Heves Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-12 / 36. szám
2008. FEBRUÁR 12., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP Eger-Budapest BORGÁLA Február 16-án, szombaton 10 órától a Magyar Tudományos Akadémia épületében kerül sor a II. Egri Borok Gálájára. A rendezvényen az Egri Borvidéki Borászválogatott tagjai személyesen mutatják be legszebb egri boraikat. Mátraballa jótékonyság A község művelődési házában az elmúlt szombaton rendezték meg a hagyományos jótékonysági bált, melynek bevételéről minden évben a helyi oktatási intézmények szülői munkaközösségei döntenek. A jó hangulatú rendezvényen résztvevő közel kilencven helybeli közül idén is nagyon sokan ajánlottak fel nagylelkű adományokat az óvodások és iskolások támogatására. Eger SZÜLETÉSÜNK Holnap 16.30 órától Berkes János parapszichológus tart előadást a Bartakovics Béla Közösségi Házban. A „Születési kódjaink hatása emberi kapcsolatainkra és szerveink működésére” című program sok érdekességet tartogat az érdeklődők számára. Szilvásvárad költségvetés Ma 15 órától tartja soron következő ülését az önkormányzat képviselőtestülete. A tanácskozás első részében Nagyvisnyó képviselőivel együtt tárgyalják az ÁM K és a körjegyzőség idei költségvetését. Ezt követően a település gazdasági mutatóit, bevételeinek, kiadásainak tervezetét tekintik át a község vezetői. Eger fotógaléria Tiszavöigyi Zsolt napokban nyílt fotókiállítását február 29-ig tekinthetik meg a Kísérleti Fotógalériában a Bartakovics Béla Közösségi Házban. Az érdeklődők hétfőtől péntekig naponta 10-től 18 óráig láthatják a fénnyel írt alkotásokat. Kát SORSKÉRDÉSEK Előadást tart Hegedűs Lóránt református lelkész „Magyar sorskérdések napjainkban” címmel február 15- én, pénteken Kálban. A program 17 órakor kezdődik a település házasságkötő termében. Eger ÉTELOSZTÁS A Vöröskereszt egri területi szervezete, illetve a Magyar Karitász szervezete a megyeszékhelyen hetente felváltva szervez ebédosztást. Február 15-én, pénteken 11.30 órától az Egri Főegyházmegyei Karitász várja a rászorulókat meleg egytálétellel a Széchenyi utca 5. szám alatti Érsekudvarban. Hatszáz ember közmunkán heves megye A tavalyi évben 260 millió jutott erre a fela A legfőbb cél a megélhetés biztosítása. Idén is lesz külön erdészeti, idegenforgalmi, valamint nemzeti parkok részére hirdetett pályázat. Leginkább Heves térségében volt szükség a támogatásra: a pár hónapos közmunka nagy segítség a családoknak. Tóth Balázs A tavalyi évben meghirdetett szociális, valamint szakmai közmunkapályázatokon valamivel több, mint kétszázhatvanmillió forintot nyerték a megyei kistérségek és cégek, ebből hatszázhuszonöt álláskereső jutott átmeneti, három-nyolc hónapos munkalehetőséghez. A legtöbb támogatást a hevesi kistérség kapta, a munka- nélküliséggel sújtott környék különböző jogcímeken (szociális alapon, regionális közmunkapályázaton, téli-tavaszi foglalkoztatás keretében) mintegy 116 millió forintot nyert. A füzesabonyi kistérség 6,8 millió forint támogatást kapott az ideiglenes, közhasznú foglalkoztatáshoz. A szakmai tendereken erdőművelés kategóriában az Eger- erdő Zrt. 58,2 milliót, az idegen- forgalmi közmunkaprogramban Kisköre és környéke közel hatvan-milliós támogatást nyert el. A nemzeti parkok közül a bükki (BNP) kapta a legtöbbet, tizenkilenc millió forintot. A közcélú feladatok közé tartozott az illegális szemétlerakók fölszámolása, a parlagfű-mentesítés, utak, vasútvonalak környékének megtisztítása, vízelvezetés megoldása. 2006-ban ösz- szesen 427 millió forint elnyert pályázati pénzből 482 embert foglalkoztattak.- A program lényege, hogy a résztvevőknek megélhetést nyújtson, egyben tesztként is szolgál a munkaerőpiacon, azaz segítségével föl lehet mérni, hogy kik azok, akik ténylegesen akarnak dolgozni. A nyertes önA közmunkaprogram segítségével föl lehet mérni, kik azok, akik dolgozni akarnak. kormányzatok, kistérségek vagy vállalatok szoros elszámolással tartoztak, hiszen ebből lehet a bérekre, járulékokra, szerszámokra költeni. Az erdészeti vállalat a munkások egy részét szakmához is juttatta, valamint tovább is foglalkoztatja - mutat rá Bálint Attila, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai tanácsadója. - A téli-tavaszi közmunkaprogramban a hevesi kistérség vesz részt, az első forduló április tizenötödikén zárul le, de a 128 ember foglalkoztatáNyolcmilliárddal gazdálkodik a munkaügyi központ A regionális munkaügyi központ idén 8,213 milliárd forintnyi decentralizált pénzeszközzel rendelkezik (ez 11 százalékkal több, mint tavaly), melyet azonban 2,9 milliárdos, az előző évről áthúzódó kötelezettség is terhel, így a szabadon leköthető forrás 5,3 milliárd forint. Ebből a pénzből több mint harmincezer munkanélküli hosszabb-rövidebb idejű vagy végleges foglalkoztatására, támogatott képzésére futja. Az összegből 3,265 milliárd bér- és járuléktámogatásra, három- milliárd a munkaerőpiacról tartósan kiszorult álláskeresők átmeneti foglalkoztatására, 1,4 milliárd képzésre, átképzésre, több mint fél- milliárd forint pedig egyéb programokra jut. sa június 10-ig meghosszabbítható. Jelenleg is előkészítés alatt vannak pályázatok, melyeket várhatóan február végére írnak ki. Idén is lesz külön erdészeti, idegenforgalmi összefogások és nemzeti-parkok részére hirdetett tender. A központi költségvetésből ebben az évben a tavalyinál négyszázmillióval többet, három és fél milliárdot szánnak közmunkára, de biztosítani kell az önrészt, valamint a MÁV és a Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság is benyújt forrásokat erre a célra. A tavalyi esztendő decemberében a megyében az állást keresők száma novemberhez képest kilenszáz fővel, 16,7 ezerre emelkedett. A változásokban döntő szerepet játszott, hogy a megelőző hónap végén az ősz eleji közhasznú, illetve a régiós és egyéb közmunkaprogramok befejeződtek, s az ezekben foglalkoztatottak száma nagyban csökkent. Ezt a tavaly decemberben kezdődött és idén júniusig meghosszabbított télitavaszi közmunkaprogram, valamint a decemberben indított új közhasznú foglalkoztatási lehetőségek sem tudta ellensúlyozni. Az emberi tényezők A mai magyar egészségügyben minden rezdülés felértékelődik. A beteg az utolsókig hadakozik ellene, hogy munkadarabként, statisztikai adatként, végső soron pedig lábujjra erősített cédulaként tartsák nyilván. Utóbbira főleg akkor érzékeny, ha idő előtt kerül sor a műveletre. AZ orvos és a hozzá fordulók közötti kapcsolatnak az emberi tényezőkön kell alapulnia. Empátián, bizalmon és a gyógyulásba vetett hiten. A felépüléshez vezető út egy jó szóval kezdődik. Emlékszem, gyerekkoromban egyszer beszorult az ujjam a biciklilánc és a fogaskerék közé. Csak egy bőrdarab tartotta a lifegő percet. Ordítottam, akár a sakál. Futottak velem a doktor nénihez, aki mielőtt bármit tett volna a sérült végtaggal, az ölébe ültetett, és mesélni kezdett a munkájáról. És arról, hogy miért fontos az, ha szép csendben maradok: mert így neki is könnyebb lesz a dolga. együttműködést várt az ötéves kölyöktől, és amikor megkapta, előszedte a kapcsokat. Nézni ugyan nem „ mertem, mit tesz velem, de összeszorítottam a fogam. Legközelebb pedig már vártam, hogy elérkezzék az újabb kötözés időpontja, mert - magamnak is féltem bevallani - jó volt ott, a rendelőben. Ennek a doktor néninek - Miczky Irénnek hívták, azóta sajnos a sorsáról mit sem tudok - az emlékét negyven év múltán is a legnagyobb szeretettel őrzöm. azt hiszem, ha ma is praktizálna, legfeljebb titokban morgolódna az egészségügyben uralkodó viszonyok láttán. Mert annak az ötéves kisgyereknek semmi köze a felnőttek játékaihoz. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Pályázat révén gyarapodtak felszerelés Ú] védőruhát kaptak a speciális mentők Lovasszínház és rehabilitáció duránda Ha csak uniós és helyi pénz jön, várni kell Az Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport két tagja viselheti immár azt a korszerű védőruhát, amit most kaptak meg az egriek. Mint Molnár László műszaki felelős elmondta, a régi típusú ruházatot le kellett selejtezniük. Az ezeket helyettesítő új, két garnitúra Isotemp-öltözetet az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pályázatán nyert 314 ezer forintból vásárolták meg. így összesen már hat speciális mentőt sikerült megfelelő védőruhával ellátniuk. Az önkéntesek idei tervei között - az igencsak elavult vonu- lós gépkocsi cseréje mellett - újabb négy garnitúra öltözet beszerzése szerepel. ■ A csoport tagjainak zöme már megfelelő védőruhával rendelkezik (Folytatás az 1. oldalról) A Duránda felzárkóztatásával kapcsolatban a helyszíni bejáráson elhangzott: egy osztrák bank bevonásával egy modellkísérlet értékű projekttel lehetne orvosolni a bajokat, a valóban középkori állapotokat. Öt-tíz év alatt, négy-öt milliárd forintos tőke- injekcióval képzelik el a komplex beruházást, ami építészeti, infrastrukturális, foglalkoztatási és szociális elemeket egyaránt tartalmaz. Ennek lényege: az itt lakókat is érdekeltté tennék a lakásépítésben, munkahelyet teremtenének nekik, és ezután remélhetően megállna a területen található ingatlanok immár évtizede tartó folyamatos értékvesztése. Czékmány Krisztina, a kisebbségi önkormányzat elnöke ennek kapcsán megjegyezte: a tervezés megkezdése előtt egy kérdőíves felmérés készült, ebből kiderül, hogy a romák maguk is akarják a változást, hajlandóak tenni érte, tanulni, dolgozni. A roma vezető ezt azzal is alátámasztotta: személyesen győződött meg minderről, hiszen kétszázhúsz háztartást járt be a kérdőívekkel. Az is elhangzott: Gyöngyös önkormányzata a közművesítésben és egyfajta szociális rehabilitációban lenne érdekelt, melyre mintegy 3-400 millió forintot nyerhet el egy tavaszi uniós pályázaton. Egy másik befektetői csoport lovasszínházat képzel a területre, mely 50-60 főnek adhatna munkát. Győr-Sopron megye gyöngyösi származású vajdája is jelezte, hogy vállalkozói tőkéjével beszállna a Duránda fejlesztésébe. Hogy pontosan miként, arról egyelőre nincs hír. Az viszont egészen bizonyos: a város 500 milliót tett félre idei költségvetésében „uniós nagypályázatok” önrészeként, s kiemelt projektként kezeli a Duránda ügyét. Ám ha kizárólag pályázati pénzből kell rendezni a területet, akkor a projekt másfél-két évtizedet is igénybe vehet. ■ F. Z.
