Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-06 / 208. szám
2007. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Heves megye örömszerzés Az ÉFOÉSZ megyei közhasznú egyesülete várja az értelmi fogyatékos gyermekeket nevelő családok jelentkezését a Fővárosi Állat- és Növénykertben megrendezendő sérült gyermekek napjára. A belépés ingyenes az érintettek számára, amennyiben tagjai az ÉFOÉSZ-nek. Akik szeretnének csatlakozni a programhoz, péntekig a 30/665-2058-as, illetve a 30/665-4325-ös telefonszámon jelentkezhetnek. Egertakta finomságok szombaton a falunapon 7 órakor osztják ki a főzőversenyre nevező csapatoknak a vadhúst és a gombát, amiből elkészíthetik a specialitásukat a régi futballpá- lyánál. Hegedűs János polgár- mestertől megtudtuk, hogy a versenyt rossz időben is megtartják, de a meteorológiai előrejelzés alapján nem számítanak esőre. Hatvan terv A város teljes köz- igazgatási területére vonatkozó új településfejlesztési és rendezési terv készítéséről döntöttek a képviselők. A részletekről a későbbiekben lakossági fórumokon tájékoztatják az érintetteket. Aki a fentiekkel kapcsolatban észrevételt tenne, az javaslatát írásban juttathatja el a polgármesteri hivatal főépítészi irodájába. Hal SEGÍTETTEK A Káli Elszármazottak Baráti Köre egy félmillió forint értékű, görgős, elektromágneses, többfunkciós gyógyászati ágyat adományozott a helyi idősklubnak. A település ön- kormányzata a klubtagoknak és a hivatali, intézményi dolgozóknak térítésmentesen napi negyvenperces kezelést biztosít a kor- szerű'eszközzel - tudtuk meg Tompa Vilmos polgármestertől. Az ágy egyebek mellett a magas vérnyomás-betegségben szenvedőkön, anyagcsere-zavarokon, mozgásszervi- és gerinc fájdalmakon segít. Tamabod ebédlő Megtörtént a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Tutor Alapítvány közös beruházásában készült alternatív napközis foglalkoztató műszaki átadása. A létesítmény kialakítását sürgette, hogy eddig a gyermekek több turnusban tudtak csak ebédelni. Mostantól az új étkezde gyorsabb kiszolgálást tesz lehetővé. A helyiségben délutánonként szabadidős foglalkozásokon maradhatnak a kicsik. Az éttermet a település civilszervezetei is használhatják. Biztos csőd ma a dinnye szomorú idők Már csak néhány termelő maradt Csányban Aki nem áll több lábon, hanem kizárólag dinnyetermesztéssel foglalkozna, az jobban teszi, ha már bele sem kezd. Felvételünk illusztráció. Csányban a közelmúltban tartották meg a hagyományos dinnyefesztivált. Volt minden: zene, tánc, főzőcske, vidámság, csak éppen az ünnepelt hiányzott. Tari Ottó yHajdanában - nem is olyan rég, még a rendszerváltozást megelőző években is - a község elnevezése a dinnye szinonimája volt. A csányiak ma is büszkén mesélik, hogy még a hevesiek is tőlük tanulták meg a növény termesztésének a fortélyait. Valaha az itteniek háromnegyede dinnyés volt, túlnyomó többségük az ország különböző vidékein. Az arány az 1990-es évek elején radikálisan lecsökkent. A 2300-as lakosságból napjainkban már csupán 5-6 család keresi üy módon, távol az otthonától a mindennapira valót. Rajtuk kívül talán húsz gazdálkodó vállal diny- nyetermesztést a falu határában, különböző méretű területeken. Mindezt Morvái István polgármestertől tudjuk, aki úgy látja, a környék más településein - például a közeli Horton - is hasonló gondokkal küzdenek. Jószerivel már csak a hagyományok emlékeztetnek a valaha meghatározónak számító foglalatosságra. így a dinnyefesztivál is, amit rendszerint az augusztus 20-a utáni első hétvégén tartanak meg. Az esemény az idén 25-ére esett, s mindenki lelkesen készült a kavalkádra.- Várhatóan sokan kijönnek majd a templom melletti parkba - mondta a községvezető még az előkészületek alkalmával. - Lesz szentmise, zenés köszöntő, aszfaltrajzverseny, főzőcske, közös ebéd meg cigányzene is. Dinnye viszont nem lesz. Annyi sem termett az idén, hogy bemutathassuk. Gál Tiborné, az ötven tagot számláló Csányi Dinnye Védegylet elnöke úgy véli, aki nem áll több lábon, hanem kizárólag dinnyetermesztéssel foglalkozA falu nevét messze földön híressé tette lakóinak kertészeti tevékenysége. Mezőgazdasági termékei közül a sárgadinnye, de leginkább a görögdinnye öregbítette Csány hírnevét. E táji kultúra gyökerei a XVIII. századig nyúlnak vissza. A csányi mézédest országos hírűvé azok a csalána, az jobban teszi, ha bele sem kezd. Ügy tűnik, sokan osztják ezt az álláspontot, hiszen a tíz évvel ezelőtti 4-500 hektárral szemben ma már csak 120 hektáron zajlik a dinnyetermelés. Méghozzá kínkeservesen. Amikor felkeressük az egyik parcellát, siralmas látvány tárul elénk: a földön szerteszét kétöklömnyi gömbök. Jelentős részük már rothad, de az épek sem emlékeztetnek a zöldséges standokon önmagukat kellető mézédes csemegére.- Megfőttek a kánikulában - mutatja a védegylet vezetője. - Sajnos, a csányi határban nincs víz, márpedig az elmúlt évek időjárása nem teszi lehetővé a természetes körülmények között történő termesztést. Pár éve egyelők tették, akik a falujuktól távol, az ország legkülönbözőbb vidékein kunyhókban lakva vándorkertészekként termesztették a dinnyét. »a^ . í;-: \ millió forintért ástak volna egy kutat, de azt nem garantálták, hogy vizet is találnak benne. Az öntözésre - a csöpögtetés- sel vagy felülről történő locsoláshoz - pedig az intenzív termelés miatt is szükség volna. Ahogy a talajtakarásra is. Mindez azonban jelentősen megnövelné a költségeket, hektáronként 6-7000 forint befektetéssel lehet számolni. És akkor még nem beszéltünk a rizikóról. A csányi* dinnyések vesztesége az idén 100 százalékos. Gyakorlatilag a teljes költségüket elbukták. Gál Tibornéék például egyetlen dinnyét sem szüreteltek ebben az évben.- A dömpingszerűen piacra kerülő külföldi áru, valamint az intenzív eljárással termesztett hazai portéka letöri az árakat - jelenti ki Gálné. - Nincs esélyünk. Kivált, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar dinnye felvásárlási ára 10-15 forint, miközben egy gombóc fagyit sem kapni 100 forint alatt... Az átlagos dinnyemag 15 forintba kerül, a sárgadinnyéé pedig 36-40 is lehet. Mindez nem más, mint a termelők megalázása. Ki merem jelenteni: Csányban természetes körülmények között, a jelenlegi időjárást figyelembe véve, nem szabad dinnyét termelni. Egyenlő az öngyilkossággal. ■ ■ Mindössze húsz gazdálkodó vállal dinnyetermesztést a falu határában. Több száz éves dinnyekultúra ÁLLÁSPONT SZUROMI RITA Humánum betiltva Rómában, a Colosseum mögötti lépcsőn láttuk meg. Egy rongycsomóra lettünk figyelmesek, majd rájöttünk, ember bújik meg alatta. Koldus. Aztán, amikor szerény adományunk csör- rent a tányérjában, felemelte a fejét. Hiányzott a fél arca, a keze nyomorék volt. Előtte nem éltem még át azt a borzalmat, mint ott, amikor a koldus arcába néztem. Pedig előtte láttam már jó néhányat templomok lépcsőjén, városi sikátorokban. SOKÁIG ESZEMBE sem jutott ez a jelenet. Évekig éltem a tudattal, hogy a szerencsétlenek, nyomorultak kéregetése fölött szemet hunyó hatóságok amolyan hallgatólagos humanitárius cselekedetként hagyják őket az utcán „dolgozni”. Nem rombolják ők az országimázst, nem űzik el a kirándulókat. Egy társadalmi jelenséget vállalni pedig még mindig őszintébb, mint álságosán szemet hunyni fölötte. HITTEM MINDADDIG, jól