Heves Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-06 / 234. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 6., SZOMBAT A falurombolás ellen hirdetnek találkozót a Szalajkában A kíváncsiságtól nő a családfa kutatások Ismét reneszánszát éli manapság a felmenő ősök titkainak megismerése A Nemzeti Összefogás a Falvak és a Gazdák Védelméért Egyesü­let elnöksége október 13-án, szombaton 11 órától találkozót szervez Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben a Kárpátok Őre emlékműnél. Faludi Sándor, a szervezet el­nöke tegnap elmondta: a rendez­vénnyel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy Magyarorszá­gon falurombolás zajlik. A rend­szerváltozás óta aligha nevezhe­tő sikertörténetnek a falupoliti­ka. A falvak kiüresedtek, tönkre­mentek. A falusi turizmus nem oldja meg a kérdést, mert az el­szegényedett porták nem vonz­zák az idegeneket. A rendszer- változás utáni politikai elit nem­csak a téeszeket és az állami gaz­daságokat tette tönkre, hanem a háztáji gazdálkodókat is, akik a család szükségletein túl a piacra is termeltek. A helyzeten nem segít a párt- politikai csatározás. Éppen ezért a szervezők azt kérik a rendez­vényre érkezőktől, hogy mellőz­zék a helyszínen a pártzászló­kat, jelvényeket, a pártpropagan- da-jelszavakat. ■ Rács mögé került a másik gyanúsított is Debrecenben fogták el tegnap­előtt a.Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányság (HRFK) körözési toplistáján szerepelt J. Róbert jászapáti lakost, aki tejjel kap­csolatos csalás gyanúsítottja. Társa, a hevesi J. Tamás már elő­zetes letartóztatásban van. Mint azt már megírtuk, a HRFK gazdaságvédelmi osztálya jelentős értékre elkövetett csa­lás bűntett és más bűntények el­követésének megalapozott gya­núja miatt folytat eljárást a két férfi ellen. Ők egy német tejgyár­tó céget megtévesztve 71 millió forint értékben rendeltek tejet, aminek az árát nem fizették ki, de az árut eladták. Mivel J. Róbertre egy korábbi büntetőeljárás során jogerősen börtönbüntetést szabtak ki, ezért annak letöltését most el kell kez­denie. Emiatt a főkapitányság nem indítványozza az előzetes le­tartóztatásba helyezését. ■ A Magyar Országos Levél­tár ügyfélforgalmának kö­zel fele családfa-kutatás­ra irányul. A Heves Me­gyei Levéltár látogatóinak jelentős része is a szemé­lyes múltját kutatja. Szuromi Rita A családfa-kutatások és leszár­mazási táblák nyilvántartása a második világháború előtt, első­sorban a nemesi családok köré­ben bevett gyakorlatnak, mi több, kívánalomnak számított. A régi rendszer letűnésével nem csak a hagyomány, de sok sze­mélyes értékes irat is megsem­misült. A levéltárak azonban megőrizték az egyházi anya­könyveket, így az 1990-es évek­től reneszánszát élő családfa-ku­tatásnak elvileg nincs akadálya. A gyakorlat mégis más. Szemé­lyes múlt kutatására az adatvé­delmi törvény szerint csak egye­nes ági leszármazott jogosult. Ezt a kutatás megkezdése előtt igazolni kell.- ,A Heves Megyei Levéltár­ban is számottevő azon kutatók száma, akik családfájuk össze­állításán dolgoznak - tájékozta­tott dr. Bán Péter igazgató-főle- véltáros. - Ez nem csupán ha­zai, de európai tendencia is. A személyes múltra kíváncsi em­ber két dolgot tehet. Vagy vállal­ja a sokszor évekig tartó, nem kevés ismeretet igénylő, aprólé­kos levéltári munkát, vagy köz­jegyző által készített meghatal­mazással megbíz.egy profi kuta­tót. Utóbbi esetben - bár egyéni megállapodás függvénye - sú­lyos százezrekbe is kerülhet a múlt ismerete. Családfa-kutatásra elsősor­ban az idősebbek, a nyugdíja­sok szánják rá magukat. Ebben az életkorban erősödik fel ugyanis a múlt megismerésére vonatkozó igény, s ilyenkor már idő is van bőven a kutatásra. A magyarok zöme leggyakrabban csak a nagyszülőkig ismeri a családfát. Ez elég a kutatás el­kezdéséhez. Az adatvédelmi tör­vény szerint kutatási anyag az adott személy halála után 30 év­vel, vagy születése után 90 évvel adható ki. Ha egyik sem ismert, akkor a levéltári anyag keletke­zésétől számított 60 évvel. Ettől régebbi anyagok szabadon ku­s $ I JfMSFPV Adam i iîîÔ-ÏSW múm [ 8Í*a IA/J ()S I, ! 1W-PM TÚjOZW-f-í JJ . v 5i rV í (,vt)lt(;y I ■ ij : ANTÂO •I mm\ tflGMONI) IJ tamás* í, ! ***'* umr.m jJÓZSEl' IJ. műm ;i:i.kk I, 1 KANTHÍR 1. ; y yr GXliOtl 11 i m-M«* 1 if A Elsősorban az idősebbek érnek rá napjainkban a családfájukat kutatni. Képünk illusztráció. tathatók. Mivel a nagyszülők adatait rendszerint mindenki is­meri, így viszonylag egyszerű az időutazás kezdete.- Állami anyakönyvezés 1895- től létezik, ezeknek a másodpéldánya megtalálható a le­véltárban - folytat­ta dr. Bán Péter. - Előtte csak egyházi anyakönyvezés léte­zett. József nádor rendelete értel­mében 1825-től volt kötelező egy másodpéldányt a levéltáraknak is eljuttatni. Ezen anyagokat ma vagy papíralapon, vagy az iratok védelme érdekében mikrofil­men tároljuk. A legpontosabb és legjobban megőrzött iratok a katolikus egy­házi anyakönyvek, a leghiányo­sabbak pedig a világháború pusztításának következménye­ként az izraelitáké. Ugyanakkor egy­ház- és falufüggő is az, hogy ki mennyi­re vezette pontosan az anyakönyveit, mennyire tett eleget a dokumentációs kötelezettség­nek. Az igazgató emlékeztetett arra, hogy az egyházi anyaköny­vek vezetését Pázmány Péter ja­vaslatára az 1629-es esztergomi zsinat rendelte el. Elsőként Északkelet-Magyarországon, a Felvidéken vezették ezt a rend­szert be, így ezen a területen a legpontosabb a dokumentáció. A török hódoltság miatt az or­szág más részein jóval később vált gyakorlattá. így a nem ne­mesi származással bírók legfel­jebb a XVII-XVIII. századig tud­ják a családfájukat visszavezet­ni, hiszen korábban nem vezet­tek anyakönyveket. (Kivétel a ne­mesi származás, ahol adott eset­ben családi levéltári források alapján az Árpád-korig is vissza­vezették a kutatók a leszármazá­si táblájukat.)- Nagyon fontos tudni - hívta fel a figyelmet az igazgató -, hogy az egyházi anyakönyvek ■ Százezrekbe is kerülhet, ha profit bíznak meg családfa­kutatással. A levéltár-igazgató sem ismeri a saját múltját dr. bán Péter családtörténeti ismeretei nem térnek el az át­lagos magyar családokétól Ő is csak a nagyszüleiig visz- szamenően tudja a családfá­ját Bár az igazgató nyugdíj­ba készül, mégsem elsősor­ban erre széretné az idejét ál­dozni. Mint mondja, vannak más tervei, de nem kizárt, hogy egyszer még ő is faggat­ja majd személyes múltját. nem születési és halálozási anyakönyvek, hanem kereszte­lési, esketési és temetési doku­mentációk. Ebből adódik, hogy előfordulhatott, a keresztelés nem a születés évében történt. Az adatok felvétele akkoriban bemondás alapján történt, va­gyis lehetségesek pontatlansá­gok. A jelzett időszakban az em­bereknek még más volt az időér­zékük, az időhöz való viszonyuk, így szélsőséges esetben öt-tíz év eltérés is lehetett a bemondott születés és a tényleges életkor között! Az már a kutató szemé­lyes döntése, hogy alkalmaz-e forráskritikát. Az is menet köz­ben derülhet csak ki, hogy a be­mondott évben nem történt ilyen névre szóló bejegyzés, s akkor a kutatónak több év anyagát kell átbogarásznia. Ez az aprólékos munka időigé­nyes. Sőt a tudást sem nélkülö­zi, hiszen az anyakönyvek latin nyelvűek és speciális rövidítése­ket is Jutalmaznak, Jhhez se­gítséget a levéltárosok nyújta­nak, ám a kutatást nem végzik el senki helyett. A Heves Megyei Levéltár igaz­gatója azt is közölte, hogy a kis le­véltárakban sem erre szakoso­dott levéltáros, sem kapacitás nincs, de az országban vannak olyan szakképzett kutatók, akik ezt hivatásszerűen végzik. Egy- egy nagyobb kutatás előtt célsze­rű eldönteni, hogy valaki saját maga kezdi-e feltérképezni a múltját, vagy megbíz ezzel a fel­adattal valakit. A kutatás árát nö­velheti, ha a család története me­gye- vagy vármegyehatáron át­nyúlik. Ez esetben a kutató vagy utazik, vagy levéltárközi kölcsön­zéssel mikrofilmen kéri meg a jelzett évek anyakönyveit. Ám en­nek szintén költségvonzata van. A főiskola jubileumára készülnek az öregdiákok Jövőre lesz 180 éve, hogy az első diákok megkezdték tanulmá­nyaikat az Egri Érseki Római Ka­tolikus Tanítóképző Intézetben. A jubileum alkalmából május harmadik szombatján ünnepsé­get rendez az Eszterházy Károly Főiskola, valamint az Egri Taní­tó- és Tanárképzős Öregdiákok Baráti Köre. Minderről a kör e heti közgyűlésén esett szó, ahol dr. Dobos József elnök bejelen­tette: a főiskola vezetőivel közö­sen januárban alakítják meg az évfordulós ünnepséget előkészí­tő bizottságot. A programból ezúttal sem ma­rad ki az itt végzettek köszönté­se, s a diplomák átadása. Az 1993 óta működő baráti kör elnö­ke ezután számolt be a legutób­bi közgyűlés óta végzett munká­ról. Mint elmondta, ennek ered­ményessége iskolájuk tiszteleté­ből, s az öregdiákok egymáshoz való ragaszkodásából fakad. Eb­ből - s a dr. Hauser Zoltán rek­tor, dr. Koncsos Ferenc hivatali főtitkár, illetve a főiskolai szená­tus támogatásából - eredően si­keresek a különböző előadások, látogatások, valamint az évente megrendezett Prepa-napi ün­nepségek. À közgyűlésen elhangzott és elfogadott beszámolókat követő­en a résztvevők Sánta Boldi- zsárné volt egri prepát válasz­tották meg a baráti kör új alel- nökének. ■ Sz. I. Épül SZ Qrezy-kert tava. A 820 négyzetméteres, mesterségesen kiala­kítandó létesítmény a megújult Mátra Múzeum parkjának egyik látvá­nyossága lesz majd. A tó - amelynek közepén egy pihenésre alkalmas szigetet is kialakítnak - két hét múlva már vízbefogadásra képes lesz, és ezután kezdődhet meg a meder gépesítése. A kéthektáros kert má­sik részén pedig már elkezdődött a pálmaháznak és a lepkekeltető­nek is otthont adó természettudományi pavilon építése. Ámokfutással vádolja a jobboldalt az abonyi MSZP A jobboldali többségű önkor­mányzat politikai ámokfutása miatt már sok könny folyt Fü­zesabonyban, itt az ideje bocsá­natot kérni a meggyalázottaktól - mondta tegnapi, a tavalyi vá­lasztások óta eltelt egyéves idő­szakot értékelő sajtótájékoztató­ján Tóbi János, az MSZP városi elnöke. Szavai szerint a zömmel balol­dali képviselőkből álló előző ön- kormányzat stabil pénzügyi helyzetet, kezelhető hitelállo­mányt, fejlődési lehetőséget ha­gyott maga után. Az új, fideszes testület leállította az uszoda­beruházást, lemondott az épít­kezéshez már elnyert 600 milli­ós állami támogatásról. A jobbol­dal munkahelyteremtésről szóló választási ígéretéből nem lett semmi, miután az amerikai jár­műalkatrész-gyártó Modine vé­gül is Füzesabony helyett Gyön­gyösön építi fel 400 fős üzemét. Ebben nem a szocialisták a vét­kesek, sokkal inkább a másik ol­dal, amely a városi vagyon „elkó­tyavetyélésével” vádaskodott, és önkormányzati tulajdonban tar­totta a vásárteret, holott a Modine elsősorban arra a hely­színre tervezte az üzemet. Tóbi szerint a fideszes város- vezetés hadat üzent a köztiszte­letben álló közalkalmazottak­nak, kirúgásukkal saját „plakát­ragasztóiknak” teremtettek állá­sokat. ■

Next

/
Thumbnails
Contents