Heves Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-06 / 55. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. MÁRCIUS 6., KEDD WKmmmmmmmmimmÉmmmmmmmm m mm m m m Biztonságos élelmiszerek EgerFood védjeggyel- Nagyon fontos, hogy a vásárlók naprakész, pontos tájékoztatás­hoz jussanak a kosarukba kerü­lő termékekről. A fogyasztói tu­datra nevelést is szolgálja a főis­kola és a fogyasztóvédők együtt­működése - hangsúlyozta Pintér István, az Észak-magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőség vezetője az együttmű­ködési megállapodást rögzítő hét­fői egri sajtótájékoztatón. Az igaz­gató különösen a szeptemberben induló közös felsőfokú élelmi­szer-biztonsági képzést emelte ki. A fogyasztóvédőknek az Eszterházy Károly Főiskola Egerfood Regionális Tudásköz­pontjával aláírt megállapodásá­ról dr. Hauser Zoltán, az intéz­mény rektora hangsúlyozta: el­sődleges az élelmiszer-biztonság. Az élelmiszerek nyomkövetése nem csak a fogyasztók számára jelent garanciát a minőségre, ha­nem a gyártók, forgalmazók biz­tonságát is növeli. Dr. Kiss Attila, a tudásközpont vezetője szerint fogyasztóközpontú, komplex nyomonkövetési rendszerek, il­letve az élelmiszer-biztonsági esz­közök újszerű infokommuni­kációs rendszere jön létre. A program központi eleme az élel­miszer-biztonsági információk fo­gyasztóhoz történő közvetlen el­juttatása. A tudatos fogyasztók számára mobiltelefonon is elér­hető teljes élelmiszer-biztonsági adatbázis hálózati próbaüzeme nyár végén indulhat. Hasonló program még sehol a világon nem működött. A teljes termék­pálya garanciájaként 2008btól szeretnék bevezetni az EgerFood védjegyet ■ K. J. Kortárs filmbemutató az Urániában Az egri Uránia moziban március 8-án 17.30-kor mutatják be a Sín­járók című filmet. A vetítésen részt vesz Puszt Tibor rendező, valamint a főszereplők, Parti Nó­ra és Gáspár Tibor. A film egy festő és felesége megromlott házasságát tárja fel egy fiatal fotóriporternő segítsé­gével, aki a férfi kedveseként megleli a titkot, ami a két ember viszonyát feszélyezi. ■ Nem „kofferprofesszor" a kutató főiskola Szent-Györgyi Albert-díjjal ismerték el dr. Gebei Sándor munkásságát Szent-Györgyi Albert-dí- jat kapott a közelmúltban dr. Gebei Sándor az egri Eszterházy Károly Főisko­la professzora. Az erdélyi fejedelmek és lengyel ki­rályválasztások Kelet-Kö- zép-Európára gyakorolt hatásait tárta fel. Sike Sándor- Úgy tudjuk, kollégái hatva­nadik születésnapjára időzí­tették a Történettudományi Intézet legújabb kötetének megjelenését. Meglepődött?- Igen, valóban megleptek ez­zel a kedves ajándékkal - feleli dr. Gebei Sándor. - A konspiráció tökéletes volt. Volt már intéze­tünkben többször is arra példa, hogy hetvenéves kollégákat kö­szöntöttünk egy-egy ilyen tanul­mánykötettel. A kollégáim úgy gondolták, esetemben kicsit elő­rébb hozzák a köszöntést. Egy­más utáni napokon értek a meg­lepetések. Az egyik kedvesebb volt, mint a másik. Január 22-én, a magyar kultúra napján kaptam meg a Szent-Györgyi Albert-díjat Hiller István minisztertől, 23-án, a születésnapomon pedig a mun­katársaim előálltak a kötettel.- Az egri főiskolára 1993-ban került, s már itt mélyítette el tudományos kutatásait. Melyik szakterületen?- Debrecenből jöttem, ahol kö­zépiskolában tanítottam. A kitá­guló lehetőségek meglódították a tudományos pályámat abban az értelemben, hogy még többet tud­tam foglalkozni a már megkez­dett kutatási iránnyal. Ez elsősor­ban az Erdélyi Fejedelemség kül­politikáját és diplomáciai viszo­nyait jelentette. Fokozatosan tá­gult a kör Kelet-Közép-Európa és Közép-Európa vonatkozásában, amelynek a magját az Erdélyi Fe­jedelemség és a korabeli Lengyel- ország képezte. Ez az, ami engem érdekelt, hiszen ennek a két or­szágnak a története a XVI-XVIII. században szervesen összefonó­dott. Magyarországon ez az idő­beni metszet és ez a földrajzi ér­telemben vett tér nemigen kiku­tatott. Ez volt a nagy nyeresége a tudományos kutatásomnak, hogy a szóban forgó teret beemelte a magyar tudományos közéletbe. 2004-ben nyújtottam be az aka­Gebei Sándor 1993-ban került az Eszterházy Károly Főiskolára, ahol 1998-ban lett tanszékvezető démiai doktori disszertációmat, aminek a címe „Az erdélyi feje­delmek és a lengyel királyválasz­tások” volt. litás az, hogy Eger elég kicsi hely ahhoz, hogy az utánpótlást köz­vetlenül itt nevelhessük ki.- A felsőfokú képzés átalakítá­sát megcélzó bolognai folya­matnak megfelelően Egerben is új akkreditációra lesz szük­ség. Hol tartanak ebben a munkában?- Az elmúlt hat évben három akkreditációban is részt vettünk. Mindegyik szűrőn megfeleltünk. A mostani egy újabb tervezőmunkát igé­nyel. Most megfelel­ni bizony-bizony nagy erőfeszítések árán sikerülhet. A történelem ok­tatása az országban eddig tíz fel­sőoktatási intézményben folyt, és ezek az intézmények az első, az alapképzést nyújtó úgyneve­zett BA-s szintet természetesen megszerezték. A master fokozat­ba való átlépés hét egyetemnek és kérdőjelesen az Eszterházy Károly Főiskolának a jogosítvá­nya: értendő ez alatt a kérelmek beadására való jogosultság, ami a korábbi évek teljesítményének szól. Elismerés.- Milyen ma a történelemtudo­mány helyzete a mai felsőokta­tásban?- Elvileg nyolc helyen indulhat a master szintű képzés, de ha be­legondolunk, hogy a '90-es éve­kig nem működött egyetemi szin­ten a katolikus és a református egyetem, akkor látható és érzé­kelhető, hogy most a képzési és kutatási paletta szélesebb, színe­sebb, változatosabb. Minden egyetem igyekszik a maga profil­ját kialakítani. Nekünk is na- gyon-nagyon jó elképzeléseink vannak a master szintű képzésre. De ebben a - fogalmaznám úgy ­- Tizennegyedik éve utazik Debrecen és Eger között...- Tipikus utazó tanárként ke­rültem Egerbe, s ma már egyál­talán nem számítok „koffer-pro­fesszornak”. A '90-es években ugrásszerűen megnőtt a hallga­tók létszáma, s ezzel arányosan a teendők is évről év­re szaporodtak. ■ Tipikus utazó Nagy József tanár úr tanárként ke- 1995-ig volt tan- rültem Egerbe, székvezető, addig rá hárult a tanszéki munka szerve­zése, irányítása. Utána pedig, ahogy átkerült a tanszékvezetés hozzám, nekem kellett, illetve kell megoldani a napi feladato­kat, de nekem kell a továbbépít- kezésen is törni a fejemet. A rea­Közelkép DR. GEBEI SÁNDOR 1970-ben szerzett diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetem tör­ténelem-orosz nyelv és ira dalom szakán. Bölcsészdok­tori értekezését 1977-ben védte meg, majd 1986-ban a történelemtudomány kandi­dátusa lett 1997-ben habili­tált, dr. habil címet szerzett 2006 júniusában az MTA Doktori Tanácsa a Magyar Tudományos Akadémia dok­tora tudományos címet ada mányozta neki. 1970-től 1993-ig középiskolai tanár­ként tanított, mellette 1979 óta dolgozik a felsőoktatás­ban. 1993-ban került az Eszterházy Károly Főiskolá­ra főiskolai docensi beosz­tásba. 1995-től főiskolai ta­nár, a Magyar Történelem Tanszék vezetője. 1998-tól egyetemi tanárként irányítja a Közép- és Újkori Magyar Történelem Tanszék oktatói és kutatói munkáját kedvezőtlen gazdasági helyzet­ben a humán tudományok felfut­tatására nem igazán optimális a helyzet A műszaki tudományok, az élő és élettelen természettudo­mányok zöld utat kaptak, kap­nak, a humán tudományok fej­lesztésének az ideje - úgy tűnik -nem most van.- Az ön által elért eredmények­hez mennyiben járult hozzá a családi háttér?- A nehezén túl vagyunk, a gyerekek felnőttek. A család meg­értése, támogatása, nagyfokú to­leranciája nagy segítségemre volt, és ma is biztosítja az más­hoz, kutakodáshoz, olvasáshoz szükséges miliőt. Másrészt azért is mondom, hogy a nehezén túl vagyunk már, mert középiskolai munka mellett bizony csak szom­batonként, vasárnaponként, s a nyári szünetekben volt alkalmam élni a szenvedélyemnek. A felesé­gem is tanár lévén, megértette ezt a helyzetet és elfogadta. Hál’ Is­tennek - jóllehet, a szabadidős programok gyakran csorbultak, de - a gyerekek nem sínylették meg, hogy igen-igen sokat kellett könyvtárban és levéltárban bú­várkodnom. Blahó István (1943-2007) Kedves Pista! Mély megrendüléssel vettük tu­domásul a szomorú hírt, hogy március 3-án, szombaton várat­lanul itt hagytál bennünket! Közel négy évtizede, mióta Füzesabonyban élsz családod­dal, munkád és egyéniséged ré­vén mindvégig a településért él­tél, dolgoztál. A helyi közélet ak­tív részese voltál. A rendszervál­tás előtt a Mátravidéki Fémmű­vek Füzesabonyi Gyárának tíz évig igazgatójaként tevékeny­kedtél, de emellett tanácstag­ként, majd 1990-től folyamato­san egészen ez idáig Füzes­abony Város Önkormányzatá­nak képviselőjeként, ezen belül 1998 - 2006 között alpolgármes­terként lelkiismeretes, precíz munkád legjavát adván szolgál­tad a város érdekeit nem csak szúkebb pátriánkban, hiszen 1994-től két cikluson keresztül a Heves Megyei Közgyűlésben is a megye érdekein túl sokat lob­biztál Füzesabonyért. Nevedet mindvégig elvégzett munkád fémjelezte. Tiszteltünk azért is, mert a változások ellenére kitar­tottál elveid mellett. A városunk­ban mindenki ismert, hiszen Te voltál az, aki a legegyszerűbb emberektől kezdve bárkinek és bármikor a segítségére voltál, ezt valójában egy szolgálatnak tekintetted. Egész életed során sportos, egészséges életmódot folytattál, sokat futottál, így en­nek is köszönhetően kivételes fi­zikai és szellemi erővel bírtál. Már csak ezért is többen aggód­va figyeltük, hogy az utóbbi idő­ben a folyamatosan érő renge­teg stressz mintha kezdene kis­sé megviselni, de bíztunk ab­ban, hogy ez csupán egy átme­neti állapot, hiszen a Te erős szervezeted, akaratod, kitartá­sod életed során a nehéz pillana­tokban mindig leküzdték az esetlegesen előtted felmerülő nehézségeket, akadályokat. Szinte hihetetlen, hogy jól is­mert alakod városunk utcáin nem tűnik fel többé. Az itt élők mindig számíthattak Rád, tudá­sodra, tanácsaidra, segítségedre. Első és egyben utolsó eset is éle­tedben, hogy akaratod ellenére most az egyszer cserbenhagytál minket. Téged valamennyien egy előzékeny, udvarias ember­nek tartottunk, és most mégis búcsú nélkül mentél el közü­lünk - örökre! Valamennyi fü­zesabonyi tisztelőd nevében bú­csúzunk Tőled, emlékedet, amíg élünk, tiszta lelkiismerettel meg­őrizzük! Nyugodjál békében! ■ Gulyás László volt polgármester ■ Wenczel Árpád volt pénzügyi bizottsági elnök az Összefogás Füzesabonyért Egyesület elnöke A Kisebbségi választások: az MCF kapott több voksot Folytatás az 1. oldalról A névjegyzékben 303 elektort rögzítettek megyénk 61 telepü­lésén a jegyzők, akik közül a március 4-i szavazáson 299-en éltek szavazati jogukkal. Az érvé­nyes szavazatok száma 283, eb­ből 115-öt a Lungo Drom, 168-at pedig a Magyarországi Cigányok Országos Fóruma (MCF) listája kapott. A kilencfős megyei ci­gány kisebbségi önkormányzat képviselői közül négyet (Pusoma Jenő, Farkas Antal, Botos Lász­ló, Suha Jenő) a Lungo Drom, ötöt (Hódi Sándor, Csík Zsolt, Radies Zoltán, Besenyei Csaba, Suha László) pedig az MCF ad. A megyei kisebbségi önkormány­zat alakuló ülését a választást kö­vető 15 napon belül kell megtar­tani. Ezen a Heves Megyei Terü­leti Választási Bizottság (TVB) el­nöke átadja a megbízóleveleket, s a képviselők esküt tesznek. Ez­után megválasztják a kisebbségi önkormányzat elnökét és elnök- helyettesét, valamint a pénzügyi bizottságot, amelynek létrehozá­sa a jogszabályok értelmében kö­telező. A megyei kisebbségi önkor­mányzati választást megállapító területi választási bizottsági dön­tés ellen 3 napon belül lehet fel­lebbezéssel élni az Országos Vá­lasztási Bizottsághoz címezve. Ám a jogorvoslat iránti kérelmet a TVB-hez kell benyújtani. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents