Heves Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-04 / 79. szám
Támogatások: a falugazdászok alkalmazkodnak a termelőkhöz E hét elejétől a falugazdászok és a kamarai tanácsadók - az időpontok egyeztetése után - több mint nyolcezer-hatszáz megyei mezőgazdasági termelő részére készítik el a területalapú támogatás, valamint az ehhez kapcsolódó jogcímek utáni „elektronikus” kérelmet. Az interneten keresztül történő benyújtást lehetővé tevő jogszabály azonban az ígéretek ellenére még nem jelent meg, így a dokumentumok véglegesítése és beküldése csak később lehetséges. Román Antal, a Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal földművelésügyi igazgatóhelyettesének tájékoztatása szerint a falugazdászok a termelőkhöz alkalmazkodva, nyújtott műszakban, a falugazdász körzetközpontban készítik majd el a kérelmeket. Egy-egy településre, ahol az internet-elérés biztosított, ki is „költöznek” az elkövetkezendő másfél hónap folyamán a gyors és hatékony ügyintézés érdekében. Ismeretes: május tizenötödikéig a helyesen kitöltött elektronikus kérelmeknek be kell érkezniük a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalba. Mivel azonban a következő hónapban több munkaszüneti nap is lesz, érdemes mihamarabb időpontot egyeztetni a kérelem kitöltésében segítséget nyújtó szakemberekkel. ■ 2 A reneszánsz kort elevenítették fel a gyerekek A reneszánsz év tiszteletére rendeztek mesemondó versenyt Gyöngyösorosziban. A nemrégiben megtartott megmérettetésen 13 óvodás és húsz általános iskolai tanuló vett részt. Az óvodások közül Dudás Réka, Besze Orsolya és Rácz János nyerték el a zsűri tetszését. Az iskolásoknál az alsó tagozatosok között Baksa Flóra végzett az első helyen, míg Baranyi Evelin második, Tóth Melissza pedig harmadik lett. A felső tagozatosoknál Kovács Letícia előzte meg Csendes Klaudiát és Baranyi Zsófiát. A nyertesek jutalmazásához a helyi cigány kisebbségi önkormányzat és a Jó Pásztor Nővérek közössége is hozzájárult. ■ MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 4., PÉNTEK Koncepció nélküli kisiskolák oktatásügy Továbbra sem tudni, mi lesz a társulni nem képes intézmények sorsa Egyelőre úgy tűnik, csupán civil összefogás létezik a kisiskolák megmentéséért, központi koncepció továbbra sincs. Szuromi Rita Lassan a tanítási év finisébe érünk, ám azoknak a kisiskoláknak, amelyek tavaly nem tudtak társulni, továbbra is bizonytalan a jövőjük. A dél-hevesi térségben ilyen például a többszörösen hátrányos helyzetű Tarnabod és Tarnazsadány iskolája. De olyan stabil, kiegyensúlyozott és jó feltételek közt dolgozó oktatási intézmény sincs biztonságban, mint a tenki. Török Margit polgármester, a Magyar Faluszövetség alelnöke, oktatáspolitikus az elmúlt hónapokban több szakmai fórumon is részt vett, ahol a falusi iskolák megmentéséről, sorsáról volt szó. Szerinte a kép nem tisztul, alapfogalmak hiányoznak a rendszerből: többek között a mai napig nem definiálta senki, mit jelent a „kisiskola” megnevezés, mint ahogy arra sem kaptak az érintettek választ, mi lesz szeptembertől azokkal az oktatási intézményekkel, amelyek eddig partner hiányában nem tudtak társulni.- Az elmúlt hónapban széles körű társadalmi összefogással, a Magyar Faluszövetség, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének támogatásával indult figyelemfelhívó kampány a kisiskolák megmentéséért - foglalta össze a történteket Török Margit. - A téma súlyát mutatja, hogy a Parlamentben Szili Katalin házelnök jelenlétében zajlott a megbeszélés. A kistelepülések iskoláit gyakran érte az a vád, hogy nem nyújtanak versenyképest tudást a városi iskolákkal szemben. De kérdem: a magyar szürkeállomány hány százaléka kezdte pályafutását falusi iskolákban? Hány kutató, tudós, akadémista tanulta az alapokat falusi iskolában? A vád, hogy a kisiskolák nem versenyképesek, nem állja meg a helyét. Az ország gerincét továbbra is a vidék alkotja, s most ezeket a képzőhelyeket akarják ellehetetleníteni. Rámutatott: a mai napig nagyon sok a megválaszolatlan kérdés. Eddig senki sem mondt ? í’csiís , ;4 %%>, pt ■ T-~. /< V-:'i J ' TL í<-t Tff ’Ä f Senki sem mondta meg eddig, mitől is kisiskola egy iskola. Az átányi tanintézményben van elég gyerek, mégis társulásban gondolkodnak. ta meg, mekkora létszámtól kisiskola egy iskola? Azzal ugyan egyetértenek, hogy a 10-12 tanulót számláló alsó tagozatok valóban nagy terhet rónak a költségvetésre. De vajon mitől kisiskola a tenki, ahová jelenleg 154 tanuló jár? Ez utóbbi a törvény betűi szerint annyira kevés, hogy az iskola működését tízmillió forinttal kell kiegészítenie a település önkormányzatának, ráadásul a tanárok önként mondtak le a minőségi pótlék felvételéről a gazdasági stabilitás érdekében.- A pedagógusoktól minőségi munkát várunk nagyon kevés fizetésért, miközben a másik oldalon anyagi áldozatok meghozatalára kényszeríti őket a mostani helyzet - magyarázta a polgármester. - Holott a rendszerben ott van a pénz, épp csak észszerűden a felhasználása. Iskolabuszra, amennyiben egy tanintézmény vállalja az önállóság feladását és a gyerekek utaztatását, lehet kérni pénzt. A csoportfinanszírozás alapján viszont az alacsony osztálylétszám tartha- taüan. De mondok egy másik példát. Ha papíron egy iskola társulási szerződést ír alá, 45 ezer forint támogatásra jogosult gyerekenként. Ha többcélú kistérséSok településen még nem tudtak összefogni tavaly tavasszal és nyáron több dél-hevesi település is társult: Erk Visznekkel, Tamaörs Boconáddal, Tamaszentmik- lós Kiskörével, Hevesvezekény Hevessel, Pély Jászkisérrel. Ám több, főként a kisebbséghez tartozó gyerekeket oktató iskola nem talált partnert, de az önállóságukat eddig megőrizni képes nagyobb iskolákat is gazdasági kényszer szorítja. Erdőtelken, Tiszanánán és Átányban is elégséges a gyermeklétszám, a finanszírozás rendszere mégis nagyon komoly dilemma elé állítja a polgármestereket, önkormányzati képviselőket. Bíztak a kistérségi oktatási hálózat megalakításában, ám ennek létrejöttére nincs esély. gén keresztül működted a tanintézményt, akkor több mint 60 ezer forint igényelhető tanulónként. Az utazó gyermekek után pedig 50 ezer forintnyi összeg kérhető. Vagyis a rendszerben van pénz, épp csak nem a helyben tanítást segíti, hanem az összevonásokat és a gyerekek utaztatását. Török Margit arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak a koncepció hiányzik, de rendkívül nagy hibák is találhatók az oktatási rendszerben. Negyedik osztályban még elég a 17 tanuló, ötödikben a minimumfeltétel a 25. Vajon egy esztendő alad hogyan tud egy iskola nyolc új ötödikest produkálni?- Egy szakmai fórumon épp ezzel kapcsolatban hangzott el - folytada -, milyen nagy kár, hogy nem születnek gyerekek ötödik osztályosán, hiszen akkor ez a számbeli különbség áthidalható lenne. A térségben több iskolának is szerencséje volt, s tavaly társulni tudod. Mi is próbálkoztunk Hevessel, ám ez nem sikerült. Mivel arra semmilyen esélyt nem látok, hogy a kistérségi oktatási központ megalakul, ezért egy mikrorégió Iskolabusz helyett miért nem az oktatómunkát támogatják? lédehozásán gondolkodunk. Tenk, Átány és Hevesvezekény vezetése ült össze átbeszélni a lehetőségeket, illetve később Erdőtelek is jelezte: csatiakoznának a kezdeményezésünkhöz. Az elképzelések szerint ennek a mikrorégi- ónak az oktatási központja a tenki iskola lenne. Amennyiben ez az út nem lesz járható, akkor minden település ismét magára marad. Azok a falvak, amelyek nem mondanak le az iskoláikról, csak előre tudnak menekülni, vagyis mindent megtesznek majd azért, hogy minél több fiatal szülő és gyermeke telepedjen le az ő településükön. Mi mindenesedé felkértük a Heves Megyei Pedagógiai Intézetet, készítsen egy tanulmányt a mikrorégiós oktatási rendszer működéséről, melynek a csúcsszerve a tenki iskola lenne. Ennek, illetve a következő időszak központi elképzeléseinek a függvényében döntünk majd a hogyan továbbról. A polgármester hangsúlyozta: az elmúlt évtizedekben a magyarokat képességeikről ismerte a világ, ami a kistelepülések iskoláinak is köszönhető volt. Ennek tükrében nem érthető, miért törekszenek mindenáron arra, hogy a vidéki iskolák ajtóira lakat kerüljön. Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint van-e létjogosultságuk a kisiskoláknak? veres sándorné, Egerbakta- Nálunk már csak az első hat osztállyal működik az iskola, így mintegy száz gyerek Egerbe jár tanulni. Esetünkben talán jobb megoldás lenne az oktatás körzetesítése, hiszen óriási terhet jelent a falu költségvetésének az iskola fenntartása. Persze, ahol van megtartóereje az iskolának, ott nem szabad bezárni. sípos gyuláné, Szentdomonkos- A mi településünkön már bezárták az iskolát, igaz, amíg működött, addig is csak az alsó tagozatba jártak a gyerekek. Nem tartom jó megoldásnak a kisiskolák bezárását, mert a diákoknak így nagyon sokat kell utazniuk. Emellett nem hogy nem gyarapszik a lakosság, a legtöbb fiatal el is költözik. ZSIGERNÉ MAYER ZSUZSANNA, Hatvan- A kisiskolák bezárását főleg pénzügyi okokkal magyarázzák, de szerintem ez nem helyes szemlélet A fejlettebb országok nálunk több pénzt fordítanak oktatásra, és ez hosszú távon kamatozik is számukra. Nem jó, ha a gyerekeink jövője politikai vagy gazdasági kérdéssé válik. JENESNÉ VÁCZI SZILVIA, Hatvan- A kisiskolákra igenis szükség van. Általános tapasztalat, hogy azokból a falvakból, ahonnan elmennek tanulni a gyerekek, követik őket a szüleik is. Ez pedig a községek jövő jét, létét fenyegeti, akár az elsorvadásukhoz is vezethet. A folyamatot mindenképpen meg kellene állítani, amíg nem késő. A mézárakról tájékozódik az egri egyesület tagsága Az Egri Méhész Műhely Egyesület legutóbbi közgyűlésén tisztújítást is tartottak. A hatiagú vezetőség élére - a leköszönő Szdancsik Zsigmond helyére - Bíró Péter fiatal agrárszakembert, míg titkárává Simon Gabriellát választották. A felügyelőbizottság elnöke Tóth József, tagjai Somogyi Józsefné és Grandt Ella lettek. A műszaki felelősi státust pedig Kontuly Pál tölti be a jövőben. A megfiatalodott és női tagokkal bővült grémium tagjai valamennyien elismert, konténeres méhészkedéssel foglalkozó szakemberek. Megtudtuk: az egyesület e hét végén, szombaton délelőtt fél tíztől tartja soron következő összejövetelét a megyeszékhelyen, a Pozsonyi úti Kereskedelmi és Vendéglátó Szakiskola épületében. A tanácskozáson ezútial Wild János méznagykereskedő tájékoztatja a hallgatóságot a mézárak alakulásáról. Ezt követően Bíró Péter az Országos Méhész Műhely Egyesület (OMME) legutóbbi közgyűléséről tart előadást, majd néhány, országos szinten is nagyra tartod bemutató méhészedéi ismerkedhetnek meg a résztvevők. A fórumon ez- údal jelen lesznek az OMME Heves Megyei Szervezetének tagjai is, akikkel a további szorosabb szakmai együttműködésről is egyeztetnek. ■ «
