Heves Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-23 / 273. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 23., PÉNTEK A liberálisok feltételekkel támogatnák Habis Lászlót Rossz gyerekek pedig nincsenek kamaszok és gondok Egyre inkább tágul a szakadék a fiatalok és a felnőttek között Egy elvszerű megállapodás mentén az egri közgyűlés SZDSZ-es képviselői hajlandóak támogatni Habis László polgármestert - mondta tegnapi, a város önkormányzatának egy évét értékelő sajtótájékoztatóján Borsos László, a liberálisok helyi elnöke és dr. Gyurkó Péter, a párt megyei alelnöke. A háromfős szabad demokrata frakció támogatásának feltétele például a teljes elhatárolódás a szélsőjobboldaltól, a szakmaiság előtérbe helyezése, a városi média, különösen a városi televízió függetlenségének garantálása. Nézetük szerint ma gyakorlatilag működésképtelennek tekinthető Eger közgyűlése. Habis László tavaly októberben a győzelem érdekében alkura kényszerült, és most egy nagyon ingatag jobbos többséggel próbálja vezetni a várost. A legnagyobb jobboldali frakción, a Fideszen belül is legalább két markáns csoportosulás van. Közülük a Demeter Ervin honatyához kötődő az elfogadhatatlanabb az SZDSZ számára. Mint elmondták: Demeter a személyes kötődések hiányában egyszer csak megjelent Egerben, és politikai komisszárként igyekszik érvényt szerezni pártja országos politikai diktátumainak. Kérdéses, hogy a polgár- mester tudja-e biztosítani a többséget a jövő évi költségvetés elfogadásához. ■ (lejtésből jeleskedtek az egri diákok Az egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium a napokban idegen nyelvi szépkiejtési versenyt rendezett a város szakiskolás tanulói számára, angol és német nyelven. Ezen öt intézmény tanulója vett részt. Borbély András igazgatótól megtudtuk, a színvonalas versengésen jól felkészített diákok mérték össze tudásukat. Kimagasló teljesítményt nyújtottak a Kereskedelmi Szakközépiskola, a Szent Lőrinc Vendéglátóipari Szakközépiskola, valamint a vendéglátó intézmény diákjai is. A zsűri tizenkét diáknak ítélt oda díjat teljesítményéért. ■ Folytatás az 1. oldalról Ezeket a gyerekeket pedig nagyon nehéz motiválni, ráadásul a szülőkkel való kapcsolattartás is akadályokba ütközik, mivel sokukat alig lehet még arra is rábírni, hogy együttműködjön velünk. Sajnos, az utóbbi években megjelent a cigaretta mellett a drog is, és az is előfordult már, hogy ittas diákot kellett hazakül- denünk. Aggasztó folyamatnak lehetünk nap mint nap tanúi. A kollégáim közül sokan nincsenek felkészülve e helyzetek kezelésére, szükség lenne ugyanis egy kis pszichológiai és szociálpedagógiai jártasságra is, hogy úrrá legyünk ezen a problémahalmazon. Igazság szerint nem szívesen teregetjük ki a nyilvánosság elé ezeket a gondokat, hiszen antireklámra egy iskolának sincs szüksége, a jelenségről mégsem hallgathatunk. ■ A gyerekek azzal szembesülnek, hogy egyesek csalással, teljesítmény nélkül is érvényesülnek. Szikora Katalin, a Neumann János Középiskola és Kollégium magyar szakos pedagógusa több mint húsz éve tanít a jó nevű intézményben, s ő maga is tapasztal változásokat a jelenlegi diákok viselkedésében:- Mi szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a tanulóink zöme jó képességű, erősen motivált, megbízható szülői háttérrel rendelkező fiatal. Ettől függetlenül itt is tapasztalható némi változás. A legszembetűnőbb jelenség, hogy a mai középiskolás generáció tagjai, úgy tűnik, mintha később érnének, mint az őket megelőző évfolyamok diákjai. Kevésbé vállalnak felelősséget, s néha olyan érzésem van, hogy szeretnék megnyújtani a gondtalan gyermekéveket. Ennek sokféle oka van, de a legfontosabb szerintem a társadalomban tapasztalható jelenlegi értékválság. Egyre többet hallani diplomás állástalanokról, miközben a gyerekek nap mint nap szembesülnek azzal, hogy egyesek csalással, hazugsággal, teljesítmény nélkül is kiválóan érvényesülnek - véli a szakember. Bár sokat hallunk az esély- egyenlőség megteremtéséről, a Kamaszkorban felértékelődnek a kortárs kapcsolatok. Sokszor a gondokat Is szívesebben osztják meg egymással. gyakorlatban ez nyomokban sem fedezhető fel a hazai közoktatásban. Minderről a pedagógus a következőket mondja:- A legsúlyosabb gond valóban ez. A hazai közoktatásban - a politikai akarat és a biztató kísérletek ellenére is - változatlanul jelen van és egyre mélyül a szegregáció. A biztos anyagi és szellemi háttérrel rendelkező gyerekek a jobb iskolákba kerülnek, míg a kevésbé szerencsés sorsúaknak esélyük sincs erre. A szakadék már most óriási, és szinte áthidalhatatlannak tűnik. Mindeközben a tanárképzésben továbbra is erőteljesen érvényesül a kontraszelekció, azaz többnyire azok választják ezt a pályát, akik más területen nem tudnak érvényesülni. Tetézi a gondokat, hogy a pedagógusképzésből változatlanul hiányzik azon ismeretek tanítása, elsajátítása, amelyek nélkül az esélyegyenlőtlenség felszámoláMunkadarabbá lefokozott gyerekek A GYERMEKPSZICHIÁTER Úgy véli, hogy a felnőttek hajlamosak olyan lényekként kezelni a gyerekeket, mint akik feltétlenül felnőttek irányítására szorulnak. A nevelés és oktatás leginkább a versenyszellemű fogyasztói társadalom elvárásaihoz alkalmazkodik. A pedagógusok egy része a „munkadarabbá" lefokozott gyereknek csak az egoját neveli, aki viszont nem felel meg az elvárt siker- modellnek, az máris problémás gyereknek számít, a gyerekek és felnőttek közti szakadék pedig egyre nagyobb lesz. Az a szülő vagy tanár, aki el tudja fogadni és meg tudja érteni, hogy a gyermeket nem a körülmények alakítják, hanem a gyermek alakítja magát a körülményekhez, az már jó úton jár. sa lehetetlen. Hazánkban nem megoldás a szabad iskolaválasztás megszüntetése sem. Ez jól működik a skandináv országokban, ahol minden feltétel adott az egységes, jó színvonalú oktatáshoz. Nálunk értelmetlen mindaddig beszélni erről, míg az általános iskolák alsó tagozataiban nincs egységes követelmény- és feltételrendszer. Gyakran éri kritika a pedagógustársadalmat is. Sok szülő előszeretettel keresi a hibát az iskolában, a tanárokban...- Van ebben némi igazság, hiszen egy erősen frusztrált társadalmi rétegről van szó - válaszolja felvetésünkre. - Tény, hogy a tanárok jelentős része megszokta a több évtizedes szerepet, amelyből képtelen kitörni, ezen változtatni. Más módszerekre, új szemléletű tankönyvekre és speciális ismeretekre lenne szükség ahhoz, hogy a most felcseperedő fiatalokat meg tudjuk érteni, s a bennük szunnyadó képességeket ki tudjuk bontakoztatni. Azonban azt is látni kell, hogy a ránk erőltetett adminisztrációba lassan belefulladunk, és szinte követhetetlen változásokhoz kell(ene) évről évre alkalmazkodnunk. At kellene alakítani az energiafelhasználást Tarnabodi álmok hajléktalanoknak kötet Szuromi Rita írásműve az ország első befogadó falujáról Folytatás az 1. oldalról Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára úgy vélte: a mostani gázárak korántsem a folyamat végét jelentik. Közismert, hogy a földgáz általában kilenc hónapos késéssel követi az olajárak változását, így nagyjából kiszámítható, hogy merre tartunk. Ez nem „csak” rövid távon jelent kihívásokat, de - az energiakészletek fogyásával és a klímaváltozással együtt - át kell alakítani az ország energiafelhasználási szerkezetét. És nem csupán technológia-importőrként, hanem saját fejlesztésekkel. Németh Imre ex-agrárminisz- ter kifejtette: az unió ma ötven százalékban szorul importra, hazánk hetvenöt százalékban, de húsz év múlva az uniós átlag lesz a mai magyar érték. Hacsak nem kezdődnek meg már most a fosszilis energiahordozókat kiváltó lépések. Példátlannak nevezte, hogy Magyarországon a háztartások hetven százaléka fűt földgázzal.- Ilyen arány ott sincs, ahol egyébként a saját szükségleteiket hazai forrásokból képesek lennének kielégíteni - hangsúlyozta Németh Imre. Példaként említette Norvégiát, ami jelentős európai energia-exportőr, s eközben saját igényeinek 44 százalékát megújuló forrásokból teremti elő. ■ Az átányi temetőben nyugvó kisded síremlékének misztikus történetéhez képest más, igen komoly témában írt újabb dokumentumkötetet kollégánk, Szuromi Rita. Az Otthon, álom, Tarnabod című művében megőrizte a tényfeltáró újságíró apró részletekre is kiterjedő kíváncsiságát, alkotói lendületét, könnyed, magát olvastató elbeszélő stílusát. Ugyanakkor e^y vérbeli szoci- ográfus alaposságával igyekezett utánajárni annak, hogyan vált be a befogadófalu-program az első hazai állomásán, a délhevesi kistelepülésen. Mint lapunkból is ismert, a projektet 2004-ben az Ifjúsági, Különleges emberi sorsokat is bemutat az olvasónak a kötet Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat dolgozta ki és indította el Tarnabod önkormányzatának közreműködésével. Fedél nélkül élő többgyermekes famíliákat juttattak otthonhoz, megélhetéshez a községben. A szerző a kezdetektől nagy figyelemmel kísérte a kezdeményezés révén a faluba került emberek sorsát, beilleszkedési próbálkozásukat a vidéki létbe. Megszólaltatta a program létrehozóit, szervezőit, s a hajléktalanokat egyaránt. Hangot adhattak a történtekről véleményüknek, érzéseiknek Tarnabod lakói is. Külön fejezetben esik szó a második befogadó faluról, Erkről. Még az új megoldást övező szakmai vitákba is bepillantást enged a könyv, amelyből megismerhetjük szociológusok, pedagógusok, politikusok álláspontját is. A hétköznapi konfliktusokban bővelkedő helyzetet elemző írásműnek - olvasmányos gondolatfűzésén túl - nagy értéke a kendőzetlensége, az őszintesége. Az, hogy nem kíván megfelelni senki érdekének, hanem a valóságot, a napi életet tükrözi minden sorával. ■ Sz. Z. ■ Az írásműnek különösen nagy értéke a kendőzetlensége, az őszintesége.
