Heves Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-21 / 93. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 21., HÉTFŐ Folyamatos az őstermelői igazolványok kiállítása Az Európai Unió nem kommentál beltagság A politikai, a gazdasági stabilitás az ország és az unió közös érdeke Folyamatos az új őstermelői igazolványok kiállítása a Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (HM MGSZH) falugazdász-körzetközpontjaiban. Román Antal, a hivatal igazgatóhelyettese elmondta, az okmányok cseréje most hosszabb ideig tart, hiszen minden megyebeli igénylő új dokumentumot kap. Jelenleg 53 ezer őstermelőt tartanak nyilván megyénkben, közülük eddig 6053-an váltották ki az igazolást. Várhatóan a listán szereplők közül lesznek olyanok, akik nem érvényesítik az okmányt, s akik a szüreti időszakban fordulnak a falugazdászokhoz. Csak azok az őstermelők juthatnak hozzá új okmányukhoz, akik megfizetik az ezerforintos kiállítási díjat, s rendelkeznek adószámmal is, amelyet az APEH-től kellett kérniük. A változás hátterében az áfa-törvény módosítása áll, amely szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adóalanyok folytathatnak. Enélkül a piacon sem árusíthatnak, s kompenzációs felárra sem tarthatnak igényt az őstermelők. Azonosítót kérni március 31-ig lehetett, addig 12 ezer 980 hevesi gazda igényelt adószámot. Aki nem tette meg, annak az őstermelői igazolványa visszamenőleg nem érvényes. ■ Százötven zsáknyi szemetet szedtek a siroki civilek Az elmúlt években a tavasz be- köszöntével többször is szerveztek Sírokban nagyszabású falutakarítási akciókat, amelyekhez egyre több helybeli csatlakozott. A múlt hét végén a civil szervezetek és magánszemélyek újra munkához láttak. Ezúttal a Mátrai Szemétszüret akcióba kapcsolódtak be. Mint azt Lakatos István polgármestertől megtudtuk, mintegy ötven helyi lakos vett részt a szemétgyűjtésben, melynek eredményeként százötven zsák szétdobált hulladékot szedtek össze a község határából. A sikeres akció is bizonyítja, hogy a község lakói képesek az összefogásra a jó cél érdekében. ■ Brüsszel hivatalosan nem foglalkozik a magyar belpolitikával, nem kommentálja a hazai történéseket. A magyar vizitdíjas népszavazás sem téma az unió fővárosában. Kovács János A fentieket az Európai Unió (EU) aktualitásai, „forró kérdései”, hot issues-i kapcsán Fóris György EU-szakértő, a Világgazdaság tudósítója hangsúlyozta. Az évtizedes uniós tapasztalattal rendelkező brüsszeli szakújságíró a Heves Megyei Europe Direct Információs Pont egri rendezvényén lapunk kérdésére elmondta: a népszavazás várható következményei minden bizonnyal a re- ^ formokra épülő magyar ö konvergenciaprogram legköze- g lebbi uniós értékelése kapcsán : kerülhetnek majd terítékre, épül- t hetnek be a legújabb elemzésbe, akár mint a jövőre nézve figyelmeztető kockázati tényezők. Az Európai Bizottság soha nem fogja kommentálni, sőt elzárkózik attól, hogy minősítse, mi történik valamelyik tagország belső életében. Az Európai Tanácsban is csak nagyon ritkán, csak egy kritikus szinten túl teszik ezt meg. De a mi esetünk közel sem az a téma. Legfeljebb az Európai Parlamentben lehet szó ilyesmiről, ahol pártcsoportok szerint profi képviselők ülnek, akiknek az a dolguk, hogy figyeljenek egymás politikájára, politikát csináljanak, zajt keltsenek, a párt- politika szerinti szövetségeket, társakat, pártcsaládot erősítsék. Az Európai Parlamentnek, mint uniós intézménynek, ez a dolga, miként a bizottság esetében ilyesmi föl se merülhet - tette hozzá Fóris György. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a nemzetközi pénzügyi világ Brüsszelnél közvetlenebb üzenetet küldött Magyarországnak: stabilról negatívra rontotta hazánk amúgy is visszafogott BBB+ hitelminősítésének kilátását a Standard & Poor's. A hitel- minősítő az átértékelés indokaként említi a népszavazást, amely az intézet szerint korlátozta a kormány mozgásterét a reformok folytatásában, s egyértelművé tette, hogy a konszolidációs folyamat folytatásának társaEgri neumannos diákok, valamint egri főiskolai és a századvéges hallgatók és oktatóik tanulmányúton az Európai Parlamentben dalmi támogatottsága jelentősen gyengült. Ez a körülmény további akadálya lehet annak, hogy a kormány eredményeket érjen el a pénzügyi egyensúly megteremtésében. Az államháztartási és pénzügyi stabilitási feltételek teljesítése, az általunk is vállalt maastrichti kritériumok betartása további szűk gyeplőt, szigorú megszorításokat és reformokat tenne szükségessé. Minderre a hazai állapotok miatt azonban egyre kevesebb a remény. Tudnivaló, hogy a 2004 óta az Európai Unióba újonnan belépő országoknak nincs választásuk, a közös fizetőeszköz bevezetésével belátható időn belül csatlakozniuk kell az eurózónához. Ám ehhez számos költségvetési, gazdasági és pénzügyi előírásnak kell eleget tenniük, ami esetenként komoly és népszerűtlen kényszerintézkedésekkel is járhat. így elkerülhetetlenül hazánkban is. Arra a kérdésre, hogy mennyire vagyunk érettek a tagsággal járó következmények teljesítésére, illetve a lehetőségeink kihasználására, nem egyértelmű a válasz.- Nem az a baj, hogy szegények vagyunk, hiszen a régi tagok közül Portugália még hozzánk mérten is szegénynek számít. A probléma inkább az, hogy mentalitásban is nagyon mások vagyunk Európának ezen a felén. A tárgyalás például Nyugaton a kompromisszumról szól, ami kölcsönös lemondást jelent. Míg Európa keleti felén a kompromisszum vereség - mondta Fóris György. De még itt is akad különbség például a magyar és a lengyel mentalitás között, már ami az ■ Az államháztartási és pénzügyi stabilitási feltételek teljesítése további megszorításokat és reformokat tenne szükségessé. Lapunkban indult a karrierje a Világgazdaság brüsszeli tudósítójának dr. FÓRIS GYÖRGY a brüsszeli Brwdnfo sprl. társalapítója és képzési igazgatója, az Európai Elemző Iroda vezetője, újságíró, közgazdász. Szakterülete: az EU működése a mindennapokban, az EU jövője, reformja, bővülése, lobbizás és érdekérvényesítés az EU-intézményeknél, az EU- kommunikáció. Diplomáciaelméletből doktorált. 1990-91-ben az utrechti és az aarhusi újságíró-főiskolák egyéves EU-ismereti kurzuDr. Fóris György diákújságíróként még a Népújságban publikált sán szerzett posztgraduális szakképesítést. 1991-ben az Európai Bizottság Információs Főigazgatóságának a gyakornoka. Munkanyelve: angol, francia. 1992 óta újságíróként (1992-1997 az MTI brüsszeli tudósítója), majd szakértőként és EU-ismereti képzések vezetőjeként az EU- intézmények munkáját kutatja, ismerteti és értelmezi Brüsszelben. Az 1970-es években diákújságíróként a Heves megyei Népújságban jelent meg az első igazi, nyilvános cikke egy, a megyei tanács által rendezett konferenciáról. Úgyhogy ide köti az újságíróvá avatása. uniós magatartást illeti. Máshogy tárgyalt az unióba való felvétel előtt a magyar és a lengyel delegáció. Azt mondogatták annak idején, hogy a lengyelekre az a jellemző, hogy a delegáció verte az asztalt a tárgyalóteremben, aztán a végén vagy ünnepeltek, vagy pedig átkozódtak, tárgyalások felfüggesztésével fenyegettek és hazarohantak. Ez volt a lengyel taktika. Ehhez képest a magyar megközelítés az volt, hogy a tárgyalás előtt már puhatolóztak. Felvették a kapcsolatot olyan országokkal, amelyek az adott fejezet kapcsán problematikusak lehetnek, próbáltak támogatókat szerezni.- Erről a kölcsönös kompromisszumról szól az egész Európai Unió. Utólag egyébként kimutatták, hogy a lengyelek a maguk taktikájával sokkal kevesebbet értek el, mintha ők is megpróbáltak volna keresni közös pontokat. Ők talán még mindig nem számítanak túl kellemes vagy népszerű partnernek ilyen szempontból. Ez olyasmin is lecsapódik, hogy az európai bizottsági munkahelyekre kiírt pályázati posztokra, titkárnőtől a főigazgató-helyettesig, a lengyelek nehezen juthatnak be. Mert konfliktusgerjesztőknek tartják őket Ami igazságtalan leegyszerűsítés, de a tárgyalási képből ez jött át. A vidéki szecesszió tárlata a vár gótikus palotájában kiállítás Tizenkilenc megye múzeumai adták össze a századelő stílusának legjellegzetesebb tárgyait Fél év után megalakult a körjegyzőség Tizenkilenc megye múzeumai legszebb szecessziós tárgyainak válogatása látható május végéig az egri vár gótikus palotájában. A vándorkiállítás három éve indult útjára Szolnokról. A századelő stílusirányzata, a szecesszió gazdag tárgykultúrát hagyott ránk, bár Heves megyében nem volt olyan művésztelep vagy iskola, amely gyarapíthatta volna ezen értékeket. Ám a 19 megye múzeumainak anyagából rendezett tárlaton érdekes, megyei kötődésű alkotásokra búk- | kanhatunk. Lesznai Anna, I Hatvány Lajos hitvesének mese- | illusztrációi éppúgy bekerültek | a gyűjteménybe, mint egy egri I patika szecessziós ajtaja. A bél- Heves megye, Eger és a vármúzeum vezetői a kiállítás megnyitóján apátfalvi kerámiagyártás időszakából is maradtak aranyozott díszítésű tálak, virágtartók.- Minden megye törekszik arra - fogalmazott H. Szilasi Ágota művészettörténész -, hogy saját kiállítóhelyén hangsúlyosan jelenjenek meg a megyei kötődésű műtárgyak, festmények. Nálunk elsősorban Lesznai Anna reprezentálja e korszakot. Sajnos, építészetileg a megye városain nem hagyott nyomot a szecesszió. A dúsan díszített, különleges formai megoldásokat alkalmazó szecesszió ma újra a virágkorát éli. A művészettörténész szerint ennek magyarázata egyszerű: egyre távolodunk a konstruktivista szemlélettől, a tárgykultúra szépségének újra nagyobb szerep jut. Viseletben, lakberendezésben a szép, az igényesen kimunkált az, amely a szemet jutalmazza. A szecesszió szépségével, díszítettségével hat. Egyre többen fogékonyak e korszak stílusjegyeire. Az egri tárlaton szecessziós bútorok, dísztárgyak, képkeretek, pohárkészletek, meghívók, plakátok, kovácsoltvas alkotások adnak bepillantást a díszítés művészetébe. ■ Sz. R. ■ A különleges formai megoldásokat alkalmazó szecesszió ma ájra a virágkorát éli. Kétszeri eredménytelen pályáztatás után végre volt jelentkező a tarnazsadányi és tarnabodi tes- tületek által kiírt körjegyzői állásra. A pályázatra egy személy jelentkezett, az eddig Kápolnán jegyzői munkakörben dolgozó Forgács Jánosné. A grémiumok alkalmasnak találták a személyét és szakmai múltját, s egyhangúan elfogadták pályázatát. Ezzel tehát hosszas próbálkozás után sikerült a valóságban is működőképessé tenni Tarna- zsadány és Tarnabod körjegyzőségét. Forgács Jánosné május 1- jével tölti be állását, így már mindkét település törvényes keretek között, körjegyzőségben működik. ■
