Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-05 / 207. szám
4 PF. 23 - OLVASÓINK ÍRTÁK HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 5., SZERDA Az ország egyik legszebb városában. Levélírónk azt kívánja, minél többen fedezzék fel Egert és a környék látnivalóit. Képünk illusztráció. A mi szívünk már Egeré élmények Isten adja, hogy még sokáig élvezhessük ezt a csodát! Harminc év után újra találkozott a selyp! osztály Augusztus 11-én ritka esemény helyszíne volt a selypi Vörösmajor. Harminc év elteltével újból találkoztunk egykori osztálytársainkkal, tanárainkkal. A családtagokkal együtt 39 ember ünnepelte ezt a szép eseményt. A környéken lakók mellett jelen voltak osztálytársaink Rakamazról, Egyekről, Istenmezejéről, sőt még Németországból is. A Himnusz és a „Ballag már a vén diák” meghallgatása után Dulai Zoltán köszöntötte a megjelenteket, majd volt pedagógusaink szóltak magukról és rólunk. Ezek után minden diák rövid bemutatkozása következett. A továbbiakban Kelemen Gáspár igazgatóhelyettes úr vezetésével körbejártuk az iskolát, a kollégiumot és a ma is csodaszép kastélykertet. Vacsora után egészen éjfélig folytattuk az emlékek és események felidézését. Közben Palásti Tibor tanár úr újból elhúzta a nótánkat, de mi nem bántuk, hiszen mindezt harmonikájával tette. Hálás szívvel gondolunk vissza kedves iskolánkra, hiszen most már tudjuk, hogy mit adott nekünk, tudjuk, rnnen indultunk el a nagybetűs „ÉLET”-be. Köszö- netünket fejezzük ki Kelemen Edit iskolatitkárnak, Langerné Almási Edit gazdasági igazgatónak és Cser Lászlónénak (Jutka), mert segítségük nélkül mindez nem jöhetett volna létre. ■ Dulai Zoltán (cím a szerkőben) 4* ” Mozgalmas .. n yári napok az otthonban A csányi Idősek Otthonában a július hónap is mozgalmasan telt. Ellátogattunk Gyöngyösön a Mátra Múzeumba, amit mindenki nagyon élvezett. Tartottunk teadélutánt az otthonban. Július első péntekjén istentisztelet volt, amit Somodi János kanonok úr celebrált. Sajnos a vidám perceket két szomorú esemény szakította félbe: az egyik lakótársunk, Herbai Kálmánné Erzsiké elhunyt, majd Kórózsné Vilmától - aki két éve vonult nyugdíjba - vettünk végső búcsút ■ Juhász Árpád Csány Közel harminc esztendeje, hogy régiójukban töltjük a nyár egy részét, mert innen mindig feltöltődve, kipihenten, élményekkel telve utazunk vissza Budapestre. Természetesen rögtön olvasom a Hírlapjukat, kicsit - ennyi idő után - már magaménak érzem a megyei történéseket. Sokszor és mindenütt el fogom mondani, hogy először ismerjük meg édes hazánkat, azután menjünk a külföldi - sokszor lepusztult - szállodákba, csak hogy elmondhassuk: „mi nem itthon nyaraltunk”. Hasonlítható-e az esti Dobó tér hangulata, az egri naplemente, az egri, felsőtárkányi emberek kedvessége bármihez is? Örömmel olvastam, hogy Eger a tizedik legnépszerűbb város, és a belföldi látogatók listáján egyelőre a Örvendetes, hogy az utóbbi időben ismét gyakran kapunk észrevételeket, olvasói leveleket a lapunkban megjelent írásokra, illetve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Ennek következménye, hogy anyagtorlódás miatt a leveleket esetenként nényolcadik. De lesz még előrébb is, ha így fejlődik a város és környéke. Egerben nagyságrenddel kevesebb turistariasztó csöves van, mint bárhol. Az útkereszteződésekben nincsenek „forgalomlassító” kére- getők, ez a többi város után furcsa volt. S Egerben jó illat van. Nem látni szétdobált szemetet, fal mellett fetrengő csöveseket És virág mindenütt. Az emberek nem idegbetegek, hanem kedvesek, szolgálatkészek. 'Egertől pár kilométerre van Felsőtárkány, amely a maga nemében egyedülálló. Itt természetes, hogy megkérdezik a Kakuk üzletben, hogy mikor érkeztünk, meddig maradunk, a Solymosi mi késéssel tehetjük közzé. Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, maximum egy gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formában üzletben elteszik az újságot, türelmesen szolgálnak ki, a régi lottószelvényt kicserélik, páromnak addig hozták a blúzokat, míg talált egy kedvére valót. A fagylalt Egerben és Tárkányban csodálatos, a volt Kopcsik-cukrászda elegáns, a pincér ápolt, kedves. Ferencvárosi otthonomból írom a levelem, de lélekben önöknél vagyok. Szállásunkon maximálisan kényeztetnek, a svédasztalos reggeli bőséges, jók a szobák, csodálatos a környezet, a Személyzet kedves. Közeli ismerőseim Spanyolországban nyaraltak, nyúzot- tan jöttek haza, jövőre ők is Egerbe, Felsőtárkányba jönnek nyaralni. Mielőtt valaki külföldre tesszük közzé. A rasszista, kirekesztő, személyiségi jogokat sértő, rágalmazó írásokat nem áll módunkban megjelentetni, még abban az esetben sem, ha neve, címe közléséhez hozzájárul az író. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétleutazna a családjával, kötelessége lenne, hogy megismerje Szilvásvárad, Lillafüred, Sirok, Miskolc, a diósgyőri vár, a barlangfürdő szépségeit. Titkos álmom, hogy Egernek lesz NB I-es csapata. Nem tudom, kinek szurkolnék, ha kedvenc csapatommal, a Fradival kerülne szembe. Kei, apró dolgok, amiket papírra vetek, de nem győzök eleget hálálkodni, hogy sok-sok évvel ezelőtt Egert és környékét választottuk. A mi szívünk már Egeré és Felsőtárkányé, az egri naplementéé, a mészégető ülatáé. Isten adja, hogy sokáig élvezhessük ezt a csodát, és minél több hazai és külföldi turista fedezze fel ezt a gyönyörű vidéket ■ Farkas Dezső Budapest, Drégely u. nül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. sz. A borítékra írják rá: W. 23. ■ Sziki Károly Eger békéjét óvja, és elítéli a provokációt A Hírlap augusztus 27-1 számában Nemesik János, a szociáldemokrata Párt Heves megyei elnöke valótlant állított, ami alkalmat ad gyűlöletkeltésre és kimeríti a provokáció fogalmát. A félretájékoztatást már az augusztus 244 lapszámban kezdték, amikor péntek este 8 órára gyertyás tüntetésre hívták a baloldali érzelműeket a Trinitárius utcai hősi emlékműhöz. Ez a tüntetés vagy elmaradt, vagy szándékosan tévesztették meg az egri polgárokat, vagy nem találták meg azt a hősi emlékművet A Trinitárius utcában csak a Rossz templom lehet az a hősi hely, melyet 1919. március 21-től Lenin-laktanyá- nak neveztek ki, majd fegyvereket tároltak benne. Másnap, szombaton 8 órára már az Államkincstár elé hívták csendes tiltakozásra az egri polgárokat. Tüdvalévő, hogy az épület előtt déli irányban csak az156- os emlékmű van, ami előtt a Forradalmi Emlékbizottság 11 hónapja minden este 19 órától 20 óra 30-ig bejelentett demonstrációt tart a Gyurcsány-kormány lemondásáért. Talán provokációként hirdettek most ugyanerre az időpontra és közeli helyszínre egy ellentüntetést? Az épület oldalánál található ugyan egy, a kommunista diktatúra emlékét őrző szobor (az országzászló egykori helyén), itt lobbantak fel a vörös gyertyák. ■ A Forradalmi Emlékbizottság 11 hónapja minden este 19 órától demonstrációt tart. A továbbiakból csak az igaz, hogy 4-5 ember a liberálisok tüntetésének befejeztével átment a kommunista totemhez, hogy a „kirekesztés, megfélemlítés és új fasizmus” ellen szervezett rendezvényen részt vegyen. Őket ott „fasiszták” kiáltással fogadták. Ezután a jelen lévő 8-10 ember között szóváltás alakult ki, de dulakodásra nem került sor. A Forradalmi Emlékbizottság sajnálattal értesült a szóváltás tényéről, de a félretájékoztatást, az indokolatlan nácizást messzemenően elítéljük. Kérjük Nemesik János MSZDP-elnököt, hogy a megbélyegzéstől tartsa magát távol. ■ Sziki Károly Forradalmi Emlékbizottság elnöke Levelezőink szíves figyelmébe ajánljuk tanács Csak teljes névvel, címmel ellátott leveleket jelentetünk meg ■ Nem győzök eleget hálálkodni, hogy sok-sok évvel ezelőtt Egert választottuk. Nincs válasz a kérdésekre búcsú Miért mennek el a gyermekek a szüleik előtt? körül, otthon jártál, vidáman játMások gondatlansága miatt szenvedtünk kárt Egy kellemes meglepetésért a Flóra fürdőben Több éve járok már a Flóra fürdőbe kezelésre. így történt ez most is, az SZTK reumaosztály orvosa beutalt július 10-én. A felülvizsgálat alapján dr. Kertész Gabriella főorvos asszony a kezelést felírta, majd a vizsgálat után átnyújtott egy doboz bonbon csokoládét, mivel én vagyok az „ezredik” beteg, mondta. Én a meglepetéstől alig tudtam szóhoz jutni, megköszöntem, ő további jó gyógyulást kívánt. Szeretném most megköszönni a Flóra fürdő igazgatóságának és a főorvos asz- szonynak a figyelmességét, és minden dolgozónak, akik ott a betegekkel foglalkoznak. ■ Restás István, Eger Egyre csak a fényképed nézem. Egy törékeny, aprócska kislány, csillogó szemekkel, vidáman mosolyogva néz vissza rám. Rádöbbenek, hogy nem is találkoztunk, csak a képről ismerlek. Édesapád és a káli családsegítő intézet munkatársai meséltek rólad. Tőlük tudtam meg, hogy egy alattomos, kóbor vírus megtámadta a szívedet, és a kis motor nem tudott Érted kellő erővel dobogni. Kórházba kerültél, egyetlen esély a szívátültetés maradt. Bátran küzdöttél, egy pillanatra sem adtad fel a harcot. A kór azonban nagyon legyengített, egyre fáradtabban verted vissza álnok támadásait. Álmodban, mikor végre nyugalom vett szottál kishúgoddal. Szerda reggel telefonon kaptam a borzalmas, megrázó hírt. Miért?! Ez a közhely- szerű, fájdalmas kérdés fogalmazódik meg bennünk minden gyermekkel kapcsolatos tragédia után, és keserűen, könnyeinkkel küszködve keressük a választ. Miért?! Hiszen még csak 8 évet éltél, számtalan csoda, megannyi boldog pillanat várt még itt a Földön. Miért mennek el a gyermekek a szüleik előtt, mérhetetlen űrt és begyógyíthatat- lan sebeket hagyva maguk után? Nincs válasz a kérdésekre, ha volna, talán nem fájna ennyire. Csak bizakodni tudok abban, hogy ahová most mentél, végtelen időd lesz játékra, szeretette, szerelemre, és végre minden perced boldogan töltheted. Talán jövőre bennünket is meglátogatsz a focitornán. Kacéran mosolyogva kikukkantasz egy bárányfelhő mögül, és vidáman üdvözlőd az idén még érted is játszókat. Én biztosan figyelni és várni foglak, mert bár nem ismertelek, most mégis nagyon-nagyon hiányzol. Drága Antal Katika, nyugodj békében! ■ Béres Mihály, Eger Az újlőrincfalvai tűzeset károsultjaként az alábbiakat kívánom leszögezni. Én az esettől írt cikkemben senkit nem említettem név szerint Első levelemben arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy a gondatlanság, a nemtörődömség milyen károkat okozhat és milyen veszélyeket rejt. Arról, hogy valaki magára ismert, én nem tehetek, hiszen bizonyára mindenki ismeri a közmondást: akinek nem inge, nem veszi magára. Nem szeretnék úgy járni, ahogy az egyszeri ember, aki kabátlopási ügybe keveredett. Neki lopták el a kabátját, s végül szégyenkeznie kellett, amiért belekeveredett az ügybe. Továbbra is fenntartom véleményemet a lehetséges okokkal kapcsolatban. Nem fogom magam szégyellni azért, amiért valakinek, valakiknek a gondatlansága miatt kárt kellett elszenvednem. Én továbbra sem említek neveket, és nem kívántam, most sem kívánok személyeskedni. Kérem, hogy ettől más is tartózkodjon. ■ Bakos Ferenc (cím a szerkőben) Az újlőrincfalvai tűzesettel kapcsolatban a szerkesztőségünkbe eljuttatott levelek közreadása után utoljára adtunk hangot ebben a témában az érintetteknek. A vitát részünkről lezártnak tekintjük. ■ (A szerk.) ■ Talán jövőre bennünket is meglátogatsz a focitornán.