van így, amíg nem szembesültem az egri közgyűlés döntésével: koldulni, madarat etetni tilos, mi több, büntetendő. Csak a rendelet olvasása után jutott eszembë iámét a római jelenet: vajon hogyan reagálna egy tőlünk sokkal kiegyensúlyozottabb társadalom arra, ha valaki odaállna a félarcú koldus elé, s kitöltené neki a szabálysértési csekket? Groteszk jelenet, nemde? egy döntéshozó grémium két esetben kezd el látszatcselekedetek és álrendele- tek mögé bújni. Ha valós problémákról akarja elterelni a figyelmet, vagy ha minden annyira rendben van, hogy már nincs is mivel foglalkoznia. Egerben nem túl valószínű, hogy ez utóbbi motiválta a városatyákat. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Jövőre hozzákezdenek a bükki panorámás úthoz Az Európa kulturális fővárosa pályázat kapcsán vetődött fel javaslatként, hogy panoráma-út épülhetne Eger-Felsőtárkány- Miskolc között igényes pihenőkkel, kilátókkal. Az ötletet egyebek mellett az szülte, hogy jelenleg rendkívül rossz minőségű út vezet a megyéből Lillafüredig.. Az eredeti pályázatot - mint köztudott - nem nyerte meg a város, viszont az útépítési terv megvalósul. Dr. Nagy Imre országgyűlési képviselő, Szerencsi Gábor, a Magyar Közútkezelő Kht. Heves megyei igazgatója és dr. Juhász Attila Simon, Felsőtárkány polgármestere tegnapi közös sajtó- tájékoztatóján elhangzott, hogy csaknem hárommilliárd forintot fordítanak pályázaton nyert támogatással a közutak fejlesztésére. Ebből összesen 80 kilométeres szakaszra telik a megye 9 helyszínén. Az egyik Felsőtárkány, ahol a 25-ös út leágazásától a megyehatárig erősítik meg az útburkolatot. Megtudtuk, hogy a kiviteli terv várhatóan márciusban készül majd el, s az útmunkákat azt követően, a nyár második felében kezdik meg. A megyehatáron túl pedig a borsodiak folytatják az útfelújítást. Az is elhangzott, hogy a pano- ráma-út mellé a sportpályánál turisztikai fogadóházat szeretnének építeni, ami faluházként is működhetne. ■ Szemét 3 sztrádán. Látványos közlekedési baleset történt tegnap délelőtt az M3-as autópálya Nyíregyháza felé haladó sávjában. A 63-as kilométer- szelvényben felborult egy konténerszállító teherautó pótkocsija, s a rakomány - több mázsányi kommunális hulladék - elborította az úttestet. A műszaki mentés, illetve a takarítás időtartamára a forgalom kisebb fennakadásával kellett számolniuk az arra közlekedőknek. lassan szárnyra kelnek költöző vendégeink is Bár a hirtelen ősziesre fordult idő ellenére várhatók még meleg napok az idén, a madarak biológiai órája már jelzi: menni kell. Az elmúlt napokban már a térségben is megkezdték gyülekezésüket a vándormadarak. Egyes kisebb előőrsök már neki is vágtak az esetenként több ezer kilométeres távolságnak a Balkán vagy Kis-Ázsia és Észak- Afrika partjai felé. Többségük a . következő napokban útra kell, s egyes példányok akár Közép-Af- rikáig is eljuthatnak majd. A fecskék, a füzikék, a kék vércsék és a gólyák is a vándorút előtti utolsó erőgyűjtésnél tartanak - tudtuk meg a Magyar Madártani Egyesület bükki csoportja képviselőjétől, Rausz Ritától. A helyben is több tucat aktivista segítségével madármegfigyeléseket végző civilszervezet nyomon követi a madarak mozgását, számát, s a károsító tényezők jelenlétére is igyekeznek felhívni a figyelmet. Az érdeklődők legközelebb Eger Napján találkozhatnak a civilszervezet képviselőivel és tevékenységével. Bekapcsolódnak a szeptember 22-i autómentes nap rendezvényébe is, de legnagyobb eseményükként október 6-7-én az Európai Madármegfigyelő Napok keretében több helyszínen - ezek egyike a szalóki víztározó lesz - is végeznek majd madár- megfigyelést. ■ K. J.
