Heves Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-28 / 150. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JÚNIUS 28., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Hiába tiltakoztak Felnémet lakói a hajléktalanok kitelepítéséért Még nem csökkent a lemaradás bajnai gordon A foglalkoztatási adók mérséklése ösztönözheti a munkavállalást A hajléktalanok átköltöztetése ügyében a felnémetiek érdeke el­lenében döntött az egri közgyű­lés, noha Vízi Gyula, a városrész képviselője 983 tiltakozó aláírást is átnyújtott a polgármesternek. Az aláírásgyűjtés módját töb­ben is kifogásolták a tanácste­remben ülők közül, mondván, megtévesztették a felnémetieket. Ugyanis azt híresztelték, hogy a Pásztorvölgyben helyezik el a Kertész utca 100. jelenlegi lakó­it Holott a kiszemelt épület - a Családsegítő Intézet igazgatója szerint e célra a legalkalmasabb - a Tulipán téri volt erdészeti székház. A képviselők 16 igennel, illet­ve négy tartózkodás mellett, s Ví­zi Gyula „nemijével zöld utat adtak a hajléktalanok költözteté­sének. ■ Csáki szerint az idén kinyit a hevesi strand Az egyre szigorodó közegészség- ügyi feltételek nagy vesztese a he­vesi strand, amely az idén még nem nyithatta meg kapuit. Az ön- kormányzat törekvése az volt, hogy koncessziós eljárásban vá­lasszák ki a jövőbeli üzemeltetőt. Csáki Zsigmond polgármester ígéretet tett arra, hogy a nyáron mindenképp kinyit a fürdő. A helyi ellenzék szerint1 azon­ban helybenjárás folyik. Javasol­ták, hogy az önkormányzat által kibocsátott 1,5 milliárd forintos kötvény terhére korszerűsítsék a strandot. Ezt azonban a testü­let elutasította. így a medencék jelenleg még üresek, csupán re­ménykedni lehet: az ígéreteknek megfelelően megoldást találnak arra, hogy a szezon második fe­lében kinyithasson a fürdő. ■ azt viszonylag könnyű, ahhoz „csak” pénz kell. Mindenképp szükség van a helyi gazdaság fejlesztésére, ami sokkal macerásabb dolog és nem csak az uniós forrásokon múlik. És szükség van a humántőke fej­lesztésére is. Mert hiába épül az autópálya, ha a környéken nincs szakképzett munkaerő. vezőbbek. Az okok valószínűleg az alacsonyabb vállalkozássűrű­ségben, és a településszerkezet­ben keresendők.- Külföldi befektetők, felméré­sek szerint is a hazai gazdasá­gi fejlődés komoly gátja a kor­rupció és a bürokrácia, illetve az átláthatóság és kiszámítha­tóság hiánya...- A kormánynak vannak ter­vei és konkrét lépései is ezeken a területeken. Az adótörvénye­ket illetően térjünk erre vissza szeptemberben, a jogszabály be­terjesztésekor. A foglalkoztatást terhelő adók kiszámítható kö­zéptávú csökkentése lehet az az eszköz, ami ösztönözheti a mun­káltatókat és a munkavállalókat is. Az adminisztráció és a bürok­rácia kigyomlálásában is óriási lehetőségek vannak. Ami még pénzbe se kerül, sőt a vállalkozá­soknak pénzt takarít meg. Eb­ben már az idén is értünk el eredmé­nyeket. Július else­jétől egy órába ke­rül bejegyeztetni egy vállalkozást, ta­valy ugyanehhez még 37 napra volt szükség. Az építőiparban 30 jogszabályt mó­dosítottunk, amelynek eredmé­nyeként azt tudtuk mondani pél­dául a Mercedesnek, hogy a je­lentkezők közül nálunk kap leg­gyorsabban építési engedélyt. További hasonló bürokrácia­csökkentő, -gyomláló csomagok­ra készülünk.- Ez annyit is jelent, hogy egy kicsit kevesebb íróasztalra, netán leépítésre lesz szükség?- A képzett adminisztratív munkaerőből ma már inkább hi­ány van, ráadásul a jó szakem­berek könnyen találnak más te­rületen, illetve a versenyszférá­ban, a vállalkozásoknál is mun­kát maguknak.- Említette a Mercedes dön­tését, ami nagyon jelentős, de erre mondják a hazai kis- és középvállalkozók, hogy ők is szeretnének olyan támoga­tásokat, ösztönzést, adókör­nyezetet, mert akkor - sar­kítva - negyvenmillióból ők is tudnának egy munkahe­lyet létesíteni.- A kis- és középvállalkozások ma is kapnak támogatásokat. Amióta az Új Magyarország Fej­lesztési Terv elindult, már több mint háromezer nyertese van, s egy részük meg is kapta a pénzt. Ezek ■ „Az első ilyen mikro-, kis- és kö- támogatást egy zépvállalkozások. egri garázsipari Az első ilyen támo- kisvállalkozó­gatást épp egy egri nak adtam át.” garázsipari kisvál­lalkozónak adtam át. Aki el­mondta, hogy egy este az internetről a feleségével töltöt­ték ki a pályázatot, és nyertek. Ezen túl elindítottunk most egy olyan mikrohitel programot hat­millió forintig, amelyet egy csa­ládi vállalkozás is megkaphat, s amely ötéves futamidejű, a ka­mata 5,5-6 százalék, ami ala­csonyabb, 1 mint a jegybanki alapkamat. Ilyen támogatás ko­rábban nem volt. Ezek most in­dulnak, egyelőre még elég keve­sen tudnak róla. Furcsa tapasz­talat, hogy külön írtunk ki pá­lyázatot a leghátrányosabb hely­zetű térségek vállalkozásainak, nehogy a pénzt elszívják a fejlet­tebbek, de ez fogy a leglassab­ban. Pedig a feltételek jóval ked­Hazánkat uniós összeve­tésben kirívóan alacsony foglalkoztatottság és túl­zott bürokrácia jellemzi - hangsúlyozta Bajnai Gor­don nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a Ma­gyar Közgazdasági Társa­ság egri vándorgyűlésén. Kovács János- Az északi régióra, s részben Hevesre is jellemzőek a lesza­kadó, hátrányos helyzetű tér­ségek. Az elmúlt tíz évben és az első Nemzeti Fejlesztési Terv időszakában a fejlesztési források nem csökkentették a területi egyenlőtlenségeket, sőt, tovább nőtt a szakadék és a lemaradás. Ez a magas, tar­tós munkanélküliségben, s az alcsonyabb foglalkoztatásban is jól látszik.- Azt gondolom, hogy az eddi­gi források, fejlesztések is jelen­tősen hozzájárultak ahhoz, hogy az ország kiegyensúlyozottabb szerkezetű legyen. Ezek dön­tően az infrastruktrúrában jelentkeznek.- Bebetonozott pén­zekről van szó...- De azért ezt nem be­csülném le. Mert a Mer­cedes mostani döntése mögött - hogy nálunk épít autógyárat - az volt az egyik fő érv, Magyarország infrastruktrúrája lényegesen jobb mint a környezető verseny­társaké. De Egerben is beszélhe­tünk ilyen cégekről - például a ZF Hungária, és a környéken van még jó pár ilyen -, amelyek fejlődését épp az ilyen infrastruturális fejlesztések se­gítették elő. Ugyanakkor az is igaz, hogy az országban nagyon nagyok a különbségek, akár né­hány tíz kilométeren belül is ko­Bajnal Gordon: - Nem állunk meg. Újabb bürokráciacsökkentő és - gyomláló csomagok bevezetésére készülünk az elkövetkező időben. moly eltéréseket lehet találni. Éppen ezért indítottunk egy olyan programot, ami a hátrá­nyos helyzetű kistérségeket sok szempontból előnyben részesíti, fokozottan kedvezményezi és védett forrásokkal támogatja. Már eddig is jelentős pluszpont­tal indult az, aki hátrányos hely­zetű kistérségből - például a he­vesiből - pályázik. Másrészt most indul az a program, mely­nek zárt, védett forrásai csak az ilyen jellegű térségek számára lesznek elérhetőek. S nemsoká­ra zárulnak azok az iskola-, óvo­dapályázatok, ahol öt plusz­ponttal indultak ezek a térsé­gek. De nem elég az infrastruktúrát rendbe rakni, HIRDETÉS Kettős védelem szőlő- és almamolyok ellen Parragh László: rosszul használjuk az uniós pénzt A demokrácia vonzereje: vita az elmúlt húsz évről Leáldozik a molyoknak! • kombinált hatóanyagú készítmény • integrált programban is alkalmazható • kiméli a hasznos parazitákat Heves megye Területi képviselő: < j Tóth Mihály: 06 20 366-5314 V „s*—Promóciós terjesztő: Tari Pál: 06 20 265-4974 syngenta * www.syngenta.hu Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara el­nöke tartott előadást az Egerben zajló Közgazdász-vándorgyűlés makrogazdasági szekciójának tegnapi ülésén. Beszédében utalt arra, hogy a duális politikai rendszer, az egymás elleni küz­delem akadálya a fejlődésnek. Kiemelte, a külföldi tőke aránya az ország gazdaságában 53 szá­zalékot képvisel, a termelőesz­közök kétharmada külhoni be­fektetők kezében van. A kis- és középvállalkozások a túlélésért küzdenek. A magyar vállalkozóknak ráadásul nem­csak a globalizáció kihívásaival, az energiaárak és az élelmisze­rek drágulásával kell szembe­nézniük, hanem a körbetartozá­sokkal, az alacsony fizetési haj­landósággal, az aktivitás csök­kenésével. Hozzátette, az ország­ban nincs már mit eladni, nincs szakképzett munkaerő, s a mul­tinacionális cégek sem települ­nek be a korábbihoz hasonló in­tenzitással. Nagy hibának tartja, hogy az uniós forrásokat nem megtérülő, vagy termelő beruházásokra költik, hanem díszkőre, kerék­párúira és ravatalozókra. A 2. Nemzeti Fejlesztési Tervből ará­nyaiban kevesebb forrás jut gaz­daságélénkítésre, mint az előző programban. Szóvá tette azt is, hogy a közmunkaprogramok nem vezetik vissza a résztvevő­ket a reálgazdaságba. A kitörési pontok között az uniós forrásokra, a gazdaság fe­hérítésére, a korrupció vissza­szorítására, az érdemi kiadás- csökkentésre, a szociális segé­lyek feltételhez kötésére, vala­mint a hiteles gazdaságpolitiká­ra helyezte a hangsúlyt. Parragh szerint párbeszédre és második kiegyezésre van szükség, gazdasági prioritásokat kell megfogalmazni, így hazánk­nak az élelmiszer termelésében és feldolgozásában, a rekreáció­ban és a logisztikában kell jelen­tős eredményeket fölmutatnia. A kamarai rendszerben az uniós modellt szorgalmazta, azaz tel­jes körű regisztrációt sürgetett, a végrehajtásban és az ellenőrzés­ben pedig aktív részvételt. Elő­adását egy Seneca-idézettel zár­ta: „Semmilyen szél nem kedve­ző annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart”. ■ Folytatás az 1. oldalról Habis László emlékeztetett: ma a 23 megyei jogú város közül az egyetlen „kakukktojásként” nem politikai párt képviselője áll az egri önkormányzat élén. Kitért arra is, hogy a megyeszékhelyen erős civil szféra működik. Szabó Márton: - A demokrácia valójában befejezetlen projektum. Szabó Márton, a Magyar Po­litikatudományi Társaság elnök­ségi tagja, a vándorgyűlés szer­vező bizottságának elnöke rövi­den elemezte azt a három okot, ami miatt az idei tanácskozás té­májául a demokrácia dilemmá­it választották. Elsőként a ta­pasztalati elemet említette, hi­szen - mint fogalmazott - közel húsz éve élünk demokratikus viszonyok között, s ennek a két évtizednek a felhalmozódott ta­pasztalatait már bizonyos táv­latból vagyunk képesek szem­lélni. Koncepcionális érv is szólt a témaválasztás mellett: a szak­ma a különféle értelmezési vi­táktól hangos. Olyan kérdéseket kell tisztázni, mint a pártok, a népszavazás, vagy az Unió sze­repe a demokratikus viszonyo­kon belül. Harmadik érvként pedig felhozható volt, hogy a de­mokrácia befejezetlen projek­tum, melynek vonzereje tagad­hatatlan. Ugyanakkor szüksé­ges megvizsgálni, hogy képes-e megújulni az olykor problemati­kus forma, amit tapasztalunk, hiszen ez nem jelentheti magá­nak a demokráciának a végét. A szombat délutánig tartó vándorgyűlés négy szekcióban, 16 panelben közel 90 előadást vitat meg. A kiadott program szerint számosán foglalkoznak a demokrácia fogalmának az ér­telmezésével, az állampolgár és a demokrácia viszonyával, a he­lyi társadalom szerepével.' Képgalériánk: www. HEOLitlü >■ 4 •í

Next

/
Thumbnails
Contents