat, mert ez fontos része a szakmai fejlődésnek. Az ÁNTSZ-engedély azt jelenti, hogy nincs veszély­ben az átvétel. „Az a körülmény pedig, hogy fejlődni szeretnénk, miért veszélyeztetné ennek a fi­noman szólva is számos problé­mával küzdő intézménynek az átvételét?” - kérdezett vissza Kollányi Gábor. Sós Tamás: a betegektől védik a kórházat? ■ Kollányi: felelős egészségügyi szolgáltatóként célunk, hogy a külföldre tá­vozott szakdol­gozókat vissza­csábítsuk. Nárcisz nyílik a gyógyíthatatlan rákos betegek emlékére A Hospice a gyógyíthataüan d; ganatos betegek testi és lelki t; mogatásával foglalkozik, a hí mánus kezelést és az embei méltóság megőrzését tartja e sődlegesnek. A Magyar Hospic Alapítvány az elmúlt ősszí „Méltóság mezeje” elnevezéssí új, közvélemény-formáló progrc mot indított. Ennek lényegi hogy felhívja a figyelmet a szer védő emberekre, az élet végért és arra: az emberi méltóság a: utolsó pillanatig megőrizhető Szimbólumuk a tavasszal virág zó, sárga nárcisz. Az egri Markhot Ferenc Kór ház Hospice és Ápolási Osztály; főnővére, Lubai Sándorné a vi lágnap alkalmából torokszorító an szép ünnepséget rendezet az intézmény udvarán. Előzőleg a kertészek nárciszhagymáka ültettek, amelyek tavassza pompáznak. Egy táblát is kihe lyeztek „Méltóság mezeje” fel irattal, ami a kórházban meg halt, gyógyíthatatlan rákos bete gekre emlékeztet. A főnővér elmondta, hogy a nemzetközi gyakorlatnak meg felelően az iskolásokat és az óve dásokat is bevonja a programba az alapítvány. Azért, hogy már gyermekkorban elkezdődjék a nevelés. Az együttérzést is tanul­ni kell, s el kell fogadni, hogy a betegség és a veszteség termé­szetes velejárója az életnek. ■ Bekölcén tegnap feloszlottá magát a testület Bekölcén két képviselő rendsze­resen hiányzott az ülésekről, nem vett részt a testület munká­jában. Ha a további hat képvise­lő közül valakik valamiért nem voltak jelen, úgy hiányzott a dön­tések meghozatalához a minősí­tett többség. Vagyis egy helyben toporogtak. Ezért a tegnapi ülé­sen jelenlévő hat képviselő név szerinti szavazással egyhangú­an úgy döntött, hogy azonnali ha­tállyal feloszlatják a testületet. A polgármester betegsége miatt tá­volmaradt a tanácskozásról. Szabó Ágnes körjegyző el­mondta: szerdán összeül a válasz­tási bizottság és döntenek az idő­közi választás időpontjáról. ■ Vita a szélsőséges erőkről szerepvállalás A polgármester nem megy Szilvásváradra Tudósok két nép irodalmáról konferencia Évtizedes lemaradást hoznának be Dr. Nagy Imre, az MSZP egri vá­rosi elnöke kérdéseket fogalma­zott meg Habis László polgár- mesternek annak kapcsán, hogy egy meghívó szerint olyan ren­dezvényen vállalt szerepet, „ahol rajta kívül szinte csak a magyar szélsőjobboldal emblematikus figurái szerepelnek”. Az MSZP-s politikus hangot adott azon véleményének, hogy az utóbbi időben egyre erőtelje­sebbek Egerben a szélsőséges szervezetek és jelenségek. Ezekkel kapcsolatban - bár többször kérték - Habis László nem hajlandó megnyilvánulni. A szocialisták szerint ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy az el­határolódás elutasítása mögött Dr. Nagy Imre: - Egyre erőteljeseb­bek a szélsőséges szervezetek politikai közösségvállalás húzó­dik meg.- A szélsőséges közéleti meg­nyilvánulásokkal kapcsolatos ál­láspontomról többször nyilatkoz­tam. Kormánypárti országgyűlé­si képviselőként elvárható lenne, hogy dr. Nagy Imre valós problé­mákkal és nem figyelem-elterelő műveletek kreálásával foglalkoz­Habis László: - A Kárpát-medencei összefogás gondolatát támogatom zon - reagált Eger polgármeste­re, aki elmondta: a Nemzeti Ösz- szefogás a Falvak és Gazdák Vé­delméért elnevezésű szervezet szilvásváráéi rendezvénye kap­csán ő a nemzeti és Kárpát-me­dencei magyar összefogás gon­dolatát támogatja. Az eseményen - külföldi tartózkodása okán - nem vesz részt, bár felkérték. ■ Az Eszterházy Károly Főiskola Német Irodalom Tanszékének, valamint a Magyar Tüdományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének közös szervezésé­ben konferenciát tartottak „Nemzet­közi elbeszélő té­mák a korai újkor német és magyar irodalmában” címmel Egerben. A tudományos tanácskozás fő szervezőjétől, dr. Tüskés Gábor tanszékvezető egyetemi tanártól megtudtuk: a házigazdák mel­lett öt ország - Svájc, Franciaor­szág, Szlovákia, Románia és Né­metország - tudósai vettek részt az eseményen. A professzor el­mondta, hogy a konferenciának voltak hívószavai, melyek között az egyik legfontosabb Eger. Eger, mint irodalmi téma.- Ez magyarázza azt, hogy ezt a konferenciát itt rendeztük. Az 1552-es ostrom már a következő évben - Tinódi Lantos Sebestyén­től elkezdve - azonnal irodalmi témává vált. Nemcsak a magyar nyelvű, ha­nem a latin, olasz, német iroda­lomban is. Az Egri csillagok kí­nai nyelvű fordítása után pedig nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez az esemény a világirodalom témájává vált. Ezért rendeztük itt ezt a tanácskozást - fogalma­zott a tanszékvezető. Dr. Tüskés Gábor professzor a konferencia létrejöttének másik okát abban jelölte meg, hogy a magyar irodalomtörténetben a tárgytörténeti kutatások az utóbbi évtizedekben háttérbe szorultak.- Nincsenek tárgytörténeti hosszmetszetek, évtizedes lema­radásunk van az európai kutatá­sokhoz viszonyítva. Ez különö­sen kínos, mert 130 évre vissza­menőleg ez egy igen jelentős te­rülete volt a magyar irodalomtu­dománynak. Megpróbáltuk a konferencián egy kicsit behozni a lemaradást, összekapcsolni a magyar eredményeket az euró­pai és azon belül a német kuta­tástörténettel - mondotta. ■ ■ A konferencia legfontosabb hí­vószava Eger volt.

Next

/
Thumbnails
Contents