Heves Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-06 / 234. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 6., SZOMBAT A falurombolás ellen hirdetnek találkozót a Szalajkában A kíváncsiságtól nő a családfa kutatások Ismét reneszánszát éli manapság a felmenő ősök titkainak megismerése A Nemzeti Összefogás a Falvak és a Gazdák Védelméért Egyesület elnöksége október 13-án, szombaton 11 órától találkozót szervez Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben a Kárpátok Őre emlékműnél. Faludi Sándor, a szervezet elnöke tegnap elmondta: a rendezvénnyel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy Magyarországon falurombolás zajlik. A rendszerváltozás óta aligha nevezhető sikertörténetnek a falupolitika. A falvak kiüresedtek, tönkrementek. A falusi turizmus nem oldja meg a kérdést, mert az elszegényedett porták nem vonzzák az idegeneket. A rendszer- változás utáni politikai elit nemcsak a téeszeket és az állami gazdaságokat tette tönkre, hanem a háztáji gazdálkodókat is, akik a család szükségletein túl a piacra is termeltek. A helyzeten nem segít a párt- politikai csatározás. Éppen ezért a szervezők azt kérik a rendezvényre érkezőktől, hogy mellőzzék a helyszínen a pártzászlókat, jelvényeket, a pártpropagan- da-jelszavakat. ■ Rács mögé került a másik gyanúsított is Debrecenben fogták el tegnapelőtt a.Heves Megyei Rendőr-főkapitányság (HRFK) körözési toplistáján szerepelt J. Róbert jászapáti lakost, aki tejjel kapcsolatos csalás gyanúsítottja. Társa, a hevesi J. Tamás már előzetes letartóztatásban van. Mint azt már megírtuk, a HRFK gazdaságvédelmi osztálya jelentős értékre elkövetett csalás bűntett és más bűntények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a két férfi ellen. Ők egy német tejgyártó céget megtévesztve 71 millió forint értékben rendeltek tejet, aminek az árát nem fizették ki, de az árut eladták. Mivel J. Róbertre egy korábbi büntetőeljárás során jogerősen börtönbüntetést szabtak ki, ezért annak letöltését most el kell kezdenie. Emiatt a főkapitányság nem indítványozza az előzetes letartóztatásba helyezését. ■ A Magyar Országos Levéltár ügyfélforgalmának közel fele családfa-kutatásra irányul. A Heves Megyei Levéltár látogatóinak jelentős része is a személyes múltját kutatja. Szuromi Rita A családfa-kutatások és leszármazási táblák nyilvántartása a második világháború előtt, elsősorban a nemesi családok körében bevett gyakorlatnak, mi több, kívánalomnak számított. A régi rendszer letűnésével nem csak a hagyomány, de sok személyes értékes irat is megsemmisült. A levéltárak azonban megőrizték az egyházi anyakönyveket, így az 1990-es évektől reneszánszát élő családfa-kutatásnak elvileg nincs akadálya. A gyakorlat mégis más. Személyes múlt kutatására az adatvédelmi törvény szerint csak egyenes ági leszármazott jogosult. Ezt a kutatás megkezdése előtt igazolni kell.- ,A Heves Megyei Levéltárban is számottevő azon kutatók száma, akik családfájuk összeállításán dolgoznak - tájékoztatott dr. Bán Péter igazgató-főle- véltáros. - Ez nem csupán hazai, de európai tendencia is. A személyes múltra kíváncsi ember két dolgot tehet. Vagy vállalja a sokszor évekig tartó, nem kevés ismeretet igénylő, aprólékos levéltári munkát, vagy közjegyző által készített meghatalmazással megbíz.egy profi kutatót. Utóbbi esetben - bár egyéni megállapodás függvénye - súlyos százezrekbe is kerülhet a múlt ismerete. Családfa-kutatásra elsősorban az idősebbek, a nyugdíjasok szánják rá magukat. Ebben az életkorban erősödik fel ugyanis a múlt megismerésére vonatkozó igény, s ilyenkor már idő is van bőven a kutatásra. A magyarok zöme leggyakrabban csak a nagyszülőkig ismeri a családfát. Ez elég a kutatás elkezdéséhez. Az adatvédelmi törvény szerint kutatási anyag az adott személy halála után 30 évvel, vagy születése után 90 évvel adható ki. Ha egyik sem ismert, akkor a levéltári anyag keletkezésétől számított 60 évvel. Ettől régebbi anyagok szabadon kus $ I JfMSFPV Adam i iîîÔ-ÏSW múm [ 8Í*a IA/J ()S I, ! 1W-PM TÚjOZW-f-í JJ . v 5i rV í (,vt)lt(;y I ■ ij : ANTÂO •I mm\ tflGMONI) IJ tamás* í, ! ***'* umr.m jJÓZSEl' IJ. műm ;i:i.kk I, 1 KANTHÍR 1. ; y yr GXliOtl 11 i m-M«* 1 if A Elsősorban az idősebbek érnek rá napjainkban a családfájukat kutatni. Képünk illusztráció. tathatók. Mivel a nagyszülők adatait rendszerint mindenki ismeri, így viszonylag egyszerű az időutazás kezdete.- Állami anyakönyvezés 1895- től létezik, ezeknek a másodpéldánya megtalálható a levéltárban - folytatta dr. Bán Péter. - Előtte csak egyházi anyakönyvezés létezett. József nádor rendelete értelmében 1825-től volt kötelező egy másodpéldányt a levéltáraknak is eljuttatni. Ezen anyagokat ma vagy papíralapon, vagy az iratok védelme érdekében mikrofilmen tároljuk. A legpontosabb és legjobban megőrzött iratok a katolikus egyházi anyakönyvek, a leghiányosabbak pedig a világháború pusztításának következményeként az izraelitáké. Ugyanakkor egyház- és falufüggő is az, hogy ki mennyire vezette pontosan az anyakönyveit, mennyire tett eleget a dokumentációs kötelezettségnek. Az igazgató emlékeztetett arra, hogy az egyházi anyakönyvek vezetését Pázmány Péter javaslatára az 1629-es esztergomi zsinat rendelte el. Elsőként Északkelet-Magyarországon, a Felvidéken vezették ezt a rendszert be, így ezen a területen a legpontosabb a dokumentáció. A török hódoltság miatt az ország más részein jóval később vált gyakorlattá. így a nem nemesi származással bírók legfeljebb a XVII-XVIII. századig tudják a családfájukat visszavezetni, hiszen korábban nem vezettek anyakönyveket. (Kivétel a nemesi származás, ahol adott esetben családi levéltári források alapján az Árpád-korig is visszavezették a kutatók a leszármazási táblájukat.)- Nagyon fontos tudni - hívta fel a figyelmet az igazgató -, hogy az egyházi anyakönyvek ■ Százezrekbe is kerülhet, ha profit bíznak meg családfakutatással. A levéltár-igazgató sem ismeri a saját múltját dr. bán Péter családtörténeti ismeretei nem térnek el az átlagos magyar családokétól Ő is csak a nagyszüleiig visz- szamenően tudja a családfáját Bár az igazgató nyugdíjba készül, mégsem elsősorban erre széretné az idejét áldozni. Mint mondja, vannak más tervei, de nem kizárt, hogy egyszer még ő is faggatja majd személyes múltját. nem születési és halálozási anyakönyvek, hanem keresztelési, esketési és temetési dokumentációk. Ebből adódik, hogy előfordulhatott, a keresztelés nem a születés évében történt. Az adatok felvétele akkoriban bemondás alapján történt, vagyis lehetségesek pontatlanságok. A jelzett időszakban az embereknek még más volt az időérzékük, az időhöz való viszonyuk, így szélsőséges esetben öt-tíz év eltérés is lehetett a bemondott születés és a tényleges életkor között! Az már a kutató személyes döntése, hogy alkalmaz-e forráskritikát. Az is menet közben derülhet csak ki, hogy a bemondott évben nem történt ilyen névre szóló bejegyzés, s akkor a kutatónak több év anyagát kell átbogarásznia. Ez az aprólékos munka időigényes. Sőt a tudást sem nélkülözi, hiszen az anyakönyvek latin nyelvűek és speciális rövidítéseket is Jutalmaznak, Jhhez segítséget a levéltárosok nyújtanak, ám a kutatást nem végzik el senki helyett. A Heves Megyei Levéltár igazgatója azt is közölte, hogy a kis levéltárakban sem erre szakosodott levéltáros, sem kapacitás nincs, de az országban vannak olyan szakképzett kutatók, akik ezt hivatásszerűen végzik. Egy- egy nagyobb kutatás előtt célszerű eldönteni, hogy valaki saját maga kezdi-e feltérképezni a múltját, vagy megbíz ezzel a feladattal valakit. A kutatás árát növelheti, ha a család története megye- vagy vármegyehatáron átnyúlik. Ez esetben a kutató vagy utazik, vagy levéltárközi kölcsönzéssel mikrofilmen kéri meg a jelzett évek anyakönyveit. Ám ennek szintén költségvonzata van. A főiskola jubileumára készülnek az öregdiákok Jövőre lesz 180 éve, hogy az első diákok megkezdték tanulmányaikat az Egri Érseki Római Katolikus Tanítóképző Intézetben. A jubileum alkalmából május harmadik szombatján ünnepséget rendez az Eszterházy Károly Főiskola, valamint az Egri Tanító- és Tanárképzős Öregdiákok Baráti Köre. Minderről a kör e heti közgyűlésén esett szó, ahol dr. Dobos József elnök bejelentette: a főiskola vezetőivel közösen januárban alakítják meg az évfordulós ünnepséget előkészítő bizottságot. A programból ezúttal sem marad ki az itt végzettek köszöntése, s a diplomák átadása. Az 1993 óta működő baráti kör elnöke ezután számolt be a legutóbbi közgyűlés óta végzett munkáról. Mint elmondta, ennek eredményessége iskolájuk tiszteletéből, s az öregdiákok egymáshoz való ragaszkodásából fakad. Ebből - s a dr. Hauser Zoltán rektor, dr. Koncsos Ferenc hivatali főtitkár, illetve a főiskolai szenátus támogatásából - eredően sikeresek a különböző előadások, látogatások, valamint az évente megrendezett Prepa-napi ünnepségek. À közgyűlésen elhangzott és elfogadott beszámolókat követően a résztvevők Sánta Boldi- zsárné volt egri prepát választották meg a baráti kör új alel- nökének. ■ Sz. I. Épül SZ Qrezy-kert tava. A 820 négyzetméteres, mesterségesen kialakítandó létesítmény a megújult Mátra Múzeum parkjának egyik látványossága lesz majd. A tó - amelynek közepén egy pihenésre alkalmas szigetet is kialakítnak - két hét múlva már vízbefogadásra képes lesz, és ezután kezdődhet meg a meder gépesítése. A kéthektáros kert másik részén pedig már elkezdődött a pálmaháznak és a lepkekeltetőnek is otthont adó természettudományi pavilon építése. Ámokfutással vádolja a jobboldalt az abonyi MSZP A jobboldali többségű önkormányzat politikai ámokfutása miatt már sok könny folyt Füzesabonyban, itt az ideje bocsánatot kérni a meggyalázottaktól - mondta tegnapi, a tavalyi választások óta eltelt egyéves időszakot értékelő sajtótájékoztatóján Tóbi János, az MSZP városi elnöke. Szavai szerint a zömmel baloldali képviselőkből álló előző ön- kormányzat stabil pénzügyi helyzetet, kezelhető hitelállományt, fejlődési lehetőséget hagyott maga után. Az új, fideszes testület leállította az uszodaberuházást, lemondott az építkezéshez már elnyert 600 milliós állami támogatásról. A jobboldal munkahelyteremtésről szóló választási ígéretéből nem lett semmi, miután az amerikai járműalkatrész-gyártó Modine végül is Füzesabony helyett Gyöngyösön építi fel 400 fős üzemét. Ebben nem a szocialisták a vétkesek, sokkal inkább a másik oldal, amely a városi vagyon „elkótyavetyélésével” vádaskodott, és önkormányzati tulajdonban tartotta a vásárteret, holott a Modine elsősorban arra a helyszínre tervezte az üzemet. Tóbi szerint a fideszes város- vezetés hadat üzent a köztiszteletben álló közalkalmazottaknak, kirúgásukkal saját „plakátragasztóiknak” teremtettek állásokat. ■