Heves Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-27 / 148. szám
HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. JUNIUS 27., SZERDA Cáfol a jogvédő: összevissza verték az előállított hevesi polgárokat Folytatás az 1. oldalról- Az előállítottak elmondása szerint a rendőrségen öt órán át térdepeltették ötüket - folytatta dr. Magyar Elemér -, ennek nyomát magam is láthattam. A kiengedésük után videofelvétel készült, tele vannak kék-zöld foltokkal. Volt, akinek felrepedt az orra is. Egy 18 évnél alig idősebb lány bevizelt az atrocitások hatására. Azt mondták, hogy élvezettel ütlegelték őket a hatóságiak. A jogi képviselő elmondta, hogy meghatalmazol az egri kórházba is eljöttek vasárnap. Itt csak hosszas unszolásra, tessék- lássék módon vizsgálták meg őket. Az intézmény előtt már ott voltak ugyanazok a kommandósok, akikkel Hevesen is találkozhattak. A jogvédőt arról is tájékoztatták, hogy azóta is kommandósok ellenőrzik a dél-hevesi városban a lakóhelyeik környékét.- Az említett dokumentumok, s bennük az ellentmondásos adatok a rendelkezésemre állnak. Az engem felkeresők hevesi tanúkat is megjelöltek, akik igazolhatják az általuk előadottakat. Mindezek alapján megteszem a szükséges jogi lépéseket - zárta nyilatkozatát dr. Magyar Elemér. ■ Hajnalban megtámadták kézbesítőnket > Tegnap reggel az erdőtelki‘olvasóink kénytelenek voltak lapunkat délutánig nélkülözni. A késés oka egy sajnálatos támadás volt, mely munkatársunkat érte. Az erdőtelki kézbesítőnk hajnal 3 óra körül kezdte meg a keddi lapok kihordását. Kis idő múlva egy héttagú, fiatalokból álló csoport támadt rá. Azt állították, hogy kollégánk összekarcolta autójukat. A fiatalember ezt cáfolta, erre a házibuliból hazafelé tartó ifjak közül egy lefogta őt, kettő pedig ütlegelni kezdte. Ezután elvették a táskáját, benne a 90 darab Heves Megyei Hírlappal. A támadók erdőtelkiek voltak. Az eset után hazamentek, az újságokat pedig a táskával együtt az árokba dobták. A sértett feljelentést tett a Hevesi Rendőrkapitányságon. ■ Színjáték egy függő pallos alatt egri teátrum Beszélgetés Csizmadia Tibor direktorral egy keserű évadzáró után Folytatás az 1. oldalról Ez lehetetlen. És az a jó kapcsolat, amely eddig jellemezte együttműködésünket Lengyel Pállal, a Harlekin Bábszínház igazgatójával, óhatatlanul megromlik, hisz mindketten szeretnénk folytatni azt, amit meg- kezdtünk, de erre esélyünk sem lesz a kevesebb pénzből. Felmerül az is, hogy a megye esetleg kivonul a színház mögül, mely ezentúl tisztán városi intézmény lehet. Ennek persze feltétele az is, hogy a város mely intézményt adja át a megyének „cserébe”.- Most, amikor számokban és elismerésekben is gazdag évadot zártak, furcsának tűnik, hogy ilyen alapvető gondokkal kell szembenéznie.- Ez nem sikerfüggő dolog. Ebből a szempontból teljesen mindegy, mit tudunk fölmutatni, mi az, ami zajlik a színházban. Ha nincs meg az eltökéltség a fenntartókban arra, hogy megőrizzék azt, ami a színházban megszületett és létezik, nagyon nehéz vitatkozni. Azt kell látnunk, hogy a karcsúsítás mindenkit érint, csak az nem mindegy, milyen mértékben.- Milyen útja lehet így a továbbiakban az egri színháznak, színjátszásnak?- így olyan mérvű struktúra- váltás jöhet létre, mely lassan elsorvasztja mindazt, amit itt, Egerben fölépítettünk. A színház ugyanis nem épület és nem csupán egy-egy produkcióra összeverbuválódott emberek együtt- munkálkodása. Hanem közösség, melyben minden egyes szereplőnek megvan a maga helye. Bemutatóról bemutatóra, előadásról előadásra más-más szerepekben mutatkozhatnak meg a színészek. Ebben a rendszerben fejlődhetnek szakmailag, művészileg. Nem utolsósorban pedig tanulhatnak egymástól. Mindez vonatkozik az alkotógárda más tagjaira is, így például a rendezőkre, akik vissza-vissza- térnek Egerbe, és itteni alkotásaikkal biztosítják a folyamatosságot mind színvonalban, mind szellemiségben. Ha egy ilyen közösség kialakul, akkor várható el tőle, hogy elsősorban kiszolgálja az adott közönségét, másrészt hogy igazi, országos, esetleg nemzetközi visszhangot is kapjon az a tevékenység, amely egy ilyen műhelyben folyik. Persze éppen itt, Egerben láttunk már példát - az országban akkor is egyedüliként - intézményintegrálásra. Arra az áldatlan állapotra gondolok, amikor Miskolc- cal közösen működött az egri teátrum, befogadószínházként. Ez már akkor is lehetetlen helyzet volt, s remélem, ilyenre még egyszer nem kerülhet sor. *- Lehet-e úgy igazi művészi munkát végezni, hogy a fejük fölött lóg Damoklész kardjaként a pénzhiány?- A kard hasonlat igen találó, de nem elsősorban ebben az értelemben. Inkább úgy, hogy ama bizonyos pallossal egyszer csak levágják az egyik kezünket vagy a másik lábunkat. Kérdés, lehet-e élni kezek és lábak nélkül. A válasz az, hogy természetesen lehet, csak érdemes-e. Ugyanez a helyzet a mi esetünkben. Ha megcsonkítják a lehetőségeinket, akkor is lehet színházat csinálni, csak érdemes-e...? Ha nem tudjuk biztosítani az önmagunk, illetve a közönségünk által elvárt színvonalat, akkor érdemes-e erőlködni...?- Elképzelhetőnek tart-e olyan társadalmi összefogást, amely kitaszíthatná a színház szekerét ebből a kátyúból?- Bizonyosan léteznek helyben olyan erők, melyeknek fontos a színház ügye, és ezért tenni is képesek, de ebből még nagyon nehéz újabb forrásokat teremteni. Érzem és tudom is, hogy komoly szellemi támogatás van mögöttünk, ám ez a financiális gondokat nem oldja meg. A hivatalok egyes székeiben nem ilyen emberek ülnek. Magyarán azoknak jó része, akik döntenek a sorsunkról, nem feltétlenül színházjáró emberek.- Az járható út, hogy egyes előadásokat külön-külön próbáljanak meg szponzori támogatásokból létrehozni?- Talán igen, ha nem repertoárszínházról beszélnénk. Önkormányzati támogatások egyes vidéki színházaknál Kaposvár (egy tagozatú) 250 millió Szolnok (egy tagozatú) 246 millió Eger(két tagozatú) 123 millió Csizmadia Tibor direktor aggódik a Gárdonyi Géza Színház jövőjéért Díjak, sikerek az elmúlt színházi évadban vidor fesztivál: Anger Zsolt - Pantalone-díj dómján édit-dû: Nádasy Erika POSZT: két előadás: Tangó, A párna- ember LEGJOBB FÉRFIALAKÍTÁS: Mészáros Máté LEGJOBB 30 ÉV ALATTI SZÍNMŰVÉSZ: Schruff Milán VAJDASÁGI VENDÉGSZEREPLÉS a Tangóval, hatalmas sikerrel DÍJAK AZ ÉVADZÁRÓN: A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÖRÖKÖS TAGJAI: Olgyai Magda, Győrvári János, Kiss Sándor, Molnár Sándorné és Sata Árpád KÖZÖNSÉGDÍJASOK: Csizmadia Tibor, Fekete Györgyi és Hüse Csaba AZ ÉVAD SZÍNHÁZI DOLGOZÓJA: Bíró Lajos (posztumusz) az évad színésze: Rácz János FORRÁS: HÍRLAP GYŰJTÉS Ugyanis, ha előadásonként próbálnánk pénzt „koldulni”, nem lehetne megtervezni egy egész évadot. Márpedig egy ilyen, társulattal, évadra szóló műsortervvel rendelkező színház csak úgy működhet, ha kész évadtervvel rendelkezik, melyre meghirdetheti bérleteit, melyek a legbiztosabb bevételt jelentik. Ha esetleges az, hogy mely darabokat képes bemutatni, erre nincs lehetősége, és így elveszti erejét és törzsközönségét egyaránt. Természetesen, ahogy eddig is, továbbra is pályázunk mindenféle támogatásokra, de ez csak afféle pluszpénz.- Végezetül elképzelhetőnek tartja-e, hogy belátható időn belül megszűnjön az egri színház, mint önálló társulattal rendelkező repertoárszínház?- Ezt egyelőre nem tartom elkép- H ' zelhetőnek, de az jdjr a veszély fönnáll, Wú'/ hogy éppen a \fJf /' megváltozott, meg- 'JifcV^^pk''változtatott körülmé- nyék és játékszabályok miatt az itt alkotó művészek nem fogják magukat biztonságban érezni e falak közt, ebben az alkotóközösségben, és lassacskán új utakat fognak keresni a maguk számára. Ez a legveszélyesebb, ami egy színházat érhet, hisz ha a hit vész el egy közösségből, akkor már képtelen arra, hogy igazán arra figyeljen, ami a dolga. Ha megélhetési gondokkal küzdenek, ha színházuk nem tud számukra nyugodt fejlődésüknek teret adó helyet és munkát biztosítani, akkor lassacskán kihal a társulat. Marad az épület kongó folyosókkal, melyek ha néha-néha megtelnek zsivajjal, az már sohasem lesz ugyanaz, mint amikor a művészek még otthonukként, szentélyként használták Thália templomát. Megkérdeztük olvasóinkat Ön részt vesz-e az országos népszavazáson? Műszerrel segítette az alapítvány a kórházat v ' hajdú János Bükkzsérc: Lehetséges, de még nem tudom. A hat kérdés egy részével egyetértek, másik részével nem. Ha úgy döntök majd, hogy elmegyek szavazni, akkor a vizitdíjjal kapcsolatban úgy szavaznék, hogy megszűnjön, mert nem értek vele egyet. De a többi témában nem nekünk, hanem a politikusoknak kellene dönteniük. bíró jánosné Egerszólát Ha összegyűjtik a szükséges aláírásokat és kiírják a népszavazást, én is leadom majd a voksomat. A feltenni kívánt kérdéseknek a felét támogatom, a másik felét elutasítom. A reformok szükségességével ugyan egyetértek, de a bevezetés ütemével már nem. Mindenképpen elmegyek majd szavazni. deutsch zsolt, lőrinci: Elmegyek szavazni, mert a családom jövőjéről van szó. Jó ötlet a népszavazás, sok olyan fontos dolog van, amiről az emberek véleményt mondanának. Nekem például az a tapasztalatom, hogy a magyar költségvetés sokat költ felesleges dolgokra. Ezekkel kapcsolatban is szívesen kifejteném a nézeteimet. pick zoltánné, Gyöngyös: Szavazni fogok, mert részben támogatom a kiírók elképzelését De fölöslegesnek tartom most ezt a fajta véleménynyilvánítást, mert ha nem is lesz majd vizitdíj, kórházi napidíj vagy tandíj, akkor majd más úton-módon fizettetnek velünk, hogy ne legyen hiány a költség vetésben. Mert a pénzre a szavazás után is szükség lesz. Az Együtt az Egészségünkért Alapítvány jóvoltából egy ultrahangos gyógyszerporlasztó berendezést kapott tegnap a Bugát Pál Kórház Kht. csecsemő- és gyermekosztálya. Lendvay Judit, a budapesti alapítvány sajtó- referense elmondta: egy támogatójuk ötlete nyomán határoztak úgy, hogy a gyöngyösi intézménynek segítenek. Jorgov Roland főorvos pedig azt javasolta, hogy az elöregedett, megkopott gyógyszerporlasztó helyett szükséges lenne egy modernebb készülék. Az adományhoz tartozik egy teszt is, amit hamarosan szintén megkap a kórház.- A berendezést az asztmás, az alsó és felső légúti megbetegedésben, valamint a gégehurutban szenvedő gyerekek gyógyításában tudjuk majd használni. A gyógyszerporlasztóba többek között gyulladáscsökkentőt teszünk, amit a készüléken keresztül nedves, párásított levegőben lélegezhetnek be a betegek - ismertette dr. Halmen Mária osztályvezető főorvos annak a mintegy 450 ezer forint értékű adománynak a működését, amelyet teljes mértékben civütámogatásból tudott megvásárolni az alapítvány. A szakemberek azt tapasztalták, hogy ha kezdetben idegenkednek is a gyerekek a gyógyszerporlasztóval történő kezelésektől, később mindenki megszereti a készüléket. ■ J. M.
