Heves Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-23 / 273. szám

3 2007. NOVEMBER 23., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP HIEEK Eger ÉTELOSZTÁS Az idei télen első ízben osztanak meleg egytál­ételt a Magyar Vöröskereszt He­ves Megyei Szervezetének mun­katársai. A száz adag bográcsgu­lyást ma 12 órakor mérik ki a ka­ritatív szervezet Klapka utca 9. szám alatti irodájának az udva­rán. Az április végéig tartó idény­ben még további 10-12 alkalom­mal várják majd a hajléktalanokat száz-száz adag meleg étellel a Klapka utcában, illetve a Balassi Bálint Általános Iskola udvarán. Heves megye előadás Folytató­dik Molnár V. József előadás-so­rozata. A néplélekrajz-kutató no­vember 26-án 18 órától az egri Keresztény Ifjúsági Klubban (Ér­sek udvar) A Szent Korona és a Turul násza címmel a magyar mi­tológia elemeit mutatja be. iezőtárlány JUBILEUM Har­mincéves a Mezőtárkányi Általá­nos Művelődési Központ. Ez alka­lomból ma délelőtt 9 órai kezdet­tel jubileumi emléknapot tarta­nak a Művelődési Házban, ahol többek között az iskolások és a hagyományőrző együttesek ad­nak műsort, valamint emlékpla­kettet adnak át a korábbi igazga­tóknak. November 24-én este hattól bált rendeznek, melynek bevételét az iskolaudvar szebbé tételére fordítják. A műsor este hétkor, a vacsora nyolckor kezdő­dik, majd táncmulatság veszi kez­detét, melyhez Ivády Gyula és tár­sai biztosítják a muzsikát. Heves megye rajzverseny az Egri Cica- és Kutyamentő Egye­sület rajz- és fotóversenyt hirdet óvodások és általános iskolások részére „Én és a kedvencem” címmel. A beérkező pályamun­kákat'Sarkadi Péter grafikusmű­vész bírálja el. Eredményhirde­tés december 9-én, az egri Állati Napon. A kiírással kapcsolato­san bővebb információ a www.heol.hu/Helyi érték/Házi kedvencek rovatban található. Eger BÁBELŐADÁS A Harlekin Bábszínház november 25-én dél­után három órakor mutatja be a Pilinszky János műveiből készült „Kalandozás a tükörben" című előadást. Makiár kötélugrás Szomba­ton délután és vasárnap délelőtt rendezik az egri Pásztorvölgyi Ál­talános Iskolában a dupla köte­les és páros országos kötélugró bajnokságot. Az ingyenes ese­mény házigazdája a Makiári Sport Klub lesz. Ördög lakozik a falatokban adalékok Kilónyi tartósí^^mezék, ízfokozó kerül a szervezetbe Folytatás az 1. oldalról A napjainkban lassan már töme­gessé váló E-szám hisztéria kap­csán pedig elmondta: a hivatalo­san bevizsgált, elfogadott és al­kalmazott segédanyagok, tartósí­tok, színezékek, ízfokozók vagy állományjavítók nem okoznak egészségkárosodást. Legalábbis az áüagos napi fogyasztásra vetít­ve. De hogy hosszú évek alatt mi­lyen hatással lehet mindez az em­beri szervezetre, azt egyelőre nemigen tudni. Annyi minden­esetre tény, hogy a mai kor embe­re a modern élelmiszeripari tech­nológiák révén előállított termé­keknek köszönhetően évente ösz- szesen kilónyi mennyiséget vesz magához az E-számokkal jelzett kemikáliákból. Ezek egy része szabadalmiig védett ipari titok. Becslések szerint a szennye­ző anyagok 10 százaléka a leve­gővel, 20 százaléka a vízzel, a maradék 70 százalékuk az éven­te elfogyasztott több mint fél ton­na élelmiszerrel jut az emberek szervezetébe. Az Európai Unió felmérései alapján úgy tűnik, hogy a magyar lakosság érzi a probléma jelentő­ségét, hiszen az EU tagállamai kö­zül hazánkban az egyik legna­gyobb azoknak az aránya, akik úgy gondolják: az élelmiszerekbe kerülő vegyi anyagok veszélyt je­lentenek az egészségünkre. Míg a teljes uniós lakosság 14 száza­léka tart ezektől, addig a magya­rok 23 százaléka tartja ezt a gon­dot nagymértékűnek. Bár az iparilag termelt, illetve feldolgozott késztermékek és tartósított ételek vásárlása he­«Vtiífcv A vásárlók óvatosak. Az ellenőrzött minták harmada tartalmaz kimutatható mennyiségű növényvédő szereket. lyett már ma is sokan választják a másik utat.- Lehetőség szerint töreked­jünk a friss és természetes nyersanyagokból készült élelmi­szerek fogyasztására - tanácsol­ja dr. Pozsgai Szabolcs egri köz­egészségügyi szakember is. Ételeinkbe a vegyi anyagok többféle úton kerülhetnek. A szándékosan adagolt anyagok mellett sokféle vegyszer „véletle­nül”, kiszámíthatatlan mennyi­ségben kerül ételeinkbe. Lehet­Mesterséges étvágykeltők nélkül ehetetlen az intenzív mezőgazdaság és állattenyésztés, valamint az élelmiszer-, illetve a vegy- és gyógyszeripar közös konyháján sok furcsaság rotyog. A tejter­mékekben állományjavító guar-gumit nagyipari méretek­ben az olajbányászat a fúrófo­lyadékhoz, a papírgyártás a papírpéphez, a textilipar a festékekhez használja ugyan­csak sűrítőszerként Számos „ valódi ” gyümölcsaroma P „ bölcsője” egy ausztrál fa- \ ßj fűrészpora. Külön vegy- \ szerek szolgálnak a többi adalék mellékízének el- ■ - nyomására vagy a füs­: tölt íz utánozására, amely, mivel a valódi füs­töléssel szemben nem tar­tósít, így külön tartósító­szer is kell még mellé. séges szennyező források a nö­vényvédő- és állatgyógyászati szerek maradványai, a csomago­lóanyagokból esetlegesen kiol­dódó, a termékbe a szállítás, a feldolgozás vagy a konyhai étel- készítés folyamán bekerülő ve­gyi anyagok. A hazai növénytermesztésben körülbelül 400 növényvédő szer engedélyezett, ezeknek közel fe­lét azonnal be kellene tiltani ká­ros hatásaik miatt. Ezek a szerek funkciójuknál fogva mérgek, így gyakran az emberi egészségre is ártalmasak. Áz élelmiszerekben sajnos ezek az anyagok, bár ál­talában igen kis mennyiségben, de megjelennek. A krónikus ha­tásokkal bíró, azaz rákkeltő, az immunrendszert és a szaporo­dási képességet károsító anya­gok viszont alacsony mennyi­ségben is károsak. A hivatalos hazai ellenőrzések szerint a vizsgált minták több mint egyharmada tartalmaz ki­mutatható mennyiségben nö­vényvédő szereket, másfél szá­zalékuk pedig a megengedett határérték felett szennyezett. Az átlagot meghaladó mennyiség­ben tartalmaz növényvédőszer- maradványokat a hazai és im­port saláta, a paradicsom és a Az E-számok csoportjai 100-199 színezékek 200-299 tartósítószerek 300-399 antioxidánsok és savanyúságot szabályozó anyagok 400-499 sűrítőanyagok, stabilizátorok és emulgeálószerek 500-599 savanyúságot szabályozó és csomósodást gátló anyagok 600-699 ízfokozók 900-999 egyéb (édesítők, habosítók, -viaszok) 1100-1599 kiegészítő vegyületek (FORRÁS: HÍRLAP-GYŰJTÉS) paprika, míg a gyümölcsök kö­zül a citrusfélék, az alma, a kör­te, a csemegeszőlő emelhető ki. A húsokban lehet le nem bom­lott gyógyszermaradvány is, mert antibiotikumot és egyéb gyógyszert adnak az állatoknak. Tény: e szerek befolyással van­nak az emberi szervezet műkö­désére, allergiát, hormonális el­változásokat, a baktériumok ese­tében pedig gyógyszer-reziszten­cia kialakulását okozhatják. A legnagyobb problémát az anti­biotikumok és azon hormonok, illetve bomlástermékeik jelentik, melyeknek használata hazánk­ban tiltott, mégis megjelenhet­nek asztalunkon a más országok­ból érkező húsárukban. ■ K. J. ÁLLÁSPONT BARTA KATALIN Hogy éljük túl a kamaszkort? A címben szereplő kérdés szülőre, gyermekre egy­aránt vonatkozik. Mert a mai tinédzser nincs könnyű helyzetben. A testében-lel- kében zajló drámai változá­sok mellett meg kellene ta­lálnia a helyét és szerepét egy olyan világban, ahol az alapvető emberi normák és értékek naponta kerülnek válságba. Mindemellett szembesülnie kell azzal is, hogy a boldoguláshoz kevés az átlagos teljesítmény, sok­szor az átlag feletti is. miközben becsületről, tisz­tességről papolunk neki, elég, ha fél füllel belehallgat a napi híradásokba, és azt tapasztalja, hogy csalással, hazudozással sokkal na­gyobbat lehet szakítani, mint a jámbor robotolással. Niúcs könnyű helyzetben a szülő sem, aki jobbára azért gürcöl, hogy a gyereknek jobb legyen, hogy ne szen­vedjen a nélkülözéstől, s le­hetőleg megkapja az esélyt, ami neki talán nem adatott meg. Nagy kudarc, ha mind­ezek ellenére csupán egy lakli, sete-suta, lusta ka­maszt látunk csemeténk­ben, aki többnyire hallgatás­ba burkolózik, és a kérdé­sekre mindössze egy váll­rándítással válaszol. a felnőtt a már megélt ta­pasztalatok birtokában azt hiszi, tudja, mi kell a fiatal­nak. A kamasz pedig sokszor végignézve felmenőjén, szá­nakozva állapítja meg magá­ban, hogy egy lestrapált, ódi­vatú, ötről a hatra alig haladó ember nem épp az ő álmai­nak megtestesítője. ez a korszak is elmúlik egyszer, s a múlt homályába vesznek a nagy csaták. Hagyjuk a tinédzsert keres­gélni, s bízzunk abban, hogy mire felnő, nem felejti el, mi is kell(ene) egy ka­masznak. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Az egyének is felelnek a környezetükért A kiváló gyógyító munkát jutalmazták markhot-díj Az orvos személyisége mindig jótékonyan hat a betegre A Frank Mária- emlékplakett a fővárosba kerül A magyar tudomány napja al­kalmából „A környezettudatos magatartás és a civilszerveze­tek” címmel tartottak előadáso­kat tegnap délután az egri Civil Házban. Az eseményt a TIT Bu­gát Pál Egyesület, a Műszaki és Természettudományos Egyesü­let és az Életfa Környezetvédő Szövetség Szervezte. Dr. Estók Bertalan áz ivó-, für­dő- és felszíni vizeket a biológu­sok szemszögéből mutatta be, Rittenbacher Ödön a hulladék- gazdálkodás aktuális kérdései­ről tájékoztatta a közönséget, míg Bodó Péter környezetvédel­mi szakvegyész a klímaválto­zást és az egyéni felelősséget kapcsolta össze. ■ Csupán hat évig működött Eger­ben az első magyar orvosi kar, a Scola MedicinaUs. Markhot Fe­renc alapította 238 évvel ezelőtt. Az egykori egyetem megnyitásá­nak napjához kapcsolódva ren­dezte meg tegnap a Markhot Fe­renc Kórház és Rendelőintézet igazgatósága, tudományos és ok­tatási bizottsága a Markhot-em- lékülést a Líceum dísztermében. Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke köszöntőjében elmondta, reformnak számított annak ide­jén az egyetem indítása. A reform nemcsak kényszer, lehetőség is. | Mindannyiunk ügye, hogy egész- | ségesebbek és hosszabb életűek | legyünk. A tőke bevonása elke- I rülhetetlen, ettől fejlődhet ver- Az emlékérmet a kórház főigazgatója adta át dr. Csiba Lászlónak (jobbra) senyképessé a kórház, megfizet­hetik a képzett és most is jól tel­jesítő alkalmazottakat. Dr. Sebes Gábor, a kórház fő­igazgatója megjegyezte, hogy a gyógyítómunka jelenleg keretek közé szabott Feletteseiket is nyo­masztja a pénztelenség, ugyan­akkor az orvosok komoly tőkével rendelkeznek, nevezetesen a be­tegek bizalmával. Magas szak­mai színvonalon dolgoznak, a személyiségük jótékonyan hat a páciensekre. Az idén a Markhot-emlékér- met a debreceni neurológiai kli­nika professzora, dr. Csiba Lász­ló vehette át. Díszoklevelet kapott dr. Szoó Gyula, a radiológiai osz­tály főorvosa. ■ A harmincöt évnél fiatalabb gyermekgyógyász szakorvosok pályázhatnak a Dr. Frank Má- ria-emlékplakettre és -díjra. A kitüntetést a fiatalon elhunyt egri főorvosnő férje, dr. Renn Oszkár alapította tizenhárom évvel ezelőtt. Dr. Vargyay Évától, a Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet gyermekosztályát vezető főorvos­tól megtudtuk, hogy az idén a bu­dapesti SOTE I. számú Gyermek- klinika orvosa, dr. Tory Kálmán nyújtotta be a legjobb pályamun­kát A kitüntetett jelenleg ösztön­díjasként Párizsban bővíti szak­mai ismereteit, ezért a bronzpla­kettet még nem vehette át az ün­nepélyes emlékülésen. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents