Heves Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-30 / 101. szám

5 2008. ÁPRILIS 30., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE Arany László előtt tisztelegtek a megyebeli kis meseírók A Tarnamérai Általános Iskolá­ban tizenötödször rendezték meg az Arany László Megyei Me­seíró Versenyt a Pedagógiai és Közművelődési Intézmény tá­mogatásával. A megye kilenc iskolájából - Egerből, két hatvani iskolából, Kompokról, Visontáról, Gyön­gyöspatáról, Gyöngyöstarjánból, Domoszlóról és Tarnaméráról - tizennyolc meseíró versenyző ju­tott be a megyei fordulóba. Nekik azután helyben kellett jelesked­niük a mesealkotással. A megnyitó ünnepségen Kas- sáné Dér Gizella igazgató kö­szöntő szavai után Dzvonár Sán­dor, a zsűri elnöke beszélt a me­seírás fontosságáról. Ezután a zeneiskolai növendékek furulya­előadása csendült fel, majd az 5. osztályosok mutatták be a Kiska­kas két krajcárkája című jelene­tet, végül az iskolai néptánccso­portok arattak nagy sikert. A meseíróknak egy csendes te­remben két órájuk volt a mesék megalkotására. A meseírás befejezése után a zsűri tagjai eredményt hirdet­tek. Az első korcsoport helyezett­jei: Fülöp Eszter (Hatvan), Ko­vács Dorottya (Hatvan). Máso­dik korcsoport: Berecz Dorina (Kompolt), Sőregi Vivien (Vison- ta), Rusznyák Cintia (Gyöngyös­pata). Harmadik korcsoport: Valcsák Lilla (Hatvan), Tóth Bence István (Gyöngyöspata), Román Barbara (Hatvan). ■ Ispánná lesz a Hevesi Marci május elsején Hanyományőrző civilnapot ren­deznek május elsején Hevesen. A rendezvényeket Kő Pál szob­rászművész nyitja meg. Ezután mutatkoznak be azok, akik je­lentkeztek a Hevesi Marci-vá- lasztásra, majd kortesbeszédek­kel agitálnak a civil szervezetek a saját Marcijuk mellett. Délben természetesen „Marci- gulyás” várja a látogatókat. Ebéd után ismét színre lépnek a Mar­cik, s megkezdődik a versengés az egy évig viselhető cím elnyeré­séért. A nap csúcspontja a Marci- választás, a győztes ispánná ava­tása és a fogadalomtétel lesz. ■ Hindus néni mézes kenyere múltidéző Nyelveket beszéltek, olvastak, úriasszonyok voltak A fehér falú, földszintes kúria 18 szobát rejtett. A ház előtt lóca, körös-körül fák, virágok, lóistállók, gazdasági épületek. Ez volt egykor a szárazbői Papp- Szász birtok. Szuromi Rita Tavaly ősszel egy Kömlőn élő idős testvérpár idézte fel a le­gendás birtok, Szárazbő múlt­ját. Nem sokkal később keresett meg az egykori nemesi birtokos család, a Papp-Szászok leszár­mazottja: ő még fényképet is őriz a ma már elpusztult uradal­mi birtokról. Bartha István, merthogy ő volt a telefonáló, nem csupán a Papp-Szászok ágán büszkélked­het híres ősökkel. Édesapja a megye utolsó, pártoktól függet­len alispánja volt. Anyai nagy­anyja a Papp-Szászok révén bői birtokos, így István gyermekko­rának nyarait a Kömlő-Átány- Tenk közti uradalmi birtokon töltötte.- íme Szárazbő - mutat egy festményre Bartha István. - Még valamikor Kömlőn Csáti fo­nás festette meg nekem egy fénykép alapján. A fehér, földszintes épület fa­lai vályogból készültek, alakja, formája a későbbi gazdag pa­raszti vagy kulákházakra hajaz. A Papp-Szászok kúriája 18 szo­bás volt. Mindenkinek külön lakrésze volt, középütt hatalmas ebédlő. A szobákat nyitott rend­szerű cserépkályha fűtötte. A hosszúkás épület végében kis ajtó. A házban szolgáló cseléd lakrésze. Körös-körül fák. Ma már csupán az ősi hársfák ár­válkodnak az egykori állami gazdaság által művelt szántó kö­zepén. Bartha István kinyitja a fényképalbumot. Gyakorlott kézzel azonnal a festmény ere­detijéhez, a fényképhez lapoz. Földutak, virágágyások, do­hányparcellák, istállók, pajták, lóitató. S mára csupán a felszán­tott föld őrzi titkait.- Én az öreg házat festettem meg - meséli tovább Bartha Ist­ván. - Ez volt a nagyanyámé, Papp-Szász Máriáé. Ide jöttünk mi gyerekek, főleg nyáron, az aratás időszakában. E ház mö­gött állt a jégverem, amögé épült az ugyancsak rokon Gellén Ész­Bartha István a komlói Csáti Jónással festette meg az egykori szárazbői Papp-Szász kúriát a festményt még ma is őrzi ter háza. Az volt az úgynevezett új kastély. A fénykép hamarosan előke­rül. Egy polgári ház, az 1960-as évek kockaházaihoz hasonló. Az alföldi idillre csupán a bejáratnál kialakított, dúsan futó vadszőlő emlékeztet. Ez a takaros porta pusztult el elsőként. Téglái, hasz­nos építőanyagai miatt pillana­tok alatt szét­hordták. A régi, 150-200 éves öreg épület pár évvel élte túl a modern tégla megjelenését.- A Bárczay- birtok volt az utolsó a sorban - válaszolja készséggel Bartha. - Az első volt a Puky-tanya. Utána következett az iskola. Mindig vénkisasszonyok tanítottak, a Papp-Szászok természetben fi­zettek nekik a tanításért. Aztán jött a Papp-Szász birtok, az öreg kastély, az új kastély, a magtár, volt egy éger- és egy juharerdő, filagória, benne a kertészlak. Pávák is voltak a birtokon. A leg­végén a temető sziléziai és car­rarai márvány emlékekkel. Az út legvégén állt a Bárczay-tanya, vagyis Kindus néni birtoka. Nagymamámmal nyaranta szin­te minden délutánt Kindus né­ninél töltöttünk. (Értsd: Bárczay Elemérné, született báró Schil­ling Vilma.) Mézes-vajas ke­nyérrel kínált. Emlékszem, gyö­nyörű empire bútorai voltak. Kindus néni kö­zepes termetű, kissé molett asz- szony volt, ál­landóan fehér vászonruhát és fehér kalapot vi­selt. Imádta a lo­vakat. Kitűnően értett, írt, olva­sott, levelezett franciául, néme­tül. Ezek az úrasszonyok annyi­ra bírták a nyelvet, hogy nagy­mamám még 95 éves korában is franciát fordított magyarra. De főzni nem tudtak. Még egy teát sem. Nem voltak igényesek.- Ezt hogyan értsem? - vetem közbe csodálkozva.- Hát ne úgy, ahogy manap­ság. Őket nem érdekelték a világ dolgai, mint a főzés, a háztartás. Gyönyörűen festettek, nyelveket beszéltek, rengeteget olvastak, jegyzeteltek, verseltek. Őket nem lehetett kihozni napi bajok­kal a béketűrésből. Semmiből sem csináltak problémát, csak az irodalomnak éltek. Ezért él­tek sokáig. S talán ez is lett a baj. Egyre kevesebb férfi volt a birtokon, az asszonyok meg nem értettek a gazdálkodáshoz. Az utolsó hónapokban már egy­re több szó esett a megélhetés­ről. Kellett volna a férfikéz. Déd­nagymamám, Péchy Katalin gyönyörűen festett üvegtányéro­kat - egy valóban ízléses kerá­mia felé mutat a vitrinben -, fa­ragott is, és tényleg rendkívüli volt a műveltsége.- A nagymamámnak 19öl­ben kellett elhagyni a birtokot - mesél tovább. - A szárazbői birtokrészt a kárpótláskor visz- szakaptam. Akkorra már elvit­ték a márványsírokat, fakeresz­tet állíttattam oda, ahol az őse­im nyugszanak. Az út mellett még láttam a 150 éves nárci­szokat. Ezeket még egykor nagyanyám ültette. ■ „Nekünk egy nagyon értékes könyvtárunk volt, azt vitték el első­ként. Egyes darabjait a sárba dobták, azon jártak az emberek.” Iskolai verseny a költészet szépségéért tárnáméra Az általános is­kola alsó tagozata házi vers­mondó versenyen vett részt a közelmúltban. Az 1-2. osztá­lyos korcsoport helyezettjei: Varga Borbála, Nagy Anna, Zombori Dzsenifer. Különdí­jas lett Dobi Réka és Antal Soma. A 3-4. osztályos kor­csoport győztesei: luhász Ka­ta, Ragó Bianka, Poczók Ber­nadett. A tanulók a hevesi versmondó versenyen is szé­pen szerepeltek: Sárközi Ré­ka második, Nagy Jázmin harmadik helyezést ért el. Népmeséket adtak elő a legkisebbek erdőtelek A helyi községi könyvtárban szervezték meg a közelmúltban a III. Népmesemondó Találkozót a környék óvodásai számára. Nyolc óvodából 25 gyermek nevezett be a megméretésre. A zsűri tagjai könyvjutal­makkal díjazták a legszebb, legjobb előadást nyújtó gyer­mekeket. Verseltek a kicsik és a felnőttek is TtszANÁNA Kilencedik alka­lommal rendezték meg a te­lepülés könyvtárában a vers- és prózamondó ver­senyt. Zsíros Simon Mária költőnő szórakoztató irodal­mi összeállítással lepte meg a jelenlévőket, majd gyer­mekek és felnőttek versel­tek. Az iskolásoknál helye­zettek lettek: Seprődi Adél, Kovács Kitti, Vankó Anna­mária, Gacsal Bence, külön­díjasok: Farkas Melinda, Szomora Márk. A felnőttek­nél a sorrend: Verebélyi Gé­za, Újhelyi Lajosné, Vere- bélyiné Gál Ilona és Cser- nák Lajosné. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ KEDD PETERVÁ5ÁRA ►SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÚTÖRTO ( FÜZESABONY PÉNTEK SYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Szuromi Rita Fotó: Lénárt Márton Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromi(« axelspringer.hu Ígéret van, de aszfalt nincs a hevesi utakra Felolvasást tartottak a versünnepen líra Nyugdíjas pedagógus szemezgetett magyar szerzők köteteiből Sokadjára érdeklődött írásban Godó Lajos országgyűlési képvi­selő a minisztérium illetékesei­től, hogy meddig kell még várni a régóta ígért térségbeli útfelújí­tásokra. Az alsóbbrendű utak lassan teljes egészében járhatat­lanok, s ez komolyan akadályoz­za a Tisza-tavi idegenforgalom fellendülését is. Pedig 60 kilomé­ter felújításáról lenne szó. A mi­niszterelnöknek szóló levélben a honatya arról is említést tesz, hogy a poroszlói Ökocentrum projektje is megfeneklett. E két gond csapás a térségre. Ficsor Ádám, a MÉH állam­titkára válaszában azt fejtegette, hogy az Ökocentrum pályázatát továbbfejlesztésre javasolta a zsűri, vagyis még nincs minden veszve. A Regionális Operatív Program (ROP) keretében az idén 80 kilométernyi útszakasz rekonstrukcióját tervezték, amelyben Vámosgyörk egy ki­lométerrel érdekelt, illetve ter­veznek Kisköre és Poroszló kö­zött is egy 10 kilométeres sza­kaszt. A honatya által megneve­zett utak - Heves-Pusztata- skony, Besenyőtelek-Tiszanána, Átány-Kömlő és a pélyi bekötő­út - megérettek a felújításra, ám pénz nincs. A ROP 2009-2013 közötti programjában szerepel még Besenyőtelek és Kömlő kö­zött egy 18 kilométernyi, és Pélynél egy 20 kilométernyi szakasz is. ■ A kiskörei városi könyvtár már évek óta rendszeresen szervez igen színvonalas programokat azért, hogy a kultúrára fogékony lakosság igényeit kielégítsék. A legutóbbi rendezvény alkal­mával is valóban maradandó él­ményben volt részük azoknak, akik április 9-én, a költészet napja tiszteletére rendezett versünnepen részt vettek. A kö­zel másfél órás irodalmi esten Fenyves Györgyné nyugdíjas magyartanár hazai szerzők leg­szebb műveiből tartott előadást. A több éve visszavonultan élő pedagógus még mindig nagy ha­tással tudott lenni a közönségre. Aki hallotta, azonnal késztetést érzett arra, hogy elővegye József Fenyves Györgyné (középen) Irodalmi előadására sokan voltak kíváncsiak Attila, Vas István, Lator László, Wass Albert, Ady Endre, Ka­rinthy Frigyes vagy Illyés Gyu­la egy-egy verseskötetét, és to­vábbolvassa azokat. Az előadás színesítéseként több olyan volt tanítvány és versszerető kiskö­rei szavalata is elhangzott, akik re egykor valóban nagy hatással volt Fenyvesné tanítása, vala­mint az Óv-Lak óvoda kamara­kórusa is megzenésített költe­ményeket adott elő. A nagy sikerű irodalmi estnek természetesen lesz folytatása. A könyvtár következő rendezvé­nyére, egy Kodály-estre várha­tóan május közepén kerül sor - tudtuk meg Patkó Istvánné könyvtárostól. ■ S tí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents