Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-06 / 208. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Egri sikerek a jubileumi országos borversenyen Bontásból visszamaradt vidék építési hulladék Még mindig megéri, hogy illegálisan szabaduljanak meg az inerttől Tegnap ünnepélyesen kihirdet­ték a Hegyközségek Nemzeti Ta­nácsa szervezésében Egerben tartott XXX. Országos Borverseny eredményeit A Magyar Kultúra Alapítvány fővárosi székházában tartott eseményen Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesz­tési miniszter arról szólt, hogy a magyar borászok tudása kiemel­kedő. Lépést is tartanak a nem­zetközi folyamatokkal, nem res­tek megnézni a külföldi újításo­kat, ám nem másolják szolgaian azokat. Habis László, Eger pol­gármestere az ünnepi esemé­nyen adta át a város különdíját Vincze Bélának. Lapunk kérdé­sére a városvezető elismeréssel szólt az egri borász teljesítményé­ről, hiszen a versenyben kiadott mindkét nagy aranyérmet ő hoz­ta el. Vincze Béláé lett a legjobb vörösbor is, a 2002-es Cabernet Sauvignon. A további sikerek­nek, így Thummerer Vilmos nagydíjas párlatának, a 2004-es egri kékszőlő-seprőpálinka sike­rének szintén örülhetünk szű- kebb hazánkban - vélekedett a polgármester. Habis László azt külön is hang­súlyozta, hogy Eger - összevetve más borvidékekkel - nagyon nagyszámú mintával szerepelt ezen a harmincadik, jubileumi versenyen, ami egyben mutatja azt a nívót is, amit a borászaik megtestesítenek. ■ Pinot Noir, Blauburger és Zweigelt Az egri hegyközség választmá­nya a Pinot Noir, a Blauburger és a Zweigelt szüretének kezdeti időpontját legkorábban szeptem­ber 8-ban határozta meg - tájé­koztatta lapunkat a hegyközség. Az időjárási, illetve a növény­egészségügyi helyzetre tekintet­tel azonban - a hegyközségi tag kérésére tartott helyszíni szemlét követően, indokolt esetben - a hegyközség engedélyt adhat egyedi kezdési időpontra is. Fi­gyelmeztetnek ugyanakkor arra, hogy a meghirdetett időpont előt­ti szüret esetén a Hegyszabályzat ellen vétőt pénzbírsággal sújthat­ják, és az „egri” termőhelyre uta­ló megjelöléstől is eltilthatják. ■ Az építési hulladékok jó részének útja ma még kö­vethetetlen. Pedig a kör­nyezetszennyezés helyett pénzt ér a kezelt törmelék. Kovács János Sokaknak, beruházónak, alvál­lalkozónak - úgy tűnik - még mindig inkább megéri, hogy úgy szabaduljanak meg az építési hulladéktól, a sittől, ahogy tud­nak. Vagyis a legolcsóban. Nem a hivatalos lerakóban, feldolgo­zóban, hanem amerre épp lehet. „Csak” a környezetet, a termé­szetet és saját jövőnket teszik tönkre. Heves megyében évente több mint 110 ezer tonna építési-bon­tási inert hulladék képződik. Csak a megyeszékhelyen és tér­ségében egy közel 60 ezer tonnás képzeletbeli szeméthegy jön lét­re belőle minden évben. Szakér­tők szerint ez a mennyiség 2025- re 80 ezer tonnára emelkedhet. Az óriási mennyiség jó részének mégis nyoma vész. Pontosabban dehogyis vész nyoma: ott halmo­zódik fedetlenül vagy némi álcá­zással a külterületen, erdőn-me- zőn és árokparton. A környezet­és természetvédők szerint a bél- apátfalvai cementmű pár évvel ezelőtti elbontásakor keletkezett több tízezer tonna hulladék egy része máig megtalálható a kör­nyéken itt-ott elszórva. Még a Bükki Nemzeti Park fennhatósá­ga alá tartozó területekre is jutott belőle, à De kisebb illegális építésitör- melék-kupacok, lerakók a me­gyeszékhely közvetlen környé­kén is találhatók. Pedig szabály - ami alapján el kell számolni az építési hulladékkal - már van, amit a kis és nagy beruházók­nak, építtetőknek csak be kelle­ne tartaniuk, az államnak, ön- kormányzatoknak, környezetvé­delmi hatóságnak pedig be kelle­ne tartatnia. Nos, mind az önkén­tes jogkövetés, mind pedig a sza­bályokra való rákényszerítés te­rén akadnak még tennivalók. Bár vannak kedvező jelek is. Az ellenerők, a civilek is résen vannak - derül ki Fónagy Ger­gely, az egri Életfa Környezetvé­dő Szövetség munkatársának szavaiból. Rendszeresen figyelik, felmérik a szeméthalmokat, a Zöld Vonalon fogadják a bejelen­Csak a megyeszékhelyen és térségében egy közel 60 ezer tonnás képzeletbeli szeméthegy jön létre az építési törmelékből minden évben. téseket, s erejükhöz mérten igye­keznek is megtenni mindent az illegális hulladéklerakók felszá­molása érdekében. Idén ősszel is meghirdetik a szemétszüretet. Még ha ez néha szél­malomharcnak tű­nik is. így például értesültek arról is, hogy a nyár elejen jókora mennyiségű építési törmelékkel töltöttek föl egy ki­sebb völgyet, közvetlenül az egerszalóki úti hivatalos lerakó mellett. A hivatalos lerakót üzemeltető Városgondozás Eger Kft. igazga­tóhelyettese, Jakab Zoltán is tu­dott a sajnos nem oly ritka és nem is egyedi esetről. Meg is tet­tek minden ellenintézkedést: a további utánpótlás megakadályo­zása érdekében árkot ástak a be­vezető útra. Időközben némi hu­musztakarás is került a törme­lékre. Arra, hogy ki szállíttatta oda a sittet, s az honnan szárma­zik, máig nem derült fény. A terület közigazgatásilag Egerszalókhoz tartozik. Tőgyi Gábor, a település polgármestere elmondta: az ominó­zus telek egy főváro­si tulajdonosé. Ám a birtokos nem adott engedélyt a lerakás­ra, s nem is tudott róla. A polgármester egyébként nem ne­vezte számottevőnek, csupán pár teherautónyinak az otthagyott sit­tet. Amire a dohánygyári alvállal­kozók jóvoltából került némi ta­karó humuszréteg, -t A megköze­lítő út kiárkolása megoldotta a problémát, viszont jó lett volna, ha a szeméttelep illetékesei ko­rábban észreveszik a történteket, és még időben megakadályozzák az illegális lerakást - tette hozzá. Jó hír viszont, hogy egy eszten­deje már van mód az építési hul­ladék feldolgozására és újrahasz­nosítására a Városgondozás Kft. szalóki úti telepén is. Műit Jakab Zoltán fogalmazott, a beruházás­tól azt remélik, hogy jelentősen csökkennek majd a helyi illegális lerakások, amit azzal is ösztönöz­nek, hogy a szelektíven beszállí­tott építési hulladéktól való meg­szabadulás így csak töredékébe kerül annak, amennyit a leraká­sért kellene fizetni. Az igazgató- helyettes elmondta, hogy az épí- tésihulladék-feldolgozó a tavalyi próbaüzem alatt is jól vizsgázott, az idei lesz az első teljes működé­si éve. A tapasztalatok jók, de vannak még szabad kapacitások az elsősorban az egri és a bélapát- falvai kistérség igényeit kiszolgá­ló, akár évi 60-70 ezer tonna bon­tási mellékterméket kezelő tele­pen. Mint megtudtuk, napjaink­ban a térség legnagyobb „építési- hulladék-termelőjének” az egri dohánygyár bontása, illetve a he­lyén épülő bevásárló-szórakozta­tó központ beruházása számít. ■ Mind a jogköve­tés, mind a sza­bályokra való rákényszerítés terén akadnak még tennivalók. Építési hulladékból akár értékes nyersanyagokat is elő lehet állítani a feldolgozott építőipari hul­ladékból minimum 60-70 szá­zalékban újra használható, hasznosítható nyersanyag lesz Az így nyert másodnyersanya­gokat útalapba teszik, takaró­földként használják, illetve frakcionált betonként nagymé­retű építkezéseknél hasznosít­ják. A technológiából adódóan a teljes mennyiségű beérkező hulladékot fel lehet dolgozni. A hulladékból csak a kommuná­lis és a veszélyes komponense­ket válogatják ki és ártalmatla­nítják. Cél, hogy az eddig lera­kóra került inert hulladék leg­nagyobb részéből a kezelés után a lehető legjobb minőségű másodnyersanyag keletkezzen. Bizonyítási teher az építtetőn A TÖRMELÉKÉRT a „kibocsátó” felel: 2004 augusztusától hatá­lyos rendelet értelmében hasz­nálatbavételi, illetve lakhatási engedélyt már csak úgy kap­hat az építtető, ha - bizonyos megszabott mennyiség fölött - igazolni tudja, hogy legálisan működő lerakón helyezte el az építési vagy bontási törmelé­ket. Persze, ezt a szabályt a la­za ellenőrzés és a kiskapuk miatt gyakran kijátsszák. Jel­lemzően nem a generálkivitele­ző fővállalkozó, hanem a nyo­mott árakon dolgozó alvállal­kozó fuvarozó. Csak itt legalább 40-50 ezer ton­na inert hulladék képződött (ami tehát önmagában közel megfelel a feldolgozó éves kapacitásának), melynek egy részét visszaforgat­ták az épülő létesítménybe a munkálatok során. A fennmara­dó nagyobb hányad pedig az egerszalóki lerakóba került, elkü­lönítve. Jakab Zoltán hozzátette: a dohánygyári rohammunka miatt ömlesztve odakerült építési sze­metet előválogatást követően, s a szabad kapacitás függvényében az elkövetkező hónapokban folya­matosan dolgozzák fel. Emellett várják a térség további inert hul­ladékát is. Megkérdeztük olvasóinkat Ön mit tenne az illegális szemétlerakás ellen? Újabb autóipari beszállító a gyöngyösi ipari parkban FABÓK ISTVÁN, Kál- Előfordult, hogy én is építkez­tem, de rendeltem egy konté­nert, és a törmeléket elszállít­tattam a szeméttelepre. Egyér­telmű, hogy helytelen, ha vala­ki az utak mellé vagy a rétre hordja a szemetet Hiába hirde­tik a táblákon, hogy ez tilos, egyesek figyelmen kívül hagy­ják. Sajnos nehéz tetten érni a környezetszennyezőket gál józsefné, Balaton- Szomorúan látom, hogy az utak mentén sok a szemét. A napokban még egy piros reka- miét is észrevettem az erdőszé­len. Hiába gyűjtik össze a ter­mészetvédők a szemetet, né­hány nap múltán olyan, mint­ha semmi sem történt volna. Szigorú büntetést rónék ki azokra, akik nem a szemétte­lepre viszik a kamtokat. barócsi Zsuzsanna, Gyöngyös- Nagyon haragszom érte, ha azt látom, hogy eldobálják a szemetet, különösen, ha illegá­lis szemétlerakásról van szó. Szerintem tudatosítani kellene az emberekben, hogy mennyi kárt okoznak ezzel. A másik, hogy több szelektív hulladék­gyűjtőt, illetve kukát kellene a közterekre kihelyezni, hogy le­gyen hova vinni a szemetet. HAJDÚ MERCÉDESZ, Rózsaszentmárton- Nálunk a pincéknél látni sokszor nagyobb mennyiség ben otthagyott szemetet. A falu igyekszik tenni ellene: rendsze­resen szerveznek hulladékgyűj­tő akciókat, amelyeken sokan veszünk részt, az iskolásoktól kezdve a felnőttekig. Fontos, hogy a gyerekeket megtanítsák környezettudatosán élni. Folytatás az 1. oldalról Klaus Feldmann, az amerikai Modine cégcsoport európai rész­legének vezetője hangsúlyozta: hosszú hónapok alatt választot­ták ki a helyszínt, s az országok, illetve a települések versenyében azért Magyarország és Gyöngyös „nyert”, mert itt találták a leg­jobb feltételeket. Lapunk érdek­lődésére később hozzátette: Fü­zesabonytól csupán a kiszemelt terület talajmechanikai tulajdon­ságai miatt voltak kénytelenek visszalépni. Merényi Miklós, a gazdasági tárca szakállamtitkára arról be­szélt: a kormányzat nem kizáró­lag a külföldi cégeket támogatja, hiszen az elkövetkező időben ha­zai vállalkozások számára nyolc- százmilliárd forint lesz támoga­tásként elérhető. Hozzátette ugyanakkor, hogy az infrastruk­túra-fejlesztések egyik célja a be­fektetők igényeinek való megfe­lelés. A kormány üdvözli azokat a beruházásokat is, amelyek a magasabb hozzáadott-érték irá­nyába mozdítják el a gazdaságot. Hiesz György polgármester túlzásnak nevezte a műsorközlő szavait, miszerint Kelet-Európa Detroit-ja épül Gyöngyösön, vi­szont örömmel tudatta: a kilence­dik beruházó betelepülése is mu­tatja, hogy nagy az érdeklődés Gyöngyös iránt, s főként az autó­ipari cégek részéről. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents