Heves Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-20 / 143. szám
2 • • / Vitányi Iván: a reformokra Nyugat-Európában is szükség volt Gyógyszertárak és mellékhatások páti kau ber alizáció Nincs javulás, de legalább megmaradt az ellátás biztonsága A kihívások nem jobb- vagy baloldaliak, a világ Nyugat-Európában is nagyon megváltozott, ott is szükség van reformokra, mi pedig kis késéssel követjük a folyamatokat - mondta csütörtökön Egerben Vitányi Iván, az MSZP szociáldemokrata platformjának elnöke. A szociológus-politikus a szocialisták városi szervezetének vendégeként tartott előadást a jövő kihívásairól, előzőleg pedig a sajtó munkatársaival találkozott. Szerinte a zsákutcából kifelé az első óriási lépés a költségvetés rendbetétele volt. Reméli, hogy a kisebbségi kormányzáshoz is lesznek olyan partnerek, akik belátják, hogy a reformokat véghez kell vinni, a fekete- gazdaságot le kell gyűrni, ám mindezt úgy kell tenni, hogy a társadalom alsó rétegeinek a vállát a legkevesebb teher nyomja. Vitányi jóslásokba nem kívánt bocsátkozni, de szavai szerint az esély megvan arra, hogy kitöltse mandátumát a kormány. ■ A legmodernebb gumigyárat építenék fel Folytatás az 1. oldalról- Garanciát vállalunk, hogy a vi- I lág legmodernebb gumiabroncs- gyártó vállalata leszünk, amely | sok magasan képzett magyar szakembert is foglalkoztat - mondta Neeraj Kanwar. Hozzátette: ha megkapják a még hiányzó környezetvédelmi engedélyt is, akkor októberben megkezdődhet az ipari parkban a kétszázmillió eurós beruházás, ahol kilencszáz új munkahelyet teremtenének. Hangsúlyozta: a városra, amely befogadja őket, mindig úgy tekintenek, mint saját családjukra, ezért szeretnének egyéb szerepvállalásaikkal is hasznára lenni a helyieknek. A sajtótájékoztatón Hiesz György polgármester egy soha vissza nem térő alkalomnak nevezte az indiai cég beruházását, j Azt reméli, az új munkalehetőségek kapcsán több fiatalt ösztönöz gyöngyösi letelepedésre, valamint a cég oktatási fejlesztéseket generál majd a Mátraalján. ■ A piacnyitás után nőtt ugyan a gyógyszertárak száma Hevesben, de nem ott, ahol a legnagyobb szükség lett volna rá. Kovács János Mintegy másfél évvel a gyógyszertári piac megnyitása után - amikor szabadabbá vált a patikaalapítás és a vény nélküli gyógyszerek forgalmazása is - már érezhetők a liberalizáció első jelei. Nem úgy váltak valóra eddig a dolgok, ahogy azt a nyitás hívei remélték, de azok a károk, patikabezárások sem következtek be, amitől a lépés ellenzői tartottak. A hosszabb távú hatások persze még módosíthatnak ezen a képen. A patikaliberalizáció híveinek egyik indokként a jobb, elérhetőbb ellátás célja szerepelt a gyógyszertárak nyitásának megkönnyítésével, s a verseny révén bővebb szolgáltatást, hosszabb nyitva tartást és ügyeleti elérhetőséget is reméltek. Az élet azonban csak részben igazolta az intézkedéshez fűzött reményeket. A megyében számottevően nem nőtt az ügyeleti, a meghosszabbított, hét végén vagy éjjel-nappal nyitva tartó helyek száma. Hevesben ugyanakkor nem került lakat egyetlen patikára sem az elmúlt időszakban, sőt még újabbak is nyíltak. Csakhogy az utóbbi megállapítás kivétel nélkül a megye nagyobb, amúgy is jól ellátott településeire, városaira vonatkozik. Hatvanban egy, Gyöngyösön három, Egerben pedig négy gyógyszertár nyüt a közelmúltban, illetve nyílik hamarosan. Vagyis jelentősen koncentrálódik a helyi piac - mondja el Tóthné Németh- Krisztin Kornélia. A Magyar Gyógyszerészi Kamara megyei szervezetének elnöke azt is hozzátette: a kisebb vidéki patikák gyakorta viszont a működésük költségét sem képesek megtermelni, ezek főként kis forgalmú fiókpatikák, melyek főként a helyi fenntartóik áldozatvállalásával képesek még létezni. Az elnöknő azt állítja: a gyógyszertárak többsége korántsem „aranybánya”, a szakmára amúgy is jellemző családi, illetve kisközösségi működtetés során nemegyszer komoly önkizsákmányolással leKár volt félni a benzinkutaktók? A vény nélküli szerek szabadabb forgalmazása nem ejtett érzékelhető sebet a patikákon. Felvételünk illusztráció. hét csak fennmaradni. A verpeléti padkát üzemeltető Tóthné Né- meth-Krisztin Kornélia is szombati nyitva tartással válaszolt a kihívásra és az emberek igényeire. Jellemző az elöregedés, a fiatalok nemigen látnak perspektívát maguk előtt. Csak azok maradnak meg, akik nagyon elkötelezettek a hivatás mellett, s akik nem tudnak itthon boldogulni, azok közül sokan választják a A gyógyszerészek szerint a patikák többsége korántsem „aranybánya”. külföldi munkát. Heves megye egyébként korábban is a legjobban ellátott térségek közé tartozott, aminek oka viszonylag kis méretében, illetve a kisebb távolságokban keresendő. Hiszen ha az adott községben nem is, de a közeli nagyobb településen általában régen is volt és ma is van jól ellátott működő gyógyszertár. A privatizáció idején 69 patikát vettek tulajdonba a gyógyszerészek, Megtévesztő lehet az új név és a csomagolás A RÉGI KÉSZÍTMÉNYEK új elnevezése és megváltozott csomagolása is sokszor okozhat problémát főként az idősebb korosztálynál. Ilyenkor jól jön a gyógyszerész személyes, közvetlen kapcsolaton alapuló támogatása is, aki segít eloszlatni a bizonytalanságot, s meg előzni azt, hogy a beteg ugyanabból a hatóanyagból esetleg többet is bevegyen. Mint megtudtuk: a drágább szereket kiváltó, de azonos hatóanyagot tartalmazó helyettesítő készítményekből megfelelő az ellátás. Ám a betegek olykor maguk ragaszkodnak a megszokott, de drágább változatokhoz. az újakkal együtt ma mintegy 80 körüli patika gondoskodik Heves megye kiszolgálásáról. A kötelező kamarai tagság eltörlése óta az érintettek több mint 85 százaléka lépett vissza a szervezetbe. A piacnyitással az ellátás biztonsága nem is került veszélybe, ám a patikák többségének jőve delmezősége mindenképp csökkent az elmúlt időszak intézke déseinek - vizitdíj, árszabályé zások - köszönhetően - fogalmaz a megyei gyógyszerészi kamara elnöke. Ugyanakkor a vény nélküli szerek szabadabb forgalmazása, megjelenése (például benzinkutaknál, drogériákban) nem ejtett érzékelhető sebet rajtuk - véli a szakember. A szervezet most készít egy felmérést arról, hogy a Hevesben működő gyógyszertárak gazdasági mutatói hogyan alakultak: mennyi volt a veszteséges vagy nyereséges egység. Ma egyébként elegendő tőkével szinte bárki, bárhol alapíthat patikát, csupán egy gyakorlattal rendelkező gyógyszerésszel kell társulnia, akinek egyszázalékos tulajdonrésszel is kell bírnia a vállalkozásban. Ráadásul az ötezer lakosonkénti kvótát sem követelik már meg. Hamis gyógyszerek, biztonságos patikák A gyógyszerhamisítás világszerte egyre komolyabb probléma és üzlet. Hazánk még nem tartozik a fertőzött államok közé, ám ma már nálunk is előfordul, hogy piacokon, fittnessklubokban, valamint az internetes kereskedelemben hamis tablettákat, gyógykészítménye- ket árusítanak. S még az a jobbik eset, ha ezek teljesen hatástalanok, s nem egyenesen mérgezőek, veszélyesek. Előfordult már ilyen hormonkészítmény, étvágy- csökkentő, de fájdalomcsillapító és inzulin is. Hogy nálunk nem találkoztak hamisítással, ez annak köszönhető, hogy a fogyasztók nagyrészt patikákban szerzik be a készítményeket. Ez pedig Magyarországon egy zárt rendszer, s így a gyógyszertárakba nem kerülhetnek be hamisítványok. Ugyanakkor, ha interneten rendelünk ilyen árut, nagy kockázatot vállalunk. Lehallgatták a magyar miniszterelnököt OPLATKA egerben Az 1989-es határnyitás az egész ország közös sikere- Gorbacsov, aki utolsó szovjet pártfőtitkárként meghatározó szerepet játszott az akkori eseményekben, rövid személyes találkozásunk alkalmával sajnos nem sok konkrétumot tudott mondani, illetve az egyes részletekre sem emlékezett már pontosan. Kohl, egykori német kancelllár pedig - vélhetően a lapom, a Neue Zürcher Zeitunggal szemben táplált személyes sértettsége, ellenszenve miatt - próbálkozásaimat mereven visz- szautasította - mondta el Egerben Oplatka András, a neves svájci napilap egykori külpolitikai szerkesztője, tudósítója, Kelet- és Közép-Európa szakértője legújabb könyve kapcsán. Ám rajtuk kívül az akkori idők szinte minden még élő szereplőjével, tanújával beszélt, s minden hozzáférhető levéltári iratot elolvasott a svájci-magyar újságíró, író, történész, aki 14 évesen, 1956- ban került Zürichbe. Az idei könyvhétre megjelent äEgy döntés története. Magyar határnyitás 1989. szeptember 11. nulla óra” című kötetének bemutatójára az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban került sor, ahol Szigethy András, a mű szerkesztője, író, egykori egri újságíró faggatta a szerzőt.- Németh Miklós hivatali szobáját lehallgatták, s a miniszterelnöki székben elődje, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára minden lépéséről tudott. A kormányőrség rá is bukkant a poloskákra, ám Németh nem távolíttatta el őket, inkább dezin- formálásra használta, s ha valamit bizalmasan akart megtanácskozni, akkor lement a Duna-partra - jegyezte meg a szerző. Az 1989-es határnyitás ügyébe ugyanakkor a pártnak, s a Szovjetuniónak már nem volt sok beleszólása. - Senkitől nem kellett engedélyt kérni. Az események irányítását a nemzetközi helyzet lehetőségeire ráérezve a magyar kormány vette át, ezt a vasfüggöny lebontása, de még inkább a szeptemberi határnyitás, a NDK állampolgárok kiengedése bizonyítja. Mindez történelmi lépés volt, az egész ország sikere, melynek következményeit azonban senki sem látta előre. Ha személyeket kell megneveznem, akkor Németh Miklós miniszterelnököt, Horváth István belügyminisztert és Horn Gyulát említeném. De ott vannak a háttérben az ellenzéki mozgalmak is, hiszen alig egy év múlva szabad választásokra került sor - hangsúlyozza a szerző Kohl azon kijelentése kapcsán, miszerint a berlini falból az első téglát a magyar határnyitás verte ki. ■ K. J. ■ A határnyitásra már senkitől nem kellett engedélyt kérni. m. Akció. A TV Eger idén 5. alkalommal szervezett a donorok világnapjához kapcsolódva nagyszabású élő műsort. A nézők megtudhatták, nyáron mennyire fontos, hogy elegendő vér álljon rendelkezésre és ne csökkenjen a biztonságos szint alá az országos készlet. Az akció során százhúsz donor jelent meg a szerkesztőség udvarán felállított sátrakban, köztük olyanok is, akik első alkalommal adtak vért.
