Heves Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-17 / 243. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 17., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Szabad a pálya: a szakképzés újra vonzó lehet a fiatalok számára A Posta is készül a piacnyitásra partner kerestetik Akár a helyi önkormányzatok is átvehetnék a hivatalokat Folytatás az 1. oldalról- Sok új, hasznosítható taná­csot kaptam, de nekem inkább az üzemlátogatás tetszett. A ZF Hungária Kft.-nél testközelből láthattuk, hogy mire számíthat az, aki oda megy dolgozni - je­lentette ki érdeklődésünkre Kiss Tamás. Az egri diák nem maradt egyedül ezzel az állítás­sal: társai is elsősorban arról beszéltek, kiben milyen nyo­mott hagyott a különböző mun­káltatóknál tett szemle. A „Szabad a pálya” elnevezé­sű kiállítás célja a munkaerő­piaci igényekhez igazodó pálya- választási döntések segítése volt - erről már Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke és Habis László, Eger polgármes­tere szólt. A szakmai felügyele­tet ellátó Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ részéről Dobrozsi Zoltán főigaz­gató-helyettes látogatta meg az immár hetedik Uyen jellegű ese­ményt. A diákok, a szakmával nem rendelkező vagy szakma- váltásra szoruló fiatalok, a pá­lyakorrekció előtt álló álláskere­sők, a szülők és a pedagógusok 16-16 közép- és felsőfokú intéz­mény mellett nyolc egyéb kiállí­tó kínálatával és a munkaügyi szervezet szolgáltatásaival is megismerkedhettek. ■ B. Cs. Egy súlyos serültje van a balesetnek Két személygépkocsi ütközött egymásnak tegnap 15 óra után a 31-es út Dormánd és Tenk kö­zötti szakaszán. Egy egyenes­ben - 60 kilométeres sebesség- korlátozás mellett - próbált sza­bályosan előzni a sorban hátul haladó jármű sofőrje, amikor belerohant az előtte közlekedő­be, mivel az nem adta meg ne­ki az elsőbbséget, s maga is elő­zésbe kezdett. A baleset miatt csaknem két órán át tartó teljes útlezárás las­sította az arra közlekedőket. A vétkes sofőrt, egy dormándi fér­fit súlyos sérülésekkel szállítot­ták be az egri kórházba - tájé­koztatta lapunkat Soltész Bá­lint rendőr főhadnagy. ■ Piacnyitás. Eléri a posted szolgáltatásokat is: 2009- től megszűnik a Magyar Posta monopóliuma. Mint minden változást, ezt is rengeteg aggodalom, s ta­lán tévhit övezi. Suha Péter Emlékeznek arra, amikor a Mer­kúrtól évek múltával lehetett át­venni a galambszürke Trabantot? És látják ma az autószalonokat? Emlékeznek még arra, amikor évekig kellett várni egy iker tele­fonvonalra? És tapasztalják, hogy ma mennyi időbe, energiába és pénzbe telik egy telefon bekötte- tése? Nos, a különbség nyilván­való. Ez már a nyitott piac. ■ Hatszáz főnél népesebb településeken állandó postahelyet kell mű­ködtetni. Ahhoz persze, hogy valóban üzleti alapon működjenek példá­ul a szolgáltatások, kétségkívül pénz kell. Újabb példánál marad­va: míg a szép emlékű állami GELKA kötött árakon javította a tévéket, mosógépeket, addig ma egy-egy vállalkozó annyit kér egy ilyen munkáért, amennyit akar. Pontosabban: amennyiért még igénybe veszik a szolgáltatását. Ez a verseny. A fogyasztónak pe­dig végső soron ez jó. Akadnak persze olyan szolgál­tatások, amelyekről nehéz el­képzelni, hogy miként is működ­nének nyitott piacon, s hozhat­nak-e valódi, az igénybe vevőt szolgáló árversenyt Ilyen terület a postai