Heves Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-28 / 253. szám
Olvasóink dönthetnek a PRÍMA Díjról közönségdíj Megyénk legkiválóbb személyiségeire, közösségeire voksolhatnak 6 A P RIMA D I J JELÖLTJEI HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. OKTÓBER 28., SZOMBAT M agánkezdeményezés alapján, magánadományoknak köszönhetően első alkalommal nyílik lehetőség Heves megyében a PRÍMA Díj átadására. Ezzel a kitüntető címmel és a vele járó jutalommal ismerik el a november 5-én, vasárnap megrendezendő díjátadó ünnepségen szűkebb hazánk legkiválóbb művészeti, kulturális és tudományos eredményeket elért személyiségei, illetve közösségei közül hármójuk teljesítményét. Róluk a megyénk közéletének reprezentáns képviselőiből választott kulturális és tanácsadó testület dönt, titkos szavazással. Emellett közönségdíjat is kiadnak a szervezők. Kedves Olvasóink tehát, Önök is szavazhatnak. Alábbi fotós összeállításunkban a választásukhoz kívánunk segítséget nyújtani azzal, hogy a tíz jelölt személy, illetve közösség eddigi munkásságát ismertetjük. Kérjük, voksoljanak az összeállításhoz mellékelt szavazólapon, amelyet lapunkból vághatnak ki. Szavazataikat, kérjük, lezárt borítékban, postai úton juttassák el az AS M Kft. Heves Megyei Iroda 3301 Eger, Pf. 657. címre. A borítékra írják rá: „Közönségdíj”. A beküldési határidő: 2006. november 2., 12 óra. Zenekar, amely valódi közösségként is működik AZ EGRI SZIMFONIKUS ZENEKAR legszebb férfikorában van. Negyvenhárom éve alakult a Gárdonyi Géza Gimnázium ifjúsági zenekarának nyomdokain. Az első közel 30 évben Farkas István vezette az együttest, majd Gémesi Géza vette át a karmesteri pálcát. A zenekar jelenlegi vezető karmestere, szabó sípos Máté - aki szinte egyidős az együttessel - egy évtizede irányítja a művészeti munkát. Komoly nemzetközi tapasztalatai okán, s mint a Magyar Állami Operaház karigazgatója és karmestere, komoly szakmai munkát végez az egri szimfonikusok élén. A félszáz tagú együttest elsősorban zenetanárok, katonazenészek és főiskolai hallgatók alkotják. E muzsikusokat az együttzenélés öröme, a közös alkotás élménye tartja együtt. Ez a zenekar-közösség - kiváló irányítással - éppen ettől és éppen ezért sokkal több, mint egy’rí „egyszerű” komolyzenei együtifív Az egri szimfonikusok tevékeny, alkotó részesei városuknak. Igazi közösség. tes. Részei, tevékeny, alkotó részesei a város életének. Nem csoda hát, ha hangversenyeik mindig eseményszámba mennek. Színes, a zenekari irodalom széles skáláján mozgó, a barokktól napjaink zenei világáig terjedő repertoárjuk minden fellépésüket különleges csemegévé varázsolja. A zenekari muzsikálást kiszélesítették, így szívesen kalandoznak Szabó Sipos Máté karnagy FOTÓ: GÁL GÁBOR az opera vagy az operett világába is. Ez a színesség teszi lehetővé, hogy a zenekarral vagy tagjaival elkerülhetetlen legyen a mindennapi találkozás. Nyári szabadtéri fellépéseik, a hagyományos Kis Dobó téri Strauss- est, vagy más produkcióik mindig élményszámba mennek. Ilyen volt idén nyáron a Szegedi Kortárs Balettel előadott közös alkotásuk, az Új Világ. ■ Akik az Egri csillagokat újrateremtették a várban A legendás agria nyári játékok újraélesztésének szándékával alapították színházi szakemberek 1994-ben az agria nyári játékok kft.-t. Tagjaik, Kelemen Csaba, Blaskó Balázs, Vókó János és Aldobolyi Nagy György akkor még nem is sejtették, milyen sikeres nyári színházi produkciók fűződnek majd a nevükhöz. Az egri közönség a Líceum udvarán az Agria Nyári Játékok Kft. szervezésében szabadtéri produkcióként láthatta a József és a színes szélesvásznú álomkabát, a Mária Evangéliuma, a Carmina Burana, az Apácák, az Egri csillagok, az István a király, a Charley nén- je, a Léni néni, a Sztárcsinálók, a Jézus Krisztus szupersztár, az Evita, illetve az idén a Macskák című zenés produkciókat. E kulturális misszió azonban nem csupán Eger nyári életében vállal szerepet, hanem 1995 óta nagy sikerrel rendezik az újévi koncerteket is. Az alapítók régi vágya vált valóra, amikor 2004-ben eredeti környezetébe, az egri várba került vissza az Egri csillagok című Várkonyi-Béres produkció, amelyet Moravetz LeDobó (Kelemen Csaba) Csíksomlyón is esküdött vente keretjátéka egészített ki. Azóta minden nyáron ezrek láthatják az egri hősöket életre kelni a vár falai között. Látványos pirotechnikai és nagyszabású harcos jelenetek teszik emlékezetessé a vár ostromának napjait. E páratlan népszerűség egyik csúcspontja volt az idei nyáron a csíksomlyói bemutató, ahol több százezres közönség előtt idézték meg Eger 1552-es ostromát, példát adva hazafiasságból, összetartásból a Kárpát-medence legkülönbözőbb vidékeiről érkezett magyarok előtt. ■ Egy énekes-tanár útja Egertől a világhírig pászthy Júlia Egerben született röviddel a második világháború után. Zenei tanulmányait a miskolci zenei szakközépiskola után a Budapesti Zeneakadémián végezte, ahol 1974-ben szerzett diplomát opera tanszakon. Még ez évben az Operaház tagja lett, ahol Gluck Orpheus című operájában Euridice szerepével debütált. Az operairodalom legkiválóbb szerepeit énekelhette el, így Mozart Varázsfuvolájának PamiPászthy Júlia kimagasló eredményeket ért el nemzetközi versenyeken náját, vagy Verdi Falstaffjában Nanetta szerepét, mely előadást Giuseppe Patané dirigálta. Film is készült az operából, melyet Vámos László rendezett. Pászthy Júlia hazánkban és külföldön egyaránt nemcsak mint operaénekes, hanem mint keresett oratórium-énekes is fellépett neves előadók és karmesterek partnereként Több nemzetközi énekversenyen ért el kimagasló eredményeket. Meg kell említenünk az Ostendében rendezett Belcanto- versenyt, melyen Nagydíjjal jutalmazták teljesítményét. Az 1976-ot követő évtizedben a Zenés TV Színház operafilmjeinek gyakori főszereplője volt, láthattuk Menotti Telefonjában, Erkel Ferenc Névtelen hősök- jében, Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalányában vagy a remek Mozart-műben, a Szökte- tés a szerájból című operában. Számos hanglemezfelvételen is élvezhetjük csodálatos hangját, melyeket a Hungaroton adott ki. Jelenleg Pászthy Júlia a Zene- akadémia énektanára, s 2001-től az Operaház énekmestere. Tanítványai nemzetközi versenyeken elért sikerei bizonyítják tanári eredményességét. ■ A „marcipánművész” életútja 50 év köti a megyeszékhelyhez KOPCSiK lajos Oscar-díjas mestercukrász, Eger díszpolgára. Hosszú a listája azoknak az eredményeknek, amelyek az először 1960-ban országos szakmai versenyen elért sikereit követték. Neve nem csak itthon, de külföldön is jól ismert, amit megannyi világversenyen, szakmai kongresszusokon és híres munkáival alapozott meg. Munkái megtalálhatók Ausztriában, Németországban, az USA- ban, Hollandiában, Horvátországban, Svédországban, Oroszországban, s az egyre ismertebbé váló „múzeumban”, a Kopcsik Marcipániában. Ez utóbbiról annyit: egy év alatt 34 ezren keresték fel a Harangöntő-házban elhelyezett kiállítóhelyet, ami tekintélyes látogatottságot jelent Kopcsik Lajos művészetét számos elismeréssel díjazták fotónál gábor Kopcsik Lajos életének első szakasza egyébként Borsod megyéhez kötődik, ahonnan közel húsz éve, 1988-ban költözött Egerbe, családi okok miatt. A nagy szakmai sikerek, köztük az 1996-os berlini cukrászolimpián elnyert tíz aranyérem, a rá egy évre Karlsruhe-ban elért további négy arany, valamint a luxemburgi Gasztronómiai Világbajnokság megannyi - köztük hat arany - érme az egri munkásságához kötődik. A mestercukrászt 1997-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztjével tüntették ki. A Magyar Televízió 2000-ben portréfilmet készített róla Millenniumi Mesék sorozatában. Rá egy évre, 2001-ben bekerült a Guinness-rekordok könyvébe a három és fél négyzetméteres, cukorból készült faliképével, valamint a berlini olimpián nyert tíz aranyérmével. 2005-ben a Német Szakácsszövetség arany életműdíjjal tüntette ki. ■ dr. nagy József kandidátus, nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanár Debrecenben született. Első diplomáját Egerben szerezte 1951-ben. Később, 1958-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett, itt is doktorált, rá három esztendővel. Azon kevesek egyike, akik a háború után Debrecenből a hevesi megyeszékhelyre költöző pedagógusképzés kezdeti lépéseitől részesei az itteni felsőoktatásnak. Hosszú pályafutásáról így vall:- Számos országos vezető szakmai testületnek voltam tagja, s a különböző kormányok nem fukarkodtak az elismeréssel sem. Valójában azonban arra Dr. Nagy József a tudományos munkát Irányította az egri főiskolán vagyok büszke, hogy négy és fél évtized alatt nappali és levelező tagozaton több ezer történelem szakos általános iskolai tanár kiképzésében vehettem részt, s ezzel hozzájárultam egy valósághűbb történelemszemlélet kialakításához. Dr. Nagy József az egri főiskolán 1951-ben (rögtön a végzés után) tanársegédi beosztást nyert a történelem tanszékre, és a tanári előrelépés minden fokozatát bejárva innen ment nyugdíjba tanszékvezetőként 1995-ben. A felső- oktatási intézmény vezetésében is meghatározó volt a szerepe, hiszen 22 esztendőn át, 1966 és 1984 között a főiskola főigazgatóhelyettese volt. Többek között a tudományos munka irányítása tartozott a hatáskörébe. Saját tudományos munkáiban a kezdetektől Heves megye történetével foglalkozott, 1978-ban pedig a Gondolat Kiadó megjelentette az Eger története című könyvét 23 ezer példányban. ■ á
