Heves Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-18 / 65. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. MÁRCIUS 18., KEDD Megyei kórház: Eger elkésett a közbeszerzési jogorvoslattal Egyre több a nemzetközi fellépés online interjú Csizmadia Tibor szerint a színház fontos helyet vívott ki magának Folytatás az 1. oldalról A közbeszerzési törvény szerint a kérelem a jogsértés megtör­téntétől számított 15 napon be­lül, a közbeszerzési eljárást le­záró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetéstől számí­tott 8 napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől szá­mított 90 napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. A dön­tőbizottság szerint Eger a nyil­vánosan, sajtóban közzétett pá­lyázati hirdetmény útján érte­sült az általa jogsértőnek tartott pályázati eljárásról. A pályáza­tok és az ajánlattevő ajánlatá­nak felbontása január 21-én, a jegyzőkönyv szerint a város képviselőjének jelenlétében tör­tént. Eger legkésőbb ebben az időpontban egyértelműen tudo­mást szerzett a pályázat benyúj­tásáról, a jogsértőnek vélt pá­lyázati eljárás folytatásáról. Te­hát ez a legkésőbbi időpont, amelyhez képest 15 napon be­lül kellett volna előterjeszteni jogorvoslati kérelmét. Ám az csak március 6-án történt meg. Az indoklás szerint a város hónapokon át tudott a közbe­szerzési eljárás mellőzésével folytatott pályáztatásról, azon­ban a jogorvoslati kérelemmel csak akkor élt, amikor a számá­ra kedvezőtlen eredmény is tu­domására jutott. ■ Ismét megjelent a hatvaniak kalendáriuma Megjelent a Hatvani Kalendári­um jubileumi, tizedik kiadása. A mostani, 2008. évi kötet az eddi­gi legvaskosabb; általános véle­kedés szerint Bacsa Tibor szer­kesztő és munkatársai - Jelűnek János, Sisa Tamásné, Kocsis Ist­ván, a szerkesztőbizottság tiszte­letbeli elnöke, valamint a mint­egy félszáz szerző - ezúttal is igé­nyes munkát végeztek. A Városi Könyvtár és Művelő­dési Központ kiadásában meg­jelent kiadvány jelentős részét helytörténeti dolgozatok alkot­ják, de időszerű tudnivalókat, ol­vasmányos témákat és szépiro­dalmi prózát és verseket is talál­hatnak benne az érdeklődők. ■ A heol.hu vendégeként élő­ben válaszolt olvasóink kérdéseire Csizmadia Ti­bor, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója. Ebből készült összeállításunk. Munkatársainktól- Pályáját színészként kezdte, fümekben is szerepelt. Vonz- za-e még a színpad, vagy má­ra teljesen megszűntek ezek a késztetések?- A színpadi vagy a filmvász­non történő jelenléten keresztül kerültem kapcsolatba ezzel a műfajjal, de egy idő után a ren­dezés sokkal jobban izgatott, mint önmagam közvetlen meg­mutatása. Nekem az okoz bol­dogságot, ha azok, akik a szín­padra mennek, sikeresek, illetve az, hogy a nézővel tudok közöl­ni gondolatokat. Ma a megfigye­lői szerep az enyém, és ez maxi málisan kielégít.- Olyan különleges műfaj­ban is dolgozott rendező­ként, mint a rádiójáték, iro­dalmi művek rádiós feldol­gozása. Készül-e újabb Csiz­madia-rendezés a rádióban?- Szeretem a rádió műfaját, talán pont azért, mert kicsit más, mint a színház. A színház folya­matosan változik, előadásról elő­adásra, míg egy hangjáték egy- szeriségében rögzített. Az utóbbi időben az egri elfoglaltságom azonban nem teszi lehetővé az ilyen munkát. Csizmadia Tibor az ifjúság felé való fokozottabb nyitásra, a nemzetközi kapcsolatok erősítésére helyezi a hangsúlyt- Szakmai tekinté­lye alapján hol he­lyezné el a Gárdo­nyi Géza Színhá­zat a magyar színipalettán?- Minden szín­házvezető azt sze­retné, ha színháza a legjobb len­ne az országban, sőt nemzetkö­zi visszhangot is keltene a műkö­dése. Én azt gondolom, hogy ezek között a nagyon nehéz kö­rülmények között, amelyekben a teljes magyar színházi élet van, a Gárdonyi Géza Színház fontos helyet vívott ki magának. Erre utal az is, hogy manapság egy bemutatónk Pesten is esemény­számba megy. Többen jönnek a fővárosból megnézni, hogy mi történt az egri színházban. Minden színházve­zető azt szeretné, ha színháza a leg­jobb lenne az or­szágban, sőt nem­zetközi visszhan­got is keltene a működése.- Az egri társulat meg tud je­lenni a nemzetközi színpad­okon is?- Igen, szerencsé­re elindultak a nem­zetközi meghívások is. Legközelebb a Tangó című előadá­sunkat visszük Gdanskba, egy len­gyelországi színházi fesztiválra május vé­gén. Ahogy tavaly júniusban, úgy idén is vár ránk egy vajdasági turné, ahol nem csak a magyar anyanyelvű nézők tekinthetik meg előadásainkat.- A jelenlegi gazdasági környe­zet milyen mértékben korlátoz­za egy lényegében kisvárosi színház szabad működését?- Ebben az évben azt gondo­lom, jobb gazdasági körülmé­nyek között dolgozunk. Bízom benne, hogy ez nem korlátozza, hanem segíti a mi munkánkat.- Mit gondol, mennyi lenne az az optimális összeg, amiből si­kerülne elérnie a kitűzött cé­lokat?’- A színház tervezett éves költ­ségvetése több mint 500 millió fo­rint, aminek felét a központi kor­mányzat adja, negyedét a fenntar­tó önkormányzatok (tehát a város és a megye), a másik negyedét pe­dig a saját bevétel biztosítja. A né­zői elvárásoknak ideális esetben a 600 milliós költségvetés felelne meg, de tudomásul kell vennünk, hogy mire van lehetőség, és ezek között a keretek között próbáljuk a legjobbat kihozni magunkból. Tavaly nehéz anyagi körülmé­nyek között dolgoztunk, de nem volt túlköltekezés az év végére. Éreztem a fenntartók bizalmát, úgy látom, hiteles színház va­gyunk számukra is.- Amikor a színház vezetésére pályázott, biztosan voltak el­Alma: színpadon a Mester és Margarita csizmadia tibor mindig a következő darab lehető leg­jobb megvalósítására kon­centrál. Rengeteget olvas és folyamatosan keresi azokat a szövegeket, amelyeket a szín­ház a maga nyelvén meg tud fogalmazni. Mivel változik a kor, a daraboknak is változ­niuk kell. A cél pedig az, hogy az éppen aktuális korra minél pontosabb megfogal­mazást lehessen adni. A ki­tartóan faggatózó olvasók kérdésére elárulta, hogy gyer­mekkora óta az egyik ked­venc regénye a Mester és Margarita. Szívesen színpad­ra állítaná a mű általa elkép­zelt változatát. képzelései, amelyek megjelen­tek a pályázatában, és olya­nok is, amiket önmagában ter­vezgetett. Mi az, amit ezek kö­zül meg tudott valósítani, s mi az, ami még várat magára?- Abban a,Könnyű” helyzetben vagyok, hogy már a második ve­zetői ciklusomat töltöm a Gárdo­nyi Géza Színházban. A második ciklus előtt mérleget kellett készí­tenem, de azoknak is végig kellett gondolni, akik döntöttek a szín­ház sorsáról. Úgy látták, és úgy lá­tom én is, hogy az első öt évben majdnem maradéktalanul telje­sültek a kitűzött célok. Nevezete­sen, hogy az ország vérkeringés­ében jelentős helyet foglaljon el a Gárdonyi Géza Színház, úgy, hogy közben megvalósítsa népszínházi feladatát. A második időszak fő hangsúlyai az ifjúság felé va­ló fokozottabb nyitás, s a nemzetközi kapcso­É latok erősítése a I már meglévő alapokon. Ezen ■I dolgozunk most. Ugyanakkor nem akarjuk elfe­lejteni, hogy a leg­főbb feladatunk a vá­ros és a környéken lakó nézők elvárásainak való megfelelés.- Ha már a fiataloknál tar­tunk: ön hogyan látja a kultú­rához való viszonyukat? Van igényük a színházlátogatásra?- Nekünk nagyon fontos a fia­tal közönség, s az, hogy hogyan kapják meg első színházi élmé­nyeiket. A felelősségünk azért is nagy, mert mi alakítjuk ki az „elő­ítéleteiket” a színház iránt. Ugyanakkor a tévéből áradó, fel­pörgetett ritmusú „videoklip- stílus” nem szolgálja azt az elmé­lyült gondolkodást, amit szerin­tem a színház kínál. Ma az egyik legfontosabb közösségi élmény­nek látom egy színházi előadás megtekintését, hiszen egy jó pro­dukció alatt a nézőtér „eggyé for” arra a három órára. Hogy hogyan vélekedik a színidirektor a közelgő Monod­ráma Fesztiválról, az elmúlt éva­dok sikereiről és kudarcairól, a színészeivel közös munkáról, s milyen jövőbeli tervei vannak, azt megtudhatják, ha elolvassák az interjú teljes szövegét a www.heol.hu oldalon a kultúra rovat cikkében. Civilek példamutató együttműködése falutakarítás Sokan csatlakoztak a községet szépítő helybeliekhez Tanítási programokról tanácskoztak Egerben Nagyszabású falutakarító akció zajlott Kerecsenden a helyi ön- kormányzat és a cigány kisebb­ségi önkormányzat szervezésé­ben, a civil szervezetek részvé­telével. A Kerecsendi Lokálpatrióta Egyesület tagjai - az akció kez­deményezői - az általános is­kola előtti emlékparkot és kör­nyékét varázsolták szebbé. A kisebbségi aktivisták az utcák­ról szedték össze a szemetet, majd besegítettek az emlék­park takarításába és a virágosí- tásba. A helyi vadásztársaság tagjai fekete- és lucfenyőcseme­téket, díszcserjéket ültettek a temetőbe és a polgármesteri hi­vatal elé, s megmetszették a ko­A polgármester reméli, hogy az összefogás a későbbiekben is megmarad rábban telepített fákat. A föld- tulajdonosok a külterületi uta­kat tették rendbe. Tizenkét te­herszállító jármű hordta a só­dert az utakra, az új réteget földgyaluval egyengették el. Rácz József, a Quality Cham­pignons Kft. tulajdonosa egész napra rendelkezésre bocsátott egy homlokrakodót. Szilágyi Tibor, a Pulykafarm Kft. ügyvezetője csirkecombot ajánlott fel az ebédhez, melyet az óvoda szakácsa készített el. A Kerecsendi Faluvédő Egyesület biztosította az üdítőitalt. Sári László polgármester hang­súlyozta: nagy köszönet illeti a tá­mogatókat és a résztvevőket a pél­damutató összefogásért. ■ Az Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnoló­giái Kara szervezésében kétna­pos konferenciát tartottak nem­rég a líceumi Oratorium Artium Pyrkerianumban. Az esemény jelentőségét az adta, hogy már a Nemzeti Fejlesztési Terv I. üte­mében, a Humán Erőforrás Operatív Program (HEFOP) ré­szeként jelentős mértékű tarta­lomfejlesztés zajlott. Ez a folya­mat az alapképzés szakszerke­zetét hivatott támogatni, majd ennek folytatásaként jelent meg az a HEFOP-program- csomag, amelyben három kon­zorciumi taggal és két támoga­tó partnerrel közösen dolgozott az egri főiskola.- A célja az volt, hogy a tanár­képzést a tanulási kompetenci­ák, a kompetencia alapú képzé­si programok kidolgozásával megerősítsük. Elsősorban a pe­dagógusképzés tartalmi meg­újulását jelenti mindez - mond­ta dr. Estefánné dr. Varga Mag-, dolna dékán, a projekt vezetője. Tőle megtudtuk, hogy a projekt egészéhez hasonlóan sikeres volt a zárókonferencia is. Az eredményeket olyan tények tá­masztják alá, mint hogy kilenc - közöttük e-learning - tananya­got fejlesztettek ki, elektronikus portfolió készült, sor kerülhetett eszközkorszerűsítésre, a kari épület is részben pályázati pénz­ből valósult meg. ■

Next

/
Thumbnails
Contents