szolgáltatás. Hihetnénk, itt nehéz értelmezni a verseny fogalmát, hiszen a küldemények kézbesítési díja ugyanannyi mindenhol: egy levél feladása nem kerülhet se kevesebbe, se többe az egyik postán, mint a másikon. Ez így igaz, ám a pos­tai szolgáltatás sokkal szerteága­zóbb, mint a különféle küldemé­nyek kézbesítése. A Magyar Posta Zrt. - amint azzal tegnapi számunkban fog­lalkoztunk - egyelőre négy me­gyében hirdette meg a Postapart­ner Programot, melynek lénye­ge, hogy külső vállalkozásokba szeretnék adni a postahivatalok működtetését, illetve a szolgálta­tások ellátását. Döntően önkor­A partnerprogram egyik megyei kiszemeltje a felnémeti hivatal. A szolgáltató vállalatnál remélik, mindegyik kijelölt postára akad majd érdeklődő. mányzatokra, illetve ezen üzlet­ben tapasztalatokkal - és kép­zettséggel - rendelkező vállalko­zásokra, vállalkozókra, akár volt postai dolgozókra számítanak. Hogy az önkormányzatokban mennyi fogadókészség van, az érdekes kérdés lehet. Lapunk ta­lálomra kiválasztott néhány, a „kiszervezésre” kiszemelt tele­pülést, ahol arról érdeklődtünk: „első hallásra” miként véleked­nek az ötletről az önkormányzat­ok vezetői. A válaszok igen sok­félék voltak, az „akarja a rosseb”- től a „megfontolandó öüet”-ig. Ar­ról viszont egyik helyen sem szá­moltak be, hogy már konkrétan foglalkoznának a pályázat gon­dolatával. Igaz, a kiírás is várha­tóan csak december elején jele­nik majd meg. Pelle Sándor, Detk polgármes­tere akként vélekedett: az vitat­hatatlan települési érdek, hogy továbbra is egy jól működő pos­ta dolgozzon a faluban.- Ha más megoldás lesz, akkor természetesen átte­kintjük, milyen önkor­mányzati szerepvállalásra lesz szükség ahhoz, hogy to­vábbra se sérüljön a közsé­gi érdek. Mert mint min­Küldemények és pénzügyi szolgáltatások a megyében ötvennyolc posta­helyet kíván a partnerprog­ramba bevonni a Magyar Pos­ta. Ezek többségében felvételi és kézbesítési szolgáltatások ellátására egyaránt vonatkoz­na az együttműködés. Négy olyan település, illetve posta van, ahol csak a küldemé­nyek felvételére szerződnének: Éger-Felnémet 4. posta, Nagytálya, Szentdo­monkos és Bükk- szenterzsébet. Ter­mészetesen a part­nerprogramba nem kizárólag a külde­ményekkel kapcsola­tos szolgáltatások, de a pénzügyi, illetve egyéb keres­kedelmi tevékenységek is bel tartoznak. den döntésünkben, ebben az ügy­ben is a falu érdekeinek maximá­lis figyelembevétele fog dominál­ni - húzta alá a polgármester.- Nekem mindegy, ki működte­ti a postát, a lényeg az, hogy le­gyen, és el tudjak intézni min­dent, itt helyben, amit már meg­szoktam - mondta J.-né, akivel az ugyancsak a partnerprogramba kijelölt nagyfügedi posta előtt ele­gyedünk beszédbe. Az asszony úgy vélte: ha drágább nem lesz és a nyitva tartást se korlá­tozzák, akkor oly mind­egy, hogy a nagyvállalat vagy egy alvállalkozó működteti-e a hivatalt. Azt azért reméli: ha uram bocsá’ nem t akadna jelentkező, ak- ’ kor sem zárják be a helyi postát. Mert az valóban fájdalmas lenne. A felvetés Tomecskó Ta­más, a Magyar Posta Zrt. szóvivője szerint meglehe­tősen elméleti, hiszen elő­zetes felméréseik szerint nagy valószínűséggel mindegyik kijelölt postára akad majd érdeklődő. Szolgáltatási háló Európában Magyarországon egy postai szolgáltatási pontra 3500 la­kos jut Portugáliában 3600, Ausztriában 4700, Görögor­szágban 5300, Hollandiában 6 ezer, Németországban pedig 7 ezer fő ez a mutató. A külső vállalkozások aránya a posta- hálózatban hazánkban 12,5 százalék, ezzel szemben példá­ul Ausztriában 30, a németek­nél ennél is több: 58 százalék- Ha mégis előfordulna, hogy nem valósulhat meg a partner­program, akkor a Magyar Posta Zrt. természetesen eleget tesz a törvényi kötelezettségének, ami kimondja, hogy hatszáz fős lé- lekszám fölött állandó postahe­lyet kell működtetni. Magyarán: abban az esetben, ha sem ön- kormányzat, sem vállalkozó nem kíván élni a lehetőséggel, akkor a posta üzemelteti tovább az adott egységet - fűzte hozzá a szóvivő. Megkérdeztük olvasóinkat Ön egyetért* a postai átszervezési tervekkel? v-NÉ varga Éva, Feldebrő:- Önálló épületben működik a postánk a faluban, s én szeret­ném, ha ez a jövőben is így maradna. Nem tudom, hogy a vállalkozásba adás pontosan mit takar, de attól tartok, nem tenne jót a szolgáltatás színvo­nalának, ha mondjuk a bolt­ban kellene feladni a levelein­ket vagy a csekkeket. Kérdéses a biztonság is. simái jenő, Kompott- Régen hatvan fillér volt egy levél, most hatvankét forintba kerül, táviratot már nem is merek feladni... Nem értem, hogy a mai díjak mellett hogy­hogy nem tud gazdaságosan működni a Magyar Posta. Azt pedig képtelenségnek tartom, hogy a kocsmában működjön postahivatal. Mert hát azért nem mindenki jár az ivóba. juhász Lajos, Heréd- Mindenképpen jobb lenne, ha a jelenlegi formájában megmaradna községünkben a postahivatal Nem tudom, mi alapján határoztak a szolgál­tatások kiszervezése mellett, de azt is figyelembe kellene venni, hogy a helyiek meg­szokták az intézményt Sokan itt veszik fel a pénzüket és itt tartják a megtakarításaikat is. juhász András, Heréd- Fogalmam sincs, jót tesz-e a változtatás a postának. Ezt majd az idő dönti el, ám tény, hogy az emberek az évtizedek során megszokták az állandó­ságot. Általánosságban csak azt mondhatom, egyetlen tele­pülésnek sem tesz jót, ha be­zárják a létesítményeit, mert ez nagymértékben rontja az ott élők komfortérzetét Már több lehetőség áll a gyermekvédelem előtt Folytatás az 1. oldalról A gyámhatóságok szervezeti ke­retei is alapvetően megváltoztak. A körzetközponti szerepkört a városi gyámhivatalok töltik be, ahol szakmaüag felkészült szak­emberek hoznak az ügyfeleket sok esetben kedvezőtlenül érin­tő, de a gyermekek érdekében szükséges döntéseket. A konfe­rencián részt vevők előadások és szekciók keretében tekintik át, mennyire volt hatásos és ered­ményes a törvényi szabályozás, és az müyen mértékben és irány­ban befolyásolta az érintett gyer­mekek és családok életét. Termé­szetesen arról is beszélnek, hogy milyen nehézségekkel találkozik a szolgáltató vagy a hatósági te­rületen dolgozó gyermekvédelmi szakember, amikor a törvényi szabályozás gyakorlati alkalma­zása során igyekszik segíteni, be­folyásolni a látókörébe került gyermek, család életét. A törvény a mindennapi élet konfliktusainak megoldására egy nem könnyű szakmai terület jogi szabályozását teremtette meg. Az elmúlt tíz évben a gyer­mekvédelemben dolgozó szak­emberek felelősséggel és hivatás- tudattal igyekeztek segítséget nyújtani a rászorulóknak. Ennek elismeréseként a szociális és gyámhivatal tegnap húsz kiváló szakember munkáját köszönte meg emléklapok átadásával. ■

Next

/
Thumbnails
Contents