Heves Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-12 / 36. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. FEBRUÁR 12., KEDD Eger legnépesebb civil szervezete a tavalyi esztendő rendezvényeiről Halszálka-keringő a Szentestén vizsgálat A pánikba esett hatvani asszonyt végül a harmadik kórházban látták el Eger legnagyobb taglétszámú civil egyesülete, a Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet tegnap tar­totta közgyűlését. Elnökük, dr. Gallovits László lapunknak el­mondta, hogy a rendezvényen a tavaly végzett munkájukat érté­kelték. Kiemelték rendezvényeik kö­zül azt a napot, amelynek fő té­mája az idősebbeket különösen veszélyeztető csontritkulás volt. A Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet Reuma Osztályá­val szervezték a találkozót, ame­lyen informálták a hallgatóságot arról, hogyan védekezhetnek e betegség ellen. A másik emléke­zetes programjuk Mátraderecs- kén zajlott, ahol dr. Gyetvai Gyu­la igazgató-főorvos bemutatta a Mofettát. Ugyancsak jelentős volt az az előadásuk, amely a nyugdíjreformról szólt. A közgyűlésen szóltak a ha­gyományőrző népdalkörük sike­réről, a fogyasztóvédelmi cso­port munkájáról, az egészségőr­ző fórumokról. A Dobó Katica Nyugdíjas Szer­vezet tagjai idén is kapcsolódtak a városi rendezvényekbe, s meg- ünneplik a nőnapot, az anyák napját és az idősek világnapját is. Továbbra is hétfőnként talál­koznak a Bartakovics Béla Mű­velődési Központban, ahol kü­lönböző témakörökben hallhat­nak előadásokat. ■ Szűréssel a zöldhályog is felismerhető A következő napokban ismét in­gyenes glaukóma-szűrésre vár­ják az érdeklődőket Egerben, a Markhot Ferenc Kórház és Ren­delőintézetben. Az akció öt napon át, február 18-tól 22-ig tart A vizs­gálatokat a rendelőintézet 119. számú szobájában végzik. Magyarország népességének 0,5-1 százaléka érintett a köz­nyelv által zöldhályognak neve­zett alattomos betegségben. A 40 év felettieknél ennél nagyobb, a 75 év felettieknél pedig már 5 százalék ez az arány. Az érintet­tek 15 százaléka megvakul. A szűrés gyorsan és fájdalom- mentesen zajlik. Az időben felis­mert betegség kezelhető. ■ A hatvani asszony a szentestére készülődött, amikor egy halszálka megakadt a torkán. A he­lyi kórházból Gyöngyös­re, onnan pedig Egerbe irányították. Litya László - Tari Ottó A tűzhelyen Totyogott a halászlé. B. Sándorné, Juci, készülődött a szentestére. Gondolt egyet, és be­lekóstolt a lébe, egy haldarabot is kiemelt a fazékból. Kóstolta, kós­tolgatta, s egyszer csak a torkán akadt egy halszálka. Ösztönösen köhögött, de nem jött ki. Követke­zett a népi praktika: száraz ke­nyeret tört, azzal próbálkozott. Semmi. A halszálka nem moz­dult. Kapta magát, irány a hatva­ni kórház. Csak pár lépésre van a Nagy Sándor utcai lakástól. ■ Rövidesen megjött a szakorvos, aki egy szempillantás alatt kivette a halszálkát.- Rajtam kívül még egy férfi várakozott a baleseti sebészeten - mondja B.-né. - Kijött az ajtón egy harmincas, szőke, magas doktor, -g és azt kérdezte tőlem: Kire vára- 8 kozik? Én azt válaszoltam: Ne- | kém mindegy, hogy ki, csak vala- J ki vegye ki a halszálkát a torkom- s ból. Erre a doktor nem túl barát­ságos hangon ezt mondta: Ez itt baleseti sebészet, nem pedig orr- fül-gégészet. Menjen Kerepestar- csára vagy Gyöngyösre! Juci hazaszaladt, riasztotta a fiát, vigye ki kocsival Salomváry doktorhoz. Biztos, ami biztos, előtte odatelefonáltak. Kiderült, hogy a gégészdoktor külföldön tartózkodott. Nem volt mit tenni, irány Gyöngyös. Délután két óra már elmúlt. Gyöngyösön a kórházi portán kaptak eligazítást: menjenek fel az emeleti orr-fül-gégészetre. Ott három nővér állította meg őket. Minek küldték magukat ide? - kérdezték. - Itt ilyesmi nincs, menjenek Egerbe! Aztán mint­ha megenyhültek volna, azt mondták: esetleg menjenek át a folyosó túloldalára! Jucin úrrá lett a halálfélelem, és kifakadt. Itt kell megfulladnia? Nincs egy orvos, aki segítene raj­ta? A negyedik nővértől kapott választ: van itt ugyan orvos, de el­B. Sándorné szerint három nővér szólította meg őket Gyöngyösön, akik azt kérdezték: minek küldték magukat ide? Képünk illusztráció. fáradt, és elment kicsit lepihenni. A válaszhoz biztonsági őr is járt. Mögéjük szegődött, és a liften le- kjsérte őket Juci fia felhívta telefonon is­merősét, Lestyán Balázs pati­kust, tudna-e valakit, aki segít­hetne az édesanyján. Ő adott is egy telefonszámot, de az illető szabadságon volt. Nem volt mit tenni, irány Eger. Közben Juci aggodalmaskodott magában. Két hónapja volt a fiá­nak gerincműtétje. Ha ne adj Is­ten, útközben valami baj történ­ne, ki se tudná emelni a kocsiból. De nem történt bajuk, megér­keztek az egri kórházba. Beteg­hordó kísérte őket a felvételi iro­dáig, ahol kedvesek voltak, és fel­vették az adatokat A baleseti se­bészeten is barátságosak voltak velük. Kis türelmet kértek az ügyeletes orvos megérkezéséig. Felmentek az emeletre, vártak. Rövidesen megjött a szakorvos, aki szintén kedves volt. De ami talán még fontosabb: egy szem­pillantás alatt kivette a halszál­kát. Kiderült, hogy a halszálka uszonyos volt, vagyis többágú, de a nyelések által mégis sikerült lejjebb araszolnia. Juci végre megkönnyebbült. Hazaindultak. Este hat óra körül járt az idő, ben­ne autóztak a szentestében. Határidőre kivizsgálást ígérnek a hatvani és a gyöngyösi kórház vezetői NÉMI MAGYARÁZATRA SZORUL, hogy a szentestét követően mi­ért csak majd' másfél hóna­pos késéssel lát napvilágot a történet Az asszony panaszát ugyanis továbbítottuk DR. KOSZTURA LÁSZLÓNAK (képűm kön), a hatvani és a gyöngyösi kórház főigazgató főorvosá­nak, aki megígérte: kivizsgál­tatja a történteket. Maga az érintett is választ várt kérdése­ire. Értesülésünk szerint a hatvani kórházból meg is kap­ta a levelet, amely szerint ott nem követtek el mulasztást. Dr. Kosztura legutóobi érdek­lődésünkre annyit mondott: a vizsgálatra 30 nap áll rendel­kezésükre. A határidő hama­rosan lejár, ennek eredményé­ről remélhetően mi is beszá­molhatunk.- Irtózatos tortúra volt az egész - összegzi B.-né. - És ne­kem még szerencsém is volt, mert a fiamnak van kocsija, épp el is tudott vele vinni, nekem pe­dig volt annyi pénzem, hogy ezt a tortúrát megfinanszírozzam. Ismerőseim azt tanácsolták, hogy jelentsem fel a gyöngyösi kórházat. Nem teszem. Dr. Valló János, a hatvani kór­ház traumatológiájának egység- vezető főorvosa azt mondja, hogy az asszonnyal helyesen járt el az itteni ügyeletes orvos. De hozzáteszi: sajnos, hogy úgy kel­lett eljárnia.- És a hatvaniak még örülhet­nek, hogy van baleseti sebésze­tük - mondja a főorvos, magyará­zatul hozzátéve: - úgy volt, hogy decemberben megszüntetik. Az újságírói értetlenségből kér­dés lesz: - De hát akkor minek épült a helikopter-leszálló pálya? A válasz széttárt kéz. Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint elég hasznos-e a közmunka? Csökkentek, de magasak a szociális térítési díjak erdős Gábor, Eger Szerintem máshogyan kellene megoldani a foglalkoztatási problémákat, nem közmunká­sokkal, akik esetleg nem vég­zik el rendesen a dolgukat Ar­ra nincs szükség. Úgy gondo­lom, hogy meg kellene inkább fizetni néhány embert, akik el­végeznék azokat a feladato­kat, amelyeket jelenleg köz­munka címén végeztetnek. ANTAL GÉZÁNÉ, Egerbocs Igen, van rájuk szükség, felté­ve, ha valóban dolgoznak, és nem csak egy részét végzik el a rájuk bízott munkának. A falu­ban is alkalmazott néhányat az önkormányzat, ők ügyesek voltak, de manapság nehéz olyat találni, aki rendesen és szívesen dolgozik. Egyébként jó ötletnek tartanám, ha munká­hoz kötnék a segélyezést Antal Zsolt, Gyöngyöstarján Véleményem szerint hasznos a közmunka, hiszen akiket így foglalkoztatnak, olyan felada­tot is el tudnak végezni, ami az önkormányzatoknak más for­mában sokkal többe kerülne. Ettől függetlenül, azok, akik egy ilyen programban részt vesznek, hetente több órát is dolgozhatnának azért a szociá­lis segélyért, amit megkapnak. ménesi László, Gyöngyös Hasznos a közmunka, de még hasznosabb lenne, ha hatéko­nyabban végeznék, például, ha nem lenne szemetes az utca. Szükség van arra, hogy az em­berek érezzék a súlyát, dolgoz­niuk, tenniük kell azért, hogy pénzt kapjanak. Ha rajtam múlna, senkinek nem adnék úgy segélyt, hogy nincsen leg­alább egy négyórás munkája. Folytatás az 1. oldalról Az egri közgyűlés ugyan eleve csak a 2006-os tényleges ráfordí­tási költségek hetvenöt százalé­kában határozta meg a tarifákat tavaly szeptembertől, ám ez is túl magasnak bizonyult. Az alap­szintű elhelyezés havi 109 ezer 100. (napi 3637) forintba, a demens ellátás havi 102 ezer 900 (napi 3430) forintba, az emelt szintű elhelyezés havi 117 ezer 900 (napi 3930) forintba került. A gondozottak nyugdíja a térí­tési díjak megfizetésére nem nyújtott elégséges fedezetet, kü­lönösen, mert nem is fizettethet­tek többet a nyugdíjuk nyolcvan százalékánál. Általában az idő­sek nem rendelkeztek olyan in­gatlan tulajdonjogával sem, amelyikre a megtérülés remé­nyével lehetett volna ráterhelni a meg nem fizetett díjat. Utolsó le­hetőségként maradt a hozzátar­tozókat kötelezni a különbözet befizetésére. Túlnyomó többsé­gük azonban fellebbezett a szá­mukra kezelhetetlen helyzet mi­att, akadt olyan idős ember is, aki a magas tarifára tekintettel nem költözött be az otthonba. Az önkormányzat mindezek nyomán úgy döntött: februártól 2007. szeptemberig visszamenő- leges hatállyal a tényleges beke­rülési költség 60 százalékára - átlagosan mintegy 15 ezer forint­tal - csökkenti a tarifákat. ■

Next

/
Thumbnails
Contents