Heves Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-06 / 55. szám

2007. MÁRCIUS 6., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 Fejlesztésre nem telik az önkormányzat idei büdzséjéből Tarnaleleszen az idei költségve­tés előkészítésekor elsődleges szempont volt a község pénzügyi önállóságának megőrzése, azaz a hitelfelvétel elkerülése. Palkovics Ákos polgármester­től megtudtuk, ezt csak úgy tud­ták elérni, hogy valamennyi ön- kormányzati intézményben szi­gorú takarékossági intézkedése­ket vezettek be. A legrosszabbul az Általános Művelődési Köz­pont iskolájában tam'tó pedagó­gusok jártak, hiszen minden pótlékot, túlóradíjat, kiegészítést megvontak tőlük, így átlagosan 8-10 ezer forinttal csökkent a jö­vedelmük havonta. Létszámle­építésre nem kerül sor, azonban többen is nyugdíjba vonulnak szeptembertől, s helyükre nem vesznek fel új alkalmazottakat. Elkerülhetetlenné váltak az in­tézményben a csoportösszevo­nások is. Ilyen körülmények között az önkormányzat idén nem gondol­hat semmilyen fejlesztésre. A be­ígért európai uniós pályázatok azért nem jöhetnek szóba, mert minimális pályázati önrészt sem tudtak tartalékolni. ■ Ha én dönthetnék MAGDUSNÉ HUSZÁR ZSUZSANNA, Bükkszék- Az az igazság, hogy Bükkszék nagyon jó adottságú, gyönyörű kis település, amit évek óta nem sikerül kiaknázni. A Salvus- fürdő és az itteni gyógyvíz egye­dülálló az országban, épp ezért úgy gondolom, hogy kellő fej­lesztéssel, korszerűsítéssel igazi üdülőparadicsommá változhat­na a falu. Egy-két éve bejelentet­ték, hogy a Bányász-üdülőt fel­újítják és új munkahelyek is lesznek. A munkálatok el is kez­dődtek, ám az építkezés leállt. Bízom abban, hogy a strandfej­lesztés nemcsak a turizmust len­díti fel, hanem a helybeli fiata­loknak is több szórakozási lehe­tőséget nyújt. Ez nemcsak a bükkszékiek, hanem a környező településeken élők érdeke is. ■ A palóc községek is csatlakoznának a programhoz A Palóc Út Egyesület legutóbbi ülésén arról is határoztak, hogy csatlakozni kívánnak az Európa Tanács „Kulturális utak” prog­ramjához, amit 1987-ben indított el a tanács. Az első példaértékű út egy Santiago de Compostela-i zarándokút volt. Az ötlet kezdeményezői egyet­értettek, hogy a palóc értékek bemutatására létrehozott Palóc Út Egyesület az európai kulturá­lis örökség szerves része, s hoz­zájárul az európai kulturális sokszínűséghez. Az előkészítés­sel, a koordinációval a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok és Ide­genforgalmi Irodáját bízta meg az egyesület. ■ PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE A kórház 140 finanszírozott ágya évek óta teljes kihasználtsággal működik. A rehabilitációs részlegen sok betegnek visszaadták már az egészségét. Felszállt végre a fehér füst parádfürdő Tovább tárgyalnak a működtetés részleteiről Ma már biztosan elmond­ható, hogy nem szűnik meg a parádfürdői állami kórház, pedig néhány hónapja még ez volt az egészségügyi tárca hiva­talos álláspontja. Barta KataliVi Parádfürdőn a kórház 112 dolgo­zója remegő gyomorral várta a fejleményeket. A betegek kétség- beesett aláírásgyűjtési akcióba kezdtek. A találgatások is meg­kezdődtek: vajon kinek a foga fáj a szanatóriumnak is beillő, kor­szerűen felszerelt, gyönyörű kör­nyezetben lévő intézményre? A kórház főigazgatója, dr. Rabóczki Anita nyakába vette a fél országot, hogy tárgyalások, egyeztetések sorozata után meg­nyugtató választ adhasson a munkájukért aggódóknak, s a betegeknek. Március első napjaiban fel­szállni látszik a füst a kórház fe­lett. Egy-két héten belül kiderül, hogy pontosan ki működteti to­vább, s hány ággyal a kórházat Az egyik nővér még mindig kételkedik a jövőt illetően:- Konkrétumokat még most sem tudunk, csupán annyit, hogy nem zárják be a kórházat, s hogy finanszírozott ágyakat is kapunk. Hogy ez elegendő lesz-e ahhoz, hogy innen menjünk nyugdíjba, azt sen­ki nem tudja. K. Sándorné ge- rincsérüléses bal­esetet követően ke­rült a rehabilitációs osztályra.- Mi, betegek sajnos nem szól­hatunk bele a dolgok alakulásá­ba - szögezi le. - Az tény, hogy több gyógyító intézményben megfordultam már, de ilyen oda­adó orvosokkal és felkészült ápo­lókkal még sehol nem találkoz­tam. Nagyon bízom abban, hogy Párád polgármestere, nagy Oszkár tudatta: a helyi képvi­selőtestület deklarálta, hogy mindent meg kell tenni a folya­matos működés feltételeinek megteremtéséért, s a kórház­ban dolgozók foglalkoztatásá­ért Időközben az önkormány­zat a Magyar Államkincstár­megnyugtatóan rendeződik a kórház sorsa. A főigazgató úgy fogalmaz, hogy az egészségügyi tárca sok­koló bejelentése után haladéktalanul egyeztetést kezde­ményeztek. Négy­szer járt a miniszté­riumban, ahonnan egyre bizakodób- ban távozott.- Az első megbeszélésen kate­gorikusan kijelentették - mesé­li -, hogy az állam nem támogat­ja tovább a kórházat. Másodjára eljutottunk odáig, hogy az önkor­mányzat hatáskörébe kerülhe­tünk. Harmadszor közölték, hogy a megyében működő kór­házakkal egyeztethetünk a fel­hoz is benyújtotta igényét az épületre, s elkészült a település átfogó, hosszú távú gyógytu- risztikai fejlesztési koncepciója is, amelyben a kórháznak is komoly szerepet szánnának A tervek megvalósításához tiszta tulajdonviszonyokra és hosszú évekre van szükség. adatátvállalásról, a rehabilitáci­ós és krónikus ágyak elosztásá­ról. Mára elmondható, hogy a hatvani kórház 118 ágyat áten­ged, míg Gyöngyösről húszat ígértek. Az egri kórház vezeté­sével is egyeztetünk. Miniszteri ígéretet kaptak, hogy a járóbeteg-ellátás teljesen megmarad, és a jövőben kiemel­ten finanszírozzák azt. Ám erről még semmilyen konkrétumot nem tudnak. Egyelőre képlé­keny az egész dolog, annyi azon­ban már legalább biztos, hogy nem zárják be a kórházat.- Az orvosszakma szerint át­gondolatlan, követheteüen a reformfolyamat az egészség­ügyben...- A saját bőrünkön is tapasz­taljuk ezt. Azt senki nem vitatja, hogy változásra van szükség, de ez egy nagyon nehezen átlátha­tó, bonyolult érdekviszonyokkal tarkított rendszer. A rendbetéte­le bárki számára óriási kihívás. A legnagyobb gond, hogy elő­ször az alapellátást és a járóbe­teg-ellátást kellett volna megerő­síteni, s csak utána a kórházak szerkezetét átalakítani, így azon­ban marad a harc a túlélésért - fejezi be az igazgató. ■ Bár még képlé­keny a dolog, az azonban már legalább biztos, hogy nem zárják be a kórházat. A község kitart az intézmény mellett HÍRSÁV Megszerveznék az idősek nappali ellátását ivád A község képviselő-tes­tületének tagjai legutóbbi ülésükön úgy döntöttek, hogy idén megszervezik az idősek klubját, ahol napköz­ben társaságban tölthetik szabadidejüket. Arról is határoztak, hogy lehetőség szerint főállású falugondno­kot is alkalmaznak, aki a helyi, rászoruló lakosságnak segítene ügyes-bajos dolgaik intézésében, s a közmunká­sok irányításában. Jótékonysági bál: a bevétel 300 ezer forint mátraballa A községben immár hagyomány, hogy az iskola és az óvoda szülői munkaközössége az önkor­mányzattal közösen minden tavasszal megrendezi az in­tézményeket támogató jóté­konysági bált. Idén múlt szombaton tartották meg a művelődési házban a ren­dezvényt. Az esten ötven szülő szórakozott, s ajánlott fel kisebb-nagyobb összege­ket. A közel háromszázezer forintot játékok és tansze­rek vásárlására fordítják. Pályáznak a lelesziek a kulturális programra tarnalelesz Az önkor­mányzat az elmúlt évben sikeresen pályázott a Bartakovics Béla Művelődé­si Központ Mozaik elneve­zésű kulturális szolgáltatá- 1 sára. Ennek eredményeként több alkalommal is színvo­nalas kulturális programo­kat rendezhettek a község­ben. Idén újra egyeztetnek az intézmény vezetőivel, hogy legalább háromszor neves előadók léphessenek a leleszi közönség elé. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER ► KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt irta: Barta Katalin Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: katatm.bartaí«axelspriiiger.hu Újra látogatható lesz a különleges parádi tárlat szobrok Asztalos Johák helyi fafaragó mester alkotásai vonzzák a legtöbb érdeklődőt Párádon hosszú éveken át a Hársfa utcában látogathatták az érdeklődők a helyi születésű Asztalos Johák népi fafaragó ti­zenegy nagyalakos fafaragását, ame­lyek a népi élet köz­ismert figuráit, be­tyárjait, jellegzetes arcait ábrázolják. A tárlatot 23 fa domborkép kis­plasztika is gazdagította. Tavaly nyáron az alkotó csa­ládja úgy döntött, hogy eladják a tárlatnak is helyet adó ingatlant. Az önkormányzatnak azonnal döntenie kellett arról, hogyan mentse meg a község számára oly fontos képzőművészeti anya­got. Végül a képviselő-testület A tágas épület­ben két külön kiállítóterem kapott helyet. úgy határozott, hogy 10 millió fo­rintért megvásárolják az alkotá­sokat, és méltó kiállítóhelyet ke­resnek azoknak. A választás a helyi tűzoltószertár meglehetősen ro­mos épületére esett. Annál is inkább, mi­vel a tűzoltóegylet tavaly ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját, s szerették volna, hogy a tűzoltó- relikviák is közkinccsé váljanak. A település központjában lévő épületet 1920-ban építették a Ka­nadába települt parádiak adako­zásából. Miután a helyhatóság sikerrel pályázott az ingatlan tel­jes körű felújítására, így a 15 mil­lió forintos munkálatokhoz is A régi tűzoltószertárt 15 millió forintból újíttatta fel az önkormányzat. Az épületben most kap helyet Asztalos Johák fafaragó állandó tárlata. hozzákezdhettek a kivitelezők. Az enyhe télnek köszönhetően jól haladtak az építkezéssel, s ennek köszönhetően a közel­múltban a műszaki átadásra is sor kerülhetett. A tágas épületben két külön kiállítóterem - speciális világí­tással - kapott helyet, a szüksé­ges mellékhelyiségekkel. Az egyikben rendezik be az Aszta­los Johák műveit bemutató állan­dó kiállítást, míg a másikban a tűzoltóegylet múltját idéző esz­közök, dokumentumok kapnak helyet. Az önkormányzat tervei szerint a létesítmény ünnepé­lyes avatását tavasszal, de a leg­később nyár elején rendezik meg a község lakóinak. ■

Next

/
Thumbnails
Contents