Heves Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-21 / 93. szám

2008. ÁPRILIS 21., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Heves megye kiállítás a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyv­tár Galériájában mától május 3- áig látható az a tárlat, amelyet Nagy Eszter, az egri Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Szakkö­zépiskolája hallgatójának képei­ből állítottak össze. Egei- NYUGAT Az Egri Kulturális és Művészeti Központ irodalmi előadás-sorozatot tart a Bartakovics Béla Művelődési Házban. A százéves Nyugat című folyóiratra emlékezve Ady és a Nyugat első nemzedéke címmel holnap délután öt órától méltat­ják a lap jelentőségét. A beveze­tő előadást dr. Lisztóczki László irodalomtörténész tartja. Hatvan egészségnap Április 26-án, szombaton délelőtt kilenc órától egészségnapot rendeznek a Damjanich János Szakközépis­kola, Szakiskola és Kollégium épületében és parkolójában. Az ingyenes szűrővizsgálatok mellett futófesztivál és véradás is lesz. Eger ELŐADÁS A Híd Keresztény Kulturális Központban szerda es­te fél hattól dr. Tóth Piroska or­vos-misszionárius tart képekkel illusztrált beszámolót Pakisztán­ban, valamint Afrikában végzett szolgálatairól. Húrt TAKARÍTÁS Községszépítő akciót szerveznek szombatra Horton, amelynek keretében meg­tisztítják az utcákat, parkokat az eldobált szeméttől. Az akcióban részt vevőknek zsákokat és gumi­kesztyűt az önkormányzat biztosít. A polgármesteri hivatalban várják azok jelentkezését is, akik az ösz- szegyüjtött hulladékot gépkocsi­jukkal a lerakóba szállítanák. I'f t) rl Pétervására önkormányzat Április 23-án, szerdán 15 órakor tartja következő ülését a város önkormányzatának képviselő­testülete. A napirendek közt sze­repel a település tavalyi költség- vetési beszámolójának megvita­tása, valamint a művelődési ház működési szabályzatának, s az idősek otthona alapító okiratá­nak jóváhagyása. Eger VÉRADÓK A Magyar Vörös- kereszt Heves Megyei Szervezete, valamint az Országos Vérellátó Szolgálat egri területi intézménye április 28-án, hétfőn délután há­rom órakor tartja az Egri diákvér elnevezésű akciójának záró ren­dezvényét. A polgármesteri hivatal dísztermében műsorral köszöntik a véradókat, s díjakat is adnak át. Egy véget nem érő kálvária kiszolgáltatottság Kényszerhelyzetben nem válogat a „kisember” Olvasónk kálváriája nyolc évvel ezelőtt kezdődött, és úgy tűnik, soha nem ér véget. Pedig ő csak dol­gozni szeretett volna. Barta Katalin A zsebbe csúsztatott kiegészítő bér nem számít hivatalos jövedelemnek, hiszen nem fizetnek utána járulékot. Ezzel sokan csak a nyugdíjazáskor szembesülnek. Ekkor azonban már nem lehet mit tenni. Képünk illusztráció. A szerkesztőségünkben felbuk­kanó középkorú hölgy az elmúlt évek során már minden létező hivatalt megjárt, hogy panaszára megoldást találjon. Ám minden­hol süket fülekre lelt, így kötött ki lapunknál, mondván: saját kál­váriájából a nyilvánosság segít­ségével talán mások is okulnak. Panaszosunk munkahelye 2000-ben szűnt meg, így kényte­len volt új munka után nézni. Egy egri nagykereskedelmi vál­lalatnál alkalmazták, ahol rög­tön közölték: a cég nem tudja vállalni az előző munkahelyén kapott jövedelme hivatalos, brut­tó összegének jelentését és an­nak járulékait megfizetni.- Nem volt sok választásom - magyarázza a nő. - A gyermeke­im tanultak, a rezsit, a hiteleket törlesztenem kellett valamiből, így aztán vállaltam a feltételeket, vesztemre... Időközben a házi­pénztárból a vezetők kivettek egy nagyobb összeget, amiről többször is kértem bizonylatot a könyvelés egyezősége miatt, ám nem kaptam. Nem sokkal ké­sőbb betörtek a cég­hez és elvitték a le­mezszekrényben lé­vő pénzt, amiért en­gem vontak felelős­ségre. Ezután az adórendőrség névte­len bejelentés alap­ján vizsgálatot folytatott bizonyos számlázatlan szállítólevelek ügyében. Ekkor a vezetőknek vá­ratlanul sürgős dolguk akadt, így a céghez való lojalitásom miatt én próbáltam magyarázkodni, azaz hazudni. Kár volt. Egy hó­nap múlva közölték velem, hogy mivel nem tettem semmit az el­lopott pénz megkerüléséért, pe­dig tudomásom szerint ez a rend­őrség dolga, szedhetem a sátorfá­mat, mert új embert találtak he­lyettem. Behívattak az irodába és elém raktak egy felmondást, egy titoktartási nyilatkozatot, majd felajánlották, hogy távozzak kö­zös megegyezéssel. Mint mondja, ekkor kellett volna a munkaügyi bírósághoz fordulnia, ám nem tette, mivel hosszan tartó betegsége miatt munkaképtelenné vált. 2004-től rokkantnyugdíjas: a sok tanulás és munka mind hiába­való volt, mivel a nyugdíját az ala­csony hivatalos bruttó bér után ál­lapították meg. A Munkaügyi Minisztériumnál azzal vigasztalták, hogy megér­tik, a nyugdíjbiztosítási igazga­A szükség nagy úr panaszosunk nagyon szeret­né, ha sok ember az ügy mel­lé állna, a foglalkoztatás tisz­taságáért felelős emberek megtalálnák a hatékony ellen­őrzés módját, és nem egymás­ra mutogatnának, ha a dolgo­zó a jogairól kérdezi őket. Sze­rencsés lenne az is, ha a tör­vényesen alkalmazottak nem bélyegeznék meg a kényszer- helyzetben lévő embertársai­kat. Szerinte bárki kerülhet tóságnál pedig közölték, hogy csak akkor lehet a nyugdíjat új­raszámolni, ha papírokkal tud­ja bizonyítani, hogy zsebből fi­zették. Utólag tudta meg, hogy a munkatársak nyilatkozata csak a szolgálati idő igazolására ele­gendő. Az APEH-nál arról vilá­gosították fel, hogy csak akkor tudnak az üggyel foglalkozni, ha kézzelfogható bizonyítékai van­nak. Hozzátették azonban: ő ma­ga is csaló, amiért a munkát ilyen feltételekkel elvállalta. Az olyan kiszolgáltatott helyzet­be, amikor kénytelen elfogad­ni a rossz kompromisszumo­kat is, mert azt gondolja, hogy dolgozni feketén még mindig tisztességesebb, mint dologtalanul segélyekből élni. ügyészségen is próbálkozott, ahol azt javasolták, hogy tegyen a rendőrségen feljelentést, bár ha nincs bizonyítéka, könnyen ő ütheti meg a bokáját... Eddig a történet, amely sok hasonló módon foglalkoztatott embernek is tanulságul szolgál­hat. A szürke- és feketegazdaság­ban alkalmazottak olyan csap­dába kerülhetnek, amelynek kö­vetkezményeivel ma még keve­sen számolnak. Nemrégiben egy nyugdíjreformmal kapcsolatos fórumon hangzott el, hogy jelen­leg hazánkban másfél-kétmillió embert alkalmaznak minimál­béren, a többi pénzt zsebbe csúsztatják a foglalkoztatóik. En­nek egyenes következménye, hogy minimális befizetett járulé­kaik miatt nevetségesen ala­csony nyugdíjra lesznek jogosul­tak, ha megérik. Fenti esetünk­ben ennél is nagyobb a gond, hi­szen panaszosunk viszonylag fi­atalon vált munkaképtelenné, s mivel a feketén szerzett jövedel­met nem ismerik el sehol, mini­mális nyugdíjra jogosult, miköz­ben kiadásai tetemesek. ■ Másfél-két mil­lió embert alkal­maznak mini­málbéren, a töb­bi pénzt zsebbe csúsztatják. SZALAY ZOLTÁN Kitörési pont a drogfronton A KÁBÍTÓSZER-HASZNÁLAT számos felmérés szerint fo­kozódik hazánkban. Már gyerekeket is próbálnak „beetetni” a terjesztők. A ti­nédzserek körében pedig ugrásszerűen nő a hódító szereket kipróbálok száma, de sajnos az azokkal rend­szeresen élőké is. A kábítószerrel összefüggő költségvetési kiadásaink 2005-ben 9,5-10,7 milliárd forintot tettek ki, az összes kiadás 0,11 százalékát. Bel­giumban ez az arány 0,14, Finnországban 0,36, Hollan­diában 0,96 százalék volt. Magyarországon ezen ősz- szeg háromnegyedét fordí­tották a büntető igazságszol­gáltatásra, s csak negyedét az egészségügyi, szociális teendőkre. Az említett álla­mokban pont fordított a pénzfelhasználás... az igazság az. hogy inkább a gyökerénél kellene kezelni a problémát. A megoldásban - hogy megállítható, sőt visz- szaszorítható legyen a kábí­tózás - hasznos lenne per­sze, ha az egészségügyi meg­előzés, a jóval szélesebb kö­rű, új módszerű felvilágosí­tás - sok szülőnek fogalma sincs a tünetekről -, illetve az utógondozás kapna többet az államkasszából, mint a büntetőjogi procedúra. Ám a legtöbb az állampolgárok hozzáállásán múlik. ANNAK A SZEMLÉLETNEK az általánossá válásán, hogy magunk is sokat tehetünk, ha el akarjuk kerülni utóda­ink drogfüggőségének terje­dését. Például ahogy minap Füzesabonyban tették, ami­kor bejelentették egy düer ügyködését, akit hamar elfog­tak. Egy egri polgár jelzése nyomán jelentős mennyiségű kábítószerrel kapcsolatos üz­letet sikerült meghiúsítani. Nos, ők példát mutattak fele­lősségteljes gondolkodásból. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Elmaradt a kocsmai verekedés visszavágója Folytatás az 1. oldalról Pénteken a Magyar Gárda tagjai­nak egy része állítólag elment Sírokba, hogy „óva intse” a helyi romákat attól, hogy mégis vere­kedésbe bonyolódjanak. A szerve­zet tagjainak nagyobb része azon­ban Tarnaszentmárián jelent meg, hátha mégis sor kerülne a beígért bunyóra. Hangsúlyozzuk, hogy mindezt olvasói telefonok­ból tudjuk, azt azonban senki nem tudta megerősíteni, hogy va­lóban gárdisták jártak a faluban, mivel nem viseltek egyenruhát. Tarnaszentmária polgármes­tere, Czipó László is elmondta, hogy aznap este látott fekete ru­hás idegeneket a településen, de azt már nem állította volna ró­luk, hogy gárdisták voltak. Vi­szont a helyszínen több rendőr­autó is megjelent.- A kollégáim kizárólag meg­előző szándékkal voltak jelen a településen, rendbontásról, ve­rekedésről nem érkezett hoz­zánk bejelentés - válaszolta ér­deklődésünkre Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtószóvivője. Egy neve elhallgatását kérő siroki lakos arról számolt be, hogy náluk is megjelent pár civil ruhás gárdista, őket azonban a rendőrség kommandósai is követ­ték. A témához kapcsolódó továb­bi vélemények a www.heol.hu ol­dalon olvashatóak. ■ Borszemle, már nemzetközi versennyel aranytőke A hét végén ismét Egerszólátra figyelt a térség és az ország Folytatás az 1. oldalról A zsűrik elnöki tisztét Andrzej Daskiewitz, a lengyel Wino ma­gazin szakírója, dr. Gál Lajos, az egri Szőlészeti és Borászati Kuta­tóintézet igazgató­ja, valamint a ba- latonboglári bo­rász, Légii Ottó, a Pannon Bormíves Céh tagja töltötte be. A zsűritag­ok között borászok, szakújság- írók, sommelier-ek voltak, míg a versenyt az egyik országos szaklap hivatalos Olaszrizling- tesztjének is tekintette.- Az Olaszrizling hazánk leg­nagyobb területen termelt fehér­bora. Itt most kiegyensúlyozott, jó minőségű mintákat kóstol­tunk. Azt tapasztaltuk, hogy a 2007-es évjáratúak többsége jó, vagy afölötti eredményt ért el, az ennél idősebbek pedig már inkább megosztották a zsű­rit - tudtuk meg Légii Ottótól. A szakember szerint - aki a Balaton mel­lett 33 hektáros birtokon gaz­dálkodik, s négyszer is beválasz­tották már az „Év bortermelője” legjobb ötös mezőnyébe - ez a kezdeményezés nagyon hasz­nos, hiszen hazánkban kevés te­matikus borversenyt rendez­nek. Olyan karakteres fajta az ■ Az Olaszrizling perspektivikus bor, ma már az értő közönség is keresi. Légii Ottó: - Kiegyensúlyozott, jó minőségű mintákat kóstoltunk Olaszrizling, amellyel érdemes foglalkozni, hiszen perspektivi­kus borokat ad. Fontos az is, hogy az értő közönség egyre in­kább keresi. A pénteken megtartott verse­nyen végül is összesen 5 arany- , 9 ezüst- és - a 30 százalékos ha­tár miatt - 7 bronzérmet osztott ki a nemzetközi zsűri. Szombaton már az egri és a városkörnyéki tíz település kis­termelői, ületve pincészetei szá­mára kiírt Aranytőke Borszem­lére benevezett borokat értékel­ték az ítészek. Idén minden ed­diginél több, 245 mintát küld­tek be a gazdák. Örvendetes módon a termelői kategóriában is sokat javult a minőség az elmúlt esztendőhöz képest. A zsűri a versenybor kategóriá­ban 13 arany-, 29 ezüst- és 2 bronzérmet osztott ki, míg a ter­melői kategóráiban 7 arany-, 33 ezüst-és 33 bronzminősítés ta­lált gazdára. Az ünnepélyes eredményhir­detésre ezúttal Egerbaktán ke­rül sor május 1-jén 15 órakor. ■ k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents