Heves Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-20 / 143. szám

3 2008. JÚNIUS 20., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Az elvált apák küzdelme gyermekelhelyezés A férfiak is alkalmasak a kicsik nevelésére A válás után az apák sokszor kilátástalan küzdelmet folytatnak a szülői felügyeleti jogok megszerzéséért. Ez a tendencia alig változott az elmúlt években Magyarországon. Képünk illusztráció. TÍSZa-tÓ SZÚNYOGIRTÁS Június 24-én, 25-én és 26-án, keddtől csütörtökig - kedvezőtlen időjá­rás esetén június 27-én, 28-án és 29-én, péntektől vasárnapig - légi kémiai szúnyogirtás lesz a kora esti órákban a Tisza-tó térségében, Kisköre, Pély, Sa­rud, Tiszanána, Újlőrincfalva és Poroszló területén. Az alkalma­zott szer emberre és melegvérű állatokra veszélytelen, a méhek- re viszont veszélyes. Eger RÉGI REND Befejeződött a felnémeti városrészben az autó­busz-megállóhelyek felújítása. A záró ütemben a Kovács Jakab út 35. (belváros felé) elnevezé­sű megállóhely készült el, ame­lyet mától vehetnek igénybe az utasok és az autóbuszok. Nova] RENDEZVÉNY Szombaton délután három órától a kézilab­dapályán kerékpáros ügyességi versenyre hívják az iskolásokat az Egri Rendőrkapitányság munkatársainak közreműködé­sével. Ezt követően szórakozta­tó bemutatókat, előadásokat láthat a közönség, este kilenc­től pedig szabadtéri bálban mu­lathatnak a falu lakói. Pontban éjfélkor Szent Iván-éji tűzugrás és tűztánc lesz. Gyöngyös nyár Ma délután öt órakor a belvárosban dobosok felvonulásával kezdődik a 13. Szevasz Nyár! programsorozat. A tehetséges gyöngyösi zené­szek bemutatkozása után tánc­csoportok és akusztikus hang­szerek hozzák majd lázba a kö­zönséget immár a felújított strandon. Ézt követően este nyolctól musicaldallamok, majd Csézy, valamint Josh és Jutta szórakoztatja a közönséget. Eger HELYESEN Csütörtöki szá­munkban írtunk az Andrássy György Közgazdasági Szakkö­zépiskola sikeres diáklányairól. A Langwest tehetségkutató ver­senyen, majd az Implom József helyesírási verseny döntőjében kiválóan szereplő tanuló neve helyesen Borza Lilla. A tévedé­sért elnézést kérünk. Kát KIÁLLÍTÁS A településen, a Rózsa u. 9. szám alatti kiállí­tóteremben június 25-én, szer­dán délután öt órától látható Bíró Edit amatőr festő és Sovágó Csaba naiv grafikus tárlata. A kiállítást Fehér Klára alpolgármester és Morvái Já­nos kulturális bizottsági elnök nyitja meg. Miközben hazánkban egyre kevesebben kötnek házasságot, ma minden harmadik házasság válás­sal végződik. A harcban csak vesztesek vannak. Barta Katalin A huszonnyolc éves K. Tamás lassan egy éve vívja kilátástalan­nak tűnő harcát. Története akár szokványosnak is mondható. Szerelem, házasság, két egész­séges gyermek. Hat évig tartott a közös szárnyalás, az építkezés, eddig tartott a holtomiglan-holto- diglan eskü érvényessége. Már úgy tűnt, a legjobb úton vannak, amikor hirtelen borulni kezdett minden, ami addig biztosnak lát­szott. A feleség házasságuk ellapo- sodására panaszkodott, egyre több kibúvót keresett a közös programok alól, és egyre több fals történetet eszelt ki kimara- dozásai miatt. A szerelmes em­ber azonban nem képes sokáig trükközni, előbb-utóbb színt kell vallania, magának és esetünk­ben a megcsalt férjének is. A vá­lás gyorsan lezajlott, a harc azon­ban csak ekkor kezdődött el iga­zán, mégpedig a gyerekekért. Ta­más nem egy vesztes típus, kü­lönösen ha a számára legfonto­sabb dologért kell küzdenie: gyermekei boldogságáért. Az el­múlt időszakról így vall:- Szeretném, ha a bíróság ná­lam helyezné el a kicsiket, mert úgy érzem, jelenleg én tudok na­gyobb biztonságot nyújtani ne­kik, mind érzelmileg, mind anyagilag. A keresetet a jogi kép­viselőmmel benyújtottuk, s az­óta úgy érzem magam, mint egy hintában. A volt nejem hallani sem akar arról, hogy lemondjon a gyerekekről, ezért a bíróság egyre-másra kéri a szakértői vé­leményeket. Miskolcon egy ki­rendelt gyermekpszichológus egyértelműen az én pártomra állt, azonban a feleségem ebbe nem törődött bele, így hamaro­san Pesten kötöttünk ki, ahol mindannyiunkat újabb tesztek­nek vetettek alá. Itt az anyát lát­ták alkalmasabbnak a kicsik to­vábbi nevelésére. Jelenleg ott tar­tunk, hogy a két szakembert is beidézik a következő tárgyalás­ra, hogy ütköztessék álláspontja­ikat. Néha úgy érzem, feladom az egészet, de tartok attól, hogy később nem tudnék a gyerekeim szemébe nézni. Azért kérem, hogy írjon a témáról, mert a szű- kebb környezetemben nem én vagyok az egyetlen elvált apa, aki szélmalomharcot vív. Jó vol­na, ha mindenki megértené és elfogadná: az apák ugyanannyi­ra jogosultak a gyermekek ne­velésére, mint a nők - összegzi mondandóját a férfi. az elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete azzal a céllal ala­kult meg, hogy támaszt és se­gítséget nyújtson az elvált apáknak, és olyan kiegyensú­lyozottabb családjogi törvény elfogadását valósítsa meg, amely egyenlőbben kezeli az anya és az apa jogait a válás után. Az egyesület úgy véli: A kérdés innentől kezdve az, hogy a bíróságnak milyen körül­ményeket van lehetősége figye­lembe venni ahhoz, hogy eldönt­hesse, melyik szülő tudja jobban ellátni a gyermek nevelését. Mi­vel közvetlen bizonyítékokkal nem rendelkeznek, a döntéskor a felek személyes előadására, a tanúk vallomásaira, vagy éppen az óvónők vagy a pedagógusok, szükség esetén a pszichológusok lenne mit csiszolni a jelenlegi törvényen, kezdve a láthatási idő növelésétől a tartásdíj mér­tékéig, mely véleményük sze­rint olyan mértékű is lehet, amely lehetetlenné teszi az apák életének újrakezdését. Honlapjukon olvasható az El­vált Apák Kiskátéja is, amely támaszt jelenthet a bajban. véleményére hagyatkozhatnak. Tény: a harcba induló apák közül sokan úgy érzik, hogy a bíróság az esetek túlnyomó többségében az anyáknak kedvez, miközben elfelejtik, hogy az apák ugyan­olyan esélyekkel indulnak a gyermekért folytatott küzdelem­ben. A szakemberek is tisztában vannak azzal, hogy a gyermek egészséges fejlődéséhez hozzá­tartozik mind az apai, mind az anyai minták megismerése. En­nek hiánya komoly lelki sérülé­seket és fejlődésbeli gondokat okozhat, ezért a bíróságok lehe­tőséget adnak a másik félnek a kapcsolattartásra. A helyzet azonban visszás, hiszen az elvált felek viszonya bármikor elmér­gesedhet annyira, hogy például a láthatási jogot a tartásdíj fize­tésétől teszik függővé. Ez ahhoz is vezethet, hogy a magára ma­radt fél (többnyire az apák) éle­te ellehetetlenül a válás után. Ha bezárul a krétakör kié A gyermek? Ezt kellene eldöntenie a bíróságnak, amikor az elvált szülők gyermekelhelyezési pert in­dítanak. A gyakorlat azon­ban hazánkban ma is az, hogy az esetek nyolcvan-ki- lencven százalékában az anyának ítéli a bíró a gyer­meket. Az általános hivatko­zás szerint azért, mert ér­zelmileg az anyához áll kö­zelebb a kicsi, rossz nyelvek szerint pedig azért, mert az ilyen ügyek túlnyomó részé­ben női bíró dönt. kétségtelen tény. hogy az apa javára ritkán ítélnek az anya alkalmatlanságára hi­vatkozva, s azok az apák, akik e tendencia ellenére mégis harcba szállnak, meg­lehetősen kevés eséllyel vív­ják meg csatájukat. E küzde­lemben sokan a Kaukázusi krétakörről szóló tanmese ta­nulságait is hajlamosak elfe­ledni, miszerint a gyermekét igazán szerető szülő nem ké­pes fájdalmat okozni kicsi­nyének, és inkább elengedi a kezét, minthogy kitépje a karját az érte folyó viaskodás közben. Nálunk gyakori, hogy végleg bezárul a kör, s abból nincs menekvés se szülőnek, se gyereknek. ELGONDOLKODTATÓ az ÍS, hogy az Elvált Apák Érdek- védelmi Egyesületének fel­mérése szerint az USA-ban és Nyugat-Európában a vá­lás után csaknem kétszer annyi időt tölthetnek az apák gyermekeikkel, mint Kelet-Közép-Európában, s a tartásdíj sem teszi olyan le­hetetlenné az újrakezdést, mint hazánkban. A LEGFONTOSABB kérdés mégis az: kié a gyermek? Erre csak egy elfogadható választ ismerek: az istené, akit a szülők csupán aján­dékul kaptak. Érdemes len­ne ezt a régi bölcseletet a perben-haragban álló felek­nek is végiggondolniuk. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Érdekvédelmi egyesületet alapítottak Szó sem volt próbaidőről a körjegyző kinevezésekor Jegygyűrűt leltek Dobó dolmányában régészet A kutatás bizonyította, hogy meglelték a várvédő nyughelyét Peterkéné dr. Farkas Andrea, a heréd-nagykökényesi körjegy­ző szerint Sárosi Károly lőrinci alpolgármester nem a tények­nek megfelelően állította, hogy tavaly próbaidővel nevezték ki őt jelenlegi megbízatásába. Tá­jékoztatása szerint határozatlan időtartamra, próbaidő kikötése nélkül került a beosztásba, mi­vel Petőfibánya jegyzőjeként, ak­kori közszolgálati jogviszonya idején nyújtotta be pályázatát. A törvények szerint így az áthelye­zés szabályait kellett alkalmaz­ni. Ez esetben viszont a próbaidő fogalmilag kizárt.- A lőrinci alpolgármester te­lefonon egyeztetett a herédi pol­gármesterrel egy más ügyben, s utóbbi az említettekre vonatkozó kérdésre a fentieket válaszolta neki. Nem tudjuk, miért tett köz­zé ezzel ellentétes információt - mondta dr. Farkas Andrea. Sárosi Károly korábban a lő­rinci jegyző menesztése kap­csán jelentette ki a kifogásolta- kat. Akkor azt nyilatkozta:- Három hónap telt el azóta, hogy próbaidővel kineveztük dr. Hegedűs Andrást jegyzővé, de hivatalos helyekről azóta sem ér­kezett semmiféle visszajelzés, hogy mindez aggályos lenne. Ta­valy ugyancsak próbaidővel ne­vezték ki a heréd-nagykö­kényesi körjegyzőt, s ezzel kap­csolatban sem élt kifogással a közigazgatási hivatal. ■ Folytatás az 1. oldalról Embertani, orvostani módsze­rekkel jól körülírható, hogy akit a templom szentélyének főhe­lyén megtaláltak, az Dobó István.- Dolmányának zsebében ta­láltunk egy lila köves arany női gyűrűt - avat be a részletekbe a régész. - Valószínű, hogy ez- a feleségéé, Sulyok Sáráé lehetett. Abban az időben szokás volt, hogy az eljegyzéskor kapott gyű­rűt az özvegy az elhunyttal együtt eltemettetí. Éodor László kijelentette: tény, hogy a szentély a Dobó-család nyughelye. Az ékszerek is arra utalnak, hogy XVI. századi a sír. A csontok a betegségekre is utal­Dobó síremlékének fedlapja Egerben. Nyughelye Dobóruszkán található. tak, például a köszvényre, amitől a várvédő szenvedett, s a kopo­nyáján is megtalálták a jellegze­tes csontbetegségére utaló nyo­mot. Dobó István Szerednyén, birtokai egyikén halt meg. Meg­keseredett öregember volt, túl a börtönön, a felségsértési pere­ken. Feltehetően nem volt pom­pázatos temetése. Ezért is pró­bált utóbb a fia díszes síremléket emeltetni, mint a többi főúrnak annak idején. Ennek a síremlék­nek a fedlapja látható Egerben. Dobó István 70-72 évesen halt meg. A felesége akkor 60 év kö­rüli lehetett. Nyilván anyagi meg­fontolásból és a biztonság miatt újra férjhez ment. Ez szokás volt, nemcsak Dobóéknál. ■ N. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents